Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-04 / 234. szám
PCStMEfrYLI HÍRLAP KPLON KIADÁSÉ XVI. ÉVFOLYAM, 234. SZÄM 1972. OKTOBER 4., SZERDA A hátrányos helyzetből induló gyermekekért Váljék igazságossá a támogatás Ki kaphat tanulmányi ösztöndíjat? Névsor. Minden név mellett szűk szavú tájékoztatás: ki az illető, apja, anyja foglalkozása, szociális helyzete; s javaslat, illetve ellenjavaslat. A döntés joga a városi tanács végrehajtó bizottságáé: az ösztöndíjat ugyanis a városi tanács adja az arra rászoruló kérelmezőnek. Kevés javaslatot kap a végrehajtó bizottság. A legtöbb javasolt pedagógus szülők gyermeke, ami nem volna baj, mert ha rászorul, nem tehető különbség munkás és pedagógus szülő gyermeke között. A baj csupán az, hogy évek óta szinte kizárólag pedagógus szülők gyermeke kér állami támogatást, igy az a látszat, hogy aki ismeri a lehetőséget, annak nyújtja a városi tanács a segítséget. Sokan nem is tudják, hogy ösztöndíjat lehet kérni. Általában év vége felé kihirdetik a középiskolában, hogy kérhetnek ösztöndíjat az egyetemre kerülőik, s vagy meghallják, vagy nem a féllábbal már kilépett negyedikesek. Sokat beszélünk a hátrányos helyzetben levő gyermekekről, de amikor segíthetnénk rajtuk, elfeledkezünk róluk. Csak egy példa: az Arany János Gimnáziumban középiskolai ösztöndíjat kaphat, aki hátrányos helyzetben van. Ki kért az idén? Az egyik termelőszövetkezetben dolgozó szülők gyermeke, A hivatalos igazolószelvényen csak az édesapa fizetését tüntették fel, az édesanya jövedelme már nem szerepelt rajta. Így az egy személyre jutó átlagbér olyan minimális lett, hogy talán a szülők maguk is elcsodálkoztak a végeredményen, s törni kezdték a fejüket, vajon 300 ezer forintba került házuk építését hogyan biztosíthatták ? A másik kérelmező anyja Szegeden lakik. Oda ment férjhez, és férje hivatása odaköti. A javaslat szerint, a majd végzős egyetemi hallgatót nem tudják Nagykőrösön elhelyezni, de mégis javasolták, hogy a városi tanács adjon számára ösztöndíjat. Az egyik felnőtt dolgozó állami támogatással jogot tanul, holott köztudott, mihelyt végez, ügyvéd lesz, és a városi tanács nyújtotta segítséget nem úgy fizeti vissza, hogy állami, illetve szövetkezeti közösségben kamatoztatja tudását. Felmerül a kérdés, vajon valóban ennyi felesleges pénze van a városi tanácsnak? A támogatást bárki, aki kéri, megkaphatja? Aligha! A hátrányos helyzetből induló gyermekek támogatása, helyzetük megjavítása nagy figyelmet, körültekintést igénylő feladat. Már a középiskolában gondosabban kell figyelni a szülők, gyerekek jelzéseire. A gyerekek tudják a legjobban, kik közöttük azok, akik valóban rászorulnának a szellemi vagy az anyagi segítségre: a tőlük kapott információk sokszor megcáfolják a javaslatban feltüntetetteket Igen, már a középiskolában fel lehetne mérni, számba lehetne venni, kik azok, akik az egyetemi felvétel után kérhetik a város, az állam támogatását, s ily módon megszűnhetnének a visszásságok, igazságosabbá válna a támogatás, melyet valóban azok kapnának, akik érdemesek rá, nem pedig azok, akik jobban informáltak, mint a hátrányos helyzetben lévők. Takács Paula Törik a kukoricát Szárítóberendezést vásárolt a Szabadság Tsz A határban az első fagyok megcsípték a kukoricát, s bár a legtöbb helyen még nem tökéletesen érett, a héten általánosan megkezdték a törését. Főleg a háztáji kukoricáit törik. Ha valaki megkezdi, a szomszédnak is le kell törnie, mert az ott maradó, töretlen táblát könnyein meg- dézsmálhatják a tolvajok. A Csongrádi út mentén beszélgettem több háztáji föld gazdájával, köztük Törőcsik Gábor idős termelőszövetkezeti taggal, aki elmondotta, hogy 800 négyszögöles parcelláján 16—18 mázsa a csöves termés: érdemes volt a kapálás előtt jól megpétisóznia. Voltak, akik már a szárat vágták, s azt újságolták, hogy egy hold háztájijukban 40 mázsa kukorica termett. Természetesen nem mutatnak ilyen kedvező képet a terméseredmények, ha az eléggé nedves kukoricát májusi morzsoltra számítjuk át. A héten a termelőszövet kezetekben is megkezdik a kukoricatörést, több helyen kombájnokkal. A Szabadság Termelőszövetkezet, hogy a nem tökéletesen érett kukorica pusztulásmentes tárolását biztosítsa, állami támogatással, szárítóberendezést vásárolt, melyet a feketei nagyraktár mellett állítanak fel. A berendezést, melyet hétfőn délután, teherautókon hoztak a szolnoki gépgyárból, Bozsó Bertalan főmezőgazdász és Perneki Kálmán kerületi vezető vette át. A főmezőgazdász elmondta, hogy néhány nap alatt kitisztítják és zsákba szadik az ottani szérűn még kint lévő, fólia alatt tárolt gabonát. Akkorra megkezdik a kukoricatörést és üzembe állítják a szárítóberendezést is, mely 24 óránként 6 vagon kukoricát szárít majd. Kopa László Külföldi diákok a konzervgyárban Gödöllőről, az Agrártudományi Egyetemről érkeztek külföldi diákvendégek a konzervgyárba. Megtekintették a palettizáló gépet, amelyet Szűcs Istvánná és Tányi Eszter mutatott be munka közben. (Kirs András felvétele) A városi véradónapon Jólesik a köszönőlevél A Kinizsi Sportotthon évente egyszer különleges „rendezvény” színhelye: ott tartják a városi véradónapot. Oda mennek azok a donorok, akiknek munkahelyén, a kisebb munkáslétszám következtében nem tartanak önálló véradónapot, vagy valamilyen oknál fogva kimaradtak a házi véradásból, vagy egyszerűen háziasszonyok, akik csatlakozni akarnak dolgozó nőtársaikhoz. A múlt héten szinte akkora volt a nyüzsgés a sportotthonban, mint egy jól sikerült szilveszteri mulatságon. Pedig a táncparketten most fehér ágyak, rekeszekben vért váró üvegek sorakoztak, s a ceglédi véradó állomás dolgozói serénykedtek. Asszonyok a tejüzemből A jelentkezőket fogadók asztala előtt sorban állnak az emberek. Ketten alig győzik a személyi adatokat feljegyezni a nyilvántartási lapokra. Kis, alacsony, rövid hajú asszony áll most a mérlegre, s mielőtt indulna a belgyógyászati vizsgálatra, megkérem, beszélgessünk. — Mióta véradó? — 1967-ben adtam először. — Honnan jött? — A tejüzemben dolgozom, a paranyica sajt gyártól között. Szabó Sándorné vagyok. — Gyerek? — Két fiam van, egyik 8, a másik 9 éves. A bokrosi iskolába járnak. Dunaújvárosban és Százhalombattán A múzeumi hónap első rendezvénye a százhalombattai autóbuszkirándulás volt. A résztvevők 7 órakor indultak el. Elsőnek a kecskeméti 14 emeletes megyei székhazat, a város szalagházait, ipari létesítményeit nézték meg. Szőlők, gyümölcsösök, szántók, legelők és erdők következtek, amelyeket csak az ágasegyházi homokbuckák szakítottak jneg- A buckákat elhagyva, mindig nagyobbak lettek a sík felületek, és gyérültek a fák. Fiilöpszálláson túl, átvezetett az út a Kígyós-éren. Ez a kanyargós, mintegy 30 lépés széles, folyónak látszó vízvonal a rómaiaknak a Dunát és a Dunántúlt védő, első erődvonala volt. A Duna felé több sáncvonal nyomai láthatók. (Fülöpszállás egykori kun szálláshely, amely Fülöp fernói püspök nevét viseli, akit a kunok keresztény hitre •térítésével bíztak meg.). Az egyenes betonúton haadva, feltűnt az Ősduna által meghagyott Tételhegy. Ez a terjedelmes magaslat az őskori népek kedvenc lakóhelye volt, ahol a rómaiak kőfalakkal, kőtornyokkal megerősített táborhelyet építettek ki, amely a dunai forgalmat s a Pannóniát keletről fenyegető ellenséges támadások elhárítását szolgálta a Dunán innen. Tételhegytől néhány kilométernyire Solt község helyezkedik el. Ez is sáncokkal körülvett hely volt. Még a bronzkor népei kezdték ásni sáncait, melyeket a rómaiak tovább mélyítettek, s a Rákóczi vezette szabadságharc idején még a kurucok is felújították. A három városból, így Nagykőrösről is, sok százan jártak ide, a fejedelem parancsára, sáncot ásni, s hordták az élelmet, a boritalt, a vágómarhát a solti dunai átkelőhely kuruc őrségének, majd, ökreikkel és szekereikkel, a fenyőszálakat, 1704-ben, a dunaföldvári híd építéséhez. A solti sáncokon túlhaladva, emelkedik az út, a solti hegyre, melynek oldalán pincék sorakoznak. E pincékben tárolták és tárolják ma is a solti hegy szőlőinek borát. Csakhamar feltűnt a csodás Duna-táj, a Dunát szegélyező ártéri erdőkkel, az erdők fölött az úgynevezett Mezőföld löszpartja, rajta Dunaföldvár házaival, tornyaival, majd pillanatok alatt eltakarta a képet a sűrű erdő. Következett a híd, sorompóival, aztán a párás Duna-tükör, és egyre közeledett a nem sokkal előbb látott löszpart, a középkori toronnyal. Dunaföld- vár ősidők óta dunai átkelőhely. Az őskor emberei, a rómaiak, de még a középkoriak is gondoskodtak a védelméről. A kuruckorban, s később a második világháborúban is, kemény harcok folytak a birtoklásáért. fedezhetők fel rajtuk. A dél keleti oldalról helyezkedik el a vidámpark, a sportpálya, az úttörővasút'. A Duna felőli és az északi oldalon sok emeletes, új lakóház épült. Az építkezés ma sem fejeződött be. A városnéző séta sok érdekeset nyújtott. Dunaújváros múzeuma szá mos római emléket őriz: e helység területén kiépített római tábor volt. Innen már nem messze volt az út egyik fő célja: Dunaújváros. Néhány dombon és völgyön áthaladva, felbukkantak a vasmű szürkés füstöt lövellő kéményei. Jobbról á cellulózgyár, balról a vasmű épületei tűntek fel, majd nem sokkal később a házgyárat is megpillantottuk. Amint elmaradt a gyári rész, a város emeletes házai következtek. A martinász szobornál, széttekintve a kerte- sített környezetben, kiépített utak és széles térből kiemelkedő épülettömbök ejtik ámulatba azt, aki először látja Dunaújvárost, amely 23 évvel ezelőtt még mezőgazdasági terület volt. 1950-ben kezdték építeni. Ma már 47 ezer lakosa van. Első épületei különösek, művésziek: az egyiptomi építészet egyes vonásai Útban Százhalombatta felé, az egykori Dunapentelét is látni lehetett. Utána Rácalmás és Ercsi következett. Ercsiben született Eötvös József regényíró, költő és politikus, az 1848-as kormány művelődésügyi minisztere. Ercsi átkelőhely a Csepel-szi- getre. Innen már látni lehetett a célt, a második állomást, Százhalombattát, cifrára festett, 100 méter magas kéményét, amely a hőerőmű kazánjainak füstjét ereszti a magasba. A monda szerint, e város területén vívták a nép- vándorlás legnagyobb csatáját a hunok a rómaiakkal. Az eseményt Arany János is megénekelte, Keveháza című költeményében. Nevét a város a területén volt 126 halomról kapta. Hőerőműjéről és olajfinomítójáról híres. Legújabb városaink egyike, nemrég épült, sok-sok emeletes lakóházával. Alkonyattájban indult a busz haza, Érden, Budapesten át. Dr. Balanyi Béla — Mi indította arra, hogy vért adjon? — Valamikor a húgom súlyosan megbetegedett. Édesanyám adott neki vért. Azóta a húgom is kétgyermekes családanya. Talán azért lettem donor, mert sajnálom azokat, akik rászorulnak. Jóleső érzés kézbe vennem a köszönőleveleket, amelyeket küldenek. Ekkor érkezik meg Szűcs Julianna és Erdei Józsefné, szintén a tejüzemből. — Mi az, hogy jöttünk, küldtek bennünket! — mondják nevetve. — Vissza se kell mennünk dolgozni. — No, gyerünk! — biztatják magukat, és indulnak a vizsgálatra. Férfi, virágcsokorral Oláh László következik a sorban. — Először adok vért. Gépkocsivezető vagyok az 1-es Volánnál. Ügy döntöttem, ezután rendszeres véradó leszek, hiszen mint gépkocsivezető, át- érzem, hogy egy-egy közlekedési baleset sérültjének milyen nagy szüksége van a vérre. Szendi József, a Városgazdálkodási Vállalat pipagyárában segédmunkás. Hatodszor ad vért, mint ezt a kiskönyvében a bejegyzések tanúsítják. Egy férfi érkezik, virágcsokorral. Hazaszaladt, hogy kertjéből sárga és vörös szegfűcsokrot hozzon a vöröskeresztes titkárnő asztalára. Tóth Józsefnek hívják, a Toldi Élelmiszeripari Szakiskola technikai dolgozóinak csoportvezetője. Hétszeres véradó. Több, mint tavaly Dr. Faith Istvánná örömmel mondja: — Testületileg „kivonult” a Városgazdálkodási Vállalat, a Szociális Otthon, a Pest megyei Csomagoló Vaüalat dolgozógárdája, valamint az Egészségügyi Szakiskola 18 éven felüli tanulóifjúsága. A 150 jelentkező összesen 45 liter várt adott. Ez meghaladja a tavalyi véradónap eredményét. Jól sikerült a pótvéradás a 21-es Volánnál is, ahol 52-en jelentkeztek, az idén már másodszor. 17 liter vér gyűlt ösz- sze. — Mikor és hol tartják a következő véradónapot? — Október 13-án a NEFAG (ládagyár) következik. Novemberben a konzervgyár I-es és Il-es telepe, decemberben pedig az állami gazdaság és a Dózsa Termelőszövetkezet közös véradónapját rendezzük meg. Szabó Mária Naponta ötmillió forint Az értékesítés is zavartalan Immár két hónapja a konzervgyár termelése hétköznapokon átlagban eléri a nopt 5 millió forintot. Augusztusiban rekorderedmény született: 1544 vagon konzerv készült, 22,5 százalékkal több, mint tavaly augusztusban. A termeléssel párhuzamosan az értékesítés is zavartalanul folyik. Az árbevétel napi átlagban 3 és 5 millió forint között váltakozik. Mit látunk ma a moziban? A kardforgató nő. Káprázatos színek, lebilincselő színészi alakítások. Japán filmdráma. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. SPORT Mi lesz veled, Kinizsi? Budakalász—Nk. Kinizsi 2:0. Kinizsi: Vilcsák II — Kecskés I, Szomolányi, Faragó, Somlyai, Rákosi, Fekete, Bari, Juhász, Abonyi, Kovács Z. Csere a 60. percben: Bari helyett Balogh J. Főleg a két tizenhatos között folyt a játék. A kapuk ritkán forogtak gólveszélyben. A 24. percben, remek körösi akció után, Juhász nagy lövése a felső kapufáról vágódott ki. Meccslabda volt. Egy perc múlva, súlyos védelmi hibából, a vendégcsapat megszerezte a vezetést. 1:0. A 40. percben csak a szerencse mentette meg a körösi kaput az újabb góltól. Fordulás után sem tudott a körösi csapat gólveszélyesen játszani, ezzel szemben, a 62. percben, a játékvezető a vendégcsapat javára megadott egy lesgólt. 2:0. Ezzel el is dőlt a mérkőzés sorsa, a hazai csapat még szépíteni sem tudott. íme, bekövetkezett az, amit a bajnokság kezdete előtt e rovatban jeleztünk! Sokan túl sötétnek látták a jelzést. Sajnos, nem nekik lett igazuk. Még most sem késő: tenni kell valamit! Nem engedhetjük meg, hogy Nagykőrös labdarúgócsapata kiessen a megyei osztályból, és azt sem, hogy csak 70 fizető néző legyen a labdarugó-mérkőzésen. A bér vétel alig futotta a játékvezetők díjára. Budakalász ifi—Nagykőrösi Kinizsi ifi 3:2. Kinizsi ifi: Nagy — Tóth, Varró, Labancz, Pozsár, Dobozi, Járó, Szalai (Kaszap), Mohácsi (Szabari), Bús, Fercsi. Az első félidőben a körösi csapat vezetett, de gyengén játszott, és vereséget szenvedett. Góllövő: Bús és Dobozi. P. S.
