Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-15 / 269. szám

1972. NOVEMBER 15., SZERDA PEST megyei Sziget Buda alatt —­---------- vezer... a „Á rpád | Duna mel­lett a nagy szigetig vonulván... bement a szigetbe, a hely ter­mékenységét, bujaságát s a Duna vizének erősségét látván, e helyet kimondhatatlanul megszerették és elhatározták, hogy ez fejedelmi szállás le­gyen. Árpád vezér mindjárt mestereket hozatván, derék fe­jedelmi lakokat csináltatott, s hosszú úton megfáradt vala­mennyi lovát ide bevitetvén, itt parancsola legeltetni, s lo­vászainak mesterül rendele egy Sepel nevezetű érdemes kun embert, amiért is Sepel mester ott-tartózkodása miatt nevezték azon szigetet Sepel nevéről mind a mai napig.” Bár később Fehérvár kör­nyékére to1"'1 ott el Árpád székhelyé, a sziget szinte------------------- tudják, hogy | ( K evesen | az „insula Da- nubii infra Budám” (a Buda alatti Duna- sziget), melyet évszázadok óta Gsepel-szigetnek neveznek, Magyarország egyik legérdeke­sebb és legsajátosabb múltú tája. A ma körülbelül 44 ezer ka- tasztrális hold területű sziget geológiáilag fiatal képződmény, „alig” 1 millió éves. Létét a Dunának köszönheti, mely a Gellértheggyel összefüggő mészkőtönköket megkerülve, egész szigetrendszert hozott létre Buda és Baja között. E szigetkomplexum, melyet az oklevelek Insula Magnának (Nagy-szigetnek) neveznek, számtalan parányi szigetecs­kéből és két nagy szigetből állt. A nagyobb Ülbői-sziget a XVIII. században véglegesen beleolvadt a Duna—Tisza köze homokjába, 'az Öreg-Duna és a Ráckevei-Duna által határolt Csepel-sziget viszont máig megtartotta sziget jellegét, s mint ilyen, a Duna második s Magyarország legnagyobb szi­gete! Egy pillantást vetve a tér­képre, könnyen megérthetjük, minek köszönhette királyi ok­levelek által törvényesített kü­lönleges státuszát Csepel szi­gete: e terület éppen hazánk közepén, a legfontosabb keres­kedelmi útvonalak találkozásá­nál fekszik. S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy an­nak a Dunának a két ága ha­tárolja, mely földrészünk leg­fontosabb víziútja, akkor már cseppet sem csodálkozhatunk azon, hogy Csepel-sziget és központja, Ráckeve oppidum (mezőváros) különleges bánás­módban részesült az uralko­dóktól a feudalizmus századai­ban.---------------------- megtelepe­I Az ember I dését a kitű- I-------------------- nő termé­sz eti feltételek, a víz közelsé­ge, a bő termésű föld siettette; már a paleolitikum ősembere is megfordult itt, a honfogla­ló magyarok pedig számos ró­mai építményt, gondosan mű­velt szántókat, szőlőket talál­tak rajta. A híres XVI. száza­di püspök-kancellár, Oláh Miklós valóságos rajongással írt e „Buda alatti Duna-sziget- ről”: „Fácánokkal, foglyokkal, gerlicékkel, vadludakkal vad- kacsákkal, vaddisznókkal, őzekkel, nyulakkal, végül er­dőkkel berkekkel szőlőkkel, le­gelőkkel, szántóföldekkel s mindenféle veteményekkel any- nyira megáldott e sziget, hogy benne semmi az élelemre, mu­latságra s az élet gyönyörűsé­gére nem hiányzik. II. Lajos, Mária fejedelmeink, ha egyéb­ként terhes foglalatosságaik engedik, ide gyakran kirándul­ván, vadászattal, madarászat- tal múlatják magukat... Thes- saliában sem találhatni különb helyet nála”. A Csepel-sziget az Insula Magna részeként a honfogla­lás évétől a magyarság egyik legkedveltebb lakhelyévé vált. Árpád idején (kinek emlékét tucatnyi intézmény és egy ki­lencméteres talapzaton álló 6zobor őrzi Ráckevén) először a Csepel-sziget lett hazánk központja. A párduckacagá- nyos Árpád, a gyula ugyanis (míg a főfejedelem, Kurszán kende Aquincum erődjét vette birtokába) Zalán legyőzése után e szigetre vonult, itt ál­lította fel székhelyét, s e he­lyen született fia, Solt fejede­lem is. P: magiszter, a XIII. századi tudós krónikás így ír a terület megszállásáról: mindvégig tulajdona az uralkodócsalád volt;----------------------------------kedves I Az uralkodók | szigetüket------ kezdettől fo gva különleges jogokkal lát­ták el: már I. István a királyi vármegyerendszer kiépítése­kor elkülönítette területét Pest vármegye közigazgatásától. Bár hivatalosan a solti szék része volt, de ide nem terjedt ki a vármegye fennhatósága. E királyi magánbirtok teljes autonómiát élvezett, ahol a ki­rály által közvetlenül kineve­zett ispán volt a teljhatalmú úr, s egyedül az uralkodónak tartozott számadással. Bármily kedvező is volt azonban a sziget fekvése, adottságait magyar lakossága nem tudta kellőképpen ki­használni; a gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet fel­lendítése a szerbek nevéhez fűződik, akik 1440-ben költöz­tek ide a Szerémségből, a tö­rök elől menekülve. Ök emel­ték az addig jelentéktelen jobbágyfalut, Ábrahám telkét Kis-Kevi, majd Rác-Kevi né­ven szabad mezővárossá, ök építtették fel Mátyás király Budáról lehívatott olasz épí­tőmestereivel 1487-ben Ma­gyarország legszebb gótikus szerbtemplomát, majd 1517- ben Borbás kereskedő famíliá­ja egyetlen útjának nyeresé­géből felhúzatta a másik szerbtemplomot, a „Szent Ke- reszt”-et is! A Bécstől Konstantinápolyig kereskedő keviek nemcsak ki­váltságjogokat, hanem jelentős földterületeket is szereztek ki­rályainktól; egyedül Hunyadi Mátyás 5000 holdnyi adomány- birtokot juttatott nekik bent a szigeten! II. Ulászló feleségé­től, Anna királynétól megsze­rezték a sokat vitatott halas­tavat is a régi kastély mögött, s mint 1520-as pecsétjük címe­re mutatja (négy folyó, hosz- szú pallossal), elnyerték a vérbíráskodás jogát is.------------------ a XVI. század I Ráckeve | első harmadá­------------------ ban középkori fe jlődésének csúcspontjára ju­tott, s Pest megye egyetlen ki­rályi mezővárosaként még olasz és német kereskedőket is befogadott! Talán csak né­hány év kellett volna, hogy el­nyerje a civitás (szabad királyi város) státusát, ámde ezt a be­következő történelmi változá­sok, az ország középső terüle­teinek török kézre kerülése meghiúsította. Buda elfoglalásától 1591-ig a „Kuvini-sziget” szultáni hászbirtokként virágzásának második szakaszát élte. Ennek igazolására elegendő áttekin­teni a töröknek teljesített adó­tételeket 1543—46 közt Bog­dán Gyurkó kévéi főbíró és ke­reskedő-tőkései óriási összeget, 600 000 akcsét fizettek az egész sziget kiárendálásáért! 1546- ban már 910 000, később 960 000 akcse volt az adó; 1548- tól pedig a bűvös 1 milliót is meghaladta: ekkor 1060 000 akcsét fizettek a bérlők! Ez az időszak a ráckevei szerb távolsági kereskedők és tnagyar marhatőzsérek fény­kora; a budai török kincstári adódefterek egyértelműen bi­zonyítják, hogy az egykori Pest megye rangban legelső mezővárosa a török hódoltság első félszázadában sem vesz­tett gazdasági potenciáljából, sőt tovább gazdagodott: élel­mes kalmárai Buda és Pest ke­reskedőivel is állták a ver­senyt! A Csepel-sziget és Ráckeve középkori fejlődésére az 1591— 1606-os „hosszú török háború” tett pontot; a martaiócok any- nyira feldúlták e területet, hogy Kevi csak 1605-ben tu­dott újratelepülni a teljes pusztulásból! S bár mezőváro­si rangját egészen 1872-ig meg­tartotta, régi fényét nem nyer­te vissza, 1686-tól a közvetlen és egyre súlyosbodó földesúri fennhatóság megbénította Ke­vi gazdasági fejlődését, évszá­zadokra visszavetette városia­sodását. előnyös fekvésű Csepel- Magyaror- is ki- he­A rendkívül sziget a szocialista szág távlati terveiben emelt, megkülönböztetett lyet foglal el. A következő év­tizedekben a Ráckevei-Duna mindkét partvidékét egységes üdülőhálózattá, az egykori „Kevi Várassát” pedig üdülő- és fürdővárossá fogják fejlesz­teni. Mészáros László Az utolsó bivalycsorda Hazánk egyetlen bivalycsordája a Kis-Balatonon, a Nagy- kanizsai Állami Gazdaság zimánypusztai rezervátumában él. A valamikor igen elterjedt igavonó állatot ma már csak a faj fennmaradása céljából tartják. Bronz és arany „ Belekaptak a 44 — Az úttörők két raja 1966 óta tűzoltóraj. Az egyik fiúk­ból, a másik lányokból áll és hol az egyik, hol a másik min­den járási tűzoltóversenyen helyezést ér el, volt úgy, hogy az elsőt — mondja Paál Jó­zsef pusztavacsi iskolaigazga­tó, akit november 7-én a tűz­rendészet! érem bronz fokoza­tával tüntettek ki. — Pedig már évek óta nem én foglalkozom a két rajjal, igaz, hogy az én alapításom. Gecser Mária a vezetőjük. Ide járt az általánosba, és most itt tanít. A gyakorlati kiképzést Kovács Istvántól, a községi önkéntes tűzoltók /parancsno­kától kapják. Neki viszont aranyérme van. Yederlánccal — A megelőző tűzrendészed vizsgálatokban is részt vesz­nek a gyerekek. Természete­sen csak kísérik a felnőtt ön­kéntes tűzoltót, de ott vannak, figyelnek, s gyakorlatban sa­játítják el a tűzrendészed sza­bályokat. Hogy részt vesz­nék-e, ha tűz üt ki, az oltás­ban is? Részt vennének, erre csak ezt mondhatom. Meg azt. hogy két esztendeje önállóan eloltottak egy kazaltüzet. Va­lami kisgyerek gyufával ját­szott és ahogy az már meg­esik, vigyázatlan volt, felgyúj­totta a szalmát. Az egyik tűz­oltó úttörő észrevette, nyom­Értesítjük a Pest megyei divatáruboltok vezetőit, hogy budapesti bemutatótermünkben (V., Alpári Gyula u. 8.) november 22-én tekinthetik meg „Ezt kínáljuk karácsonyra” címmel rendezett kiállításunkat. A kiállításon megrendelt árukat azonnal szállítjuk. Mindenkit szeretettel vár a ban riasztotta a társait. Vedre­ket kaptak fel, láncot alkot­tak, kézről kézre adták, mire a községi és az üzemi tűzoltók ott teremtek, már el is fojtot­ták a tüzet. — Községünk minden üze­mében, az erdészetnél, a Már­cius 15 Tsz, meg a Monori Ál­lami Gazdaság itteni részlegé­ben van külön tűzoltóság. A mi gyerekeink, ha az iskolát befejezik, csaknem mind ezek­ben az üzemekben vállalnak állandó munkát és a volt úttö­rő tűzoltók az üzemi tüzérsé­gek tevékeny tagjaivá lettek. Nem volt tehát hiábavaló megtanítani őket erre a szép, nehéz mesterségre. Az iskola képezi ki Pusztavacson a tűz­oltó-utánpótlást is. Apáról fiúra száll — Alsónémediben már a múlt század utolsó évei óta létezik az önkéntes tűzoltótes­tület. Én 55 esztendeje va­gyok a tagja — mondja Dudás Sándor, akinek szürke zubbo­nyára néhány hete tűzték fel a tűzrendészed érem arany fo­kozatát — Az apám kőművessegéd volt és alapító tagja a testü­letnek. Amikor betöltöttem ti­zennyolcadik évemet, azt mondta: „Gyere, fiam, lépj be, megtanítalak, hogyan kell karbantartani a szereket.” Mert szertáros volt. Én is az vagyok már régen. Bogqársá- got tanultam, nagy hasznát vettem mesterségemnek a fel- szabadulás után, amikor a há­borúban tönkrement kocsi­jainkat, fecskendőinket kijaví­tottam — Milyen tűz oltásánál vet­tem részt először? Hát az nagy tűzvész volt. Egy gazda udva­rán kigyulladt az istálló. A fiúgyerek lopva cigarettázott benne, attól. Még jókor oda­értünk, kimentettük a jószá­got az istállóból, az udvarról meg a cséplőgépet. Nyár volt éppen, cséplés ideje. A lakó­ház tetejébe azonban belekap­tak a lángok. Nagy szél kere­kedett, átröpítette a zsarátno­kot az utca másik oldalára, akkor még nádfedelesek vol­tak a házak, leégett huszon­kettő teteje, mire a tűz tova­terjedését meggátolhattuk — Régen voltak nagy tüzek, de ilyen vész azóta sem volt. Most ritkábban jelentkezik a vöröskakas és motoros fecs­kendővel könnyebben bánunk el vele. Legutóbb három hete kazal gyulladt meg egy udva­ron és veszélyeztette a házai is. De mi, helybeli önkéntesek, megakadályoztuk, hogy ki­gyulladjon. A kazaltüzet Eve­dig, mire Dabasról vagy Bu- pestről nagy gyorsan, gépko­csival ide értek a hivatásos tűzoltók, eloltottuk. — Mint tűzoltó, nem meu­tern még nyugdíjba, pedig már hetvennegyedik évemben já­rok. Nem is megyek, amíg lesz jártányi erőm. Azt kérdi, talán azért nem, mert a fiatalok már nem lépnek be az önkéntes testületbe? Már hogyne léimé­nek, az én fiam is... A fiú, ifjú Dudás Sándor je­len van a beszélgetésnél. Most átmegy a másik szobába és vállfán hozza a zubbonyát, mutatja piros vállpántján a három csontcsillagot. Szakasz­vezető a rangja. Apjáé Evedig önkéntes tűzoltó főtörzsőrmes­ter. Szokoly Endre Szentendrén 1985-hen: tizenhatezren Szentenre általános rende­zési tervének első változata 12 évvel ezelőtt készült el. A Dunakanyar patinás városa azonban az akkor meghatározott ütemnél jóval gyorsab­ban fejlődött, s ezért új program összeállí­tására volt szükség. Az új terv a jelenleg 13 000 lakosú város népességét 1985-ben várhatóan 16 000-ben jelöli meg, s több tízezer üdülővendéggel, hétvé­gi kirándulóval számol. A terv öt lakótelep épí­tését javasolja, többek között a Pannónia te­lepen, ízbégen és a Felszaba­dulás lakótelepen, míg az ipa­ri létesítmények építésére a pomázi bekötő út környékét je­löli meg. Az üdülőterületek kialakítását a Papsziget, a Pismány és Tyúkos dűlőkben, valamint a Boldog tanya kör­nyékén tervezik. Az üdülő- központokban élelmiszerüz­letek, vendéglátó és szórakoz­tató létesítmények épülnek, s valamennyi centrumhoz nagyobb zöldterület kap­csolódik. A tervezők foglalkoztak Szentendre környékével is. Ja­vasolják például, hogy a Dömörkapu környéki la­kóházcsoportot alakítsák át turistaházakká, a Budakalász feletti Duna- szakaszon ivedig a római- parti üdülőterület folytatása­ként, létesítsenek 200 méter széles zöldsávot Szélesebb lesz a Sió-híd A Balaton „fővárosában”, Siófokon ideiglenes közműhíd építésével megkezdődött a Sió-híd szélesítése. Több mint tízmillió forintos költséggel négy nyomvonalúra szélesítik a hidat, s mindkét oldalán megfelelő szélességű gyalog­járót építenek. A tervek sze­rint a Sió-híd átépítésével a nyárra elkészülnek. Bcdönhajó a Rábából Répcelak környékén a Rá- ba-part rendezése során egy több száz éves, úgynevezett bödönhajóra bukkantak. Há­rom-négy méter iszap fedte az egyetlen fából kivájt hajót, amelyet a szombathelyi falu­múzeumba szállítottak. Gyümölcsfa- oltvánj jk díszcserjék díszfák rózsák a Kecskeméí-Szikrai Állami Gazdaság Borhási Faiskolájának lerakataibanl III., Szentendrei út 153. Alszegi u. 67. a balatoni út mellett BUDAPEST CEGLÉD DIÓSD (70. sz. út) DUNAHARASZTI Bartók Béla u. 3. DUNAVECSE Sas u. 8. LAJOSMIZSE Vörösmarty u. 20. NAGYKÖRÖS Petőfi u. 55/a. PILIS Állomás u. 4. és TELEPHELYÜNKÖN: KECSKEMÉT, BORBAS 50. KERESSE FEL LEGKÖZELEBBI LERAKATUNKAT! KIVÁLÓ MINŐSÉG! • NAGY VÁLASZTÉK!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom