Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
1972. OKTOBER 14., SZOMBAT f EST CEC I kMívlap , r •• illést tartott a városi tanács vb Napirenden: az idősek és a kiskorúak Ellenőrzik a Duna-partot — Szociális otthon kellene Az öregek és a kiskorúak i Szerepeltek tegnap a városi tanács végrehajtó bizottságé- j nak ülésén, hiszen a két napi- | rendi pont: a gyámhatóság munkája és az idős emberek gondozása volt. A gyermek- és ifjúságvédelem az utóbbi három esztendőben komoly fejlődésen ment keresztül, kormányhatározat született, s több jelentős jogszabály adott lehetőséget arra, hogy javulhasson a gyermekvédelem helyzete. Szabályozták az állami gondozást, s az örökbefogadást is. Rendeletet adtak ki a gyámügyi eljárásról, utasítást a hivatásos pártfogói felügyelet szervezéséről, feladatairól. Tavaly az ifjúsági törvény is részletesen foglalkozott az ifjúságvédelemmel. Ma Szentendrén 130 veszélyeztetett gyermeket tartanak számon. Kevesebben lennének, ha kellő időben, kellő hangsúllyal jeleznék a gyámhatóságnak — milyen körülmények között él egy-egy gyerek. Hivatásos pártfogó csak egy működik a városban: 13 kiskorú gyermekre felügyel. Arra kell törekedni — hangsúlyozza a jelentés —, hogy minél több köztiszteletben álló és gyermek nevelésére alkalmas vállalati, szövetkezeti dolgozót nyerjenek meg a pártfogói feladat ellátására társadalmi munkában. Amennyiben a védő- és óvó- intézkedések nem vezetnek eredményre — a kiskorút állami gondozásba veszik. Évek óta ötven körül mozog az állami gondozottak száma a városban. Évenként 5—6 gyereket vesznek gondozásba, de ugyanennyit el is bocsátanak az intézetekből. A gyámhatóság egyik fontos tevékenysége, mikor a szülők vagyoni ügyekben tett nyilatkozatait bírálják el a kiskorú érdekében. A múlt évi statisztika szerint 63 vagyonos kiskorút tartanak nyilván és az OTP-nél kezelt betétállományuk 130 ezer forintot tesz ki. A családjogi törvény elvileg már 12 éves kortól lehetővé teszi a kiskorúak házasságkötését. Évenként tizenkét-tizen- hat kiskorú kéri házassága engedélyezését. Az engedékenység ebben az esetben nem szolgálja a társadalom érdekét, ugyanis legtöbb esetben a korai házasságot korai válás követi, s szaporodik a szétesett családok száma. A gyermek- és ifjúságvédelmi albizottság kéthavon- ként ülésezik, ezen belül az ellenőrző bizottság rendszeresen ellenőrzi a Duna-partot, a filmszínházat, s a vendéglőket, hogy a tanulók a késői órákban ne csavarogjanak a városban, s szeszes itallal ne szolgálják ki őket. A gyámhatóság évenként 40 ezer forintot használ fel segélyre, csaknem 150 gyereket segít a tanács — anyagilag is. Aki az iskolából több ízben mulaszt igazolatlanul, annak 6zülei fizetnek pénzbírságot — évenként átlagosan 15 gondatlan szülőt bírságolnak. A gyámhatósághoz tavaly összesen 383 irat érkezett: segélyektől a láthatási ügyekig, a gyámrendeléstől az örökbefogadásig. Az ifjúság nevelése össztársadalmi feladat — csakúgy, mint az öregek, nyugdíjasok helyzetének javítása. A statisztika szerint a városban 29 idős ember kap rendszeres segélyt: több mint 160 ezer forintot. Az egészségügyi osztályhoz tavaly 89 kérelem érkezett: rendkívüli segély ügyében. Élelem-, tüzelőbeszerzésre összesen 35 ezer forintot utaltak ki magatehetetlen idős embereknek. Idén eddig 56 kérelmet bíráltak el, s több mint 20 ezer forint seCím és aláírás nélkül „Olyan szobrot szeretnék csinálni, mint egy élő fa, mint egy verébtojás, mint egy hullám, mint B. B. húszévesen. Szobrot, amelyik uralja a teret, mint a tenger felett repülő madár ... Szobrokat, melyeknek nincs szükségük címre és aláírásra” — Vall munkáiról Farkas Ádám Szentendrén élő szobrászművész a tárlatát bemutató prospektusban. A kiállítás vasárnap nyílt meg a régi művésztelep galériájában. Képünkön Farkas Ádám egyik munkája. gélyt adtak indokolt esetekben. Igyekeznek segíteni azoknak is, akik nem tudják miből kifizetni a kórházi ápolást, vagy a rendszeres orvosi ellenőrzést. A sokgyermekes anyákat jutalmazzák — tavaly hatan kaptak csaknem hétezer forintot. A városban a nyilvántartott huszonnégy hadigondozott közül kilencen részesülnek havi gondozási járadékban. A városban és a járásban nem működük sem szociális, sem napközi otthon. Így bizony több a jelentkező, mint amennyit el tudnak helyezni — idén heten kérték, hogy vegyék fel őket otthonba, eddig azonban még egyikük sem kapott kedvező értesítést. Tavaly nyolc jelentkező közül négyet felvettek, a másik négy időközben meghalt A szakmaközi bizottság és a művelődési központ közös irányításával a városban nyugdíjasklub működik, ahová ötven idős ember jár szerdánként filmvetítésekre, előadásokra. A Vöröskereszt, a nőbizottság, a Hazafias Népfront és a Rákóczi úti iskola tanulói tavaly karácsonykor negyven idős, magányos embert leptek meg ajándékcsomaggal. Egy éve jelent meg a rendelet, mely kimondja: a vakok havi ötszáz forint járadékra jogosultak. A városban jelenleg 38-an kapnak ilyen segélyt. Legnagyobb gond azonban továbbra is a szociális otthoni elhelyezés, ezért mielőbb létesíteni kell a város, vagy a járás területén egy szociális otthont — emelte ki e napirend előadója, dr. Szepessy Barnabás járási-városi főorvos a városi tanács vb-ülésén. Jubileumi program Petőfi emlékére Pályázatok, vetélkedők, szavalóversenyek Elkészült a szentendrei Petőfi emlékbizottság jubileumi programmja, sőt szeptember végén már sor került az első rendezvényre is: több száz úttörő és KISZ-tag vett részt a Petőfi-emléktúrán, amikor is Kőhegyen megkoszorúzták a költő emlékművét. Novemberben TIT-előadás, s filmvetítés foglalkozik Petőfi Sándorral. Jövő januárban nyílik meg a gyermekrajztárlat, melyre szeptember végén pályázatot írt ki az úttörőelnökség a városi tanács művelődési osztályával közösen. Ugyanekkor hirdettek pályázatot szavalóversenyre. Az általános iskolások március 15-én állnak majd pódiumra, hogy a döntőn eldöntsék — ki érti, s ki érteti meg legjobban szavalataival Petőfi költészetét. A Tanácsköztársaság ünnepén a középfokú tanintézetek diákjai mérik össze tudásukat szavalóversenyen. Áprilisban, mikor újra a tavasznak örülünk, úgy illik, hogy a költő szerelmi lírájából nyújtsanak át csokrot az érdeklődőknek: április 11-én neves vendég- művészek meghívásával ezt tervezi a József Attila Művelődési Központ. Közben kiállítás is nyílik Petőfi életéről. A városi KISZ-bizottság sem feledkezik meg a nagy magyar költő születésének 150- dik évfordulójáról: „Petőfi és kora” címmel rendez vetélkedőt májusban a dolgozó fiatalok részvételével. Dánia helyett; itthonról Augusztus óta termel a „festékgyár” az írószerkészítő Szövetkezet pomázi telepén. Kapacitása: 12 szín, 50 ezer liter meny- nyiségben. Eddig tolláik festékét Dániából importálták, most már csak a festékpor külföldi. Az eredmény: egy év alatt 3 millió forint nyereség és 6—8 millió forint devizamegtakarítás. SZENTENDREI TEÁTRUM Csokonai: Karnyóné, Bornemissza: Magyar Elektra Ezen a nyáron az előző években játszott színdarabokat adták elő a város főterén a „theátristák”. Bár így a sajtó nem foglalkozott sokat a teátrummal, sok érdeklődő volt kíváncsi a korhű komédiázásra. Az előadások művészi színvonala is emelkedett, javult az összhang a színészek között. Nem volt szükség súgóra... A szervezést természetesen megnehezítette a három éve ismétlődő azonos műsor, mégis sokszor „telt ház” volt a főté] ren ácsolt nézőtéren. Az utolsó napi előjátékot több mint ezer ember állta végig, s • a Comico Tragoedi utolsó előadásán sem talált mindenki ülőhelyet. A teátrum jövő évi műsortervét már elkészítette Békés András rendező. Csokonai: Karnyóné és Bornemissza: Magyar Elektra szerepel 1973 nyarán Szentendre főterén. 1973- tól egyébként a szentendrei teátrum megyei intézményként működik. Nem fizettek még munkadijat Falat rak a pariiilkár Ifjúsági ház épül Ki so rósz in — Megváltozott Kisorosziban az élet — mondja Jávor Lászlóné, a KISZ szentendrei járási bizottságának titkára. A kérdés azonban rögtön idekívánkozik — milyen volt eddig a község élete, s miért változott meg? Kisoroszi a szigetvilág északi csücskén élte eddig csendes, nyugodt, zárkózott életét. Utószezon a Dunakanyarban Karácsony Párizsban - Disznótoros vacsorák, borkóstolóval MIKÖZBEN SZEDIK a gesztenyét, hullanak a falevelek, elkészülnek a napsütéses időszak statisztikái, itt az utószezon. Pistyur Jánosnétól, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szentendrei irodájának munkatársától mi is először statisztikát kértünk: milyen volt a nyár? ‘ — Bizony az idő lehetett volna jobb is, a forgalomra azonban nem lehetett panaszunk — tájékoztat. Álljon itt két szám annak bizonyítékául, hogy panaszra semmi ok: tavaly az autóbusztúrák forgalma alig volt több mint 16 ezer forint, az idei nyár pedig 101 ezer forintot hozott. S hogy minek köszönhető ez az óriási forgalomnövekedés? Pistyur Jánosné szerint nemcsak az irodának — most hárman dolgoznak itt, tavaly pedig csak egy ember intézte Szentendrén az idegenforgalom ügyeit — s nemcsak az új ötleteknek, városnézéseknek, hanem Szentendrének, a járás szép fekvésének, a város sajátos arcának. A FIZETŐ VENDÉG-SZOLGÁLAT nyolcvan ággyal rendelkezik. Tavaly augusztus 31-ig forgalma 32 ezer forint volt, idén 183 ezer forint. A hat idegenvezető 8400 forintért kalauzolta a csoportokat. Üj szolgáltatás volt idén a panoráma városnézés — gondunk volt elég vele, hol a Volán nem tudott buszt adni, hol pedig nem volt elég jelentkező, mégis sikernek könyvelhető el, hogy 13 ezer forintos forgalma volt a „Panoráma városnézésnek” a teátrum idején. Kihalt a Pap-szigeti kemping, üresek a faházak. Nem ért véget azonban a szezon a járás új szállodáiban; Dobogókőn és Visegrádon, s a Danubiusban sem. Pontos számok nem állnak rendelkezésünkre, csak azt tudjuk, a szentendrei hivatal panaszkodik: 180 ezer forintért kell vendégeket szerezniük a Da- nubiusba, s ők úgy vélik, ez lehetetlenség ősszel és télen. S MI NEM AZ? Mit tehet ősszel és télen a szentendrei iroda? — Fővárosi gyáraknak, vállalatoknak hirdetünk disznótoros, s borkóstoló kirándulásokat, nemcsak Szentendrére, hanem a járás legszebb pontjaira is, így Dobogókőre. Természetesen az itteni lakosokra is gondolunk. Idén léptünk először kapcsolatba a Cooptu- risttal, ők viszik útjaikra az érdeklődőket: szilveszterkor Szófiába, karácsonykor Párizsba, de lesz út Prágába, a Magas-Tátrába, Berlinbe, Varsóba is. UTOLSÓNAK ISMÉT egy szám: augusztus végéig a tavalyi 88 ezer forinttal szemben, idén 462 ezer forintot forgalmazott az iroda. Gratulálunk — nemcsak az itt dolgozóknak, hanem a járásnak, a városnak is. Hiszen minden bizonnyal — jó vendéglátók voltok. Mondták — a zárkózottság a Duna miatt van, a folyó elválasztja a falut mindentől. Nyolcszázan laknak a községben, sok az öreg, kevés a fiatal. Elmennek az emberek innen, hiszen nehéz a közlekedés, s a nyugalom sokszor unalomba fullad. Idős embereknek való hely volt hát ed-, dig Kisoroszi, szép és csendes. Két esztendeje, hogy a község a KISZ Pest megyei Bizottságától 760 ezer forintot kapott, építsenek belőle ifjúsági házat. Ehhez azonban legalább 300 ezer forint kellett volna. A községi tanácsnak kevés pénze volt, a szakszövetkezet beolvadt a tahitótfalui Kék Dunába... Az elképzeléseik nemigen akaróztok megvalósulni. — Ma pedig a községi 45 tagú KISZ-alapszervezet mintául , szolgálhatna minden ki- | sebb falu ifjúságának — büszkélkedik a járási KISZ- titkár. — Az alapszervezet élére lelkes, tettre- kész fiatalember került, s a, iskolában tanító fiatal házaspár olyan „közéletet” terem tett a faluban, hogy a fiata lók még a felnőtteket is bt vonták a munkába. Megváltó zott a község arca, mióta elő teremtették a 300 ezer forin tot, s tavasszal nekikezdtek a- if júsági' ház alapozásának. Ma már a falat rakjál együtt Kisoroszi vezetőivel — gyakran látni itt a tanácselnc köt, s a párttitkárt. Munkád, jat még nem fizettek senkine örülnek az öregek is, hisze lesz, ahol összejöjjenek az err berek, szórakozni, tere-feréln. A község apraja-nagyja dolgc zik, hogy még idén elkészülje a nagytermes, két klubhelyi séggel rendelkező ifjúsági ház IZBÉGI KL UB ízbégen, Szentendre külterületén, eddig nem volt hely közös rendezvényeknek, kulturális műsoroknak, klubdélutánoknak. Aki szórakozni akart, csak több kilométerrel messzebb, Szentendre központjában mehetett moziba vagy a művelődési központ valamelyik rendezvényére. Ezen segített a városi tanács, a KISZ s a művelődési központ igazgatója, a régi Kocsigyár vezetőivel. A gyár az izbégi elavult, öreg kultúrház renoválására, s a zenekari felszerelés megvételére eddig 37 ezer forintot költött, s a dolgozók vállalták a kultúrházhoz vezető út betonozását is. A jelenlegi kultúrterem ifjúsági klubként való működéséhez szükségesek azonban a mozgatható válaszfalak, melyek lehetővé teszik a jobb térkihasználást, s azt, hogy több teremben, több foglalkozást lehessen egyszerre tartani. Az előzetes megbeszélés értelmében a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat és a Mathiász Termelőszövetkezet 15—15 ezer forintot, a városi tanács 40 ezer forintot ad erre a célra. Így a jelenlegi kultúrteremben helyet kaphat a könyvtár, a büfé, tartani lehet filmvetítést, táncdélutánt, s egyéb nagyobb termet igénylő rendezvényeket csakúgy, mint klubfoglalkozásokat. Az izbégi kultúrház függetlenített vezetőt kap, kinek illetményét a városi tanács művelődésügyi osztálya fizeti. A fűtés, a takarítás, a világítás megoldása, a költségek fedezése a Kocsigyár feladata. Az ifjúsági klub ezenkívül 6 ezer forintot kap havonta. E klub szervezetileg a József Attila Művelődési Központhoz tartozik, s előreláthatólag decemberben már nem kell az izbégi fiataloknak sem buszra szállni, ha kultúráltan szórakozni akarnak. Az oldalt írta: Tamás Ervin A felvételeket készítette: Gábor Viktor
