Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
1972. OKTÓBER 5., CSÜTÖRTÖK PEST MEGYEI \JCirlap Gödöllői beruházások Egységben a gazdaságpolitikai céiokkai Pártunk X. kongresszusán •pontosan meghatározták a beruházási teendőket: „Gyökeres javulást kell elérni a beruházási tevékenységben, az erők koncentrálásával, jobb munkaszervezéssel kell rövidíteni az építési, szerelési kdöt, véget kell vetni a költségek túllépésének. Gondoskodni kell arról, hogy a beruházások volumene, a beruházási kapacitás, továbbá az új termelőegység üzembelépése és a munkaerőhelyzet alakulása összhangban legyenek.” Hogyan valósulnak meg ■a gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatok? — ezt vizsgálták a gödöllői városi pártbizottságon. Az adatok A gödöllői vállalatoknál, (gyárakban a negyedik ötéves •terv időszakában 638 millió •forintos beruházás megvalósítására készülnek. Ez az ösz- szeg várhatóan meghaladja a tervezett tiszta nyereségek ötven százalékát. A legtöbb helyen épületekre fordítják a pénzt, az összbe- ruházás mintegy 40 százaléka épületben ölt majd testet. Ez a szám jóval meghaladja az országos átlagot. Az építési lendület a vállalatok extenzív fejlődését sejteti, bár a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a telepítés után még az építés szakaszában van, s az itteni építési költség erősen befolyásolja a városi átlagot. Mintha mégis nagyobb lenne az építés, mint az optimális aránya: a Ganz Árammérőgyárban a beruházási summa 60, a Gödöllői Gépgyárban 25 százalékát költik épületekre. A viszonylag nagy építési arány ellenére lényeges létszám- emelés nincs a gödöllői vállalatoknál, kivéve a már említett mélyépítőket és a Gépgyárat. A többi vállalatnál a beruházások elsősorban a meglevő termelőterületek korszerűsítését, bővítését, a munkakörülmények jobbá tételét szolgálják. A gépek A beruházási összegek egy részét az elavult, több éves gépek kicserélésére, a korszerű technológiai követelményeknek megfelelő berendezések vásárlására fordítják. Jelentős termelékenységnövelést és munkaerő-megtakarítást eredményező beruházás folyik az Árammérőgyárban és a Háziipari Szövetkezetiben. A beruházási összegek nagyobb része vállalati saját forrásból származik — ez (kedvező jelenség. Kölcsönből kívánják a vállalatok az össz- tberuházás 34 százalékát megvalósítani, ez pénzügyileg (biztosítottnak látszik. Hiányaik viszont a beruházások pénzügyi fedezete a Humán Oltóanyagtermelő és Kutató intézet gödöllői telepén, a Városgazdálkodási Vállalatinál, a Háziipari Szövetkezetnél, a Vegyes Ktsz-oél, az ÁFÉSZ-nél. Mintegy ötven (millió forintot még nem teremtettek elő a zökkenőimentes beruházáshoz. Az eredmények Milyen eredmények érhetők el a beruházásokkal? A termelés bővítését és korszerűsítését szolgálja a Ganz Árammérőgyár új festőüzeme, a Gödöllői Gépgyár új üzemcsarnoka. A termelés feltételeit javítja az Árammérő- gyár és a Humán-telep új kazánháza. A szociális beruházások a munkakörülményeken változtatnak, így például az Árammérőgyár és a Volán- telep új öltözője, mosdója. Bár e beruházások nem közvetlenül hatnak a termelésre, mégis igen fontosak a dolgosok élet- és munkakörülményeinek javítása szempontjából. Csak úgy érhetők el gazdasági eredmények, ha a beruházásokat műszaki-gazdasági számítások előzik meg. A gyárak többségében a lehetőségek mérlegelése után döntöttek a beruházásról. A Ganz Árammérőgyárban az új festési eljárás kiválasztásához 5 alternatívát dolgoztak ki, a kisebb gazdálkodó egységek közül a Háziipari Szövetkezetben műszaki-gazdasági számítások alapján tervezték meg a gépi rekonstrukciót. Vannak azonban olyan vállalatok, amelyek a beruházási tervet a termelés mindennapi szükségletei alapján, a meglevő napi termelési gondok enyhítésére a jelenlegi igények alapján határozták meg. Fontos lenne, hogy ezeken a helyeken is gazdasági számítások előzzék meg a beruházási döntéseket. A következtetések Két hasznos tapasztalat: az építési kapacitás szempontjából Gödöllőn jobb a helyzet, mint országosan, az építőipari áremelkedések a városban folyó beruházásokat jelentős mértékben nem befolyásolják. Helytelen viszont, hogy a vállalati beruházások között sehol sem szerepel óvoda- és bölcsődeépítés. Ezen a gyakorlaton változtatni . kell. Szintén megoldatlan a szolgáltatások megfelelő fejlesztése, a kereskedelmi hálózat bővítésére nagyobb összegeket kellene szánni. Hasznos lenne, ha a városi vállalatok segítenék Gödöllő szociális és kulturális beruházásait. összegezve: a vizsgálatban megállapítják, hogy a város üzemeinek és szövetkezeteinek beruházási tevékenysége nincs ellentétben az országos gazdaságpolitikai célkitűzésekkel. F. P. Új margarin a piacon A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat kínálata újabb margarinfélével bővül; a régi Vénusz és Liga mellé felkerült a gyártmánylistára az eddig Ausztriából importált Rama margarin. Az osztrák Unilever-cég licence alapján gyártott margarin a szakemberek szerint az egyik legegészségesebb zsiradék, és előnye, hogy a vajnál tovább tartható a háztartásokban avasodás nélkül. A Rama negyedkilós kockákban kerül forgalomba, kilónként 40 forintos áron. Szavatossági ideje: 42 nap. Alsónémedi RÉSZLEGES ÜZEMBEN A dabasi járási termelő- szövetkezetek vállalkozásai mindinkább érvényesítik azt a célszerű elvet, hogy amint egy nagyobbnak szánt termelőüzem első egysége elkészült, azt még a teljes átadást megelőzően üzembe helyezik. így csinálják például Örkényben, Felsőbabádon. Alsónémedin a helyi szakszövetkezet és a hernádi Március 15. Tsz egyszerű gazdasági együttműködés formájában épít hatszáz férőhelyes, elsősorban tejtermelésre pro- filozott, korszerű szarvasmarha-istállót. Az első elkészült szektort máris átadták rendeltetésének. Makettek, tervek Sanitaria '72 Tegnap a városligeti vásárváros 31-es pavilonjában megyitották a Sanitaria ’72 épületgépészeti kiállítást. Húsz magyar és tíz külföldi cég vonultatja fel fürdőszobai és konyhai viz-, gáz- és csatorna-, valamint villanyszerelési szerelvényeit és berendezéseit. A nagyszabású bemutatón a teljes hazai választékon kívül bemutatják a közeljövőben nagy szériában piacra kerülő, magyar—osztrák kooperációban készülő szép és tartós csaptelepeket és luxuscélokat szolgáló hőfokszabályozós csapokat is. A kiállítás október 10-ig naponta 9—18 óráig tekinthető meg. i Kiállítás nyílt a Műszaki Egyetem aulájában az IPARTERV építészeinek munkáiból. A rangos seregszemlén 50 fiatal mérnök mutatkozik be már kivitelezett, illetve építésre elfogadott épületek terveivel, illetve makettjeivel. Mandulaszüret A Balaton-part vidékén be- Irett a környék őshonos csont- .éjas gyümölcse, a mandula. A felmérések szerint az egész Balaton-parton közepes termést takaríthatnak be. A Veszprémi Állami Gazdaságban, ahol Közép-Európa legnagyobb összefüggő nagyüzemi mandulása található, megkezdték a szüretet. Tápiószeléről Ózdra Három új acélöntőmű épül Megkönnyítik a kemenceépítők munkáját Több mint 1 milliárd forint értékben épít új, illetve újít fel régi olvasztókemencéket az idén a Kohászati Gyárépítő Vállalat. Az új beruházások közt említésre méltó az Özdi Kohászati Üzemek és a Dunai Vasmű folyamatos acélöntőműve, ezt a tápiószelei gyáregységben készítik. Mint ismeretes, Özdon 1975-ig acélhuzalhengermű is épül és ezt kell kiszolgálnia az öntőműnek, a Dunai Vasműben pedig évi 800 ezer tonna acél öntésére alkalmas szovjet berendezéseket szerelnek. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek rekonstrukciója keretében huzalpácoló és horganyzó üzemet, a győri Vagon- és Gépgyár új acélöntödéjében pedig a legkorszerűbb technológiával működő olvasztóművet építenek. Nem kis feladat az ország három legnagyobb kohászati üzemében 21 acél- és egy nyersolvasztó folyamatos karbantartása, javítása, felújítása sem. Tovább nehezíti ezt, hogy — mint minden nehéz fizikai munkát igénylő szakmában — a kemenceépítőknél is munkaerő- hiány van. Ezen többféleképpen kívánnak segíteni. Az összes kohó- és kemence javítás sorrendjét és az átépítés időtartamát egész évre szóló programban rögzítik, rendkívüli esetekben ennek alapján csoportosítják át a munkaerőt és az anyagot. Más módon is igyekeznek enyhíteni a munkaerőhiányt. Alvállalkozót vonnak be a munkába, kőműveseket képeznek át kemencekőműve- seknek, s a vállalaton belül a kemenceépítők bérét fejlesztik a leggyorsabban. Gépesítik az egyik legnehezebb fizikai munkát, az öntecsmelegítő kemencékben a salakeltávolítást. Eddig ugyanis légkalapáccsal törték a meleg, poros, száli- kózisveszélyes kemencékben a salakot, az idén távirányítású salakbontó berendezést helyeznek üzembe. Cz. V. Fejlődünk, fejlődgetünk, s ez a jelenség minden korosztályt érint. Kérdezzünk meg például egy általános iskolás gyerkőcöt, mondjuk arról, hogy luxus-e manapság az autó. Nos, akármelyik kisgyerek azt felelné rá, hogy már miért volna az autó luxus, amikor nem más, mint közlekedési eszköz, amely arra való, hogy révén az ember eljusson egyik helyről a másikra, mégpedig általában gyorsabban, mint az autóbuszon, villamoson, vonaton. Lám, megállíthatatlan a fejlődés. Én még jól emlékszem ennél fejletlenebb időkre, amikor a személyi tulajdonban lévő autókra azt mondtuk, hogy státuszszimbólum. Ugyanezt mondtuk az állami tulajdonban lévő személyi használatú gépkocsikra is, csak valamivel nagyobb tisztelettel, miután aki beleült, az nem saját zsebéből vásárolta a járművet, hanem beosztásával érdemelte ki azt. Ezt nem lényegtelen különbségnek tartottuk, hiszen pénze bárkinek lehet, fontos beosztása viszont nem ... Mindez már a múlté, manapság az autó alaposan demokratizálódott, több embernek van rá pénze, és kevesebben használhatják beosztásuknál fogva, amióta érvénybe lépett az új gépkocsirendelet. E kézenfekvő gondolatok előrebocsátása után talán megértik, miért örülök annak, hogy széles néprétegeket érintő kiállítás nyíit a városligeti vásárvárosban, nevezetesen az „Autószerviz ’72”, azaz, bocsánat, a pórias írásért: „Autóservice ’72”, így mindjárt másképpen hangzik. Éppen ideje, hogy intézményesen is a közfigyelem középpontjába kerül az autószervizek, azaz megint elnézést kérek, az autóservicek munkája. Hogyisne, hiszen az ember szüntelenül azt hallja, hogy rengetegen vásárolnak autót, és a kocsitulajdonosoknak elég sok a bajuk a járműveikkel, illetőleg a szervizekkel. Mert a kocsi köztudottan kényes jószág, amikor még új, akkor úgy jár a motorja, mint az óra, ám egy idő után fokozatosan elhasználódik, köhögni kezd, különféle bajok adódhatnak a futóműveivel, eldugul a 'karburátora, romlik a karosszériája, nem is folytatom, mindezt nálam, egyszerű gyalogosnál, sokkalta jobban tudják az autótulajdonosok. De még mi, gyalogosok is megértjük, hogy, ha ez a helyzet, ha a gépkocsik száma ugrásszerűen növekszik, akkor a beteg autóknak megfelelő lehetőségeket kell biztosítani a rendszeres vizsgálatokhoz, szervizekhez, javításokhoz. Mert csakugyan tarthatatlan állapot, amire az autósok panaszkodnak: ha azt akarják, hogy tisztességesen foglalkozzanak járművükkel a szervizekben, akkor — tessék csak elképzelni, talán el sem hiszik — borravalót kell adniuk a szerelőknek és mindenkinek, akit illet. Ez tényleg nem mehet így tovább, világos, hogv több és jobb szervizre van szükség, ezzel tudjuk elejét venni, persze, csak fokozatosan, az egészségtelen borravalózásnak. Sajnos, ezt az egyszerű igazságot nem mindenki érti meg. Éppen az autószervizekkel kapcsolatos gondjainkról beszéltem a minap egy nyugdíjassal, aki azt a váratlan kijelentést tette, hogy azért az emberszervizek munkáját sem ártana megjavítani. Állítását azzal támasztotta alá, hogy az ember is eléggé kényes műszer, amikor új, akkor nincs vele különösebb baj, ám egy idő után fokozatosan elhasználódik, mind gyakrabban köhög, fájni kezdenek a lábai, hol itt, hol ott lesz hibás a szervezete. Nomármost, ha ilyenkor kihívja az orvost, és azt kívánja tőle, hogy tisztességesen vizsgálja meg, lelkiismeretesen kezelje a betegségét, akkor — tessék csak elképzelni, talán el sem hiszik — nem kell borravalót adnia neki, mert ez még kimondva is milyen durván hangzik, hanem hálapénzt. Persze, elmehet a körzeti rendelőbe, ha tud járni, de ott meg nagyon sokat kell várni és akkor is vajmi kevés, idő jut a vizsgálatra. Gyanús volt nekem ez a panasz, meg is kérdeztem a nyugdíjas bácsitól, hogy van-e kocsija. Azt felelte, hogy nincs, így, persze, mindjárt érthetőbb lett a dolog. Hogyan is tudna felülemelkedni saját kicsinyes bajain? Árkus József A férj vagy a feleség Vasutasok vetélkedője Tegnap a Keleti pályaudvar kultúrtemében bonyolították le a MÁV Budapesti Igazgatóság által áprilisban megkezdett vasutas ki mit tud? döntő előtti 11. fordulót. Ez alkalommal 3 szakágban (forgalmi szolgálattevő, sorompó- és térközőrök, váltóőrök) küzdöttek meg egymással. A ki mit tud? elődöntő folytatására október 11- én, a Nyugati pályaudvar kultúrtermében kerül sor, ahol a mozdonyvezetők és kocsivizsgálók között dől el az első hét helyezés sorsa. A hét megyére kiterjedő vasutasvetélkedő színvonalára jellemző, hogy szakáganként a hét legjobb versenyzőt részesítik értékes pénzjutalomban. Most például 1000 és 300 forint közötti összegekkel jutalmazták a legjobban szereplő vasutasokat. A tegnapi vetélkedő ritkán tapasztalt érdekességeket produkált a résztvevőknek. A váci pályafenntartási főnökségről a sorompóőr kategóriában a többi között egy házaspár is indult: Erdős József és felesége, mindketten a legjobbok közé kerültek. A zsűri tagjai több pótkérdés után sem tudták eldönteni, hogy a férj vagy a feleség jogosult-e az első helyre. Végül dr. Fehér István igazgatóhelyettes, a zsűri elnöke javasolta, hogy ebben a kategóriában két első helyezést állapítsanak meg. A kis esemény után a résztvevők izgatottan várják, hogy majd a november 6-i döntőn vajon a férj vagy a feleség ér-e majd el jobb eredményt. Mokasszintól a fémcipőig A' Uj múzeum a Savariában Szerdán átadták rendeltetésének Szombathelyen a Sa- varia cipőgyárban a bőr- és cipőipari múzeumot, amely az ország egyetlen ilyen intézménye. Húsz esztendei szívós gyűjtőmunkával hozták létre. Az anyagot a világ minden tájáról gyűjtötték. Van közöttük valódi mokasszin, bársony török papucs, mongol csizma, magyar díszcsizma, papírtalpú japán papucs, gyöngyhímzéses glasszé cipő, arany hímzésű vászoncipő, galvanizált fémcipő egyaránt hélyet kapott a kiállításon. JEGYZET Emberszerviz
