Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

1972. NOVEMBER 12., VASÄRNAP ‘“Z/firlap 3 Több mint nyolcvanmillió az építkezőknek Forinttal, anyaggal segítenek a gyárak Valamennyiünk életének egyik legnagyobb esemé­nye a költözködés az önálló, új lakásba. Nemcsak azért i mert — bár javul — még mindig rossz a lakáshelyzet, hanem, mert egy-egy lakás sokba kerül. A hozzá szük­séges anyagiak csak hosszú évek szorgalmas munká- í jával teremthetők elő. Ebben sokszor a vállalatok igyekeznek segítséget nyújtani dolgozóiknak. Hogy mekkora és milyen jellegű ez a támogatás, arról né­hány megyei vállalatnál érdeklődtünk. Kilencvennyolc lakás a DCM-hen A PÁRTMUNKA BÁZISAI AZ ALAPSZERVEZETEK — Mi minden második, la­kásgonddal küszködő dolgo­zónknak segítséget nyújtunk — mondja Laky László, az Igazgatási osztály vezetője. — 1970-ben egymillió, tavaly 1,65 millió forintot osztottunk szét kamatmentes hitelként építke­ző dolgozóinknak. Az idén csupán 400 ezer forinttal támo­gatjuk őket, s emellett állami hitelből 96 új lakást építünk. Ezek szétosztásakor előnyben részesítjük azokat, akik cserél­ni szeretnének, ugyanis a hat­vanas években a deákvári la­kótelepen felépített vállalati bérlakásokat a családok egy része „kinőtte”. Jelenleg 41 kisebb lakásban lakó dolgo­zónk kér nagyobb lakást. A most épülő házakban 80 két- és 8 háromszobás lakás van, s csupán 8 az egyszobások szá­ma. Mintegy ötven lakásba még az idén beköltözhetnek a a lakók. — A családiház-építőknek 60—100—140 ezer forint ka­matmentes kölcsönt nyújtunk, amelyet 25 év alatt kötelesek visszafizetni. A kölcsönön kí­vül persze — amennyiben le­hetőség van rá — az építő­anyag kedvezményes szállítá­sáról is gondoskodunk, sőt gyárunk termékéből, a cement­ből is termelői áron vásárol­hatnak. (Ez mázsánként 20—25 forint megtakarítást jelent.) A PEMŰ telket vesz és közművesít — Korábban 5—10 ezer fo­rintos kamatmentes kölcsönnel támogattuk a családiház-épí- tőket — mondja Mátyus Ven­del, a Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat szervezési osztá­lyának vezetője —, az elmúlt két év alatt azonban módosí­tottuk a támogatás formáját. Jelenleg a gyár tőszomszédsá­gában új lakótelep épül, amelyhez a telket a vállalat vásárolta és közművesítette. 1975-ig itt 400 lakás készül el, s ezekhez mérnökeink csinál­ták meg a kivitelezési terve­ket. Eddig csaknem 5 millió forintot költöttünk a leendő lakótelepre, pedig a csatorná­zás még hátravan. Ne gondol­ja, hogy ezt a jelentős támoga­tást ugyanilyen mértékben ér­zik dolgozóink is, ugyanis a lakások még így is nagyon drágák, négyzetméterenként ötezer forintjába kerülnek a vevőnek. Ezért a 66 átadás előtt álló lakás közül csupán 50-re akadt vásárló, pedig dol­gozóink közül 200—300-an várnak lakásra. S ez nem is csoda, hisz egy 2 gyermekes családnak 80 ezer forintot kell befizetnie a kétszobás lakásra. A vállalat vezetői most azt tervezik, hogy a vevő nélkül maradt két-háromszobás laká­sokat az OTP útján értéke­sítik, természetesen a telekárat és a közművesítést felszámít­va. — Gondoskodtunk arról, hogy a lakótelepen időben le­gyen óvoda és üzlethelyiség is. A tanács terveiben szerepel egy új üzlet építése, amennyi­ben ez határidőre nem készül­ne el, a gyári üzletben utcára nyíló ajtót vágunk. A papírgyárban 3 millió forint — 1969 óta több mint 3 mil­lió forinttal támogattuk a la­kásépítőket — mondja Cziffe- ri József, a Papíripari Vállalat szentendrei gyárának szb-tit- kára. — Ebből az összegből 5 öröklakás vásárlásához és 28 kislakásépítéshez járultunk hozzá 70—100 ezer forinttal. Ezenkívül teherautót, szállító­szalagot és saját dolgozóink által készített betonkeverő gé­Hosszabb ideje szűkös mun­kahelynek bizonyult a monori járási MHSZ jelenlegi székhe­lye: a honvédelmi neveléssel, elő- és utóképzéssel foglalkozó szövetség fejlesztési program­jának fontos feltétele lett egy új székház építése. A monoriak régi gondja a közeljövőben megoldódik. Mint Kovács László, az MHSZ já­rási titkára elmondta, az új székház érdekében valóságos társadalmi mozgalom indult meg: anyagi támogatást nyúj­tottak a járásbeli termelő- szövetkezetek, gyáregysé­gek, ktsz-ek és AFÉSZ-ek. Félmillió forintos költséggel a monori Petőfi utcában 20 he­lyiségből álló épületet vásárol­tak meg, s alakítanak át szék­házzá. A tervek előkészítését a járási hivatal műszaki osz­tálya vállalta el társadalmi munkában, az építkezés kivi­telezője a nagyközségi tanács költségvetési üzeme lesz. Az új székházban kap majd he­lyet a rádiós-, a modellező-, a technikai és a tartalékosklub. Itt tartják majd a tervek sze­rint a honvédelmi előképzés módszertani oktatását, s audió- vizuális oktatóberendezés is a tanulók rendelkezésére áll. Az pet adunk kölcsön, nem egy esetben pedig az építőanyag beszerzéséhez nyújtunk segít­séget. Mi azokat a dolgozóin­kat részesítjük előnyben a ka­matmentes kölcsön odaítélése­kor, akik a folyamatos üzem­ben dolgoznak, mivel őket sze­retnénk a leginkább megtarta­ni. Azt is megvizsgáljuk ter­mészetesen, milyen fegyelme­zett, hogyan dolgozik az igény­lő és nem utolsósorban, hogy milyen a lakáshelyzete. Még sorolhatnánk a példá­kat. A Mechanikai Művek tá­mogatása nyomán a budaörsi lakótelepen körülbelül 10 szá­zalékkal olcsóbban juthattak lakáshoz a dolgozók. A Csepel Autógyár fejlesztési alapjából évente egymilliókétszázezer forintot fordít a lakásépítés támogatására, ugyanakkor a részesedési alapból is kaphat­nak kölcsönt a dolgozók. Vala­miképp a megye minden máso­dik gyára, gyáregysége segíti dolgozói lakásépítését, ame­lyekre a vállalatok a IV. öt­éves tervidőszakban 83,9 mil­lió Ft-ot adnak kölcsön. Czibor Valéria szerint az épületben rendezhetik meg az iparitanuló-lntézct és a gimnázium diákjai­nak honvédelmi osztály- főnöki óráit, s itt kapnak otthont a gépjár­művezető-képző iskola tanfo­lyamának hallgatói. A távlati tervekben szerepel még az autósiskola számára épülő új előadóterem és egy jól felszerelt hibaelhárító mű­hely is. Az építkezés hamaro­san megkezdődik, a monori MHSZ már tavasszal elfoglal­hatja új székhelyét. Tokaj-hegyalján Az évszázad aszútermése Tokaj-hegyalján az évszázad aszútermése lelassította a sze­dés ütemét, ezért a vártnál to­vább tart a szüret. A tokaj- hegyaljai állami gazdasági borkombinát eddig már csak­nem tizennyolcezer mázsa aszúszemet vett át. Ez több, mint amennyi az utóbbi tíz évben összesen termett. A X. PÁRTKONGRESSZUS beszámolójában a pártmunka fejlesztésével kapcsolatban Kádár János elvtárs a követ­kezőket mondotta: „o párt- munka fejlesztésében most nagy fontossága van a politi­ka eddiginél következetesebb és egységes végrehajtásának, a pártellenőrzés erősítésének és az alapszervezeti munka fej­lesztésének.” A kongresszusi határozat azért tulajdonít nagy jelentő­séget az alapszervezeti munka fejlesztésének, mert a párt- alapszervezetek tevékenységé­nek a párt előtt álló feladatok megoldásában felmérhetetlen a jelentősége. A pártszerveze­tek felelősségének állandó nö­vekedése szükségszerűen ösz- szefügg a párt és a társadalom előtt álló feladatokkal. Az alapszervezeteknek ki­emelkedő jelentőségük van a párt politikájának a tömegeik­hez történő eljuttatásában és megvalósításában. Az alapszer­vezetek és tagjaik közvetítik, magyarázzák a párt politiká­ját, célkitűzéseit. A politika megértetése mellett — miköz­ben maguk is példát mutatnak —r mozgósítják a párttagokat, a dolgozó tömegeket, a párt politikájának megvalósítására. Az alapszervezetek érvényesí­tik a párt vezető szerepét, a pártnak a tömegekkel való kapcsolatát. Jelzéseikkel segí­tik a vezető szervek tevékeny­ségét, mely nélkül elképzelhe­tetlen a helyes politika kiala­kítása. Egyszóval az alapszer­vezetek mindenekelőtt politi­kai irányító és gyakorlati vég­rehajtó egységek, amelyek az adott területen vezetik, szerve­zik és maguk is végzik a po­litika megvalósítását. _Az eddigiekből világosan ki­tűnik: először, hogy az alap­szervezet a párt szerves részét alkotó, önálló politikai szerve­zet,. tevékenysége a párt poli­tikáján alapul, annak megva­lósítását segíti, és ebből követ­kezik, hogy az össztársadalmi szocialista érdekek szolgálatára irányul. Másodszor az alap- szervezetek helyi szervezetek, amelyek a szervezeti szabály­zat alapján határozati joggal vannak felruházva. Ennélfog­va állást foglalnak a szocia­lizmus építése, valamennyi — politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai — feladatának helyi megvalósításában. Dön­tenek a végrehajtás során fel­merülő helyi problémák meg­oldásában. Irányítják, koordi­nálják a helyi állami és tár­sadalmi — tömegszervezetek és tömegmozgalmak — tevé­kenységet. Harmadszor az alapszervezetek működési te­rületükön a pártot jelentik, azt képviselik, megvalósítják a párt vezető szerepéből reá­juk háruló feladatokat. AZ ALAPSZERVEZETEK­NEK igen sokrétű, bonyolult feladatokat kell megoldaniuk. E feladatok sorában kiemelke­dő helyen áll az ideológiai, politikai nevelő tevékenység, amellyel biztosítani és állan­dóan erősíteni kell a párttag­ság eszméli, politikai és cse­lekvési egységét. Ez állandó jellegű és folyamatos feladat, amely legtöbbször a konkrét feladatokra való mozgósítá­son keresztül történik. Az alapszervezeteknek ugyancsak fontos feladata a gazdasági munka pártirányításárrak megvalósítása, a párt gazda­ságpolitikai célkitűzéseinek ér­vényre juttatása. Ennélfogva állást kell foglalniuk a leg­fontosabb — valamennyi dol­gozót érintő — kérdések el­döntése előtt. Az alapszerve­zetek előtt nagy feladat áll a pártépítés terén is. Különös figyelmet kell fordítaniuk a tagfelvételi munkára, a káde­rek nevelésére, a pártélet szer­vezésére, a pártmegbiza tások rendszerességére, a pártren­dezvények előkészítésére, a pártcsoportok munkájára. Az alapszervezetnek valamennyi olyan kérdéssel foglalkoznia kell, amely működési terüle­tén politikai kérdés, vagy az­zá válhat. A fenti elvárásoknak alap­szervezeteink csak akkor tud­nak eleget tenni, ha jól kép­zett, tapasztalt emberekből áll a vezetőség, élvezik a tag­ság bizalmát, amely segíti a 1 vezetőséget a feladatok végre­hajtásában. Az alapszerveze­tek zöménél ilyen a vezetőség. Tapasztalataink szerint a ve- csési Vízépítő Vállalat, a Pest­vidéki Gépgyár, a Váci Gumi­gyár, a Dunakeszi Járműjaví­tó Vállalat, az Ipari Szerel­vény és Gépgyár, a Hazai Fé­sűsfonó kistarcsai gyára, az ácsai Ü) Barázda Tsz alap­szervezetei a fenti elvárások­nak megfelelően dolgoznak. Rendszeresen — és politikai tartalommal megtöltve — tart­ják vezetőségi üléseiket, tag­gyűléseiket. Jól szervezik a pártoktatást, intenzíven fog­lalkoznak a termelés pártel­lenőrzésével és segítésével, se­gítik a tömegszervezetek és tö­megmozgalmak munkáját, pél­damutatóan foglalkoznak a párttagok és pártonkívüliek problémáival. MÉG NEM MINDEN TE­KINTETBEN KIELÉGÍTŐ az alapszervezeteinkben végzett pártpolitikai munka színvona­la. A közelmúltban mintegy ötven alapszervezetben végzett vizsgálat és személyes tapasz­talataink is azt bizonyítják, hogy a kongresszusi célkitű­zések megvalósításáért, az alapszervezeti pártmunka színvonalának emeléséért még igen sókat kell tennünk. Ah­hoz, hogy e téren nagyobb eredményeket érjünk él, fontos szerep hárul az alapszerveze­tek vezetőségeire. A megvizsgált alapszerve­zetek 61.5 százaléka pl. kéthe­tenként, 12,5 százaléka három­hetenként, 26 százaléka havon­ta tart vezetőségi ülést. Ez a rendszertelenség nem jó, ellentmond a szervezeti szabályzatnak és a pártban kialakult helyes gyakorlatnak. Sablont adni arra, hogy mikor és milyen témában tartsanak vezetőségi ülést, nem lehet, de a gyakorlat azt mutatja, ott megy jól a munka, ahol a pártvezetőség rendszeresen — muhkatervben előre rögzí­tett témákkal — kéthetenként tartja vezetőségi üléseit. A VIZSGALAT TAPASZ­TALATAI azt mutatják — és ezt hibának tekintjük —, hogy legtöbbször a termelési és a vele összefüggő kérdéseket tűzik napirendre. Esetenként elhanyagolják az olyan fon­tos -kérdéseket, mint a párt­demokrácia fejlesztése, a párt vezető szerepének helyzete, az ideológiai munka, a pártfe­gyelem. A vezetőségi üléseken az előterjesztések általában szóban hangzanak el, nagyon ritka az az alapszervezet, ahol a beszámolót írásban terjesz­tik a vezetőség elé. A munka­tervek, a tagfelvételek azon­ban minden alapszervezetben írásban kerülnek előterjesz­tésre. A napirendek előadói a vizsgált alapszervezeték több­ségében az alapszervezet tit­kára, a vezetőség tagjai és az illetékes gazdasági vezetők voltak, örvendetes, hogy a napirendre tűzött témákat nem elvi, hanem az alapszer­vezet jellegének megfelelően konkrét gyakorlati módszer­rel tárgyalták. POZITÍV JELENSÉG, hogy a megvizsgált alapszervezetek túlnyomó többségében hatá­rozatokat is hoznak, amelyek elsősorban a helyi feladatok megoldására irányulnak, de kapcsolódnak a párt felsőbb szervei által hozott határoza­tokhoz. A határozatok végrehajtá­sát általában vezetőségi ülé­sen, taggyűlésen való beszá­moltatás útján ellenőrzik. Azonban a határozatok végre­hajtásának szervezése, ellen­őrzése nem általános gyakor­lat, csak ott érvényesül, ahol a pártvezetőség világosan fel­ismerte a határozatok végre­hajtásának jelentőségét. Arra kell törekedni minden alapszervezetben, hogy a fel­sőbb pártszervek által hozott határozatok végrehajtására in­tézkedési feladattervet készít­senek, ne pedig új határozatot hozzanak. Az alapszervezeti pártmunka javítása szempontjából nem közömbös, hogy a pártveze­tőségnek, az alapszervezet tit­kárának milyen a kapcsolata a tömegszervezetek vezető tes­tületéivel, funkcionáriusai­val. A jó elvtársias kapcsolat segíti, erősíti a párt vezető szerepének érvényre jutá­sát, a párt tömegkapcsolatai­nak fejlesztését. Igen pozitív tapasztalat — és ez tanulság is lehet minden pártvezető­ség számára —, hogy a meg­vizsgált alapszervezetek 74,6 százalékában jó a pártvezető­ség és a tömegszervezetek ve­zető testületéinek, funkcio­náriusainak kapcsolata. A pozitív vonások mellett meg kell említeni, hogy jó né­hány alapszervezetünkben a munka messze elmarad a kö­vetelményektől. Az alapszer­vezetek 25,4 %-ában sem a választott vezetőségnek, sem az alapszervezet titkárának nincs kapcsolata egymással vagy nem megfelelő a kap­csolat. Ezért igen fontos, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a gyengén dolgozó alapszerve­zetek munkájára és aktív helyszíni, módszertani segít­ségadással javítsuk tevékeny­NEM SZABAD FIGYEL­MEN KÍVÜL HAGYNI, hog' a munkát javítja az is, ha s pártvezetőségeknek jó az elv­társi, emberi kapcsolata a gaz­dasági vezetőkkel. Az ő segít­ségükkel valósítjuk meg apák gazdaságpolitikai célkitűzései­ből adódó helyi feladatokat. Ta­pasztaltuk, hogy a vizsgál: alapszervezetek 85,4%-ában — és ez igen kedvező — a párt­vezetőség és a gazdasági veze­tés kapcsolata igen jó, a gaz­dasági vezetők többsége tag­ja a pártvezetőségnek. Az alapszervezetek 14,6%-ában — és ez kedvezőtlen jelenség — a pártvezetőségnek és a gaz­dasági vezetőknek rendszerte­len a kapcsolata. Az alapszervezeti munka javításában, a színvonal növe­lésében igen jelentős szerepet tölt be az alapszervezeü tag­gyűlés, mint az alapszervezet legfelsőbb fóruma. Ezért nag% gonddal, körültekintéssel kell előkészíteni minden taggyű­lést. Fel kell készíteni a tagsá­got a taggyűlésre, ennek érde­kében ismertetni kell az alap­szervezet tagságával (és e munkába bevonni a párteso- portokat is) azt, hogy miről lesz szó, milyen kérdéseket kí­ván a vezetőség a tagsággal megvitatni. TAPASZTALATOK SZE­RINT jó gyakorlat, ha a ve­zetőség a beszámoló elkészítése előtt a pártcsoportokon keresz­tül összegyűjti a tagság, a pár­ton kívüliek véleményét, és felhasználja azt a beszámoló elkészítéséhez. A tanulmányo­zott alapszerveaetek 55,6%- ában havonta, 35,6%-ában két­havonta, 4,2%-ában háromha­vonta tartottak taggyűléseket. A háromhavonta, rendszertele­nül megtartott taggyűlések sértik a szervezeti szabályzat­ban rögzített elveket. Legcélszerűbb havonta tar­tani taggyűlést. Ezt igényli a tagság is. A mezőgazdasági üzemekben — főleg a nyári, őszi nagy betakarítás idején — megengedhető a taggyűlések kéthavonkénti megtartása. Az alapszervezeti munka színvonalának javítása érdeké­ben még igen sokat kell ten­ni ahhoz, hogy maradéktala­nul végrehajtsuk a X. konresz- szusnak az alapszervezetékre vonatkozó határozatát. Ennek érdekében az irányító párt- szerveknek nagyobb gondot kell fordítaniuk az alapszer­vezeti munka színvonalának javítására. AZ ALAPSZERVEZETI VE­ZETŐSÉGEK törődjenek töb­bet — legyenek magukkal szemben igényesebbek! — a munkaokmányok (jelentések, beszámolók) színvonalának nö­velésével, a párthatározatok feldolgozásával, a végrehajtás szervezésével. Bátrabban tűz­zenek napirendre elméleti, ideológiai témákat. A kommu­nista humanizmus szellemé­ben foglalkozzanak a kommu­nisták, a párton kívüliek problémáinak megoldásával. Természetesen — az eredmény érdekében — tegyék a munkát kollektívvá, rendszeressé, úgy, hogy a feladatok végrehajtásá­ba vonjanak be minden kom­munistát. Arató András, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bízott ágának tagja Szekrények alkonya? BÚTOR 800 MILLIÓÉRT A különféle termékek idei keresettségét vizsgálták a kö­zelmúltban a BUBIV-nál. Megállapították: kevésbé kapós már a két-, illetve háromajtós szek­rény: Javítani kell a DKV-nál az egészségügyi ellátást Az egészségügyi helyzetet, a betegellátást vizsgálta a Dunai Kőolajipari beruházás-szak­szervezeti intéző bizottsága. Megállapították, hogy a beru­házás orvosi rendelője kor­szerűtlen s a legminimálisabb felvételekkel sem rendelkezik kétezer ember orvosi ellátásá­hoz. A váró- és a fektetőszo­bák is felújításra szorulnak. A tapasztalatok alapján az inté­ző bizottság felkereste az ille­tékeseket, hogy közösen, va­lamennyi érintett vállalat anyagi támogatásával minél előbb újítsák fel az egészség- ügyi intézményeket. A szak- szervezet ezenkívül hatéko­nyabb egészségügyi propagan­dát is végző: filmvetítésekkel kísért baleseti, orvosi előadá­sokat szervez. a lakáskultúra általános fej­lődése —i a beépített szekré­nyek elterjedése — nyomán a korszerűbb garnitúrák a ke­lendőbbek. Árubemutatók so­ra tanúsította: az „M” bútor­család és az úgynevezett BU- BlV-szisztem különféle válto­zatai a legnépszerűbbek. Az idén a legtöbb BUBIV- bútor augusztusban kelt el. amikor a múlt év havi 11—12 millió forintos átlagával szem­ben mintegy 14 millió forint értékű áron talált gazdára. Most újabb forgalomnöveke­désre számítanak: az év utol­só hónapjaiban nagyobb mé­retű lakásátadósok lesznek, különösen a vidéki városok­ban. A vállalat 1973-ban mintegy 810 mil­lió forint értékű készáru kibocsátását tervezi, a termékválaszték kialakítá­sánál már figyelembe veszik a felmérés tapasztalatait, Új MHSZ-székház — összefogással Audiovizuális oktatás — Bővül az autósiskola MHSZ vezetőinek elképzelése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom