Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

Szülők akadémiája, irodalmi klub, divatbemutató A nőbizottság tervei : Monor nagyközség nőbizott­sága ,a múlt héten tárgyalta munkatervét, azokat a tenni­valókat, amelyek ez év októ­berétől a következő őszig ke­rülnek megvalósításra. Várfoki Györgyi, a nőbizottság elnöke mondta el, mire gondolt a ve­zetőség a munkaterv elkészí­tésénél, ehhez tették aztán hoz­zá ötleteiket, javaslataikat a jelenlévők: pedagógusok, a há­rom monori iskola szülői mun­kaközösségének képviselői, Óvónők és társadalmi aktívák. Az egyik fontos feladat, «miben részt vállal a nő- bizottság: a községfejlesz­tési munka. Bőven van tennivaló ezen a téren: szervezés és társadalmi munka végzése. Monor szépí­tése, virágosítása, fásítása. A felvetett kérdések: hogyan le­hetne hathatósan bekapcso­lódni az „Egy napot Mono- rért” akcióba, hogyan segíthet a nőbizottság az áruellátás ja­vításában? Ez utóbbinál első­sorban is ruházati cikkekről esett szó. Kicsi a választék konfekcióruhákból, s ami van, abból is csak néhány méret kapható. Egy divatbemutató szervezése talán lendítene az eddigi választék „egyhangúsá­gán”. Az iskolákkal közösen ter­vezi a nőbizottság a szülők akadémiája előadássoro­zat rendezését. Szükség lenne egy klubra — hangzott el a megbeszélésen —, ahol az irodalom kedvelői jönnének össze, s esetenként egy népszerű író-előadót hív­nának meg vitavezetőnek. A járási könyvtár bizonyára segí­tő kezet nyújt majd ennek megvalósításához. Sok a tennivaló a felnőttok­tatásban: jó néhányan akad­nak még, akik nem végezték el a nyolc általánost. A felmé­rést — hogy hányán vannak — a nőbizottság végzi majd, s az oktatás szervezésében is segítséget nyújt. Az iskolákban a hátrányos helyzetű, úgynevezett ve­szélyeztetett környezet­ben élő gyerekekkel van a legtöbb baj. Szüleik nem törődnek tanulá­sukkal, évek óta egyetlen szü­lői értekezleten sem vettek részt. Hogyan lehetne ezeken a gyerekeken segíteni? — ve­tődött fel a kérdés, s mindjárt a megoldás is: a gyámhatóság segítségével differenciált szü­lői értekezleteket kell tartani, amelyekre — ha kell — akár idézéssel elhívni azokat a szü­lőket, akikkel eddig nem ta­lálkozhattak a pedagógusok. Késő estébe nyúlt a megbe­szélés. A feladatok szépek, a nőbizottság tervei mielőbbi megvalósításra várnak. (zs.) Szívesen jövünk jövőre is Angyalföldi szüretelő diákok az üllői tsz-ben Angyalföld macskaköveit i A gyerekek pedig úgy kö- koptató gyerekeknek még a szönnek el — jövőre is szívé- szájuk is tátva maradt, ami- sen jövünlj‘*— a termés lehet kor meglátták Üllőn, a Kos- I nagyobb is... Kiss Sándor suth Tsz 100 holdas „szőlőren­getegét”, ahol a drótokra ka­paszkodó venyigéken a piros­ra érett szőlőfürtök olyan in- cselkedően mosolyognak. — Harmincöt mázsás a hol- dankénti termés — informál Greskovits Ferenc, a halk sza­vú fiatal szőlész. — Csordul­tig tele bort adó musttal, rriur- cival a présház pincéje is, a Borforgalmi Vállálatnak adjuk majd el. Mellis Dezső szinte hetente permetezte, porozta a terüle­tet, nem is kapaszkodott meg a fürtökön az átkozott pero- noszpóra. Az ültetvényt gon­dozó „nyugdíjas” brigád nem győzi a szedést, a XIII. kerü­let küldött hát segítséget, a Kresz Géza utcai általános is­kola több mint 100 jókedvű diákját... A korai fagy nemcsak a le­veleket fonnyasztotta meg, perzselte le, a kékfrankos jel­legzetes rubint színe is kissé fakóvá vált, a 10,5—11 mali­gán azonban annál jobban ki­pirosítja majd az arcot. Az októberi „vénasszonyok nya- .” ugyanis némileg pótolta a őlő cukortartalmát. A gyorsan haladó, szorgal- as angyalföldi gyerekek vi­dámságát hátára kapja és mesz- szi viszi, újságolja az itt kó- ricáló szél, amely különösen kor vált hangossá, amikor megérkezett a frissen sütött puha kenyérrel a kocsi. A hosszú drótokon tollász- lodó verébhad is kíváncsian pislog, hiszen ilyen körülmé- íyek között a szüretből nekik is kijut, mert a morzsa is bő­ven hull... MONOR A » E S J ■ M E G Y E I HÍRtAP KÜ.IONKI ADA S A XIV. ÉVFOLYAM, 257. SZÄM 1972. OKTOBER 31., KEDD Szakmunkásképzés - helyben SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ ISKOLA VECSÉSEN - KEZDEMÉNYEZŐ A ZÖLDMEZŐ TSZ - VÁRJÁK A KÖRNYEZŐ TSZ-EK JELENTKEZÉSÉT IS A termelőszövetkezetekben most folyik a2 egyik legnehe­zebb munka; a betakarítás s a vezetők a jó gazda gondos­ságával mérlegelik a kilátáso­kat. Emellett mindenütt ké­szülnek a télre és már a jövő évi terveket készítik elő. Ve- csésen nagy jelentősége van az állattenyésztésnek. A Zöldme­ző Tsz-ben fejlesztik, bővítik, erről beszélgettünk Horváth Boldizsárral, a tsz párttitkárá­val. — Korszerűnek mondható a szarv asmarha-tenyésztelepünk — mondotta. — Szinte minden adva van a gépesítéstől kezdve a modern borj únevelésig. Kö­zépszintig szakember is van hozzá, de szakmunkásban an­nál nagyobb a hiány. A fejés géppel történik, szakember kell hozzá. Az­tán ott van a takarmányo­zás, a borjúgondozás, a nö- vendékmarha-nevelés, hogy a többiről ne is beszél­jek. Ezek mind szakmunkást igényelnek már. Megpróbáltuk dolgozóinkat elküldeni hároméves szakmun­kásképző iskolára. Nem men­tek. így adódott az a gondo­lat, amelyből alapos mérlege­lés után elhatározás született, hogy helyben, itt Vecsésen próbáljuk megoldani képzé­süket. Kértük a mezőgazdasági osz­tályt, a TIT járási szervét és felkerestük a péceli mezőgaz­dasági szakiskolát is. Nem hiába. Mindenütt készségesen segítettek. Az anyagi, személyi és tárgyi feltételek így biztosí­tottak. Van hely az elméleti képzésre, van mód a gyakor­lati foglalkozások lebonyolítá­sára is. Húsz-huszonkét hallgató kell ahhoz, hogy az isko­lában az oktatás megkez­dődhessék. Tizenketten már vannak, hatan a mi gazdaságunkból. Az állami gazdaság üzemegy­sége is hamarosan választ ad. Az üllőiek jelentkezését is vár­juk, de esetleg más szomszé­dos községekből is elfogadunk még jelentkezőt. A helyi szakmunkásképző is­kola kétéves lesz. Az eméleti képzés hetenként kétszer, fél 9-től 12 óráig tart. Ezeken a napokon lesz — legalábbis egyelőre — a gyakorlati fog­lalkozás is. A többi napokon a tanulók dolgozhatnak. Az iskola hároméves bentlakásos iskolával egyenértékű. A ran­gos előadókat a péceli szak­iskola és a TIT adja. A zene szeretetére MOSTOHA KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT Nemrég éktelen ricsajra fi­gyeltem fel az utcán. A srácok egy üres telken koncertet ad­tak. Egyiküknél trombita volt, fújta tele tüdővel, a másik egy rossz mandolin maradék húrjait pengette, a harmadik két kővel verte a ritmust. Tel­jesen átszellemülten „zenél­tek”. Ez adta az ötletet, hogy ellátogassak a monori zene­iskolába. Az iskola mostoha körül­mények között működik. Épü­lete kicsi, azt is megosztja egy magánlakással. A maradék szobákban hegedülnek, zongo­ráznak, trombitálnak és szol­fézst tanulnak a gyerekek. Az egyik pici szobába — a fúvó­sok „tantermébe” — kopogta­tok, ahol a zongora és a cse­répkályha között körülbelül hármat lehet lépni. Rendek Robi, Rendek Pál, Bágyi Laci és Paroszka Jancsi álldogál­nak középen. Közülük csak Jancsi régi növendék, a töb­biek az idén kezdtek tanulni, de Robi máris örömmel újsá­golja a tanár bácsinak: neki a papája most ígért egy kür­töt! És ritmusra kopognak a talpukkal, amíg Jancsi elját- sza a B-dúr skálát oda és vissza. Tetszik nekik, ez igen-, mondja a pillantásuk. Nehéz lehet fújni és huzigálni is, de azért olyan szép ... A szomszédban szolmizál­nak. Nehezen megy, egymást figyelik és a tanárnőt, Kakucs Klárát, aki szájjal formálja a hangokat. Akiket megkérde­zek, azt mondják: „Á, nem a papám akarta!” „Én szerettem volna..„A bátyám is zenél, ezért jöttem én is...” Kezdő tolvaj Jő napot, bátyám! Hegyi Füstös László karikatúrája A monori zeneiskolának több mint 300 növendéke van. Rézfúvós, fafúvós, vonós-he­gedű és cselló, zongorázó „osz­tályokat” tanítanak itt a szak­tanárok. Sajnálják, hogy ének tanszak nincs, és azt is, hogy náluk nincs felnőttoktatás. Kicsi a hely. Gyakran még az irodában is tanítanak. Vecsé­sen, Üllőn és Pilisen van ki­helyezett iskolájuk. Körülbe­lül 600 gyerek ismerkedik a zenével ezekben az intézmé­nyekben. Segítséget is kapnak: a monori nagyközségi tanács nemrég vett fúvóshangszere­ket, két gyerekre jut egy, ha­za is vihetik, gyakorolhatnak. (Rendek Robi 4 nagyon szeret gyakorolni. Az udvaron — mondja —, mert bent a szobá­ban ... És nem fázol? — kér­dezem. — Á, az nem érdekes!) Lógás, hiányzás alig van. Pedig Gombáról, Péteriből is jönnek Monorra a gyerekek, tanítás után, hetenként há­romszor. Nemrég egy kislány nem tudott eljönni — szüre­telni mentek a diákok, ő is. Délután váratlanul, lihegve toppant be, hozott egy fürt szőlőt a tanárnőnek, és bocsá­natot kért, hogy elkésett. Kakucs Klára a 25. színház zenei rendezője volt. A szín­ház főleg prózára építi előadá­sait, állandó státust nem ad­hattak — a zenei rendező most Monoron tanít. Kedvvel, lelkesedéssel, lendülettel. — Öröm a gyerekekkel fog­lalkozni. Tény, hogy nemcsak (kitalálás a gyerekek túlterhe­lése, a külön torna, a külön orosz, az ilyen és olyan külön foglalkozás. De szeretik a ze­nét. Vidéken pedig még külön öröm azt tapasztalni, mennyi­re érzik a szülők: a zene tar­tozéka az általános műveltség­nek. Nem kis primadonnákat és hegedűvirtuózokat képe­zünk. Zeneértő, zeneszerető embereket. A kis emberek egyelőre azt mondják: most már egészen másképp hallgatom a zenét, ha a tv koncertet közvetít! És ez a fontos. Mert akadnak közöt­tük olyanok is, akiket bátran javasol a zeneiskola zenei szakközépiskolába. S akiket nem, azok nem zárják el a rádiót, ha zongoraversenyt közvetítenek: szeretik, értik a zenét. Nincsenek kevesen —, de többen is lehetnének. A zeneiskola valahogy „kiesik” a község életéből. Évente két­szer van növendékhangverseny a művelődési házban, kevés „idegen” érdeklődővel. Kíván­csiságból megkérdeztem né­hány monorit a „város” túlsó végében: hol a zeneiskola? Nem tudták, hogy van ilyeni Az iskola csendben, minden látványosság és reklám nélkül dolgozik. Érdemeikről, ered­ményeikről nem beszéltek a pedagógusok. Budai Imréné, az igazgatónő, ottjártamkor megyei versenyen volt néhány növendékkel, a falusi zeneis­kolák versenyén. Dolgoznák, tanítanak. A zene szeretetére nevelnek. Tulajdonképpen ez az egész. És ez a szép.' •Koblencz Zsuzsa Megéri? Jól jár, aki elvég­zi? Mindenképpen. Először is szakmunkás bizonyítványt kap és teljes értékű SZTK- biztosítást, mint az ipar­ban dolgozók. És még va­lamit, ami úgyszintén nem mellékes, 10 százalékos béremelést. És a tsz-ek jól járnak-e? Ügyszintén. Szakemberek lesz­nek az állatok mellett, ame­lyet a mai fejlődés színvonala már meg is követel. Modern gépeket kezelni csak szakem­berek tudnak. Ezt ismerték fel helyesen a a vecsésiek. Kovács György Új teremben ünnepük november 7-ét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóját az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ is mél­tóképpen kívánja megünne­pelni. November 5-én este 19 órakor az új központi étterem­ben ünnepséget tartanak, me­lyen az ünnepi beszédet Masz- sza Sándor, igazgatósági elnök mondja. A hivatalos rész után vidám szórakozás következik. (em.) Népfrontjavaslat klubok szervezésére A Hazafias Népfront járási elnöksége javasolta a községi népfrontbizottságófcnak és a tanácsoknak, hogy ahol még nem szervezték meg eddig a tanácsok és népfronttagok klubját, ott minél előbb hoz­zák azokat létre. Dolgozzák ki a klubok működési szabályza­tát és válasszák meg annak vezetőségét. Kukorica a betonon A kukoricabetakarítás ja­vában zajlik, a gazdag ter­mést kocsik, teherautók szál­lítják az utakon a nap szinte minden órájában. Egyik nap a Monori-erdő és Pilis között — Cegléd irá­nyába — egy ugyancsak ku­koricával alaposan megrakott teherautó száguldott 70—80 kilométer körüli sebesség­gel. A jókorára megnőtt aranysárga csövek majd szét feszítették a bekapcsolt, vas- pántos oldaldeszkákat. S mi­ként a telített, hibás hordó, úgy csöpögött ez a sok ton­nás szállítmány is. öt-hat méterenként hol az egyik, hol a másik oldalról vágódott ki a betonra egy-egy szép nagy cső. És a jármű vígan haladt tova, távoli célja felé. Egyszer volt, hol nem volt... meglátta ezt egy ötven év körüli kerékpáros férfi, aki éppen ott kerekezett Pilis felé, amerre ez a „csöpögős” szállítmány robogott. Volt a csomagtartóján egy üres, összehajtogatott zsák. Nosza, leugrott acélparipája nyer­géből, aztán szétgöngyölítet­te a zsákot és elkezdte nagy serényen szedegetni fölfelé a betonról a kukoricacsöveket. Pár száz méter után meg­telt a zsák. Az emÖer eltűnt, majd ismét e’Ikerült vala- honnét a Hajda-tanya kör­nyékéről. Kezében most már az előbbi zsáknál egy jóval öblösebbet szorongatott, s ebbe gyűjtögette fokozódó szorgalommal a „véletlen ajándékát”. Talán még most is szedi ez az ember, ha... Igen, szedi, ha továbbra is akadnak még hanyag, nem­törődöm teherautósok, akik mások szorgos munkájának gyümölcsét csak így, felelőt­lenül elhullajtják, szétszór­ják az országutakon. Rakovszky József JEGYZET Mikor lesz valóság? A városiasodás igénye és lehetősége fogaskerékként hozza magával az eddig el­fekvő problémákat. Köztu­dott, hogy a Monori Nagyköz­ségi Tanács felmérte a sze­mét elszállításának lehetősé­geit, s tervbe vette a meg­oldást. Hírek hallatszottak szemétbegyűjtési díjról, ami természetes is. Beszerzendő kukákról, ami már kevésbé természetes, mert nem min­denkinek lesz módjában a drága szeméttartályokat meg­venni. Lehet, hogy mi ma­radtunk tájékozatlanságban, de egyéb az ügyben nem tör­tént. Nem vagyok illetékes a javaslattételre, csak tegyünk már valamit Mert nem lehet megnyugtató megoldás, hogy ki-ki maga szállíttassa to­vábbra is el a tűrhetetlen mértékig felhalmozódott sze­metet kertjéből, udvaráról, melyet az alkalmi fuvarosok hol Rt, hol ott löknek le. Aztán sok helyen már nincs hova ásni, nincs hova tenni. Az utcára rakva éktelenség, fölösleges úttöltésekkel pedig néhol már elássuk házainkat. F. J. KÉZILABDA Méltó finálé Gyömrő—Tököl 23:25 (12:12), területi ftlrfi. Kéthetes késéssel került le­bonyolításra a Gyömrő—Tököl területi férfi kézilabda rang­adó. Már az első tíz percben a vendégek ragadták maguk­hoz a kezdeményezést. Aztán feljött Gyömrő és kiegyenlí­tettebbé vált a küzdelem. A félidő végéig a hazai csapat­nak sikerült a kiegyenlítés. Szünet után 20:20-ig még egyenlő erők küzdelmét hozta a találkozó. Ám, ezután a két játékvezető ítéletével indoko­latlanul a gyömrőieket sújtot­ta, és ez Tököl győzelmét je­lentette ... Nagyon jó iramú, a bajnok­ság méltó befejezése volt ez a találkozó. Gyömrő legalább a döntetlent megérdemelte vol­na. Jók: Kovács S., Szabó, Ba- góczki. le.) Kirakatverseny és vetélkedő A közelmúltban tartotta taggyűlését az üllői ÁFÉSZ KISZ-szervezete, amelyen be­számoltak a fiatalok eredmé­nyes társadalmi munkájáról. Többek között a KlSZ-szerve- zet megszervezte a szövetke­zet új irodaépületének takarí­tását, és sokan dolgoztak a ke­rítés építésénél is. Most no­vember 7-re készülnek a fia­talok; többek között kirakat­rendezési versenyt indítanak, és az ifjúsági szocialista bri­gádok között szellemi vetélke­dőt rendeznek. Petőfi-évforduló Hetven előadás Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója alkalmából ; járásterületen hetven előadás tartanak. Az előadásokat í TIT szervezi. Ezenkívül rendezvényre is sor kerül. MŰSOR Mozik Gyömrő: Sípoló macskakő. Maglód: Halál Velencében. Mende: Holt vidék. Monor: Harminckét nevem volt. Nyár­egyháza: Szent Péter esernyő­je. Pilis: Csak rá kell nézni. Üllő: A pap felesége. Vecsés: Harminckét nevem volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom