Pest Megyi Hírlap, 1972. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-11 / 266. szám

1973. NOVEMBER 11., SZOMBAT “MfrífflP 5 A szentendrei járásban is megalakult a Petőfi-emlékbizottság Vándorkiállilások a járás községeiben ERŐSÖDJÉK A PÁRT MIINKÁSJELLEGE Nem kielégítő az üzemi demokrácia - Alacsony a szolgáltatások színvonala Tudósítás a járási pártbizottság üléséről Tegnap délelőtt a szent­endrei járásban is megalakult a járási operatív bizottság a Petőfi-év megünneplésére. El­nöke Bella. György, a Haza­fias Népfront járási bizottsá­gának aielnöke. A szentendrei járási hiva­talban tartott alkuló ülésen jelen volt Simon János, a já- járási pártbizottság titkára. A megbeszélésen ismertették, egyeztették a járásbeli közsé­gek terveit a Petőfi-évfordu- lóra. Megállapodtak, hogy, két helyen, Visegrádon és Po- mázon kiemelt ünnepsé­get tartanak. '(Visegrádon májusban Petőfi­Izelitő a szentendrei József [Attila Művelődési Központ no­vemberi műsorából: ma az ál­lami zeneiskola tanárai adnak hangversenyt Mozart, Grieg és Beethoven műveiből, 17-én a Tolcsvay együttes koncertjét hallgathatják az érdeklődők. A zenebarátok köre a barokk művészet és zene korát idézik Kovács Lajos előadó segítsé­gével 24-én, míg a színházba­Amiről nem tudunk semmit ■nem szerethetjük. A helyisme­ret kialakíthatja a jó értelmű lokálpatriotizmust, az együttes helytörténeti munka sokban hozzájárulhat a szülőföld sze- retetéhez, s nem utolsósorban adalékokat adhat a monográ­fiákhoz, segítséget nyújthat a múlt kutatóinak. Szentendre helytörténeti klubja eddig nemigen tudta megfogni a fia­talokat, összejöveteleik sok­szor formálisak voltak. Az új vezető, Faragó Tamás tudo­mányos kutató csak ennyit mond: — Egyelőre csak elképzelé­seim vannak arról, mivel fog­lalkozna a klub. A megvaló­sulás a részvevők képzettségé­től, érdeklődésétől s lelkesedé­sétől függ. A klub célja kettős. Az egyik cél megismertetni a tagokkal a történelmet, kifej­leszteni a lokálpatriotizmust, mely nem bezárkózást, hanem a múlt és a jelen helyi össze­tevőinek megismerését, meg­értését, így végső fokon a mai társadalmi-szellemi életben va­ló aktívabb részvételt eredmé­nyezhet. A másik cél, hogy vá­rosunk történetére vonatko­zóan minél több forrást gyűjt- sünk össze, megkezdjük a meglevő levéltári anyag megis­merését, feldolgozását. Meg­próbálkozunk bizonyos témák tudományos igényű feldolgozá­sával is, melyek alapjául szol­gálhatnának a város összefüg­gő, nagy helytörténeti mo­nográfiájának. Persze, ehhez hozzáteszem, hogy a mérce egy esetleges publikálás esetén, magasra helyezhető. Inkább kevesebb, de színvonalasabb munkák hirdessék klubunk munkáját. — Tehát egy távolabbi cél tu­lajdonképpen Szentendre tel­jes történetének megírása? — Ez csak távoli, nagyon távoli cél lehet. Egyelőre megelégszünk kisebb eredmé­nyekkel. Az eredeti források kézhezvételekor a történeti műveltség terjesztésével, az érdeklődés felkeltésével. S klubunknak az sem kisebb fel­adat, hogy azokat a forrásokat, melyek nem a múzeum vagy a levéltár tulajdonai — meg­mentsük az enyészettől. Ebben a hónapban indult meg a város helytörténeti klubjának munkája. — Mit vár ettől az évtől? — A klub előbb említett kettős célját csak folyamatos, több éves működés alatt ér­heti eL Az első év munkájá­nak közvetlen célja a helytör­ténet szempontjából számba- jövő források megismerése, a helytörténetírás módszertaná­nak elsajátítása, az eddigi emléktáblát is avatnak a fel­legvárban). Ezenkívül január­ban a szentendrei művelődési központban sor kerül a Petőfi- évfordulóra meghirdetett já­rási-városi gyermekrajzpá- lyázat pólyaműveinek kiállítá­sára. A szentendrei Ferenczy Károly múzeum vándor- kiállításon szemlélteti a költő életét és munkás­ságát a járás községeiben. A Petőfi-év legközelebbi je­lentősebb eseménye a szent­endrei járásban a pomázi út­törők és KISZ-esek „Szólja­tok szép szavak Petőfiről” ve­télkedője november 26-án, a községi művelődési házban. rátok Nagy Lászlónak, a Szín- művészeti Főiskola rendező­szakos hallgatójának előadását 28-án hallgathatják a közép­kori színházról. A nyugdíjasok összejövetelién — 15-én — an- kétot tartanak a városról, 29- én pedig Petőfi-emlékestre kerül sor. Az idegen nyelvű klubok alakuló ülései novem­ber végén lesznek. munkák kollektív feldolgozása, az anyaggyűjtés megkezdése. Természetesen itt nemcsak a városról van szó, hanem a kör­nyékről, a szentendrei járás emlékeiről is! Ezeknek a mun­káknak kell kialakítaniuk a kidolgozható témákat. A ko­rábbi források hozzáférhetet­lensége, illetve feldolgozásá­nak szakmai nehézségei miatt azonban a témakört a város XVIII—XX. századi társada­lom- és gazdaságtörténetére kell szűkíteni. Általában ezen a téren a leghiányosabb az ál­talános történelmi műveltség 8 e téma teheti esetlegesen or­szágosan is értékessé a klub helytörténeti tevékenységét. Most kéthetenként jövünk össze, előadások, viták, meg­beszélések követik egymást. Gyakori vendégek vagyunk a levéltárban és a múzeumban, s szívesen várunk minden ér­deklődőt. Az utasok dühösek, ha nem tudnak utazni. A Volán 20-as számú Vállalat gondokkal küzd: nincs elég gépkocsiveze­tő, jegykezelő, s nem szuperál- nak jól a buszok sem. Mit le­het tenni? Legyenek az utasok elnézőbbek. Toborozzon a Vo­lán munkaerőt. S úgy javítsák meg a buszokat, hogy három nap múlva ne kelljen újra szerelőaknára vinni. Az utasok azonban jelenleg dühösek. Dolgozó emberek ők is, s nem szeretik, ha nem jut­hatnak időben és kényelmesen j haza. Nem szeretik azt sem, ha kimaradnak járatok, s annak sem örülnek, mikor a busz jó­val később indul, mint kellene. A vezetők fáradtak. Túlterhel­tek, havonta van, aki három­száz órát tölt volán mögött. A jegykezelők könnyen idegesek lesznek, mikor hallják a pa­naszáradatot, mérges vita in­dul. Munkanapok és hétvégek Szentendre város és a járás lakói autóbusszal közlekednek. És igénylik a járatokat hét végén a kirándulók is (a fel­mérések szerint 5—6 ezer em­ber közlekedik autóbusszal egy-egy szép vasárnapon). így A X. pártkongresszus óta el­telt két esztendő tette szüksé­gessé, hogy a kongresszus és a járási pártértekezlet határoza­tai végrehajtásában szerzett tapasztalatokat összegezzék, elemezzék. így történt ez a járási pártbizottság ülésén, ahol Császár Ferenc, a járási pártbizottság első titkára elő­terjesztése után vitatták meg a két esztendő munkáját. Császár Ferenc elsőnek a párt munkásjellegéről, s szer­vezeti alakulásáról szólt. Az elmúlt két évben 136-an lép­tek az MSZMP tagjai sorába, közülük 66-an — munkások. Az üzemi pártszervezetek fel­adata, hogy a munkásokkal to­vábbra is megkülönböztetett figyelemmel, nagyobb körülte­kintéssel foglalkozzanak. Az elmúlt időben tovább erősö­dött a vállalati önállóság, s a tanácstörvény következtében alapvető változásokon mentek át a tanácsi szervek: növeke­dett a nagyközségi és községi tanácsok önállósága, megszűnt a járási tanács, nemcsak mint testület, hanem mint önálló gazdálkodási egység is. A köz­ségpolitikai munka alapját most már a községek képezik. A járási pártbizottság is to­vább folytatta a közbeeső párt­szervek létrehozását. Budakalászon községi pártbizottságot, Visegrádon csúcsvezetőséget hívtak életre. Előterjesztésében Császár Ferenc kiemelte a szocialista demokrácia továbbfejlesztésé­vel kapcsolatos tapasztalato­kat. Leszögezte: élénkebb az állami élet s szélesebb a pártdemokrácia. Az. új válasz­tási rendszer, a tanácstörvény növelte az állampolgárok rész­vételét és beleszólási jogát nö­velte a közügyekbe, míg a párt­demokrácia fejlesztését segítet­te a közbeeső pártszervek lét­rehozása, a hatáskörök leadá­sa, az éves beszámoltatás, va­lamint, hogy jelentősen nőtt a taggyűlés szerepe, hatásköre, hiszen minden fontosabb kér­désben itt kell dönteni, állást az igény kettős: egyfelől a rendszeres utasforgalom mun­kanapokon, másrészt az üdü­lő és kirándulóforgalom szom­baton és vasárnap. A szent­endrei főnökség 57 gépkocsi- vezetője, 55 jegykezelője, 36 autóbusza nem tudja ezeket az igényeket kielégíteni. Kellene még 14 gépkocsivezető. Azon­ban nehéz a munka, a 300 óra a volán mellett, a szombati­vasárnapi műszak, nem túl csábos a gépkocsivezetők szá­mára. Hibák, bajok Mik a panaszok? Nem állnak meg a buszok a megál­lókban, nem várják meg a fel­és leszállást, a sofőrök szabad­napokon a vállalat engedélye nélkül vezetnek gépkocsit, „maszekolnak”, például a du- nabogdányi Úttörő Termelő- szövetkezetnél. Nincs váróte­rem, jegypénztár, a várakozók a járdán állnak, zavarják a gyalogosokat. A 36 gépkocsi elegendő len­ne a forgalom lebonyolításá­hoz, azonban sok műszaki hi­ba gátolja közlekedtetésüket. A központi műhelyben sok­szor nem javítják jól meg, a szentendrei javítóműhelyben rengeteg a munkafegyelmi probléma, a gépkocsivezetők, a szerelők nincsenek anyagilag foglalni. Nem fejlődött azon­ban megfelelő ütemben az üze­mi demokrácia. Sok helyen még nem ala­kult ki az az üzemi lég­kör, melynek szellemében nemcsak várják a dolgo­zók hozzászólásait, hanem figyelembe is veszik azo­kat. A gazdálkodás korszerűsítése a járásban alapvetően a mű­szaki fejlesztésre összpontosult, s a termelésszervezés hatéko­nyabb biztosítására. Megkez­dődött a munka- és üzemszer­vezés felülvizsgálata, fölmér­ték a gazdaságtalan .termékek körét, a szövetkezetek kiter­jesztették a kooperációt és fej­lesztették a vállalatszerű gaz­dálkodást. A lakóterületek fejlesztéséről Császár Ferenc elmondta; sze­rették volna, ha a negyedik öt­éves terv végére a lakosság egészséges ivóvízhez jutott volna. Ez, sajnos, nem várha­tó, csak az ötödik ötéves terv­ben. A járásban 49 állami la­kás építését tervezték: meg­épült 6, építés alatt van 12, s még ebben az évben 13 lakás alapozását kezdik meg. A tár­sas építkezésben 36 lakást ad­tak át Budakalászon, s 104-et még építenek Pomázon. A ter­vezett 25 kilométeres út he­lyett a községekben összesen 41 kilométert építetteké Sütő­üzem épül Tahitótfalun, idén már fürödhettek a leányfalui strandon, két szállodával gaz­dagodott a járás, s kórház lé­tesül a Munkaterápiás Inté­zetnél. A kereskedelem és a vendéglátóipar 23 ellátóegység­gel gyarapodott. Nagy gond azonban, hogy szolgáltatások tekintetében Pest megye járásai közül az utolsó helyen áll a szent­endrei. Nemcsak az idegenforgalom, hanem a lakosság igényeitől is messze elmarad a szolgáltatás színvonala. A pártértekezlet idején a szövetkezeti vezetők ugyan egyet értettek a határo­zatokkal, azonban fejlesztési érdekeltté téve abban, hogy a buszok állapota kifogástalan legyen. S az utak állapota sem mindenütt kielégítő. Javulás várható Történtek intézkedések: ja­vult a tájékoztatás, a munka- fegyelem, beindult a pismányi járat, Leányfalun és Visegrá­don URH-készülékek segítik a forgalom gyorsabb /lebonyolí­tását, a Budapest—Visegrád útvonalon közlekedő autóbu­szok megállnak Szentendrén, s jelenleg öt gépkocsivezetőt vesznek fel. A városban léte­sül autóbusz-jegypénztár a közeljövőben. Rengeteg fegyel­mit osztottak ki a vezetők a fegyelmezetlen dolgozóknak. Fontos — életbevágóan az — mind a városnak, mind a járásnak a zökkenőmentes au­tóbuszközlekedés. Hiszen csak ez a jármű tartja az eleven összeköttetést a községek és Szentendre között. Azonban úgy látjuk, a Volán 20-as Vál­lalat igyekszik mindent meg­tenni, hogy enyhüljenek a gondok, csökkenjenek a pana­szok. Várható tehát javulás. És addig: legyenek az utasok elnézőbbek. A dolgozók pe­dig: udvariasak, azokkal, akik munkából jönnek, munkába mennek. elképzeléseiket ennek ellenére sem dolgozták még ki. Az előterjesztés után a hoz­zászólók tapasztalataikkal megerősítették az eddig meg­állapítottakat. Dr. Korsós László, a járási hivatal elnö­ke, a tekintélyről beszélt. — Kétségtelen — mondta —, a községi tanácsok dolgozóinak tekintélye növekedett, azon kell lenni, hogy ezt meg is tarthassák a munka pontos, gyors elvégzésével. Mosonyi Árpád, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, azokról a falvak­ról beszélt, ahol sok a bejáró dolgozó. Budapesti nagyüze­mekben dolgoznak, és közsé­gükben várják azokat a lehe­tőségeket, melyet a főváros ad­hat csak meg nekik. A gyá­rak azonban nem segítik a fal­vakat, ahonnan száz és száz munkás jár be naponta, így pedig minden siker — félsiker. A szigetmonostori párttitkár a szakszövetkezetről beszélt, ahol — mint mondta —, az évi reprezentációs keret 30 ezer forint, de a vezetők arra nem képesek, hogy egy zöldséges boltot építsenek a községben. A szolgáltatást több hozzá­szóló bírálta. A legérdekesebb panasz: Leányfalun több millió fo­rintért fölépült a modem szolgáltatóház, melynek fodrászhelyiségében — motorokat tekercselnek, mivel az nagyobb nyeresé­get hoz. A pártbizottság ülésén elfo­gadták a járási első titkár elő­terjesztését, valamint a határo­zati javaslatot. i Indul a második gépsor Az ember csak irányít Termelnek a gépóriások, kész az a hatalmas mű, mely 1968 óta foglalkoztatja a szent­endrei betonárugyár dolgozóit, s a Beton- és Vasbetonipari Művek' szakembereit. A tizen­két hektáron elterülő üzem­ben befejeződött a csaknem 400 millió forintos rekonstruk­ció. _ Büszkén mondhatom, ho gy Európában egy helyen sehol nem állítanak elő eny- nyire korszerű módon ennyi betonból készült terméket — mondja a gyárigazgató, Bá­lint István. Nyomócsövek, gravitációs csövek, s mozaiklapok készül­nek itt. Míg régen a kézi mun­ka dominált, most mindent gé­pek végeznek, az ember szin­te csak irányít. Igaz, 1967- ben a gyárnak az évi terme­lési értéke 120 millió forint volt, s idén még csak 30 mil­lióval több, jövőre azonban már érezhetőbb lesz a válto­zás . — A nyomócsőgyártás svéd licenc alapján szovjet szakem­berek segítségével, kezdődött el tavaly áprilisban. Azóta egyetlen selejt volt, pedig csaknem tizennégy kilométer hosszúságban gyártottunk SENTAB-csöveket. Két évvel ezelőtt még a beruházás kel­lős közepén készült el az első gravitációs cső, melyet szenny­vízelvezetésnél hasznosítanak. Az olasz licenc alapján ké­szült csőgyártó két gép össze­sen 350 ezer folyóméter csövet képes készíteni. A mozaiklap- gyárat adtuk át legutoljára rendeltetésének, a próbaüzem július közepén fejeződött be. Naponta 3400 négyzetméter mozaiklapot kellene a két sor­nak gyártania, azonban most csak egy sor működik. Így na­ponta körülbelül ezer négyzet- méter mozaiklap készül. A második gépsort november vé­gén indítjuk be. Ezer négyzetméter mozaik­lap összesen pontosan 25 ezer darab. Eddig Romániából, Ju­goszláviából importálta az épí­tőipar, s bár, még mindig ér­keznek mozaiklapok külföld­ről — egyre több szentendrei gyártmány kerül forgalomba. FORRÓ MUNKA Több mint negyvenfokos melegben. A Pest megyei Fém­ipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat kovácsműhelyében így készül a csaknem százféle kéziszerszám a harapófogótól, az erdei baltáig. Gábor Viktor felvétele Az*oldalt írta: Tamás Ervin ■A középkor színháza Ankét Szentendréről Helytörténeti klub Első: megmenteni a forrásokat Udvariasság és elnézés? Buszgondok — közelről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom