Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-12 / 267. szám
6 1972. NOVEMBER 12., VASÁRNAP "k/CíHop é ciranao iáóoh 43. „Menetrendszerinti“ zsúfoltság Utak9 balesetek Dél-Pest megye Közlekedésének rendőri tapasztalatai POMÁZ Pilis käpiljä — Pilis-hegység nyúlványainak tövében, 20 kilométerre a fővárostól északnyugat felé, 10—11 000 főnyi magyar, szerb, szlovák, német lakossal, agglomerációs körzethez tartozó, nemzetiségi jelleggel tarkázott, iparból és mezőgazdaságból élő nagyközség. 'Ezzel az egyszerű, bővített mondattal tulajdonképpen pomázi barangolásaim téziseit soroltam fel — téziseit, tapasztalatait és problémáit. Az a körülmény, hogy a Ptlis-^iegység kapuja, alighanem meghatározott korai s későbbi történetét attól az időtől kezdve, amikor a Klissza-dűlő dombján a kora vaskori ember megtelepült, a Lugi-dűlő római sáncerődjén, épületem át a hun invázióig és a honfoglalókig, akik Anonymus ’krónikájára is hivatkozó feltételezés szerint — e tájon temették el egy kőmederben folyó patak forrása felett Árpád vezért és megtérésük után itt, Attila hajdani városa ’közelében alapították meg Fehéregyházát ... Koraközépkori történelmünk pozitivista kutatói elutasították a krónikás adatokat, és szinte kizárólag az oklevelek tanúságára támaszkodtak, de az újabb régészeti feltárások egybevetése a szóhagyományok’kal és az okleveles bizonyságokkal arra mutat, hogy e korszak valóságnyomainak egybekapcsolása még sok meglepetést tartogat. A Pomáz XII. századi létéről, XVI. századi pusztulásáról és XVII. századbeli újjáépülésé- ről beszélő adatok alighanem kiegészülnek majd a X—XI. század históriájával is, amikor „Pilis kapuja” még sem a dö- mösi, sem a pilisi apát, séma nyúlszigeti apácák birtokában nem volt, hanem először robogtak végig völgyeiben, szállták meg vizei mellett a honszerző magyarok... . S tegyünk most egy nagy ugrást a közelmúltba és a jelenbe. A pilisi kapu, e regényes múltján túl ma is regényes fekvésű táj, már a múlt században is a budapestiek kedves kirándulóhelye volt. Napjainkban, a közlekedés fejlődése, a növekvő víkenddivat, (a jelenlegi 5—600 házacska számát újabb parcellázások szaporítják), a Petőfi Tsz lovasiskolája és lovasklubja —a turistaforgalom állandó emelkedését biztosítja. S a szívóvonzó hatás a határos Budapesttel nemcsak az idegenforgalom terén kezd kiegyenlítődni. A Budapest határában fekvő nagyközség lakóinak közérzetét gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők szabályozzák. Pomáz dolgozóinak 60—70 százaléka ipari munkás, többségében pesti „ingázó”. De ennek az elszívó jelenségnek társadalmi-kulturális vonatkozását a városközelség és a gyors közlekedés bizonyos mértékben semlegesíti. Mivel a társadalmi erők aktivitásának egyik gyorsítója a művelődési élet színvonalának emelése — a pomázi művelődési ház, a helyi pedagógusok, az önkéntes és hivatásos kultúraktivisták mind ügyesebben szerveződő, I mind szélesebb sugarú tevé- I kenysége rendkívül figyelemre méltó. A máris 7 klubot, 6 | művelődési csoportot, 3 szakkört és tanfolyamot működtető művelődési ház egyfelől felhasználja Budapest közelségét a kulturális élet felvirágoztatására, másfelől az iskolai tantestületekkel konferálva és együttműködve gyerekkluboktól, ifjúsági klubokig és onnan a felnőtt csoportokig vezeti a szórakozva-okulás, a jellem- és szellemfejlesztés folyamatát. A Petőfi Tsz és az őszibarackosairól, szőlőjéről jó hírű Árpád Szakszövetkezet a pomázi felnőtt lakosság mintegy harmadát foglalkoztatja a mező- gazdaságban. Am az ipari dolgozók arányát az „ingázókon” kívül a kihelyezett és a helyi ipar is növeli. A Gyapjúmosó- ésSzöH. GÉZA csobánkai fiatalember még csak a tizennyolcadik életévét tapossa — de máris meglehetősen körvonalazott életprogramot alakított ki magának. Magának — és egyben magán. Mert ez a fiú gondoskodott arról, nehogy megfeledkezzen erről a programról. Életfilozófiáját úgy cipeli mindenhová, mint egy bőrbe kötött sillabuszt — de, ha akarná sem hagyhatná el. Nem is tudni, hogyan szabadul tőle, ha egyszer új életcélt tűz maga elé. Mert H. Géza a bőrére teto- váltatta e nem túlzott , fantáziára, s nem is túltengő erkölcsi gátlásokra utaló szavakat. Jobb csuklóján az áll, hogy ÜSS! — bal melle felett halálfej vigyorog, jobb mellén egy akasztófa. S mit sem von le e szomorú szimbólumok egyértelműségéből a közéjük kevert virágábra és FTC (?) felirat, sem a bal karjára tetovált monogram, amely talán azt a maga által sem tudatosított célt szolgálja, hogy találják meg, ha éppen nagyon keresik. EGYELŐRE NEM KELL különösebb keresés ahhoz, hogy rajtakapják. A fiú szépen keres. Főállásban egy pesti vállalattól kap vőgyár pomázi üzemében mintegy 800, az írószerkészítő Ktsz- ben ugyanennyi, a Faipari Szövetkezetben 150, a Háziipari Szövetkezetben 300 bent és csaknem 800 bedolgozó pomázi talál munkát. A község- és környékbeli cigánylakosság a Lakatos és Kovács Ktsz-ben fejlesztette magasabb fokra a hajdani szegkovácsolást, s ezzel együtt sok-sok család életét is szebbé kovácsolta. Po- mázon tartja központját a Pilishegyvidéki Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet és a legfrissebb, igen jelentős üzem: a Dunakanyar Talajvédelmi és Vízgazdálkodási Társulat a HÉV-állomás- sal szemben emelt új épületet és telepet. Országos jelentőségű a Munkaterápiás Intézet, amelynek gyógyászati és munkáltató egységei lényegük szerint működnek együtt. Állami gazdaságuk önálló vállalkozás, s a dolinái, kiskovácsi hatalmas almáskertekben, barackosokban munkálkodó betegek, aktív tevékenységgel emberközelben maradva, sokkal gyakoribb és teljesebb eredménnyel jutnak el a gyógyulásig. Az élénk sokrétűségében is összefogott Pomázot olyan alközpontfélének éreztem Cso- bánka, Szentkereszt és néhány más pilisi község gazdasági és kulturális körzetében. Tervező, töprengő emberek tágítják jövőjének útját, aminthogy múltját is olyan, lelkes kutatók feszegették, mint a néhány éve elhunyt Sashegyi Sándor, a pilisi táj és történelem fáradhatatlan nyitogatója-feltá- rója, akinek emlékét, iratainak sokaságán kívül, sírszobor is őrzi a pomázi temetőben. Azt mondja egyik beszélgetőtársam: Pákolicz Mihály, a művelődési hágfigazgatója, aki vagy három évtfzéde lakik Po- mázon, de még mindig fiatal ember: — Tízéves gyerekkoromban, emlékszem, nem is láttam autót még Pomázon. S maholnap parkolóhely-problémáink lesznek ... A község tágas utcáin tényleg meglepően sok gépkocsi robog és parkol. Azért ma még nagyot nevetünk ezen a jövőbeli gondon. A következő pomázi nemzedékeknek azonban — szerencsére — már efféle gondjai is lehetnek. kilencforintos órabért, s bár, ebből csak száz forintot tart meg, a többit hazaadja — dél- utánonkint egy helybeli fuvarosnak segít, s az itt kapott napi 50—100 forintot magára költheti. H. Géza azonban rossz társaságba keveredett. Elkezdett nagylábon élni — fel is próbált rá egy 510 forintos cipőt a Corvinban. A lábbeli annyira megtetszett, hogy öreg „topogóját” hűtlenül hátrahagyva, angolos távozásra határozta el magát. Pechjére azonban a rendész fülöncsípte, amint szeptember 27-én, a délutáni vevőcsúcsforgalom leple alatt iszkoit a tetthelyről. Gyors egymásutánban így zajlott a következő néhány perc, igekötőkben megénekelve: irodába be, jegyzőkönyv fel, cipő le, kerületi kapitányságnak jelentés át. UGYANEKKOR már folyta nyomozás személyi tulajdont károsító folytatólagos lopás miatt. S minthogy október ha- todikán a károsult — a fiút délutánonkint foglalkoztató fuvaros — szintén fülöncsípte a fiatalembert: a helyszínre kiszállt rendőrség őrizetbe vette a korához képest túl sokat markoló H. Gézát. A Ceglédi Városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedési alosztályához három járás, a ceglédi, a monori és a nagy- kátai, valamint két város, Cegléd és Nagykőrös tartozik. Dél-Pest megye közúti közlekedésének helyzetéről, a balesetek alakulásáról Rétyi Pál rendőr őrnaggyal, az alosztály vezetőjével beszélgettünk. Több lényt “ és időben! A terület közútjai közül a legnagyobb forgalmat a 4-es számú főút bonyolítja le, s a tapasztalatok szerint a főváros felé irányuló járműáramlás — elsősorban a teherszállítás — egyre növekszik. A sok-sok ezer gépjármű közlekedését nehezítette, és a balesetek számát is szaporította az útvonal több szakaszán folyó építkezés, korszerűsítés. A munkálatok befejeztével ezeken a szakaszokon is javult a közlekedésbiztonság. Változatlan gondot jelent azonban Vecsés, Üllő és Albertirsa területén a 4-es főút hiányos kivilágítása, több községben pedig az esti órákban későn kapcsolják be a világítást. Minden bizonnyal tehermentesíti majd a jelenleg Cegléden átvezető útvonalat a most épülő új szakasz, amely több lakott települést — így Ceglédet is — elkerül. A két város, Nagykőrös és Cegléd közül baleseti szempontból az utóbbi számít leginkább veszélyeztetett területnek. Az egyre nagyobb méreteket öltő forgalom csupán néhány útvonalra korlátozódik, s ezek állapota sem felel meg-’a követélményeknek. A reggeli, esti órákban ezért „menetrend szerinti” zsúfoltság jellemzi a közlekedést. Közrejátszik ebben a jól ismert tény: Cegléden és környékén csaknem 20 ezren kerékpároznak naponta, s közülük nem kevesen az alapvető közlekedési szabályok ismerete nélkül vesznek részt a forgalomban ... Az év első nyolc hónapjának baleseti statisztikája az elmúlt esztendő azonos időszakához mérten jelentősebb változásokat nem tükröz. A közlekedési alosztályhoz tartozó területen ez idő alatt H. Géza szülei hét gyereket nevelnek. Tisztességes gyári dolgozók. A maszek fuvarozó kiskora óta ismeri a fiút. Nem volt oka tehát különösebb bizalmatlanságra. Az, persze, már nem bizalom kérdése, hogy a sértettből — sértett lett, részben túlzott jóhiszeműsége miatt. A fiú ugyanis rendszeresen bejáratos volt a fuvarosék lakásába, nem titkolták előtte, hogy sok pénz fordul meg a kezükön. Hogy a százasokat, olykor ezreket levéltárcájában hordja: ezt nem rejtette véka alá a fuvaros — a lakáskulcsát viszont az ablakban illatozó virágcserép alatt tartotta. S — hogy még könnyebb dolga legyen az olyan hívatlan vendégnek, aki számára a látogatás nem csupán üres aktus, vagyis nem távozik üres kézzel — a kertkapu sosem volt zárva. Ennek objektív akadálya: a kerítésen nincs kapu. HA ÜGY VESSZÜK, felbujtója és bűnrészese is van az ügynek: egy (nem létező) kapu és a (hiányzó) óvatosság. Más kérdés, hogyan ítéli meg a bíróság e tárgyi és elvi tényezők szerepét. A szentendrei járási rendőr- kapitányság október 20-án befejezte a nyomozást, és személyi tulajdont károsító folytatólagos lopás, valamint egy- rendbeli társadalmi tulajdont károsító lopás címén vádemelési javaslattal tették át H. Géza ügyét a járásbírósághoz. Pereli Gabriella 325 sérüléssel végződött baleset történt. A karambolok és gázolások során 34-en haltak meg és 159-en sérültek meg súlyosan. A 4-es főúton az elmúlt évi 127-ról 97-re csökkent a balesetek száma, a 441-es úton 35, a 311-esen 27 és a 31-es úton 18 baleset történt. Az okok „ranglistája” évek óta változatlan: gyorshajtás, elsőbbség meg nem adása, szabálytalan előzés és kanyarodás, a követési távolság be nem tartása. S nem utolsósorban az ittas járművezetés, amelynek száma idén tovább nőtt. Vészéire* takarékosság Mint az országosan tapasztalható, a közlekedésrendészet Dól-Best megye területén is az eddiginél fokozottabb szigorral lép fel a KR’ESZ-t durván megszegőkkel szemben, a megelőzés érdekében. Az országúti ellenőrzések figyelmet érdemlő tapasztalatai szerint a forgalomban részt vevő tehergépjárművek egy részének műszaki állapota — az esztétikai szempontokról már nem is beszélve — nem felel meg a KRESZ előírásainak. Sok vezető nem fordít kellő gondot a járművek biztonságos kivilágítására. A közlekiedésrendészet következetes szorgalmazása jóvoltából a lovas kocsik többsége az esti órákban szabályosan kivilágítva közlekedik, viszont igen sok kerékpáron egyáltaEmberölés kísérletéért indított bűnvádi eljárást a rendőrség Lisztik Zoltán 31 éves büntetett előéletű szerelő ellen. A péceli Sport vendéglőben a minap összeszólalkozott az egyik vendéggel, Sárközi Kálmánnal, majd vita közben kést rántott és haragosát hasba szúrta. Sárközit életveszélyes állapotban szállították kórházba, Lisztik Zoltánt pedig a rendőrség őrizetbe vette. Ián nincs világítóberendezés. Ez a felszerelés, sajnos nem kötelező tartozéka a megvásárolt kerékpároknak, ezért a gépek tulajdonosam múlik, hogy megveszik-e és használják-e a lámpákat, vagy sem. Még sokan nem veszik tudomásul, hoigy a csekély többlet- kiadás megtakarításával életüket kockáztatják. A tsz-ek figyelmébe A három járás területén nagy számmal közlekednek vállalatok, üzemek és termelő- szövetkezetek gépjárművei is, amelyeket a köziekedésrendé- szet ugyancsak rendszeresen ellenőriz. Mint az alosztály- vezető elmondta, sok helyütt még mindig nem veszik figyelembe azt a rendelkezést, amely szerint a csoportos személyszállítást csak a D járműkategóriára érvényes jogosítvánnyal rendelkező vezeték végezhetik. S kedvezőtlen tapasztalat a vontatott pótkocsik jelentős részének rossz műszaki állapota is, amely — főként a termelőszövetkezetekben — azoknak felelősségét is terheli, akik ezeket a kocsikat a telephelyről a forgalomba engedték. A közlekedéarendészet a szigorított ellenőrzéseken kívül balesetelhárítási előírásokkal támogatja a megelőzés munkáját, s a forgadomszerve;- zésben együttműködik a városi és községi tanácsokkal, a KPM Közúti Igazgatóságával. A baleseti statisztika alakulása mindezen túl már nem rajtuk múlik SZ. J. Családi tragédia, gyilkosság történt Tápiószelén, a Kossuth Lajos utca 47. számú házban. A 62 éves Lévai Mihályné valamin hajba kapott férjével, majd a szóváltás közben kést kapott kezébe, s az 59 éves férfit megszúrta. Lévai Mihály sérüléseibe a helyszínen belehalt. A késelő asszonyt a rendőrség letartóztatta, ügyében megkezdődött a vizsgálat. Vállalati irodának alkalmas, egy nagyobb vagy két kisebb szobából álló bérleményt keres Gödöllőn, lehetőleg a Fürdő utcában A Közép-Magyarországi Nyersanyaghasznosító Vállalat Az ajánlatokat a vállalat központjába kérjük: Budapest XIII., Rajk László u. 32. Telefon: 494—369. Pomáz: a Pilis kapuja Békés István SZÁZASOKAT TERMŐ CSERÉP Megbíztak benne Halálos késszúrás Tápiószelén ^irasfüljBái* ífod*tri}í rrsdórnUJfii rtiih Életveszélyes vita Pécelen
