Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

Sülysáp /egyzet Utazzak a fővárosba? Az utóbbi időben a mono- ri FŰSZERT igen hiányosan szállítja az árut a sülysápi élelmiszerboltokba. Azt sen­ki sem rója fel, hogy gyufa nincs, mert ez átmenetileg hiánycikk. A margarin hiá- ' nyáról azonban már más a véleménye a lakosságnak. ! Ugyanis: például a „Barna” osztrák margarint minden ’ este látványos módon reklá- ; mozzák a televízióban. Nagy rejtély, vajon miért csinál­nak a közönségnek kedvet, ha csak imitt-amott kapható az egész országban? Az 1. számú önkiszolgáló boltban nemrég jelen vol­tunk, amikor a monori FÜSZÉRT-től megérkeztek az áruval. A boltvezető mél­tatlankodott, hogy a vállalat a megrendelt árucikkeknek még a felét sem szállította le. A gyufán és a margarinon kívül többek között nem ér­kezett egyliteres étolaj, sőt, piros paprika sem. Ezenkívül a tésztaáru küldéséről is tel­jesen megfeledkeztek. Nem kapható a boltban a közked­velt szarvacska, de még az egyszerű tarhonya sem. A Pestre járó dolgozók nagy része a most felsorolt árucikkeket máris a fővárosi boltokban vásárolja meg. Honnan szerezzék be azon­ban szükségletüket a község többi lakói? Utazzanak a fővárosba a hiányzó cikkekért? K. L. 0B*viD(n A/P E S.J M E G Y E I HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1972. NOVEMBER 14., KEDD Egy interpelláció nyomán Átépítettek egy forgalmas útszakaszt Szélesebb lelt Vecsés második főútvonala Több mint háromszorosa Ez év első felében az ÁFÉSZ-tagság 829 ezer forint értékű cél részjegyet jegyzett, amely az elmúlt évben jegy­zetteknek több mint a három­szorosa. Ez tette lehetővé, hogy az ÁFÉSZ üzemanyagtöltő- állomást létesített. Vecsésen is örök téma az utak állapota. A községet ke­resztül szelő 4-est leszámítva, nem sok jól karbantartott út­tal büszkélkedhet a község. A korszerűsítés pedig tudvalevő, azért szenved késedelmét, mert a község végleges rendezési terve nem készült el, illetve módosítás alatt van. V ecsés—Gyál—Alsónémedi összekötő útvonala a köz­séget átszelő Bajcsy-Zsi- linszky út, olyan hatalmas forgalmat bonyolít, nem csupán a község belíorgal- ma, de az említett áthala­dó közlekedés miatt, hogy egyre sürgetőbbé vált az út korszerűsítése, kiszéle­sítése. A márciusi tanácsülés ké­réssel fordult Kazacsay Ist­vánná megyei tanácstaghoz, hogy járjon el ebben az ügy­ben. Nem hiába, mert a kö­zelmúltban egyik tanácsülé­sen elhangzott tájékoztatóját örömmel .hallhatta a tanács­ülés. — Felkerestem az illetéke­seket,. leveleztem, kértem, ér­veltem... Az eredmény? A KPM közúti igazgatósága mo­nori útmesterségének • bri­gádjai munkához láttak. Elsőként egy nagy sárga Az igazi köszönet A közelmúltban a Video- i ton gyár a monori Kossuth i iskola napközi otthonának ' egy , televíziót ajándékozott. (Újsághír.) ★ A kedves és értékes aján­dékra naponta felnéznek a gyerekek. Fő helyen áll, szemben a tanulóasztalokkal. Verseny íolyik, ki törölgesse, s jóleső érzés az apróságoknak, ha elmenve mellette, akár csak a tv asztalát is megsimogat­hatják. Nagy szeretet övezi az ajándékot. ★ A Videoton gyár számítás­technikai, műszaki főosztályá­nak szocialista brigádjai rend­kívüli ülésre jöttek össze. Az egyetlen napirend egy levél ismertetése. A monori napközi otthon nevelői, tanulói tv-t kértek tőlük. Többen kérdezgették: hol is van az a Monor? Mekkora hely? A döntés: segítenek! Gyári áron a szocialista bri­gádok vásárolnak egy tv-t, s elviszik Monorra. A pénz, amely a tv gyári áron történő megvásárlásához kellett, napok alatt összejött, s ment a levél Monorra: „... örömmel tudatom, hogy a tv-t szombaton szállítjuk le önök­nek ... Tisztelettel Horgos Fe­renc, a Puskás Tivadar I. szocialista brigád vezetője”. Papp István vezérigazgató és Szabó Antal főosztályvezető engedélye, segítsége, gépkocsi irányítása a szállításhoz is gyors és határozott volt... A tv eljutott Monorra, a napkö­zibe. ★ Mit néztek a legszívesebben az új tv-ben ? ... Mindent, hangzik kórusban a válasz ... Nagyon szép a kép ... nekünk otthon nem ilyen jó... de jó lesz a szünetben, hiszen akkor mindig nézhetjük ... Kedvesek voltak a bácsik, akik hozták, akiktől kaptuk... ha nagyob­bak leszünk, elmegyünk Szé­kesfehérvárra üzemlátogatásra. Mit is vigyünk ajándékba ... ? Sok szépet hallottunk a város­ról, a gyárról... ömlik belőlük a szó, megállítani nem lehet. Csillog a szemük, egyszerre beszélne mind, de azért tekin­tetük állandóan odatéved a fő helyre, a főszereplőre: a tv-re. Már szülők is eljöttek meg­nézni az ajándékot. ★ Bármilyen furcsa is, nekem a főszereplő mégsem a készü­lék, hanem az ember, a szocia­lista módon dolgozó emberek, akik megértették egy közösség problémáját, tudták, hogy se­gíthetnek és akartak segíteni! A köszönet érte csak egyféle lehet. Ügy tanulni, okosodni, hogy hozzájuk hasonlóak, szo­cialista emberek legyenek! A gyerekek megfogadták, úgy tanulnak, úgy segítenek egymásnak, hogy közülük, napközisek közül senki se buk­jon meg. A példa, a szocialista brigá­dok ajándéka is kötelezi őket szavuk megtartására. B. M. masina, a Gréder indul. Hu­szonöt centi mélyen, 75 centi szélességben vágja a „tükröt” az út szélén. P. Tóth Márton „dirigálja”. Aztán a másik „okos gép”, az MTZ exkavátor, mint ke­zes bárány Szabó Márton gépkezelőnek engedelmes- kedve emeli, markolja a földet, tisztítja a tükröt. A következő az RS—09 kis­rakodó, a bényei Szokola István dolgozik rajta. Három Csepel 5 tonnás nyüzsög a nyomukban. Magasba lendül­nek a hatalmas lapátok és tűnik a földkupac, és a föl­det szállító kocsik kővel megrakva térnek vissza, és jönnek „villás” emberek, ke­zük nyomán eligazodik a kő és dübörögve megy rá a hen­ger. Kezelője, Nagy János „visszakapcsolja”, ha hepe­hupát észlel, aztán odébb áll, mert nyomában már ott a Tim- sina, óriás gyomrában 3 tonnányi 100—120 fokos forró szurokkal. Szegedi János napjában ki tudja hányszor fordul a forró szállítmánnyal Gyömrőről. Gőzölögve csurran a szu­rok, belepi a követ és új­ra a „gyalogmunkásé” a szó. Apró zúzalékot terítenek egymással versenyezve. Bagó László és Bagó Imre nagy szakértelemmel egyengetik az éles kövecskéket, negyed szá­zada végzik a KPM-nél mun­kájukat. Gombán laknak és bizony a napnál előbb kell kelniök, hogy munkakezdésre Vecsésen legyenek. Mégis jó- kedvűek, tréfálnak, dalolász- nak. Guth István brigádve­zető Káváról indul munkába, van aki még messzebbről. Sürget az idő, a jó idő már ajándék — mondják. Olyan­kor megy a munka, meg a tré­fa.— Annyit érsz te itt, mint kút farán a súly! — és ez már szólásmondás itt — mondják egymásnak. Akkor sokat ér­nek mindannyian, hisz csepp vizet sem merít a gémeskút, ha nincs súly, ami húzza. Gubacz László művezető nagy gonddal járja napjában többször is végig az utat, türelmetlen, ha anyaghiány miatt — mert ilyen is volt — néha lassúbbodik a tempó, ha van idő a lapátnyélre tá­maszkodni, ha nem zakatol­nak folyton a nagy sárga ma­sinák. A nehézségek ellenére a munka jól halad, s mint tervezték, ha az időjárás nem szól bele, a napokban már át is adják a másfél méterrel kiszélesített Baj- csy-Zsilinszky útszakaszt, amely egy megyei tanácstag interpellációja nyomán újult meg. Fekete Gizella VASAD Szeretnek olvasni Bő választék áll könyvből a vasadi fiatalok rendelkezésé­re: 2700 kötet. Megtalálhatók a szépirodalom, tudományos, pedagógiai, politikai, mező- gazdasági és mesekönyvek nagy számmal. Utóbbiak nagyon népszerűek a vasadi alsótagozatos tanulók körében. De népszerűek a mezőgazda­sági könyvek is, a nyugdíjasok és a mezőgazdasági dolgozók között, nem ritkaság a 60—70 .fős létszámú olvasó a téli es­téiken. MŰSOR Mozik Gyömrő: A három kövér. Maglód: Meglepő fordulat. Mcnde: Rabszolgák. Monor: Meteorvadászok. Nyáregyháza: Forrófej. Pilis: Fuss, hogy utolérjenek. Üllő: Sacco és Vanzetti. Vecsés: A fekete tol­lú fehér madár. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: Lengyel grafikai kiállítás, nyitva délután 15.30-tól este 20 óráig. hagyjuk futni őket Amint arról nap mint nap hírt adunk, a földeken — ha már a munkák dandárján jó­val túl is — de még tart a betakarítás és a jövő évi ter­més előkészítése. Nagy mun­kát végeznek a mezőgazda­sági dolgozók. Minden fi­gyelmüket a betakarításra és az újra, a vetésre, a szántás­ra fordítják. Sajnos, vannak — ha talán kevesebben is, mint más években —, akik ezt kihasználva, ahol tudnak és amit csak érnek, ellopnak. Egyik főmezőgazdász is­merősöm mondta el, hogy szinte a szeme láttára vittek el körülbelül 25 mázsa kuko­ricát. Amíg az egyik csopor­tot igazoltatta, a másik meg­szökött, a harmadik pedig tovább törte. Nem könnyű a határban „zsákos” és lovas kocsis embereket igazoltatni — tette hozzá. Egyrészt nem engedelmeskednek, csak hosszú huzavona után. Vita és veszekedés közben mond­ják meg a nevüket, ami leg­többször álnév, mivel hogy a személyazonossági még vé­letlenül sincs náluk. Más­részt egyedüli bizonyítás a tettenérés. Mert az úton megfogva valakit, már bajo­sabb rábizonyítani, hogy lop­ta. A mezőőrök nem győzik. Ahol répaszedés van — és még sok helyen van —, szin­te állandóan ott kell lenniük a ládák mellett még éjjel is. És a káposztások, a kukori­cások. A Dóra majori állatte­nyésztési felügyelőség fő­könyvelője pedig arról tájé­koztatott, hogy ellopták a rendsodrójuk három kerekét. De leszerelték két Ízben is „a mindent felhordó” vil­lanymotorját, aminek pótlása egyenként 4 ezer forintba ke­rült. Saját szememmel láttam a minap a vasadi és a monori határban lovas kocsikkal kó­borlókat. Egyik szekere sem volt üres. B. Gusztáv kocsi­járól például négy zsák ku­koricát vett le a mezőőr.», és sorolhatnám tovább. Mit lehetne tenni? Többek között amit sok termelőszö­vetkezetben már meg is tet­tek. Emelték betakarítás ide­jére a mezőőrök számát. Tsz- tagokat „éjjeli ügyeletre” osz­tottak be. A vezetők is ál­landóan portyáznak kocsi­jaikkal. Aztán lehetne szigo­rúbban büntetni is. Gyorsí­tott eljárási tárgyalást foly­tatni a szabálysértést tár­gyaló tanácsoknak és a bíró­ságoknak. A kiszabott bünte­téseket pedig „dobszóra” ver­ni. Község-, sőt járásszerte. Meddig? Ameddig el nem tűnnek a mezőgazdaság szarkái. Kovács György Tápió menti lakodalom A hagyományos maglódi la­kodalmak között is páratlan volt az egy elmúlt szombati. Érdekességét az adta, hogy idegen táj — Tápió mente — szokásait elevenítette meg. Újabb adalékául annak, hogy a „betelepültek” nemcsak ma­gukkal hozzák népi kultúráju­kat, hanem éveken, sőt, gene­rációkon át őrzik, ápolják, tu­datosan védik a helyi behatá­sok ellen. Módosítanom kell: a monori járás népszokásaitól mégsem teljesen idegen folk­lórról van szó, hiszen Tápió menti lévén, sülyi és sápi mo­tívumok is szép számmal meg­találhatók benne. Ilyen volt Tóth Imre és felesége, mind­ketten BKV-dolgozók lakodal­ma ... ★ A felkészülés pénteken kez­dődött. Szombat reggel... Pántli­kás, rózsás kalapok sokasága az udvaron, krepp-papír szi­várványszínei ágakon, kerítés­léceken. A maglódi szokástól eltérően „rezesbanda” forrósít- ja a hangulatot. Autó, szekér nincs. Végig a fölvonulási úton érdeklődök, kíváncsiskodók sorfala. Száz, kétszáz méteren­ként „pihenés". A násznép cso­portokba verődve táncol — az út közepén. Áttüzesedik a cin­CSENDES-E MENDE? Szuhányi Ferenc, a mendei tanács vb titkára furcsállva szegezi nekem a kérdést. Va­lóban cikk készül ebből a be­szélgetésből? Mert voltak itt már az utóbbi időben többen is országos és egyéb lapoktól, de mind ez ideig egy sort sem olvastunk tőlük. Aztán némi tűnődés után még hozzáteszi: lehet, hogy azért, mert megle­hetősen csendes kis falu ez ... Hónapok telnek el említésre méltó esemény nélkül. Valóban csendes? Lapozgat­juk a tanácsi „nagykönyvet”, átböngésszük, a legutóbbi ta­nácsülés iratanyagát. A három végrehajtó bizottsági határo­zat közül az iskoláról szóló az, amely leginkább figyelemre méltó. Szerepek és funkciók változtak meg, az iskola élére más községből új igazgató ke­rült. Sőt — mondhatni — hogy az addigi vezetési gyakorlat megreformálása már nagyrészt az új igazgató nevéhez fűző­dik. Az alapelv: az anyagi és erkölcsi elismerést ezentúl a képességek, nem pedig az egy­máshoz fűződő „jó kapcsola­tok” határozzák meg... Sza­bálysértési eljárást kellett le­folytatni ettől függetlenül más, de ugyancsak itteni téves fel­fogást példázó ügyekben is: a pedagógusi illetményföldek el­harapózott bérbeadása miatt. A vb-titkár szavai szerint mentség nem, de magyarázat lehet, hogy az események ki­alakulásában szépszerével köz­rejátszott az iskola széttagolt­sága is. Az öt különböző pon­ton levő iskolák pedagógusait kellőképpen sem ellenőrizni, sem összefogni nem lehetett, így alakulhatott ki ez a szel­lem, vagyis ahány iskola, any- nyi „belső” kör. Hogy mind­ez sietteti-e vagy sem a nyolc éve tervezett központi iskola felépítését, azt még ma az erre késztető tények ismeretében sem lehet pontosan tudni. Ho­lott ez lenne az egyedüli meg­nyugtató. Ugyancsak ezen a tanács­ülésen született határozat ének- és rajzszakos nevelők beiktatásáról. Részben, illetve lehetőség szerint pályázat vagy ezekre a szakokra jelentkező már itt tanító pedagógusok ki­választása útján. E határozat­nak fontos kitétele még a szemléltetőeszközök felújítása, e célra a korábbinál ötezer fo­rinttal több alap megteremté­már az ügyészségnek is adott munkát. A helyzetet leghíveb­ben mégiscsak az jellemzi, hogy a községben nincs rend­őrőrs. Nem érdemes fenntar­tani, olyan kevés az ügy. Gyámügyekben mindössze négy-öt családdal szemben kell intézkedni. Ugyancsak öt szociális segélyre szoruló sze­repel a kimutatásban. A szabálysértésekre áttérve, a múlt évi 23 feljelentés he­lyett az idén ez idáig 14 érke­zett be. Elvétve akadt tankö­telezettség mulasztása, kisebb mértékben társadalmi tulajdon elleni vétség. Kiemelkedik kö­zülük azonban egy fiatalokból álló csoport által elkövetett szándékos rongálás, amely A községfejlesztést az utób­bi években egy új telep kiala­kulása „fémjelzi”. A telepesek szinte kivétel nélkül fiatal há­zasokból kerülnek ki. Az igé­nyek szerint — ez idáig 50 te­lek került parcellázásra, az anyagi segítség pedig 150 ezer — NIM-keretből —, plusz 100 ezer forint állami támogatás­ból tevődik össze. Az intézmé­nyeket tekintve egyetlen új lé­tesítményről illetve egy átala­kításról számolhatunk be. A mostani óvoda bővítése helyett célszerűbbnek látszik, ha az úgynevezett kásavölgyi iskola veszi át ezt a „szerepet”. Ezerkétszáz méteren folyik a járdaépítés téglagyári se­gédlettel. Csendes község Mende? Az általános közrendet, közhan­gulatot tekintve igen. S gondo­lom, nemcsak e sorok írójának megelégedésére. Baky László tányér, a dob ágyúszó lesz az árokparton. A menyasszony­nak tovább kell haladnia, a vőlegény marad, bent kavarog a bolyban. Tíz-húsz percig is eltart egy ilyen rögtönzött „ut­cabál”. ősi törvény, hogy a ta­nácsházát minél bonyolultab­ban közelítsék meg. Több szem, többet lát... A sok mozgalmas „pihenés” már es- ketés előtt elf árasztja az em­bereket. Pihenhetnek a házas­ságkötő teremben... ★ Visszafelé más úton, ritmu- sosabb a menet. Robbanéko­nyabb. A pihenőláncok egyre sűrűbbek lesznek, végül össze­olvadnak. Borosüvegnyakak nyújtózkodnak ki a sűrűség­ből. A trombitás főtt rák is le­hetne, arcát elborítja a verí­ték. Minden a majálisok nép­ünnepélyeire emlékeztet a nézőknek élmény. Maglód „ün­nepel”. Táncra perdítenek né­hány „bámészkodót” is. A kapu előtt újabb tömörü­lés. Fakanalas, mángorlós, sü­tőlapátos asszonyok hadakoz­nak belülről. A menyasszony — feleség — idő közben be­szökött, őt védik, ki kell kérnL ★ Százfős lehet a lakodalom. Udvaron üstök, lábasok, illat­felhők lebegnek. Kacsa, kacsa, mindenütty sült kacsa. Minden­kinek jut egy fél... ★ A vacsora a rigmusok idő­szaka. A vőfély elemében van. Nincs idő a kanál felemelésé­re sem, vagy éppenséggel a rigmus tartalma, hangulata ej- teti le a kanalat. Vaskosak, meghökkentően pajzánok ezek a versek. Később megsúgja: ükapjától maradt rá, a rig­muskönyv százéves lehet. ★ Menyasszonytánc. Fakana­las, nyújtófás asszonyok tán­colják körül a menyasszonyt, s partnerét. A tárgyak fenyege- tőek, kerítésszerűek. Elrablás­tól védik a menyasszonyt. Fo­lyik a pénz ... ötszázasok, ez­resek hullanak a kalapba. Előttük morózus arcú „bizott­ság”. Bankárok. ★ Éjszaka... A „rezesbanda” kihull a sorból. A pincemester zsonglőrködik. Négy kéz kell az üvegek „kidobálásához”. Háromszáz liter van, több mint fele elmegy — szusz- szantja. Éjjel kettő. Már mindenki kihull... Az új beatzenekar agyonhajszolta a násznépet. Vidámparki „részegszoba”: a sátor imbolyog. Támolyog föl az épületbe a sokaság. Kacsa­maradékok, romok a konyha minden zugában. ★ Heggel... Bánatos, bús em­berek kapaszkodnak egymásba az udvaron. Vonatoznak. Ve­lük vannak a bőröndök, cso­magok is. így búcsúznak. Ha nem is határra, de községre szóló lakodalom volt. Emléke­zetes. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom