Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. OKTÓBER 4., SZERDA rtul AI LG 1' kMÍvIop Tanulás, munka, érdekvédelem Nem vitapartnerek Hétszáz fiatal dolgozik a gödöllői Ganz Árammérő Gyárban. Mégis, amikor a szervezettségről kérdezem Hó­ka Zoltán személyzeti előadót, azt mondja, az bizony nagyon alacsony, mindössze 33 száza­lék. — Sokan lakóhelyük KISZ- szervezetének tagjai. A be­utazással napi 2—3 óra telik el, csak esténként végezhetnek társadalmi munkát. Aki csa­ládos, természetesen nem jön vissza munkaidő után. Külö­nösen nem, ha otthon jól mű­ködő alapszervezet tagja. Mint például a szomszédos Bagón. Én is, még a katonaság előtt, otthon voltam titkár, leszere­léskor kértem ide az átigazo­lásomat. Akadnak olyanok is, akik vasárnaponként még templomba járnak. A családi béke érdekében engedelmes­kednek a szülői unszolásnak. Az ilyenek többnyire nem lép­nek be a KISZ-be, mert a ket­tőt összeegyeztethetetlennek tartják. Vannak olyanok is, akik a mozgalmat szeretnék meglovagolni, egyéni érvé­nyesülésük eszközéül, s az iga­zi munkánál náluk se nagyon számíthatunk. A bérezés Ádám István, a KISZ-vb- íagja az érdekvédelemről be­szélt. — A tagság elvárja vezetői­től, hogy befolyásolják a bé­rezést. A beleszólás természe­tesen csupán tanácsadást je­lent, de nem is mindenhol hallgatják meg az alapszerve­zeti titkárokat. Az utóbbi évek­ben néhány gond összejött. Például: azok a szakmunká­sok, akik most szabadulnak fel, alig kapnak kevesebb bért, mint az öt-hat éves szakmai gyakorlattal rendelkezők. A gyári KISZ-vezetőség jogot ka­pott az ilyen bérlista felülbírá­lására. Felmérésünk még . tart. — Sajnos, ha valakit sére­lem ér, nem keres meg min­ket. Gyakran csak akkor jut tudomásunkra egy-egy súlyo­sabb ügy, amiben talán segíte­ni is tudtunk volna, mikor már a fiatal kivette munka­könyvét. Persze, itt nekünk is volna feladatunk. — Az érdekvédelem szere­pet játszik a tanulásban is. Az elmúlt tanévben a fiatalok 80 százaléka járt valamilyen is­kolába. A nyolc osztályt sem végezte el mindenki, bár közü­lük több az idősebb, mégis, a KISZ-nek itt is van agitációs feladata. Beszélgetünk a tanu­lásban elmaradottakkal, pró­báljuk bizonyítani nekik anya­gi és erkölcsi előrelépésüket. A siker inkább félsiker. Tud­nánk biztosítani nekik a kor­repetálást, de nem igénylik. Szégyenük, hogy utólag jár­ják ki a nyolcadikat. A lakás Szilágyi István szintén a gyári KlSZ-végrehajtóbizott- ság tagja. A lakásproblémák­ról beszél. — A gyár főleg azoknak a dolgozóknak segíti a fészekra­kását, akiknek már sok pén­zük van. Mi viszonylag sze­rencsés helyzetben vagyunk. A környékről ingázók zöme ren­dezett anyagi körülmények kö­zött él. Igaz, az igénylőik szá­ma meghaladja a lakások szá­mát, de a vállalat az építke­zőknek is biztosít 5—10 ezer forintos kamatmentes köl­csönt. Tavaly készült el egy negyvenlakásos társasház, ahol a lakók több, mint fele ifjú házas. Jövőre beköltözhetnek már másik társasházba is. Ke­vesebb pénzzel rendelkező fiatalok tanácsi lakáshoz jut­hatnak. A városi KlSZ-bizott- ság révén közvetve mi is bele­szólhatunk a kérelmek elbírá­lásába. A munkafegyelem Mit tehet a KISZ a munka- fegyelemért? Erről Balázs Fe- rencné vb-tag beszél: A gazdasági vezetők admi­nisztratív eszközökkel élnek: hatékonyak az 50 filléres órabércsökkentések. Nekünk csupán annyi a dolgunk: ha meglátjuk, hogy valaki so­kat lóg, udvariasan szólunk neki. Amennyiben ez sem használ, jelentjük az illetékes gazdasági vezetőnek. S mit mondanak a munká­sok az ifjúsági szövetség érdekvédelméről? Szalai Ilo­na skálarajzolónak jó véle­ménye van: — Nálunk a KISZ érdek- védelmi feladatot tölt be. A műhelyben tanulmányi, la­kásproblémákban mindent megtesznek, amit csak lehet. Saját példámból indulok ki. Most szereztem meg a szak­munkás-bizonyítványt. A vizs­gára felkészülhettem alapo­san, mert lehetőség volt a gyakorlásra. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy a tag­ság egy része csak a látvá­nyos munkát ismeri el. Mégis érdemes dolgozni, mert nem feledkeznek meg az aktívák­ról. Kaptam már többször ju­talmat, sőt elismerésül Verő­cére is eljutottam. Valahogy már nem olyan aktív a tag­ság, mint évekkel ezelőtt volt. A munka utáni tanulás, fia­tal házasoknál az otthoni munka, sok energiát elvesz. Pálinkás László szakma nélküli. Kilépett a KISZ- ből. — Két évvel ezelőtt voltam KISZ-tag. Nem fizettem a bélyeget. Családi nehézsé­gek jöttek, így a taggyűlés­re sem tudtam eljárni. Külön­ben sem sokat törődtek velem. Kétszer mentem velük kirán­dulni. Annak idején azért léptem be, mert azt hittem, barátokra lelek. Ma már nincs is szükségem barátokra, egy kislánnyal járok. És most nekem egy a lényeg: szakmát tanulni. Intézetben nőttem fel, nem tudtam régebben szakmát tanulni. Azt, hogy a gyárban is in­dulnak szakmunkásképző tan­folyamok, nem tudja. Nem Ajánlatunk a hétvégi hátak tulajdonosainak és a köxülefeknek: 170x85 cm-es és 197x89 cm-es emeletes heverők érkeztek a“'- '-"Vállalat Budap°st XIII., Jász u. 5. sz. alatti mintatermébe Nyitva: szombat kivételével 8-tól 17 óráig. Megközelíthető a 4-es, a 20-as, a 30-as és az 55-ös autóbusszal, valamint a 12-es és a 14-es villamossal. szólt neki senki erről. Az NDK-ba szeretne menni. A műszaki értelmiség Mészáros István elektro­mérnök, aki régen még a Hanság lecsapolásánál dolgo­zott, a fiatal műszaki értel­miség helyzetéről tájékoztat: — A KISZ nem tud olyan befolyást szerezni gazdasági téren, mint amilyent kellene. Hiányolom a késhegyre me­nő vitákat, melyekre néha szükség volna. Sajnos azon­ban a fiatalok szakmai téren sincsenek eléggé tájékoztat­va ahhoz, hogy vitapartne­rek lehessenek. Az FMKT egyszerűbb formája valósult meg nálunk: a szakmai fej­lődést jelentő, aktivizáló ver senyek helyett TIT-szabad- egyetemnek beillő előadásso­rozatot rendeznek. A felelős pozícióban a fiatalok őrség­váltása lassú folyamat. A kí­sérletezéstől a gyár vezetői tartanak. A bérezés tekin­tetében még az eltöltött idő, s nem a szakmai tudás szá­mít. Perger Mária, a vállalat női focicsapatának tagja, a telefonközpontban dolgozik, tavaly lépett a KISZ-be. — Szóltak. Beléptem. A mi alapszervezetünkben nin­csenek klubdélutánok, min­denki haza siet munka után. Én sem járok sehova, fér­jemmel házunkat építjük. Tár­sadalmi munkát nem kaptam, de nem is kértem. A riportban sokan szólal­tak meg. Csak a téma volt azonos: hogyan képviselheti a fiatalok érdekeit egy gyár­ban az ifjúsági szövetség. Kamarás Péter Népköltészet a bábszínpadon Az idei Budapesti Művé­szeti Hetek programjából nem hiányzik az Állami Báb­színház műsora sem. Az együttes vezetői Népköltészet a bábszínpadon címmel állí­tottak össze sorozatot, amely­ben a társulat eddigi legsi­keresebb produkciói szerepel­nek. Vizsgáznak az épületelemek 4 v v w í1 óm • ’W&í-' * - ■ Magyarországon az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet foglalkozik a hazai és import épületszerkezetek vizsgálatával. Munkájuk az utóbbi időben megnőtt: fél év alatt 60 különfé­le épületelemet vizsgáltak meg. A legfontosabb az ütésálló­sági próba. Délfrancia ciszterci épitőműhely működött a középkorban Szentgotthárdon A középkor egyik hírneves 1 hazánkban eddig ismeretlen asszonya, Garai Ilona sírjára alaprajzai, rendszerei. Ilyenek bukkantak Szentgotthárdon, a csak Dél-Franciaországban, ciszterci apátsági ásatásoknál, I Provence-ban találhatók. Az orvul meggyilkolt Garai választották A minap díszelnökükké választották a dunaharasz- ti kisiparosok a 95 eszten­dős Bandzsál János kőmű­vesmestert. A tiszteletére rendezett ünnepséget a KIOSZ helyi szervezetének épületében tartották meg — ugyanabban az épület­ben, amelyet egykor Ban­dzsál bácsi és iparostársai építettek, társadalmi mun­kában. Az idős kőművesmester elmondta: kilenc éhes szá­jat kellett etetnie, s fiait is iparosnak nevelte — egyi­kük szobafestő, másik hen­tes, harmadik kőműves, ne­gyedik asztalos lett. Egyi­kükből mérnököt nevelt. Az előzőleg ötven eszten­dőn át végzett kifogástalan munkájáért KlOSZ-okle- vélben részesült idős kő­művest úgy ismerik a hely­beliek, mint a szegények kőművesét: aki rászorult, annak hozómra, hitelbe is épített. Most megérdemelt pihe­nését tölti a háza előtti al­mafa előtt pipázgatva — az­az szivarozgatva, mert aján­dékba, a pezsgő mellé szi­vart kapott iparostársaitól, díszelnökké választása örö­mére. P. G. Miklós országnádor lánya, Szécsi Miklós felesége 1433 óta nyugszik a hajdani cisz­terci templom keresztházában lévő falazott téglasírban. Garai Ilonát valószínűleg férje mellé temették. A nagy­hatalmú Garai család tagja olyképpen került Szentgott- hárdra, hogy férje famíliája 1391-ben Zsigmond királytól megkapta a szentgotthárdi apátság kegyúri jogát, s na­gyon megkedvelték ezt a he­lyet. A dr. Valter Ilona vezette szentgotthárdi ásatás másik érdekességgel is szolgált. Ki­derült, hogy a határszéli tele­pülésen hajdan délfrancia ciszterci építőműhely műkö­dött. Erre vallanak a régi templom napvilágra került, s LAKÓTELEPEK Előkészítés Dunakeszin, Budaörsön A tizenöt éves lakásépítési program részeként a negyedik ötéves tervben elsősorban a lakótelep-építkezésekre össz­pontosítják az erőket, s ez történik a megyében is. A már alakuló, illetve előkészített, új településrészek mellett természetesen az is elen­gedhetetlen, hogy a terve­zés ne torpanjon meg, ha­nem biztosítsa a folyama­tosságot, a későbbi években tető alá ke­rülő új otthonok beruházási programjának minél ponto­Kőműves Kelemenné Fele úton jártak, mikor esni kezdett. Vé­kony szálú, lassú eső. Aztán egyre sűrűbb, nehezebb; jégdarabok verték a hintót. A ko­csis az asszonyra pillantott: parancsára, egyetlen mozdulatára, intésére várt, hogy visszaforduljon, Kőműves Kelemenné nem nézett rá. Némán úárta, hallgatásával sür­gette a megérkezést. Így képzelem: ilyen mozdulatlannak, né­mának — egész úton ilyennek. A tájat nézi, a fákat, a változó eget, meg a lovak lábát, farkuk ütemes himbálását. És közben, moz­dulatlanságában mégis változik; a tartása, a pillantása, mindene cserélődik. Fehér és szürke színeket lát — talán a szí­nek teszik, hogy alig észrevehetően fordul a táj: eső, később hó, megfagyott, csupasz föld, deres fatörzsek és sokáig csak köd kíséri. A lovak szája előtt, a kocsis tarkója táján, az elborult eget tükröző tavak, folyók fölött pára. A nedvesség színei. Aztán kövek. Szik­lás hegy, lent meszes kavicsok, kiszikkadt csigaház, kagylóhéj — csillogó keménység. Szürke ruhában utazhat, világos szürke, puha szövetruhában. A nyaka fedetlen, fehér. Ahogy oldalt fordítja a fejét, megfeszül, elvé­konyodik a bőre. Nem tudja, de érzi, hogy más az ő fehérsége, szürkesége, mint a tájé. Feszélyezi a különbség. Magas lehet már a fal — gondolja —; va­jon örülnek-e, fogadják-e majd? Mióta készülődött, hányszor kívánta már ezt az utazást. Látni akarta a tájat, amelyet Kőműves Kelemen is látott, a falat, amelyet rakott. Bárcsak ne látogatóként érkezne. Megleste mindig Kelemen érkezését, füg­göny mögül, ajtórésen ót figyelte, megtanul­ta, amit követeltek tőle, megtanult várakoz­ni, hogy soha többé senkihez se legyen köze. Azt ígérte, illendőer várakozik majd. Éjjel, mikor a kút fölé hajolt, csak a saját arcát látta, mindig csak önmaga mozdulatlan tükörképét. A szégyentől, a kívánkozástól elvörösödött. És reggel azt mondta, indulnia kell, mert látta vérré változni a sötét vizet. Ö akarta ezt az utazást. Egyetlenegyszer, csak egyetlenegyszer. Nem fordul hátra a kocsis, már nem fi­gyeli őt, lehajtott feje megbillen — a zök­kenőknél fölriad. A lovak lépésben halad­nak, vékony lábaikkal a sarat csapkodják vagy a forró köveken egyensúlyoznak, Kő­műves Kelemenné nem szól, mozdulatlansá­gával, hallgatásával sürgeti a megérkezést. A fia tartóztatta, belekapaszkodott a szok­nyájába, fejét a combjához nyomta és ágas­kodott, hogy minél többet eltakarjon, elér­jen belőle. Magával viszi, először arra gon­dolt, elviszi a gyereket, de megoszthatatlan ez az utazás. Fehér vagy szürke kőrakást lát majd, ma­gas fal elé érkezik. A kocsis hirtelen állítja meg a lovakat, és azok ágaskodnak, eltakar­ják a hintót. Hogy fogadják a kőművesek? Hogy fogad­ja Kőműves Kelemen? összedobált kőhalom előtt ültek, sorban, mind a tizenketten, legszélről Kőműves Ke­lemen. A hajukra, a szakállukra fehér por szállt, poros szempillájuk alól figyelték az utat. Sokféleképpen lehetett, aztán; nem tudom, felállt-e, megindult-e Kőműves Kelemen, kérlelte-e a társait. Nem tudom, meghall­gatta-e őt az asszony, szótlanul, mozdulatla­nul maradt-e a kőművesek előtt, s azok mé­regették-e őt. Nem tudom, hogy mondhatták és elmondták-e az egyezségüket, mennyit en­gedtek tudnia. Egy darabig egyedül állt a kőrakás mögött, várakozott, és nem érezte már magát bátor­nak sem, hősnek sem. Hiábavaló lett min­den, hiábavaló lett az egész út. önámítás. Ami a mésszel keveredik, ami a kő közé épül, az nem ő. És azt gondolta utoljára: megbocsáthatatlan. Levendel Júlia sabb meghatározását. Ennek jegyében folynak azok az elő­készítő munkálatok, amelyek a Dunakeszi nagyközségben létrejövő 300 lakásos lakótele­pet, valamint a Budaörs nagy­községben kialakítandó 700 lakásos területrészt körvona­lazzák. Mindkét helyen — a beruhá­zások előkészítésére, tervszerű s megalapozott megkezdésére vonatkozó kormányhatároza­tok szellemében — jelentős összegeket kell fordítani az építkezést megelőző munká­latokra, s bár Dunakeszi ese­tében 1,5 millió forintot az Országos Takarékpénztár biz­tosított, további másfél millió­ra volt még szükség. Ugyan­csak 1,5 millió forint szük­ségeltetik Budaörs jövendő la­kótelepének előkészítő teen­dőire is. A napokban döntés szü­letett arról, hogy mindkét nagyközség megkapja a szükséges állami támoga­tást, s így megteremthető a későb­bi években kamatozó folyama­tosság. INGATLANOK ADÁSA ÉS VÉTELE ügyében keresse fel az alábbi kirendeltségeinket: Szentendre, Kossuth Lajos u. 36. Érd, Diósdi u. 34. Dunaharaszti, Dózsa Gy. u. 1. SZENTENDREI VAROSGAZDALKODASI VALLALAT SZENTENDRE, Ady Endre u. 5. ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom