Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

Október végen: Szibériai est Ballada a messzi tájról cím­mel, szibériai estet rendeznek október 23-án, este 6 órai kez­dettel, a Kossuth Művelődési 'Központban. Közreműködnek: Székely György, továbbá Sü- 'bert Éva színművész, Egresi István és Cigány Judit előadó- ■ művész és Vera Kancurova szovjet énekesnő. Zenei kisé- Trők: Knapp Viktor és Horváth (Dezső. A belépés díjtalan. Megszépül a jászkarajenői művelődési ház ’ Szépítik a jászkarajenői mű­velődési házat. A helyiségeket jövő héten „megszállják” a fes­tők, mázolok. A munka előre­láthatóan három hétig tart. A községbelieket november 4-től látja ismét vendégül a meg­szépült művelődési ház. Dl PEST HEGYEI hIbIAP KÜLÖNKIADÁSA LAP A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CEGLÉD VÁROS RfeSZlERE XVI. ÉVFOLYAM, 238. SZÄM 1972. OKTOBER 8., VASÄRNAP TÁBORÉPÍTÉS, HÁROM ÜTEMBEN Megkezdődik a téglajegyakcíó ÜZEMEK, TSZ-EK AJÁNLOTTÁK FEL SEGÍTSÉGÜKET Naponta újabb és újabb hír érkezik arról, hogy a ceglédi járásban egyik-másik KISZ- alapszervezet kommunista műszakot tart, segíti a mező- gazdasági munkát, és munka­díjának egy részét a vietna­mi, ezer személyes szakmun­kásképző építésének csekk­A szülőföld szeretefe Ez történt Abonyban, Esztendőre kész o krónika T/ajon hányán gondolnak ^ arra, hogy amit ma te­szünk, az évek múlva történe­lem? Változó, forradalmi kor cselekvő részesei vagyunk. A múló idő sodrában ma jelen­téktelennek tartott dolgok hol­napra elkallódnak, pedig ezek­ből az apró mozaikdarabokból válhat egykor teljessé a törté­nelmi kép. Az abonyi lokál- patrióták, a jelkes helytörté­neti kutatók, krónikaírók, a népfront aktivistái, az iskolák pedagógusai és a könyvtárosok most ismét tanújelét adják a szülőhely szeretetének, amikor szinte napról napra megörökí­tik a fontosabb eseményeket, adatokat. Ez történt Abonyban' cím­mel, havonta, stencilezett fü­zetbe gyűjtik a feljegyzéseket. Év végére együtt lesz a tucat­nyi kötet, s ha a nyersanyag megvan, a szerkesztők dolga, hogy végleges formába öntsék egy esztendő krónikáját. 1972. január elsejétől nem merül fe­ledésbe semmi lényeges, ami számot tarthat az utókor ér­deklődésére. Lapozzunk fel néhányat az eddigi füzetek közül. A januári szám bevezetője­ként az Abony helységnév eredetéről és a település tör­ténetéről kapunk rövid össze­foglalót. Megemlítik, milyen fontosabb cikkek jelentek meg a Népszabadság és a Pest me­gyei Hírlap újévi számában. Közlik a IV. ötéves terv má­sodik évének abonyi feladatait. A január 2-i dátumnál a többi között ez olvasható: „Kiköltö­zött a Petőfi Művelődési Ház táncterméből a Budapesti Kö­tőipari Szövetkezet a Szolnoki út 92. szám alatti épületbe, a volt gazdasági iskola szépen átalakított, modern helyiségei­be." Megtudjuk azt is, hogy az év első újszülöttét Pál Já­nosnak hívják. XXosszan lehetne idézni, mi u mindent tartottak emlí­tésre, megörökítésre méltónak, és valamennyi fontos dologra figyelmeztet. Például január 27-én megnyílt a járás legkor­szerűbb óvodája. Gyermekbé­nulás elleni védőoltásban ré­szesült 652 gyermek. Február­ban arról írnak, hogy a hely­beli ipari üzemek csaknem kétezer embert foglalkoztat­nak. Akadnak olyan feljegyzések is, amilyenek egykor a gazda kalendáriumában kaptak he­lyet. Ezek teszik szebbé, színe­sebbé a krónikát. Március 24- én tértek vissza a strandon fészkelő gólyák. Felsorolják, mely újságokban jelent meg tudósítás a Tanácsköztársa­ság évfordulója alkalmából felállított emlékmű ünnepé­lyes avatásáról. Egy májusi hír: „Külföldi cserekapcsolat keretében, a British Múzeum kérésére, az Országos Szé­chenyi Könyvtár 1972. május 3-án kelt levelére az Abonyi parasztkrónikák II. kötetét megküldtük." Az eddig említetteken kívül helyet kaptak a nagyközség politikai, társadalmi, gazdasá­gi, kulturális életének jelentő­sebb eseményei is. Felsorolták mindazokat az újságcikkeket, amelyek Abonnyal foglalkoz­nak. Havonta vezetik az anya­könyvi nyilvántartást: hányán kötöttek házasságot, születtek, haltak meg? Hányán teleped­tek le, illetve hagyták el a nagyközséget? Milyen volt a munkaerőhelyzet? Végül a hó­nap minden napjának legfon­tosabb meteorológiai adatai is ott sorakoznak. Terjedelmes forrásjegyzék egészíti ki a fü­zeteket. • A krónikások terve, hogy az év végén vagy a jövő év ele­jén, a falugyűlés elé tárják egy év krónikáját: szentesítse hite­lességét a lakosság. Cok-sok ember lankadatlan figyelme, szorgalma, szü- lőföldszeretete kell ehhez a munkához. Mindenképp meg­éri a fáradságot, hiszen érté­keink számontartása köteles­ség, s méltányolja majdan az utókor. Milyen jó lenne, ha máshol is követnék az abonyi példát, s községeinkben esz­tendőre kikerekedne egy év krónikája! T. T. Ingyen artisiaműsor? Kerékpárok a magasban A piacos napokon nem pa- lett, személygépkocsik sora naszkodhat a ceglédi piac ut­cájában levő biciklimegőrző: egy-egy délelőttön két-három- száz kerékpár is sorakozik a kijelölt területen. Panaszkodnak, bosszankod- ftak viszont a kétkerekű jár- tnűvek gazdái, akik dolguk vé­geztével alig, vagy nagyon ne­hezen juthatnak hozzá kerék­párjukhoz. A megőrző mellett húzódó útszakaszon, közvetlen a gar­madába állított járművek mel­parkol. Így aztán, a megőrző segítségével, nemegyszer artis­tának is dicséretére váló ügyességgel emelik magasba a sokszor szatyrokkal, kosarak­kal teleaggatott bicikliket, hogy ki tudják azokat szedni a sorból. Ugyanis nemcsak az út felé, de a járdára sem tol­hatják, lévén az a gyalogosok közlekedési helye. Az autósok szidják a kerékpárosokat — és viszont. Nem ártana rendet teremte­ni! u számlájára juttatja el, felét pedig a gyemesdiási tábor épí­tési költségeihez szánja. Egy idő óta már ott van a KISZ ceglédi járási bizottságán a tábor terve, melyet a Pest megyei tanácsi Tervező Iroda KISZ-esei készítettek el, társadalmi munkában. A napokban a ceglédi járás valamennyi termelőszövetke­zetének gazdasági és politikai vezetői, a Hazafias Népfront, a pártbizottság és a járási hivatal vezetőivel együtt Gye- nesdiáson jártak, megtekintet­ték a táborépítésre megvásá­rolt területet Egyúttal a ta­nulmánytervvel is megismer­kedtek, és ígéretet tettek, hogy ki-ki, lehetőségéhez mérten igyekszik segítséget adni, hogy az ifjúsági tábor elké­szítésének költsége összegyűl­jön, s mielőbb átadhassák rendeltetésének a ceglédi já­balatoni rás fiataljainak üdülőtelepét. A táborépítési intéző bi­zottság, melyben képviselteti magát a KISZ, a járási hiva­tal és a pártbizottság, már megalakult. Az elnök tisztjét Detrei Sándor, a Hazafias Népfront; járási elnöke tölti be. A bizottság úgy határo­zott, hogy a tanulmányterv alapján, az építkezést három ütemben végezzék el. Az elsőre a jövő évben kerül sor: ekkor készül el az 1944 n.-öles területen a főépület. A táborépítési téglajegy- akció most indul a ceglédi járásban. Hatszázezer forint értékben, negyvenkét ezer téglajegy készült, tíz, huszon­öt, ötven és száz forintos ér­tékben. A kiviteli terveket és a szükséges jóváhagyásokat a jövő év elejére várja a KISZ járási bizottsága. E. K. Árok a gázcsöveknek Cegléden, a Kossuth, az Eötvös és a Szabadság tér után, a Rákóczi út és a Batthyány utca sarkán is felbontották az út- burkolatot a Gerje-Perje Vízgazdálkodási Vállalat Récsi-bri- gád iának dolgozói, akik előkészítik az árkokat a gázvezetékek lefektetéséhez. A gázt az átalakításra kerülő Szabadság moziba is bevezetik. Apáti-Tóth Sándor felvétele Szűkös helyen is jól dolgoznak Tizenkét új szakmunkás A Volán 1. számú vállala­tának ceglédi üzemegységé­ben a tanműhely nem kor­szerű. A 72 személlyel dolgo­zó üzemrész, amely egyetlen teremből áll, túlzsúfolt. A há­rom sorban felállított mun­kapadok között alig egy mé­ternyi a hely. Az oktató mes­terek figyelmének, a munka- védelmi előírások megtartá­sának köszönhető, hogy az 1955 óta működő műhelyben Koszorúzás Kossuth szülőfalujában Emléktúra a Hegy alján Az úticél: Móriak, Széphalom, Sárospatak LASSAN SZÁZ EVE lesz, hogy 1877. január 20-án népes küldöttség indult az olaszor­szági Turinba, felajánlván Kossuthnak Cegléd képviselői mandátumát. Ök „turini száz” néven vonultak be a történe­lembe, mint a Kossuth-kultusz ébren tartói, ápolói. S ma örömmel láthatjuk, hogy az or­szág függetlenségéért küzdő 1848-as kormányzó emléke tisztán él az emberek emléke­zetében. Kossuth Lajos 1802. szep­tember 19-én született Mono­kon. Most volt születésének százhetvenedik évfordulója. Ebből az alkalomból rendezett emléktúrát a Hazafias Nép­front járási bizottsága a Hegy­aljára, a magyar függetlenségi mozgalmak bölcsőjéhez. Október elseje deres hajna­lán, a ceglédi járás lakóinak képviseletében, negyven tagú küldöttség indult útnak. Kö­zöttük volt Bállá János, a já­rási pártbizottság első titkára. Erdélyi Gábor, a járási hiva­tal elnökhelyettese, Detrei Sándor járási népfrontélnök, Zsemlye János népfronttitkár és a tizenegy község képvise­lője. VASÁRNAP DÉLELŐTT a farmotoros Ikarus autóbusz za­ja törte meg a kis falu utcáinak csendjét. Az utasok tisztelettel vették körül a monoki Kos- suth-szobrot, amelynél dr. So- modi István, az abonyi párt- bizottság titkára mondott em­lékbeszédet. Az ünnepi szónok vázolta a történelmi századok folyamán a függetlenségért ví­vott harcot, méltatta a XIX. század leskiemelkedőbb ma­gyar alakját. Kossuth Latost. A forradalom és a szabadságharc vezérének jelentős része volt a iobbágyfeUzabaditáshnn és a hazai polonrosulás kibontako­zásában. Kossuth a szabadság- harc idején az Alföld nónéhoz fordult, seregbe szólítva őt. Cegléden és Abonyban is to­borzott. Azóta áoolják emlé­két e tál emberei. Az ünnepi megemlékező sza­vak után Bállá János, Erdélyi Gábor és Zsemlye János he­lyezte el a kegyelet koszorúját. Ezután a szülőházhoz vonul­tak, és koszorút helyeztek el az ott levő emléktáblánál. Az épületben ma emlékmúzeum van. Zsuffa Tibor a gondnoka, aki nagy szeretettel és lelkese­déssel vezette körül a látoga­tókat a Kossuíh-kegyhelyen. Az őszi napsugár bátortala­nul bújkált az okkersárga és rozsdabarna lombok között A zempléni hegyek lankáin is folyt a szüret. Az utasokat le­bilincselte a táj nagyszerűsé­ge. Jó lett volna belefeledkezni e szépségbe, de sietni kellett tovább, a szerencsi várhoz, amely egykor Rákóczi Zsíg- mond birtoka volt, s amelyben Bocskay Istvánt Magyarország és Erdély fejedelmévé válasz­tották. Ma múzeumnak a-d ott­hont az ősi épület. Nevezetes­sége: ott őrzik a világ harma­dik legnagyobb képeslapgyij- teményét, amely hatszázötven- ezer darabból áll. Az alapító helybeli orvos, dr. Petrikovits László, néhány éve négyszáz- ezer darabból álló magángyűj­teményét ajándékozta a múze­umnak. Láthatók — a többi közt — -a régi abonyi és ceglé­di városképek is, a Kossuth tér, a református templom, a vá­rosháza, a régi takarékpénztár és a Vigadó épülete. Távolodva Szerencstől, egy domb tetején egykori vár ke­cses sziluettje rajzolódott ki a kékes párafüggönyön: Boldog­kő vára. Hunyadi János, majd Szapolyai bírta egykor, ma a turisták kedvelt kirándulóhe­lye. Pataki Ferenc történelem- tanár, a túra idegenvezetője, e táj szerelmese, szakavatott is­mertetést mondott. Sajnos, in­dulni kellett tovább, s az al­kony már a telkibányai Ezüst­fenyő turistaháznál köszöntött a csoportra. . TELKIBANYA egykor az aranyat, ezüstöt és vasat rejtő bányavidék központja volt. Az aranyérctörő helyén ma kao­linőrlő működik, alapanyaggal látva el a kőedénygyárat. A Zempléni hegység egyik leg­szebb turistaháza a Nagybe- rek-hegy északkeleti oldalán várja vendégeit. Másnap reggel az autóbusz lihegve kapaszkodott fel az emelkedőkön, fürgén ereszke­dett le a lejtőkön. Balra Füzér vára maradt él, mogulé a Nagymilic integetett. A ka­nyargó út átszelte a Hegyközi, s órányi utazás után, a szép­halmi remete, a magyar nyel­vet megújító Kazinczy Ferenc sírjánál tisztelgett a járástoeli csoport. Győré Pál, az abonyi falumúzeum vezetője emléke­zett az ősi park fái alatt pi­henő nyelvújítóra és irodal­márra, majd az emlékére emelt mauzóleumban helyez­ték el a kegyelet koszorúját. Innen a híres sárospataki várhoz, a hegyaljai felkelések központjához vezetett az út. Sok fontos történelmi esemény színhelye, a szabadságmozgal­mak bölcsője volt a Bodrog- parti Athén. Hozzá fűződik Rá­kóczinak neve, Lórániffy Zsu­zsannáé, a Perényieké. A vár látogatói megtekintették a Ve­res tornyot, a vármúzeumot, gyönyörködtek a Bodrog men­ti táj szépségében, majd a tör­ténelmi borvidék központjába, Tokajba utaztak. Ott az egyko­ri görögkeleti templom őrzi — múzeummá alakítva — a sző­lőművelés emlékeit. A hordók­ba zárt nedűt a Rákóczi pince rejti, ám a híres tokaji bor nem hozzáférhetetlen a turis­ták számára. AZ ŐSZBEN POMPÁZÓ Hegy­alján tett kétnapos út közép­pontjában a nemzeti nagyja­ink előtti tisztelgés állt. A tör­ténelmi múltat őrző zempléni táj megismerése a program jó kiegészítője volt. A mai za­rándokok látogatására emlé­keztet a három, nemzetiszínű szalaggal átkötött, babérkoszo­rú. Tamasi Tamás nem történt súlyosabb üzend baleset. Évente 25—30 fiatal sajá­títja itt el az autó- és autó­villamossági szerelő mester­séget. Két szakoktató és négy szakmunkás tanítja őket. Az idén tizenhárom elsőéves ipari tanulóval bővült a lét­szám: ők majd autószerelés­ből vizsgáznak három év múlva. Autóvillamossági sze­relő oktatás csak kétévenként indul. Az itt dolgozó 72 embert két, négyszer négyméteres öl­tözőhelyiség várja munka után és egy nagyon kicsi für­dő, ahol nemcsak kényelmet­len a tisztálkodás^ de legtöbb­ször líosszú a várakozási idő is. A túlzsúfoltság ellenére jói megszervezett munka foiyilc, nincs időveszteség. A tanu­lók minden percet a javítás­ra váró alkatrészek mellett töltenek. Az alkatrészeket a vállalat tehergépkocsijaiba szerelik. A személygépkocsik szerelését, villamossági be­rendezések javítását a ceglé­di gépjavító állomás szervi­zében sajátítják el a harmad­évesek, kéthetenkénti váltás­sal. A tanműhelyt gépekkel jól ellátták. Korszerű berendezé­sek állnak a tanulók rendel­kezésére. Nemrég 140 ezer fo­rint értékű elektromos pró- bapaddal gazdagodtak, amely, sajnos, kihasználatlanul áll az egyik sarokban, mert áram hiányában, nem tudják mű­ködtetni. A meglévő és üze­melő elektromos gépek áram­túlterhelése nagy, újabb gé­pek üzembe helyezésére ezért nincs mód. A tanulók számának növe­lését is a helyhiány hátráltat­ja, pedig a vállalat elsősor­ban magának nevel szakmun­kásokat. Az idén végzett ti­zenkettő közül nyolcán a vál­lalat gépjavító műhelyében találták meg helyüket és szá­mításukat. Cs. I. Dolgos diákok A ceglédi Mészáros Lörine iskola felső tagozatos tanulói a MÉK ceglédi telepén szor­goskodtak az elmúlt napok­ban: személyenként 50 kiló paprikát szeleteltek fel napon­ta, amelyet a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak szállítottak, to­vábbi feldolgozásra. CEGLÉDI APROH1RDETESEK Rakodókat, köztisztasági munkásokat azonnal felveszünk. Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat, Cegléd, Tanácsháza II. em. A Ceglédi Vörös Csil­lag Mgtsz Építőrész­lege felvesz: könnyű­gépkezelőt, gépkocsi- vezetőt, „D” kategó­riával rendelkezőt, gk. rakodókat. Jelent­kezni lehet: Cegléd XII. kér. Mizsei út (volt Alkotmány Tsz). Beköltözhető ház el­adó Cegléd, Irinyi u. 7/a alatt, a Csíkos­szél felől, érdeklődni . a ceglédi vasboltban# a pénztárnál lehet. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! Gubodi u. 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom