Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-10 / 239. szám
1972. OKTÓBER 10., KEDD PEST MEGY El KJCívlap Több a gázló a Dunán Apad a Tisza is Budapesten szombaton és vasárnap egyaránt 117 centi- méteres vízszintet jelzett a Duna lánchídi vízmércéje. Hónapok óta nem volt ilyen kevés víz a folyóban. Különösen sok gondot okoz az alacsony vízszint a hajósoknak, hiszen a magyar szakaszon most már 38 gázló nehezíti a hajózást. A szokásos őszi köd hajnalban és reggelenként egyébként is óvatosságra készteti a hajóvontatókat, de most a gázlóiknál, főiként a Pozsony és Gönyü közötti szakaszon mindössze 170—190 centiméteres vízrétegen kell átkelniük, s így csak csökkentett rakománnyal közlekedhetnek. A Duáa felső szakaszáról érkezett jelzések szerint a további kilátások sem kecsegtetőek. Az apadás folytatódik, s tovább csökken a Duna vízszintje. A Tiszán is megkezdődött az őszi alacsony vízszint időszaka. Megjelent az első gázló a Tiszaiök és Tiszafüred közötti szakaszon, s számítani lehet arra, hogy néhány hét múlva már az ilyen akadályok tucatjai nehezítik meg a Hajózást ezen a folyón is. Gépkiválasztás és brigádmozgalom Komplex feladat a rekonstrukció A rekonstrukció a gyár, az üzem átalakítását, fejlesztését, korszerűsítését jelenti. E fogalom magába foglalja új gépek vásárlását, üzemek, műhelyek vagy öltözők, éttermek építését. A rekonstrukció megsokszorozhatja a termelést, megkönnyítheti a munkát, fokozhatja a termelékenységet. Hogyan is történik a fejlesztés, a korszerűsítés és milyen eredményeket hoz? — e folyamatot követjük a Gödöllő és Környéke Háziipari Termelő Szövetkezet példáján. A program A szövetkezet 1971. március 24-i közgyűlésén kétlépcsős rekonstrukciós programot fogadott el. Először csaknem három és fél millió forint értékben két nagyüzem, a kötődé és a textilkonfekciós szalag gépi rekonstrukcióját, valamint öltöző, zuhanyozó építését határozták el. Későbbre tervezték — csaknem hatmillió forint költséggel — egy központi üzemépület tető alá hozását, ebédlő építését és javító, szolgáltató részleg szervezését — AVATUNK I ronikusan pajkos a régi kérdés: „Mikor iszik a magyar ember?”... A régi válasz így hangzik: akkor, ha öröme, és akkor, ha bánata van. De mivel vagy öröme, vagy bánata van, ezért mindig iszik.. Mostanában a mikorra ez lenne az igazi válasz: akkor iszik igazán, ha avatás van. Mert divat, sőt jogot kapott szokás lett, hogy avatunk. Mindig és mindent. De nem akárhogyan. Szép országunk minden táján úgy szokás, hogy megyeszerte szó essék arról. Pannónia földjén a határszéli járási székhelyen egy 60 személyt foglalkoztató „varrodát” avattak. A járástól tizen, a megyétől hatan — a különböző szervektől, intézményektől tizenketten jelentek meg fehér ingben, nyakkendőben. Az üzemrész leendő vezetőin kívül három fiatal dolgozó képviselte a „munkásosztályt”. Az avatáson testvérek között is elfogyatt 200 gazdag sonkásszendvics, öt liter tömény és 9 láda sör. Az ünnepség délelőtt 10-kor kezdődött és este 9-kor végződött. A járásiak közül valaki még így is kifakadt: „Ilyen sovány földobást még nem láttam!” Mi lett volna ha „kövér” ez a földobás? N-ben egy új tűzoltószertár avatásának ürügyén a helyi önkéntes tűzoltók 30 fős csapatán kívül 25 „idegen” evett ebédre disznótorost és vacsorára halászlét, rántott halat. Személyenként 3 deci töménnyel és 2 liter borral számoltak a rendezők. De miből? Kinek a pénzéből?! Rádiót és televíziót vitt az egyik üzem 7 (?) képviselője egy Bács megyei tanyasi iskolába. Korán indultak, korán érkeztek. Velük együtt (egy fotóriporter és egy újságíró) 30 vendég (nem túlzás!) jött ösz- sze. Délelőtt 10-kor pálinka, rum és bor volt kóstolóra. Délben ugyan nem volt ebéd, de mindenki kedvére mártogathatta a szomszédos faluból meghívott mes- terszakácsfőzte báránypaprikást. Mondanom sem kell, hogy mire eljött az „avatás”, pardon! — az átadás ideje — szegény üzemiek alig álltak a lábukon. Még tán annyit említenék, hogy a vacsorán 80 személy vett részt. Zömmel olyanok, akik hét éve nem jártak a tanyán. őszintén bevallom, hogy örökké távol állt tőlem a matematika. De mostanában gyakran érzem, hogy számolnom kell. A varrodánál a „gyenge feldobás” is minimum egy varrógép ára. A tűzoltóknál tán egy új fecskendőt evett és ivott meg a nép. Nem szorzók, nem osztok, de azt hiszem, nem sokat tévedek, ha azt mondom, hogy a tanyasi „avatás” is kiteszi a tévé és a rádió árát. Így pedig kinek, minek jó ez?! örülni nagyszerű dolog. De mi lenne, ha nem a köz pénzén örülnénk? Németh Sándor WEIMAR ES PROMONTOR Ismét divat a stílbútor Gyorsmérleg az „Otihon '73"-ról Elkészült a szövetkezeti fa- és bútoripari kiállítás gyorsmérlege: az „Otthon ’73” ösz- szesen mintegy 5 millió forintnyi rendelést eredményezett. Noha a bemutató általában a házgyár lakásépítési program jegyében zajlott i— amiben természetesen a szövetkezeteknek is megvan a maguk helye és szerepe —, a konzervatívabb igényekhez is alkalmazkodó szövetkezeti kollekció nem kevés sikert aratott. A kiállított garnitúrák mindegyike elkelt, s a helyszíni megrendelések lekötötték a jövő évi termelés jelentős részét is. Köztudott, hogy a tetszetős, modernebb kivitelű berendezések, egyedi bútorok mellett a Magyar- országon készülő stílbútoroknak több, mint 90 százalékát a szövetkezeti ipar gyártja, s így lényegében a szövetkezetek jó munkájától függ a magyar stílbútor exportjának jövője. A kiállításon most alkalom nyílt megismerni a hazai közönség ez irányú igényeit is. a lakosság igényeinek kielégítéséért. A program meghatározásával együtt járt a várható eredmény kimutatása, e szerint: a kötőipari termelés tízmillió forinttal nőne, azaz 16 és fél ezer kilóval több kötöttáru hagyhatná el a szövetkezetét, a textilkonfekciós részleg pedig a negyedik ötéves terv végére ötmillió forinttal nagyobb termelési értéket biztosítana. A rekonstrukció tehát kecsegtető célokat csillant meg. A több forinton kívül más eredmény is várható: a kötődéi üzemben a termelőberendezések 60—70 százaléka cserélődne ki, a textilkonfekcióban a gépek 90 százaléka helyébe korszerűbbeket állítanának. A hatás Mi valósult meg eddig a rekonstrukciós programból? 1971-ben gépeket vásároltak, gőzvasalót, síkkötőket, gyorsvarrókat, gomblyukkötőket, szabászgépet Vettek hazai berendezést, importáltak szocialista országból és tőkéspiacról is — csaknem másfél millió forint értékben. 1971 végéig 924 ezer forint értékű gépet állítottak termelésbe, az idei első félévben még 420 ezer forintnyi géppel kezdődött a munka. Az idén 15 román félautomata síkkötőgépet nem kaptak meg, ez zavarja a rekonstrukciós programot, ezért a szövetkezetiek devizakeretet és vám- kedvezményt kérnek. Érezhető-e már a rekonstrukció gazdasági hatása? Írjuk le a konkrét eredményeket: a kötődéi rekonstrukció már 1971-ben lehetővé tette, hogy az export árbevételt 40 százalékkal növeljék és 1972 első félévében már négymillió forint felett volt exporttermelésük. A későbbi eredmény sem kicsi: a rekonstrukció teljes megvalósulása után a termelékenység ötven százalékkal emelkedik. A félautomata gépek üzembe állítása után egy dolgozó két gépet kezel majd. A tudat Nagyon fontos kérdés, hogy szükséges-e a rekonstrukció? Adjunk választ a gödöllői szövetkezet példájával: terméktöbbletük piaci elhelyezése biztosított, elsősorban a kötöttáruk iránt nagy a kereslet, a textilkonfekciónál már bizonytalanabb a piaci helyzet. De bizonyára könnyíti az értékesítést, hogy a modernebb gépeken jobb minőségű, több elsőosztályú áru készíthető, s a piacra jobb minőséggel inkább be lehet tömi. Munkaerőt csak a kötődében tudnak megtakarítani, ugyanakkor a konfekcionáláshoz több munkáskézre lesz szükség. A rekonstrukció szükségességét és eredményességét az előbb vizsgált tényezők döntően befolyásolják. A fejlesztés tudati problémákkal is együtt jár: a dolgozók nem vonzódnak a modernebb gépekhez, mert a keresetek csökkenésétől tartanak. Ezért nevelő munkával, gyakorlati példával kell bizonyítaniuk, hogy a fizikai erőlködés lényeges könnyítése mellett a jövedelmek nem lesznek kisebbek. A következmény Milyen következményekkel jár a rekonstrukció? Csak a legszükségesebb szociális létesítményeket tudják felépíteni, a rekonstrukció második lépcsőjének mevalósulása esetén azonban elérik azt a szintet, amit az állami üzemek ma már biztosítanak a szociális ellátás terén. Az új géppark a kevesebb fizikai igénybevételen túl több szabad időt teremt, mert a túlórákat csökkenteni tudják. Már tapasztalható pozitív következmény, hogy a fiatal dolgozóknál megnőtt a magasabb szakképzettség megszerzésének igénye. Azt is várják a rekonstrukció megvalósulásától, hogy a mostani zsúfolt-i ság és kedvezőtlen munkakörülmények megszűnése jó hatással lesz a dolgozók közérzetére, a minőségi munkára, nő a szövetkezet iránti ragaszkodás, a törzsgárda tovább erősödik, kiszélesedhet a munkaverseny, a brigádmozgalom. Gépkiválasztás, program, piaci igény, a fizikai munka könnyebbé válása, szakképzettség, brigádmozgalom — ime, mennyi ok és következmény, amely a rekonstrukcióval ösz- szefügg. A fejlesztés komplex feladat, sok tényezőre kell figyelni, s az eredmény is sokrétű lesz — ezt bizonyítja a gödöllői példa. F. P. Egy fazék ezüstpénz A Tolna megyei Závodon egy fazék ezüstpénzre bukkant kerti munka közben Amberger Antal gépkocsivezető. A leletet beszolgáltatta a szekszárdi múzeumba, ahol kiderült, hogy a 3320 darab ezüstdénár Mátyás, Ulászló és II. Lajos király idejéből származik. Akad köztük 1514. keltezésű is. A török hódoltság kezdetének szomorú emlékei ezek. Sok magyar család pusztulásáról tanúskodnak, mivel senki sem tért vissza, hogy a cserépfazékban földbe rejtett családi vagyonát kiássa. Százmillió atomból — egyetlent is mrfW»' A Bányászati Kutató Intézet ásványelőkészítési és vegyészeti főosztálya foglalkozik többek között a ritkán előforduló, de nagyon fontos elemek feltárásával. Az indium, kobalt, germanium, stb. nemegyszer csak grammokban fordul elő egy-egy tonna kőzetben. A ritka elemek kimutatására nagy fontosságú műszereket vásároltak. Közülük különösen érdekes a japán gyártmányú tömegspektrográf, amely olyan szuperérzékenységű, hogy szilárd anyagokban 100 millió atom között is képes kimutatni valamely szennyező vagy ritkafém egyetlen atomját is. Nemrég kezdte meg munkáját egy ausztrál gyártmányú spektro-fotométer is (a képen), amely 66 elem kimutatását és mennyiségi elemzését teszi lehetővé. Divatszín: barna Megbukott a maxi - Kockás a kabát Fővárosi Kézműipari Vállalat szép modellje: fahéjszí- nü nadrág, kis pelerines tunika alá őzbarna, durván kötött gyapjú pulóvert mutattak, hosszú ujjal, magas kámzsa nyakkal. Az elmúlt hét az őszi-téli divatbemutatók jegyében zajlott. Tömegeket öltöztet a Női és Leánykaruha Nagykereskedelmi Vállalat, amely maga tervezi modelljeit. A luxusigényeket elégíti ki a Clara divatszalon, a fiatalok ruházkodását az Ifjúsági Divattanács kíséri figyelemmel, s végül a finomkonfekciót a Fővárosi Kézműipari Vállalat képviselte. Ennek megfelelően az őszi- téli divatot más-más oldaláról mutatták be. Ami közös vonás, arról néhány szót: mindenütt kiemelték, hogy a maxi, mint divatirányzat, nálunk megbukott. Néhány, min'tmáron „egyéninek” látszó tizenévesen kívül nincs már hódolója. Kedvesen mondta a NuKnaNVE Gellért-szállodában tartott bemutatóján Kudlik Júlia, aki a számokat konferálta: mindenkinek van otthon tűje és cérnája, egy felhajtás, és ismét szalonképes a megjelenése. Nagy tapsot kapott az az újítás is, hogy nemcsak szép és 45 kilós manökeneket öltöztettek be, hanem a magyar női típusnak inkább megfelelő testesebb nőket, sőt a nagymama korosztálynak is volt képviselője. A praktikus, jól öltöztető nadrágkosztüm erősen tartja magát, miután célszerű — különösen hűvös időben. A kabátok háta legtöbbször bővülő, visszatért a harangos vonal, az ujjak japánszabá- súak, ejtettek. A kabátok között igen sok a nagykockás. A ruhák ujján ismét feltűnt a kis pelerin, s feltűnően sok a kazakos megoldás. Nagyon sok az elől gombolt, igen egyszerű vonalú ingruha. Fiataloknál széles ejtett öv a dísze. A színek: a barna minden árnyalata vezet, mint ahogy harisnyában is a sötét szín az uralkodó. A cipők emelt tal- púak, némelyik szabályos orthopédnak tűnik. Sok anyag gyíkmintás, kígyóbőrre emlékeztet. Igen sok a műbőr, a hasított velúr, az elegáns alkalmi öltözékekre ismét fémszálas nehéz merev selymeket alkalmaznak, gyöngyökkel, hímzéssel. Rengeteg a műszőrme, a bundától a mellényig és a kalapig mindent készítenek belőle. Mutatós az óriási színes műszőrme sál. Külön néhány szót a fiatalok divatjáróL A József körúti Divattervező Vállalatnál tartott bemutató ez alkalommal fazonban, és talán árban is jobban alkalmazkodott a tényleges szükségletekhez. Fiúknak-lányoknak egyaránt a sportos vonalat, a réteges öltözködést javasolják, ami azért is célszerű, mert a darabokat variálni lehet, már két alapöltözet sokféle megjelenést tesz lehetővé. Nálunk különösen a safari kabát — grabónából — a divatos, valamint a csizmához viselt térdnadág. Lányoknak a kötényruha változatait javasolják és elsősorban műbőrből, hasított velúrból szoknya-mellény összeállítást. Ez utóbbi sokba kerül, 700—900 forint, de tartós, több évig hordható. Hibája: nehezen tisztítható. Összefoglalóul: lényegesebb változást nem hozott az ősz. Hordja mindenki nyugodtan meglevő darabjait, legfeljebb megkurtítja, ha hosszú. Műszőrme gallér, kézzel kötött, fejbe húzható színes sapka — más nem is kell. A Clara-szalon bemutatójából: puha, őzbőr rövid kabát, alatta, a hosszobb szoknya képezi a kazakhatást. Ékes János felvételei
