Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-31 / 257. szám

1973. OKTOBER 31., KEDD PEST MIECYtll JOVORE Béke- világkongresszus Az Országos Béketanács ügy­vezető elnökségi ülése tegnap meghallgatta a BVT chilei el­nökségi üléséről szóló beszá­molót, amelyet Sebestyén Nán- dorné, az OBT főtitkára ter­jesztett elő. Szó volt ebben a béke-világmozgalom 1973. évi programjáról, amelynek ki­emelkedő eseménye lesz a bé­ke-világkongresszus, amelyet a jövő év őszén Moszkvában rendeznek. Másik témaként az OBT ügy­vezető elnöksége értékelte az 1972. évi hazai békemunkát és megtárgyalta a következő esz­tendőre szóló munkaterveket, békemozgalmunk itthoni fel­adatait és nemzetközi mun­káját. Közös célok — közös munka Alapos vizsgálatot végeznek a szakemberek a millenniumi emlékműn. A Képzőművészeti Kivitelező Vállalat dolgozói készítik elő a hatalmas szobrokat statikai vizsgálatra. A szob­rokon vizsgáló „ablakot” vágnak, hogy megállapíthassák a fémszerkezetek állapotát. Képünkön: az egyik mintavételi hely a lovak patája. ELÁSTÁK A CSATABARDOT Nagymosás Törökbálinton Törökbálint életében mindig nagy helyet foglalt el a kór­ház. Hol örültek hogy ott van, hol szidták. Ez utóbbi történt gyakrabban, különösen há­rom-négy évvel ezelőtt, ami­kor valóságos harc tört ki a lakosság és az intézmény kö­zött a vízhasználat miatt. A kórház ugyanis az egész­ségügyi intézmények részére bérmosást is végez. Régi rendházból 1701-ben a jezsuiták itt sze­rény, egyemeletes házat épí­tettek. A lakosság akkor el- szászi németekből állott Ami­kor a jezsuitákat kitelepítet­ték, a Majláth grófok már nagyobb házat vettek át tő­lük. Azonban ők sem jártak sokkal jobban. Magukra von­ták II. József haragját, az akkori családfőtől elvették a kastélyt. Abban az időben fúrták a nagytétényi fennsí­kon az első kutat. 1920-ban erre épített vízmüvet a MABI, amely tbc-szanatóriumnak használta a sokszorosan át­épített régi rendházat. Átépí­tésben egyébként azóta sincs hiány. 1957 óta, amióta Pest megyéé lett, a szanatóriumot állandóan modernizálják, tá­gítják, újabb pavilonokat emelnek. A nyáron másfél millióból a csatornázást kor­szerűsítették. Amikor a község vízmüvet épített, a már meglevő régi kút mellé fúrták az újat. Vi­lágos, hogy ugyanaz az ér a két kutat már nem tudta igyanannyi vízzel ellátni. Ek- loriban emlegették: a kórház tiviszi a mi vizünket. A ké­sőbbi új kút vize bőséges volt, izonbán ihatatlan. A sokat szidott kórház ekkor a saját­éból egy kifolyót átadott, íogy a lakosságon segítsen. Kzóta a község nagy teljesít- nényű, úgynevezett „búvár- szivattyút” vásárolt, -amelynek i segítségével megszűnt a '.zorongató vízgond s a köz­égi tanács, valamint a kór- láz vezetősége elásta a csata- >árdot. A viharok elültek t A viharok elültek, a fala- on belül a kórházban mégis Dk a gond, éppen a mosás natt. Mint már említettük, z itteni mosoda a saját havi 1 mázsa ruháján kívül a odor József szanatóriumnak avi 70, a Korányi szanató- umnak 100, a megyei tbc- Dndozónak 2, s újabban a ;ámbéki gyermekotthonnak ) mázsa ruhát fertőtlenít, sztít, illetve vasal. Mindeh­hez a berendezésük éppen csak elégséges, főleg ami a minőséget illeti. — A felszabadulás előtt a lényegesen kisebb ágyszámú kórházakban talán még elfo­gadható volt a ma már min­denképpen túlhaladott alap­elv: a szennyest ott kell tisz­títani, ahol keletkezett — fej­tegeti dr. Harsányt Gyula igazgató-főorvos. — Akkor valamennyi intézmény maga tisztította szinte teljesen há­zilag a fehérneműt. Sok he­lyen még gépet sem használ­tak, üstben főzték- ki a ruhát és teknőben sikálták. Ez az állapot már régen megszűnt ugyan, de döntő fordulat — automatizálást értek alatta — még nem következett. A kis hatásfokú mosodákat nem érdemes tovább gépesí­teni. A megoldás: három mű­szakban dolgozó nagyüzemek kellenének. Addig is javít a körülményeken a körzeti mo­soda, s ilyen a törökbálinti. A jelenlegi berendezéseikkel azonban napi 12 mázsával vé­gezhetnek, így az ő teljesít­ményük is gazdaságtalan. A présvasalójuk — főleg mert igen szoros a normája — mi­nőségen aluli mukát produ­kál. Betegek, orvosok olyanok a gyűrött ruhákban, mintha meg tépték volna őket. Segítene a szabvány Lázár Miklós gazdasági igazgatóval arról beszélget­tünk, hogy néhány országban a mosást szolgáltatásként Vég­zik az egészségügyi intézmé­nyekben. Helyben csak a fer­tőző osztályok ruháját mos­sák és az úgynevezet): kis textíliákat. — Ehhez azonban teljesen ki kellene cserélni a készle­teinket. fiz intézmények textil- ellátása nagyon eltérő. A múltban, amikor egy gazda­sági igazgatónak választani kellett: műszerekre vagy pap- lanhuzatra költsenek-e töb­bet, az utóbbi lett a legkisebb költségvetési tétel. Ma a ki­egyensúlyozottabb gazdálko­dás lehetővé teszi, hogy töb­bet költsünk fehérneműre. Jóval gazdagabb -a választék is. Mind több a korszerű mű­szálas anyag. Igaz, nem ol­csó. A Győri Pamuttextilgyár dióién műszálból készült ágy­neműje ötven százalékkal drágább ugyan a hagyomá­nyos pamut alapanyagúnál, de a pamuthuzat 115, a dióién 400 mosást bír el! Ha vala­mennyi egészségügyi intéz­mény szabvány méretű és mi­nőségű anyagot használna, akkor mindegy lenne, melyi­ket adja be és kapja vissza. Így lenne értelme az automa­ta mosodáknak. A pamut és a műszálas fe­hérnemű eltérő kezelése már­is sok gondot okoz. Egy pél­da: a pamutlepedőből — mi­után az több vizet vesz fel — a mángorló percenként 9 mé­tert simít, a műszálasból 31-et! Emiatt a gépet állandóan ál­lítani kell, ami időkiesés. Szabó Gábor mosómester igazán szereti a műhelyét, mégis azon a véleményen van, korszerűbb berendezéssel a jelenleginél hatékonyabb munkával az egész budai já­rás egészségügyi mosodájává válhatnának. Láncszem lehetne Az Egészségügyi Miniszté­rium sokat foglalkozik a kór­házi mosodák helyzetével, így jutottak el Törökbálintra is. Megállapították, hogy a mo­soda minőségi munkája az egész betegellátást befolyá­solja. Elősegíti az iatrogén fertőzések megelőzését, a kul­turált betegellátást, hozzájá­rul a tiszta, megnyugtató kór­házi környezethez. Ha meg­találják a módját, hogy a nép­gazdaságot ne kelljen erején felül megterhelni, a Pest me­gyei Tanács Tüdőkórháza is láncszeme lesz az általános fejlesztésnek. Komáromi Magda Téli szállásokon Megtörténtek a li előkészületek Fővárosi Állat- trtben is. A me- g égövről szár­azó lakókat; a ópusi madarakat az^emlősosztály elegigényes ál­fáit téli szállás- dyükre költöz­nék. Bezárt az >őda is. A két növendékdrosz­lán, Szimba és Zambia már a barlangban van­nak, a velük együtt nevelke­dett Bonzó kutyá­val együtt. Ugyan­csak itt látható a két oroszlán­anya, Melinda és Lola négy, illetve három kölykével. Az anyák gondo­san nevelik, szop­Évek múltán is * büszkék lehetnének... A Gödöllői Városi Tanács legutóbbi vb-ülésének napi­rendjén a tanács és a KISZ, va­lamint az egyéb társadalmi szervek — Hazafias Népfront, Sportszövetség és a Szakma­közi Bizottság — közötti együttműködés előkészítése szerepelt. Ebből az alkalomból kerestük fel a városi KISZ- bizottság titkárát, Lakatos Imrét, hogy a még idén életbe lépő együttműködési szerző­désről beszélgessünk. Hogyan segíthetnek a gö­döllői fiatalok a város gond­jainak megoldásában? — Gödöllőn közel hatezer KISZ-korú fiatal él. Aktivitá­sukkal elégedettek lehetünk, a társadalmi munkából mindig derekasan kivették részüket. Sajnos, azonban ez ideig elap­róztuk energiájukat, és ennek oka elsősorban az együttmű­ködés hiányában keresendő. Az együttműködési szerződés lehetővé teszi, hogy a fiatalok a város legégetőbb gondjai­nak megoldásában vegyenek részt. Ennek azonban alapfel­tétele, hogy a fiatalok ismer­jék a városfejlesztési terveket, a távlati célokat. A tanács vb- ülésén is elmondtam, hogy hasznosnak tartanánk, ha ki­adványok ismertetnék a la­kossággal a végleges terveket. Mit kellene és lehetne elő­ször közös erővel megol­dani? — Számtalan javaslatunk, ötletünk van. Már tavaly is szóba került: strandot kellene építeni Gödöllőn. A mostani Blaha-strand alkalmatlan ar­ra, hogy a város igényeit ki­elégítse. Annak idején kiderí­tettük, hogy a Humán Oltó­anyag Termelő és Kutató In­tézetben naponta 400 köbmé­ter 18 fokos hűtővíz megy kár­ba. Gödöllő vízellátása köz­tudottan rossz, más lehetőség a közeljövőben nem lesz strand építéséhez. A KÖJÁL meg­vizsgálta az intézetnél felsza­baduló vizet, a szakértők sze­rint aránylag olcsón, csekély tisztítással fürdőzésre alkal­massá lehetne tenni. A K1SZ- esek vállalnák a strand építé­sét. A földmunkától kezdve mindent elvégeznének, csak társadalmi munkával azon­ban ez sem oldható meg. A ta­nácsnak is ki kell vennie a ré­szét, a strandépítlsből: leg­alább a szükséges anyag biz­tosításával. Ugyancsak nagy problémánk a művelődési ház hiánya. A jelenlegiben hiába kísérletez­nek színvonalas programok­kal, ha sokan be sem lépnek a házba: az oldala alá van da­colna és az összedűlés veszé­lye fenyeget. Tisztában va­gyunk azzal, hogy nincs keret művelődési ház vagy ifjúsági ház építésére ebben az ötéves tervben. Viszont a fiatalok szabadidő-programját így nem tudjuk biztosítani. Szerintünk a szanálásoknál felszabaduló bontási anyagot fel lehetne használni egy ifjúsági ház épí­tésére. A KISZ-esek letisztíta­nák a téglákat, a városi FMKT és az egyetem műszaki gárdá­ja pedig társadalmi munkában megtervezné az épületet. © Mennyiben változik a ta­nács és a KISZ kapcsolata a jövőben? — Kapcsolatunk eddig is jó volt, ha kértünk valamit a tanácstól, általában segítettek. Legutóbb például a KISZ la­kásépítő szövetkezetének ad­tak soron kívül telket. Ered­ményeket azonban csak rend­szeres együttműködés esetén tudunk felmutatni. Egy példát említenék: a tanács és a KISZ is nemegyszer a helyi nagy­üzemelthez fordul segítségért. Szinte már kellemetlen, hogy minden kis ügyben a vállala­tokhoz kell fordulnunk. A ta­nácsnak legutóbb az óvodából vitásnál adtak segítséget a vállalatok. Azonban anyagi lehetőségeik korlátozottak, és előbb-utóbb megunják az örökös kéregetést. Ha tervein­ket egyeztetjük a tanáccsal, a vállalatok támogatása is haté­konyabb lesz. Arról sem sza­bad elfeledkezni, hogy a fiata­lok minden hónapban nem fognak másért lelkesedni. Olyan feladatot kell rájuk bízni, amelynek kézzel fogható eredménye van, mun­kájuk gyümölcsét maguk is élvezhetik és évek múltán is büszkék lehetnek arra, hogy ezt mi, gödöllői fiatalok csi­náltuk. A. É. Szobon november 5-én Orvosi rendelőt avatnak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 55. évfordulója alkalmából Szobon november 5-én vasárnap rendeznek ün­nepséget. Ezen a napón adják át1 az Árpád úti községi or­vosi rendelőt, majd a KISZ- fiatalok a temetőben megko­szorúzzák a hősi sírokat. Dél­után öt órakor a község főte­rén levő szovjet hősi emlék­műnél adóznak a felszabadítók emlékének, ezt követően tart­ják a nagygyűlést a művelő­dési otthonban. Ünnepi be­szédet mond Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes, Pest megyei országgyűlési képviselő. Ez­után a Néphadsereg Központi Művészegyüttese ad műsort. Tetszett a japánoknak Síkesztyűk Svájcba A piackutatók jelzései alap­ján síkesztyűvel bővíti vá­lasztékát a Pécsi Kesztyűgyár. JEGYZET Lélektan a kereskedelemben tátják kicsinyei­ket, dajkakutyára itt nem volt szük­ség. A rovarház la­kói közül a ma­dárpókok sorra levedlettek; bi­zonysága ez an­nak, hogy nagyon jól érzik magukat, otthonukat elfo­gadták, szövedé­kükkel sűrűn be­szőtték. KÉPZELJÜNK EL egy áru­házát, ahol süppedő szőnyegen, hangelnyelő falak között jár­kál a vevő és az eladó. Ebben a környezetben az emberek önkéntelenül suttogni kezde­nek, valami furcsa, feszült hangulat fogja el az itt dolgo­zókat és a nézelődő vásárlókat. Azt tapasztaljuk, hogy biznyos zajok nélkül nem érezzük jól magunkat az áruházban. A be­szélgetés, a megmozgatott áruk zaja, a szövetvégek puffanása a pultokon, a kipróbálásra ke­rülő varrógépek, televíziók, hűtőszekrények, különböző hanghatásai együtt végül is kellemes, szükséges zajjá ol­vadnak össze. Van azonban ennek ellenke­zője is. Ez olyan üzlet, ahol mindenki kiabál, ahol nagy a zsúfoltság, ahol a hűtőgépek, a ventillátorok hatalmas hang­erővel zúgnak, ahol fomálisan kiabálni kell, ha meg akarjuk érteni egymást. Aki ilyen áru­házban dolgozik, annak az idegrendszere előbb-utóbb sú­lyos károsodást szenved. In­gerlékenyek lesznek a vevők is, gyakoribbá válik a vita. Nyilván van egy úgynevezett optimális zajszint, amely a ve­vőknek és eladóknak egyaránt kedvező, vagy legalábbis nem ártalmas. A TÖBBI KÖZÖTT ennek a kérdésnek a tudományos meg­oldásával foglalkozik a KERORG, azaz a Kereskedel­mi Munka- és Üzemszervezési Intézet Pszichológiai és Mű­szaki Osztálya. Egy tucat ABC-áruházban hajtottak vég­re elemzéseket a zajosság szintjének mérésére és hatásá­ra. A vizsgálat során megálla­pították, hogy az aggregátnál 80, a hűtőpultnál 75, a ventil- lóciónál 73 fon erősségű a za­josság értéke. Köztudott, hogy 70—80 fon között a zajosság- érték már idegrendszeri bán- talmakat is okozhat. Az itt ta­pasztaltakat és a javasolt zaj- csökkentő módszereket ma már egyre több üzletben hasz­nosítják. A KERORG pszichológiai la­boratóriuma természetesen nemcsak ilyen munkát végez. Egyik legfontosabb feladata a belkereskedelembe jelentke­zett fiatalok pályaalkalmassági vizsgálata. Nem mindenki al­kalmas bolti eladónak. Jó idegrendszer, alkalmazkodó­készség, intelligencia, emléke­zőtehetség, jó modor és meg­annyi más tulajdonság szüksé­ges ahhoz, hogy valaki a vá­sárlók megelégedésére szere­pelhessen az üzletek pultjai mögött. A laboratóriumban számos különleges műszer se­gíti a tudományos kutatók munkáját. A pszichogalvanosz- kóp az emberek érzelmi reak­cióit mutatja ki bizonyos kül­ső hatásokra, például erős hangingerekre. A tapintás fi­nomságának megállapítására az úgynevezett Moede-csavar szolgál. A tapasztalt pszicholó­gus és az életbe most induló fiatal jó kapcsolatteremtéssel, közösen igyekeznek megálla­pítani, hogy mire alkalmas a kereskedelmi szakmára jelent­kezett fiú vagy lány. A LABORATÓRIUM, illet­ve a pszichológiai osztály munkájának jelentőségére jel­lemző, hogy az 1964—70 között 5300 tanulójelölt megvizsgálá­sa alkalmából a jelentkezők egyharmadát a választott ke­reskedelmi és vendéglátóipari pályára alkalmatlannak talál­ták. A vállalati tapasztalatok azután bebizonyították, hogy a pszichológiai vizsgálatok az esetek többségében helyes ké­pet alakítottak ki a kereske­delmi tanulókról. A KERORG pszichológiai osztálya Magyarországon első­ként foglalkozott, és ma is szinte kizárólagosan foglalko­zik a gyorsolvasás intézményes elterjedésével. Nemzetközi ta­pasztalatok felhasználásával indította meg gyorsolvasó tan­folyamait. Az üzleti informá­cióban, a szakmai anyag fel­dolgozásában már néhány na­pos gyakoroltatással 10—20 százalékos olvasási sebesség- növekedés érhető el, az értemi felfogás sebességének és in­tenzitásának fokozásával. Ez összetett logikai munka és mint ilyen, az emberi intellek­tus egész tevékenységére jóté­konyan hat vissza. TERMÉSZETESEN a pszi­chológiai osztály nemcsak ezt a munkát végzi. Kísérleti úton foglalkoznak például a -balese­tet szenvedett kereskedelmi dolgozók vizsgálatával, az üze­mi balesetek számának csök­kentése érdekében. Nemrég kezdték meg a bolti tolvajlá- sok lélektanának vizsgálatára vonatkozó kutatásaikat. Kí­sérletekkel elemezték, hogyan támogatja a becsületes vásár­lóközönség a bolti dolgozókat a lopások megakadályozásá­ban, és milyen lelki hatásokat vált ki a különböző típusú em­berekből egy-egy leleplezett bolti tolvajlás. Hernádi Tibor A kereslet különösen azokban az országokban nagy, ahol a téli sportokat tömegesen űzik, Svájctól kapták az első ren­delést: azonnal nyolcezer pá­rat kértek 1 és 5 ujjas válto­zatban. Sikerrel jártak Japán­ban is, ahol 1200 párral mutat­koztak be. Egy kyotoi cég képviselői már személyesen el­látogattak a Pécsi Kesztyű­gyárba, megismerkedtek a ter­melés körülményeivel. Nagyon megtetszett nekik a gyár, új­szerű színes bőrből készített modelljeiből kiválasztották s magukkal vitték azokat a mintákat, amelyekből 1973- ban szándékoznak rendelni. Európa számos országa, Ame­rika, Űj-Zéland és Ausztrália után a Távol-Keleten is hó­dító útjára indul a kesztyű. pécsi Egységárgyűjtemény A kisiparosok építőipari egységárgyűjteménye anyag­áras változatának 1971. első negyedében megjelent példá­nyai még a múlt évben elfogy­tak. Az egyes kötetek anyagos egységárai az időközben bekö­vetkezett árváltozások miatt elavultak. A Fővárosi Építő­ipari Üzemgazdasági és Ügyvi­teltechnikai Iroda (FÜTI) az érdekeltek kívánságának tesz eleget, amikor a „Kisiparosok építőipari egységárgyűjtemé­nye 1972. évi anyagáras vál­tozatát” kiadja. A sorozat hat kötetből áll, az első kötet most hagyta el a nyomdát. Az év folyamán a további példányok is megje- * lennek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom