Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-14 / 268. szám

1972. NOVEMBER 14., KEDD «ST hegyei GABONAIPARI KONFERENCIA Egy embernek: 130 kiló lisztből készül kenyér Kétnapos gabonaipari kon­ferencia kezdődött hétfőn a (Technika Házában. A Magyar * Élelmezésipari Tudományos I Egyesület szervezte tanácsko­zás célja, hogy a részt vevő mintegy 350 szakember köl_ csönös tapasztalatcsere kere- ' tőben egyebek között j megismerkedjen a búza- őrlés új, korszerű módsze­reivel. Ä tanácskozást Rékai Gábor, a Gabona Tröszt vezérigaz­gatója nyitotta meg, aki pozi­tívan értékelte a gabonaipar- jnak a negyedik ötéves tervben I eddig elért eredményeit. Országunkban 130 kilo­gramm lisztet fogyaszt ke­nyérré sütve egy lakos éven­te, s a folyamatos ellátásról a gabonaipar gondoskodik. A malomipar hagyományai a múlt századba nyúlnak vissza. A növekvő minőségi igények kielégítésére és a gyarapodó állatállomány keverétotakar- mány-edlátására idén több új malom is épült az országban. Mint ismeretes, a székesfe­hérvári és a kisvárdai korsze­rű üzemek már termelnek, s jövőre a nyíregyházi malom Is elkészül. MEGKEZDŐDÖTT A DUNA EURÓPAI INTÉZET KONGRESSZUSA Mintegy 400 európai és ten­gerentúli vállalat képviselői­nek részvételével hétfő dél­előtt a Duna-Intercontinental Szállóban megkezdődött a Du­na Európai Intézet (Duna Európa: IsChes Institut) há­romnapos kongresszusa. A 19 országból összegyűlt szakem­berek a kooperáció megte­remtésének, továbbfejlesztésé­nek kereskedelmi, pénzügyi, jogi és technikai kérdéseit vi­tatják meg. A tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Ka­mara elnöke és dr. Fritz Bock, a Duna Európai Intézet elnö­ke üdvözölte, majd dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter mondott megnyitó be­szédet. A hernádi példa (1.) „A legmodernebb Magyarországon” Csirkegyár - avatás előtt Még kopácsolnak, még ajtó­kat festenek, utat igazítgatnak, de már napok óta teherautók állnak egy hömpölygő láncsor mellé Ez a láncolat minden egyes pikkelyén csirkét — csir­kéik ezreit naponta! — visz be az új üzembe, amelynek túlsó oldalán ízléses csomagokba hengergetik gondos kezek a portékát. Mint hallom, Ma­gyarország az USÁ-t követően a második helyen áll baromfi­fogyasztás dolgában, évi és fe­jenkénti 12 kilóval. Nos, en­nek az adaléknak a gyarapí­tásában október 30-a óta tevé­kenyen részt vesz a hernádi Március 15 Termelőszövetke­zet, amely példa nélküli vál­lalkozásba kezdett a 88 millió forintos beruházás roppant gyors megvalósításával. Sertésfeldolgozó is... Még érezni a mai nap hul­lámzó eseménysorán is, hogy e gyorsaság mögött az erőfeszíté­sek garmadája húzódik. Lám, szinte párhuzamosan tárgyal­nak két nyugat-európai — egy holland és egy dán — cég kép­viselői a szövetkezet emberei­vel. Cserháti Pál, az elnök, fölállván saját irodájában, át­nyit a tárgyalóterembe, s foly­tatja a másik témakört. Az átadás-átvétel, a mostani pró­baüzemelés lezárása van itt napirenden, a határidőnaptá­rakba két dátum is belevése- tik: december 7. lesz a holland szerelők nagy napja, midőn véglegesen bebizonyítják, egyébként máris jónak elköny­velt munkájuk eredményessé­gét, s december 15-e az ünne­pélyes avatás időpontja. Addig, s azután jóerikán jönnek majd Hermádra szövet­kezeti és nem szövetkezeti emberek, tanulmányozandó az élelemföldolgozás oly sokszor ösztönzött, ám korántsem min­dig gazdaságos módszerét, s egyszersmind a termelőszö­vetkezeti mozgalom országo­san is legjelentősebbnek tűnő beruh ázását. Ami a szemlélőben mindun­talan felötlik: honnan az in­díttatás, a kockázatvállalás merészsége? Hiszen csak a minap jártam egy szintén éle­lemföldolgozónak mondható tsz-ben, a bátaszéki Búzaka­lászban, amely — méghozzá napilaphirdetésben — eladásra kínálja konzervüzemét! Az 1971-ben megvont forgóeszköz- hitel, no meg az elégtelen alapanyag, Végül a partner­konzervgyár vonakodása idéz­ték elő a bátaszéki bukást, ami akkor sincs tanulságok híján minden élelemföldolgozó tsz számára, ha sikerül is elkerül­ni azokat a buktatókat. A Hernádon szinte lépten-nyo- mon érezhető lelkesültséget, persze, dehogy kívánnám le- lohasztani! Másfelől eddigi eredményeik úgyszólván ga­ranciát nyújtanak arra, hogy ügyesen elkormányozzák, jól beleillesztik gazdálkodásukba az új üzemet. Jóllehet a korábbi keretek­ből történő kiválást is jelenti a saját üzem létrehívása, egy­szersmind azonban van értéke­sítési szerződés a Baromfiipari Vállalatok Trösztjével. To­vábbá fölzárkózott a barom­fihoz a sertés, a szarvasmar­ha; logikus, hogy egy sertés- földolgozó üzem is csatlakozik rövidesen a most elkészült baromfiüzemhez, s ily módon valóságos húskombinát rajzo­lódik elénk, amelynek terme­lési értéke egymilliárd forint lesz — szinte hihetetlen! — 1975-re. Harmincmillió saját erőből Valamit a beruházás pénz­ügyi hátteréről: ama 88 mil­lió úgy oszlik meg, hogy 39 millió forint a négy esztendő 'alatt — nem túl rövid határ­idő ez?! — visszafizetendő hitel, 19 millió az állami tá­mogatás és 30 milliót saját erejéből teremtett elő a gaz­daság. Tervezők és részben a kivitelezők: a tsz saját gár­dája, miként például a földol­gozóhoz kapcsolódó hűtőház is saját építési anyagból készült. Három nyugati vállalattól vásároltak: a holland Stork, az említett dán Atlas, s az ugyancsak dán Sabroe-cégtől; az utóbbi a hűtési technoló­giát szállította. A hűtőház felügyelete Nagy Istvánra, egy pályája elején álló ifjú szakemberre bízatott. A 25 éves fiú Pesten végezte el az Élelmiszeripari Főiskolát: összesen hét, hasonló diplomá- jú fiatal kezdi az új üzemmel együtt a munkát, mégpedig három házaspár, s egyetlen „magányos”. Nagy István pes­ti gyerek, a VIII. kerületben született, ám szívesen leköltö­zik a meóban tevékenykedő feleségével együtt Hemádra, ha a tsz is segíti ebben. (Kál­mán Ferenc párttitkár meg­erősíti ebbéli reményében.) M. Tóth Józseftől, az üzem ugyancsak fiatal főmérnökétől azt kérdem, elégedett-e a föl­dolgozóban foglalkoztatottak­kal? — A munkások 99 százalé­ka kitesz magáért: lelkesek, szorgalmasak. Kálmán Ferenc némi nyo­matékkai hozzáfűzi: — Van köztük jó néhány, aid először dolgozik üzemben, sokan a szőlőben, szántóföldeken tevé­kenykedtek előzőleg... Sípos Péter üzemigazgató, aki a BOV kecskeméti gyárá­ból jött Hernádra, így sum­mázza véleményét: — A kecskeméti gyár 180 millió forintba került rekonst­rukciója 10 évig eltartott — ez a 88 millió forintos beruházás csak másfél esztendeig, ami példátlanul gyors tempó. Her­nádon Magyarország legmo­dernebb baromfifeldolgozója épült fel! Nelkünk fontos, hogy a próbaüzemmel egyidejűleg termeljünk is, így már az első héten napi 2,5 ezer csirkét dol­goztunk fel, a másodikon napi ötezret, majd 7,5 ezer, s még az idén napi 15 ezer követke­zik. A teljesítőképesség maj­dani kihasználása annyit tesz, hogy 20—28 ezer csirke — il­letve 12—15 ezer tyúk — lesz a napi produktum. Filmre kellett volna venni A termelési háttér mindeh­hez megvan, hiszen a termelő- szövetkezet nemcsak önmaga tenyészt baromfit, de összefo­gója — gesztora — a Hunnia- hibrid elnevezésű termelőszö­vetkezeti közös vállalkozás­nak, s ily módon úgyszólván az egész országra kiterjed ha­tóköre: honi partnereinek lán­colata tekintélyes. Most, per­sze a 2200 lakosú Hemád im­már ezer embert foglalkoztató szövetkezetében, úgyszólván mindenkit, még a szántóföldi traktorost, a sertéstenyésztőt is az új üzem tölti el a teljesít­mény fölötti jó érzéssel, a gya­rapodás tudatával. Sipos Péter: — Az első na­pon, október 30-án körbeáll- ták az emberek az épületet. Aki csak tehette, ott nyüzsgött, ólálkodott, mi tagadás, megle­hetősen ideges hangulatban: vajon sikerül-e a kezdet? Cserháti Pál: — Meg kellett volna filmen örökíteni azt a napot... Ha azt a napot már nem is, de á mind kifogástalanabbul működő üzem egyre minden­napibb életét még persze film­szalagra rögzíthetik. Talán okulásul szolgálhat imitt- amott a hernádi példa sok mindenre. így a többi között a beruházás említett gyorsasá­gára, továbbá arra, amit az élelmiszer-gazdaság egybe­függő láncolatáról, vertikumá­ról — együtt a termelés, a föl­dolgozás, az értékesítés —, mint kívánatos és elterjeszten­dő tevékenységről szokás mon­dani. Keresztényi Nándor Elismerés a budai járásnak A községfejlesztés a népfrontmunka szerves része Társadalmi akciók, lakossági hozzájárulások a közös feladatok megoldására „A mint Hazafias Népfront — a legszélesebb politikai tömegmozgalom — főként az utóbbi években kibontakozó tevékenységével egyik megha­tározója lett a községek társa­dalmi, politikai, kulturális éle­tének, a községpolitikának” — ezzel kezdődött az a beszámo­ló, amelyet hétfőn vitatott meg a Hazafias Népfront Pest me­gyei elnöksége. Napirenden e községpolitikai munkának el­sősorban a községfejlesztési ré­sze, s ezzel kapcsolatosan a társadalmi munka szervezésé­nek eredményei, feladatai sze­repeltek a budai járás terüle­tén. Saját erőforrások bővítésével Nem véletlenül tárgyalta az elnökség ezt a témát éppen a budai járásra vonatkozóan. Ebben a megyéinknek és egy­úttal az egész országnak leg­népesebb járásában ugyanis különösen szép példáival ta­lálkozhatunk a községfejlesz­tési tevékenységnek, a társa­dalmi munkának. Kihelyezett ülésen tanácskoztak erről, Csa­ta László elnökletével, Érden, a Bentavölgye Termelőszövet­kezet központjában, az illeté­kes járási vezetők — Lengyel Sándornak, a budai járási párt- bizottság titkárának, Varga Ferencnek, a budai járási hi­vatal elnökének és Sági Lász­lónak, a budai járási népfron- bizottság elnökének — jelen­létében. A napirend előadója, Inzsel Ottó, a népfront budai járási bizottságának titkára — az előterjesztéssel összhangban — hagsúlyozta, hogy arra tö­rekszenek: valamennyi község­ben bővítsék a saját erőforrá­sokat. Ezek közül a legeredmé­nyesebbek az egyéni és közü­leti hozzájárulások anyagiak­ban vagy társadalmi munká­val. Kitűnő példája ennek egyebek között az idén Érden és Diósdon felépült óvoda, a Budakeszin megnyílt orvosi rendelő, a tárnoki járdaépít­kezések és több helyen utak, vízelvezető árkok, vízvezetékek megépítése. Az utóbbi időben egyre több létesítmény terve­zési munkái is társadalmi ala­pon készülnek, és jelentős megtakarítást biztosítanak a községek számára. lakás, ivóvíz, tanterem Tennivaló bőséggel volt e járásban az elmúlt évek során, és lesz az elkövetkező évek­ben is. Ha másról nem szól­nánk, már az is nagy ered­mény, hogy megszűntek a rossz emlékű barlanglakások, megszűnőben vannak a pince­lakások, és mindezek helyébe egészséges lakótelepek emel­kednek. A szociális körülmé­nyeknek nem megfelelő laká­sok felszámolása (főként Bu­dakeszin, Budaörsön, Törökbá­linton, Érden) továbbra is fo­lyamatos feladat, ugyanúgy, mint a vízhiányos, illetve egészségtelen ivóvízű települé­seknek (pilisi községek, zsámbéki medence, Budajenő) ellátása egészséges ivóvízzel. Mindezek természetesen egy- egy község erejét meghaladják, ám az állami támogatás páro­sulva a lakosság hozzájárulá­saival, társadalmi segítségé­vel, lényegesen meggyorsítja a jogos igények kielégítését. Reális tehát, hogy a IV. ötéves terv időszakában a budai járás területén mintegy 6000 lakást, 200 kilométernyi vízhálózatot, 40 kilométernyi szennyvízháló­zatot, 90—110 általános iskolai osztálytermet adjanak át és 10—15 új orvosi körzetet nyis­sanak meg. Egybehangolva, tervszerűen A társadalmi munkának ré­gi hagyományai vannak már a budai járásban, ezért is mu­Szántóföld volt - most üdülőtelek A Népszabadságban nemrég közölt, a telekadózási, illetve telekértékesítési rendelet ki­játszásával foglalkozó cikk méltán váltotta ki a törvény- tisztelő állampolgárok felhá­borodását. Ez adta az ötletet, hogy megkérdezzük az illeté­kest: Pest megyében van-e példa a kiskapuk keresésére, a paragrafusok kijátszására? Kovács Vencelné dr., a Pest megyei Tanács pénzügyi osz­tályának adócsoportvezetője az alábbiakat válaszolta: — A telkek értékesítésére kitűzött határidő még nem járt le. Erről nyilatkozni tehát korai lenne. Van azonban egy probléma, ami máris megérett arra, hogy illetékesek figyelmébe ajánl­juk. — A telkekkel kapcsolatos felmérés Pest megyében is meg­történt. Megyénkben összesen 13 520 üdülőtelek van, ebből 12 015 más településen lakók Ellenőrzés - vállalaton belül Tanácskozás a Nehézipari Minisztériumban A vállalati belső ellenőrzés helyzetéről tanácskoztak hét­főn a Nehézipari Miniszté­riumban több mint 200 gaz­dasági vezető, belső ellenőr részvételével. Dr. Lőrinc Im­re, a nehézipari miniszter el­ső helyettese bevezető elő­adásában hangoztatta, hogy a párt és kormány az utóbbi időben megkülönböztetett fi­gyelemmel foglalkozik az el­lenőrzés helyzetével, tovább­fejlesztésével. A miniszter első helyettesét követően dr. Trethon Ferenc, a Nehézipari Minisztérium közgazdasági főosztályának vezetője az ellenőrzés helyze­téről és legfőbb tennivalói­ról beszélt. A tanácskozáson részt vet­tek és felszólaltak a lengyel bánya- és energiaügyi minisz­térium hazánkban tartózkodó főosztályvezetői is, akik a len­gyelországi tapasztalatokról számoltak be. Az előadást élénk vita kö­vette. — többnyire fővárosiak — bir­tokában. Az üdülőépületek szá­ma 10 465; ebből 3901-nek a tulajdonosa szintén másutt — jórészt Budapesten — lakik. — ötnél több ingatlannal — lakással, üdülővel, lakó-, il­letve üdülőtelekkel — 103 sze­mély vagy család rendelkezik. Közöttük szép számmal akad­nak olyanok is, akiknek birto­kában a f felméréskor 20—22 építési vagy, üdülőtelket talál­tunk. Ezek után — természete­sen — érdekelt bennünket, va jón nem spekulációs céllal tet­tek-e szert ennyi ingatlanra? Ekkor jöttünk rá arra a prob­lémára, amely megoldást igé­nyel. Nevezetesen, hogy az eredetileg mezőgazdasá­gi célra vásárolt vagy örö­költ ingatlanok jó része a községek rendezési tervé­nek elkészülte után belte­rületnek minősült, s így a korábbi szántóterület vagy kert jelenleg 10—20 épí­tési, illetve üdülőteleknek szá­mít! Így „jutott” például 23 üdülőtelek birtokába az a rác­kevei nyugdíjas, aki évekkel ezelőtt mezőgazdasági ingat­lant vásárolt, ám azt a kör­nyéket időközben üdülőhelyi belterületté nyilvánították. — Számos, hasonló példát sorolhatnék a megyéből, de gondolom, ennyiből is kitet­szik, hogy ezeket az idős — többnyire kevés nyugdíjjal rendelkező — embereket nem lehet egy kalap alá venni a te­lekspekulánsokkal. Azokkal, akik nem egy tagban és nem nyugdíjuk kiegészítésére — kertészkedés vagy mezőgazda- sági művelés szándékával —, hanem különböző helységek­ben, lehetőleg felkapott üdü­lőhelyeken vásároltak telkeket. ny. é. tat növekvő értéket szinte va­lamennyi községben. A tavalyi eredmény meghaladta a 25 millió forintot, ami nem lebe­csülendő összeg akkor, ha tud­juk, hogy az egész járás álla­mi támogatása az ötéves terv időszakára 167,4 millió forin.. Ebből a dicséretesen szép eredményből azonban nen egyformáin vettek ki részüké, a községek. Objektív, de néhol szemléletbeli okok is közreját­szanak, hogy nem minden köz­ség foglalkozik ezzel a kérdés­sel olyan mértékben, ahogyai a saját jól felfogott érdek megkívánná. A tegnapi tanács­kozás — az előadó és a felszó­lalók mindegyike — egyértel­műen kifejezésre juttatta, hog ott várható igazán eredménj ahol a tanács és a népfron. együttműködési megállapodá­sát komolyan veszik, valamin; a községek úgynevezett koor­dinációs bizottságaiban reális fejlesztési terveket készítenek, és arra mozgósítják a lakossá­got Természetesen lehet az adott feladatokhoz menet közben is szervezni a társa­dalmi munkát, de akkor is fontos, hogy egybehangolt kö­zös feladatok megvalósításán dolgozzanak, és tudatosan szá­moljanak a társadalmi segítés­sel. Sajátos helyi kezdeményezések A budai járás büszke lehet néhány sajátos kezdeménye­zésére. Ilyen például az idér indított „6 órát Budakesziért' akció, amely mindenkitől hat- órányi társadalmi munkát igé­nyelt a községfejlesztós érde­kében. Az idén alakult fásítá­si és természetvédelmi bizott­ság kiemelkedő részese a köz- ségszépítési munkálatoknak. A parkerdöprogramhoz kapcso­lódva társadalmi munkával ké­szül el Törökbálint, Budaörs Budakeszi, Nagykovácsi éi Solymár fásítási terve. Az ut­cafásításokon kívül, ennek ke­retében köztereket, külső uta­kat is fásítanak. A Perbálon tervezett sportliget és a Garan- csi-tó környékének rendezést ugyancsak kiemelkedő része; programjuknak, akárcsak a; 1970-ben megkezdett Dobogó­fásítási program, amely ezer- hektárnyi kopár terület fásí­tását tűzte ki célul zöméber. társadalmi összefogással. A Hazafias Népfront me­gyei elnökségének több tagj; szólalt fel a napirend vitájá ban, és elismerően szóltak i budai járásban folyó közséf, fejlesztési tevékenységről. Ke vács Antalnénak, a Hazafia Népfront Pest megyei hizoti sága titkárának javaslatára ; megyei elnökség dicséretbe részesítette a népfront budi- járási elnökségét és szeméi szerint Inzsel Ottó népfront titkárt a községfejlesztési te vékenységben és a társadalm munka szervezésében elér eredményekért Nagyobb erkölcsi megbecsülés Foglalkozott a népfront me­gyei titkára azzal az elhang zott javaslattal is, hogy ■ pénzjutalmakon kívül a so ezer lelkes társadalmi aktivi: tának az erkölcsi elismerc maradandó emlékét adhassá esetenként át. Eddig ugyan; a társadalmi munkában a egyéni teljesítményeket több nyíre nem tartották nyilván, Most már készülnek azok a művészi kivitelezésű plaket­tek, amelyeket a társadalmi munka aktivistái kapnak majd. Ez a megbecsülés bizonyára tovább növeli a budai járás­ban és egész Pest megyében is a közös munka társadalmi bázisát, s újabb eredmények­re vezet a községek fejlesztés seben, szépítésében. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom