Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-28 / 255. szám
I 1972. OKTÓBER 28.. SZOMBAT PEST MEC» s-Mh’tap Váci FMKT-mérleg Csak a FORTE? A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa az ifjúsági szövetség sajátos rétegét — a fiatal technikusokat, mérnököket, közgazdászokat, azaz az ipari üzemek szellemi munkát végző fiataljait fogja össze. A mozgalom — hivatalosan a KISZ termelést segítő tevékenységének egyik munkaformája, a szakmai és politikai nevelés eszköze. Az FMKT politikai jellege az, hogy sok műszaki értelmiségi e mozgalom segítségével kerül közel az ifjúsági szövetséghez, gazdasági jelentősége pedig önként adódik, hiszen ezek a fiatalok sokat tehetnek a termelékenység növeléséért, az üzem- és munkaszervezésért. Vácott az 1970-es adatok alapján csaknem 700 fiatal technikust, mérnököt, közgazdászt tartottak nyilván, mintegy 500-an a nagyobb ipari üzemek dolgozói. Hinnék ellenére az elmúlt években az FMKT-körök nem dolgozta* rendeszeresen, sőt, a nagyüzemek többségében még rormálisan sem működött a tanács. A városi KISZ-bizottság két évvel ezelőtt elemezte ennek okait, s határozatokat hozott a mozgalom fellendítésére, tavaly februárban 'pedig külön útmutatót dolgozott ki az FMKT megalakításáról, szerepéről, feladatairól. Tavasszal megrendezték a fiatal műszakiak első konferenciáját is. Ezek után tavaly több üzemben megszervezték a köröket, de jelentős munka még 1971-ben sem indult meg. Hogy miért? A szervezés lassan haladt, hónapokig elhúzódott, mint például a hajógyárban vagy a Heuréka gumigyárban. Több helyen az útmutatás ellenére sem értették meg a tanács működésének lényegét, rosszul .határozták meg tennivalóit, s csak várták a szakkör munkáját. A helyi gazdasági vezetők sem támogatták az alakulást, például a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A KISZ városi ipari bizottsága év elején ismét 'napirendre tűzte az FMKT helyzetét, s áprilisban újabb útmutatóval segítette a szervezési munkát. Ma egyedül a FORTE-gyár- ban mondható folyamatosnak és színvonalasnak az FMKT munkája. Igaz, itt dolgozik a legtöbb műszaki értelmiségi: 137, közülük azonban csak 31 tagja a körnek. A DCM-ben, ahol 118 fiatal műszaki értelmiségi dolgozik, idén alakították meg a tanácsot — 15 taggal. 1972-ben sorra szervezték meg az FMKT-köröket a hajógyárban, a kötöttárugyárban, a Héurékában s az öntödében. Elfogadható munkatervvel rendelkezik az Izzóban működő FMKT-kör. A FORTE FMKT-köre kién» elkedik a város gyárai közöl, a gazdasági vezetők támogatják a mozgalmat, nem hiába, hogy tavaly öten kapták meg itt a „Kiváló ifjú mérnök” címet. Érdekes, hogy a DCM, amely KlSZ-védnökség- gel épült, s ismeretesek gondjai — nem igényli fiataljai segítségét. Hiányzik az anyagi ösztönzés is. A HAGY-ban formailag már tavaly megalakult az FMKT, a munka azonban még idén sem indult meg. Vác a megye ip>ari gócpontja, itt találhatók a legnagyobb gyárak, üzemek. Mégis a fiatal műszaki értelmiség mintha közömbösen szemlélné a gyárak, üzemek gondjait, problémáit. A gazdasági vezetők s a KISZ-szervezetek sem tesznek meg mindent, hogy kialakítsanak egy életerős FMKT- mozgalmat. A színvonalas munka pedig igen sokat jelenthet a gyárnak, ha fiatal közgazdászai, technikusai; mérnökei nemcsak a munkaidőt nézik. Beavatottak lesznek az ügyes-bajos dolgokba, s igaz segítőtársakká válnak. T. E. Hűségjelvény - pékeknek Megalakulásának húszéves jubileumát ünnepli ma este a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat. Ebből az alkalomból négy helyen — Budaörsön, Érden, Dabason és Szigethalmon — rendeznek ünnepségeket. A megemlékezések után mindenütt sor kerül a hűséges dolgozók jutalmazására. Mintegy százötvenen tartoznak a törzsgárdához s köztük 200 ezer forintot osztanak szét. A jubileumra — a bányászokéhoz hasonló — hűségjelvényt készítettek s most első ízben adják ki azoknak, akik legalább tizenöt évet töltöttek a Dunaharaszti Sütőipari Vállalatnál megszakítás nélkül. Hetvenen veszik át ma este a jelvényt a vele járó hűségpénzzel együtt. Címeres szőnyeg Budapestnek A hez Kis-Dunamenti ÁFÉSZ- tartozó szőnyegjavító, -tisztító műhely dolgozóiból hatan Felszabadulás néven szocialista brigádot alakítottak. Még tavasszal, amikor tudomást szereztek a 700 percet Kiskunlacházáért mozgalomról, rögtön csatlakoztak hozzá. Szép, kézzel csomózott faliszőnyegeket készítettek a községi tanácsterem számára. A szőnyegek a falu régi címerét és pecsétnyomóját ábrázolják. Vállalták továbbá, hogy az I-es számú óvodában a fűtőtestek elé 24 darab vas védőrácsot készítenek. A 28 ezer forint értékű rácsokat maguk szerelték fel. A Felszabadulás brigád Ko- háry Györgyné vezetésével nemrégiben felkereste a Fővárosi Tanács elnökhelyettesét. Felajánlották, hogy Pest, Buda, Óbuda egyesítésének százéves évfordulója alkalmából, 1973-ra 75x75-ös méretű, művészi perzsaszőnyeget szőnek, amely a centenárium emlékére kibocsátandó emlékérmet ábrázolja. Maga a szőnyegterv elkészítése, az anyagra való átmásolása harmincórás munka. Kelemen László a budapesti tanács nevében örömmel és köszönettel fogadta a brigád ajándékát. Kismesterek sok lakása JÓ ÉS ROSSZ HAGYOMÁNYOK Épületes szerkezetlakatosi munkákat gyorsan elvégez — egyéni tervek alapján is — A CEGLÉDI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT Cegléd I., Damjanich u. 5. Vállalkozási osztály Annak ellenére, hogy növekvő arányban vesznek részt a magánerőből készülő lakások építésében az építőipari szövetkezetek és szövetkezeti közös vállalkozások, gyorsan bővül a magánkisiparosok tábora is. öt esztendeje mindössze másfél ezer építő-kisiparos tevékenykedett a megyében, számuk viszont ma már meghaladja a négyezret, mintegy tükrözve a javítási, építési igények gyarapodását. Különösen azokon a helyeken jut fontos szerep e kismestereknek, ahol — mint például a dabasi, a nagykátai járásban, a váci járás ún. felső részében, valamint a gödöllői járás Galga menti vidékén — élénk az építési kedv, de ugyanakkor a szövetkezeti ipar nem képes ellátni a kínálkozó feladatokat. Évente 3200—3300 lakás tető alá hozása fűződik az építő-kisiparosok és alkalmazottaik tevékenységéhez, s ez, tekintve, hogy tavaly 6653 lakás épült fel a megyében, nem lebecsülhető mennyiség. A jó hagyományok folytatásának mondható, hogy nagy többségükben alapos, körültekintő munkát végezA TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra)- női betanított munkásokat- férfi forgácsoló szakmunkásokat és- betanított munkásokat jelentkezés a felvételi irodán: Vác, Honvéd u. 21-28. nek, a megrendelőktől a legritkább esetben érkezik panasz a felügyeleti szervekhez a kivitelezés minőségét illetően. Ugyanakkor már a rossz hagyományok közé kell sorolni, hogy a kismesterek zömmel az elavultat örökítik tovább, így a költséges, de célszerűtlen sátortetős épületeket, ritkán vállalják típustervek megvalósítását, s idegenkednek az új építési anyagok alkalmazásától E megcsontosodott szemléletnek is betudható, hogy míg új anyagokból és szerkezetekből elegendő a kínálat a tüzelő- és építőanyag-telepeken, addig sűrűn a hagyományos anyagok vásárlói várakozásra vagy lakóhelyüktől távolabb történő beszerzésre kényszerülnek. >/7í^ HELGA Interjú — könyvkritika ürügyén A napokban jelent meg a könyvüzletékben Erich F. Bender nyugatnémet szerző Helga című könyve a Medicina Könyvkiadó gondozásában. A könyv szakmai lektora dr. Hirschler Imre, az ismert nőgyógyász volt. Vele beszélgettünk a Helgáról s a kötet kapcsán a szexuális felvilágosítás szükségességéről, az elmúlt évek ezzel kapcsolatos tapasztalatairól. • Megítélése szerint milyen helyet foglal el a Helga a Magyarországon eddig megjelent, szexuális felvilágosítással foglalkozó irodalomban? — Mint nőgyógyász, mindig örülök annak, ha erről a témáról minél többet és minél őszintébben beszélhetünk. A könyvet azért tartom jónak, mert kulturált embereknek szóló humanista, modern szemléletet tükröző, igényes ismeretterjesztő mű. A szerző a szexuális kérdések megbeszélését felhasználja arra is, hogy fejlődéstani, társadalmi és etikai ismereteket nyújtson és felkeltse az érdeklődést több olyan nagy jelentőségű, aktuális probléma iránt, mint korunk fiataljainak helyzete, a megváltozott és ma is változó erkölcsi szemlélet. • Az előbb külön említette a szexuális felvilágosítást és külön a nevelést. Miért? — Szexuális felvilágosítás alatt azt értjük, hogy a fiatalokat koruknak és érdeklődésüknek megfelelően tájékoztatni kell a nemi életről, a szaporodásról, a fogamzásgátlásról, a némi ösztön jelentőségéről, egyszóval az élet és keletkezésének tényeiről. A szexuális felvilágosítás tehát ismereteket közöl s elsősorban az értelemre hat. A nevelés célja ennél messzehatóbb, mert az egyén magatartását, jellemét, cselekvéseinek irányát, módját igyekszik befolyásolni. Vagyis: az egyén ne kerüljön ellentétbe a társadalom erkölcsi felfogásával, találja meg egyensúlyát és boldogságát a nemi életben is. A szexuális nevelés tehát része az általános nevelésnek. A mi nemzedékünk tanúja és cselekvő részvevője annak a folyamatnak, amelyben a régi világ a maga társadalmi-gazdasági berendezkedésével, erkölcsi rendjével és szokásaival szétomlik, és felépül egy új világ. • Hol tartunk jelenleg a szexuális felvilágosításban és nevelésben? ^ — Az utóbbi néhány évben bekövetkezett változás ellenére hazánkban a szexuális felvilágosítás elmaradott. Ennek történelmi oka van. Mindenütt, ahol keresztény kultúra uralkodott, az Ö- és Üj testamentum alapján a nemiséget bűnnek, minden megnyilatkozását erkölcstelennek bélyegezték. Emiatt a tudomány sem foglalkozott évszázadokon át szexuális kérdésekkel, pedig a nemi ösztön minden élőlény egyik alapvető tulajdonsága, amely a legfontosabb működések egyikét, a szaporodást biztosítja. A nemi ösztön az élőlénnyel veleszületik, ha megszűnne, az élet szűnne meg, mert a nemiség minden élet Január 1-től levelét nemcsak a éim irányítja! Segítenek a számok is. A POSTAI IRÁNYI FŐSZÁMOK! A levél iránytűje az IRÁNYÍTÓSZÁM! forrása. Ezt a nagyszerű ösztönt a polgári erkölcs, a vallásos világnézet elfojtásra ítélte, az embereket a nemi élet tekintetében tudatlanságra kárhoztatta. Ennek következtében ezt a normális jelenséget az emberek károsnak, rendellenesnek, erkölcstelennek, esetleg kórosnak hitték, az egyénben bűntudat vagy betegség érzése keletkezett. Ezen az alapon sok súlyos lelki és testi tünet fejlődött ki, szerencsétlenné téve egyéneket, házaspárokat, családokat. A modern tudomány felismerte, hogy a kellő módon és kellő időben végzett felvilágosítás és nevelés alapvetően fontos az egyén egészséges fejlődése, a másik nemmel kialakuló kapcsolata, egész életének kiegyensúlyozottsága, boldogsága szempontjából. A felismerés azonban önmagában még kevés. Ma már hazánkban mindenki egyetért azzal, hogy a szexuális felvilágosításban és nevelésben az iskoláknak fontos szerepe van, de hogy mikor kezdjék s milyen módon, s hogyan készítsék fel a pedagógusokat, azt még csak most tárgyalják, most készítik elő. Addig azonban, amíg ebben előbbre nem lépünk, gyakran hallhatunk még olyan megállapítást, hogy az ember anatómiai és élettani működését csak deréktól felfelé tanítják a középiskolákban. • Mikor kezdődjék a szexuális felvilágosítás és nevelés? — A fiatalok napjainkban biológiailag korábban érettek. Általában ennek megnyilvánulásai két-három évvel hamarabb következnek be, mint régebben. Ami a fiatalok korábban megkezdett nemi életét illeti, eléggé szomorú statisztika áll rendelkezésünkre. 1970- ben több mint tizennyolcezer volt a 14—18 éves korúaknái végzett művi terhességmegszakítások száma. E kedvezőtlen adatból jogosan vonhatjuk le azt a következtetést, hogy a felvilágosító-nevelömunkánk hiányos és elkésett. De ezt bizonyítja az a felmérés is, amit dr. Bágyoni Attila és társai végeztek az egyik Pest megyei város középiskoláiban. Ebből kiderült, hogy a 14—18 éves diákok alig néhány százaléka kap szexuális felvilágosítást a szülőktől, talán egynegyedüket ismerteti meg e kérdéssel pedagógus vagy egészségügyi szakember, többségük egymástól nyeri ismereteit, módjában és tartalmában nem mindig kifogástalanul. Megállapítható az is e felmérésből, hogy a serdülés évein túljutottak még az alapvető élettani ismeretekkel sincsenek tisztában. Ha messzebbmenő következtetést akarnék levonni ebből, azt mondanám, hogy néhány évvel a fogamzásgátló tabletták bevezetése után még mindig évi kétszázezer művi vetélésre kerül sor. • Megítélése szerint hogyan oldlia.<i meg a fiatalság problémája? — A cél világos és egyszerűen meghatározható: az ifjúságot jó házasságra kell nevelni. De mi legyen a házasságkötésig? Az önmegtartóztatásban nem bízhatunk, a prostitúció visszaállítását nem kívánjuk. Ebből következik: nem ítélhetjük el a házasságkötés előtti nemi élet folytatása miatt azokat a fiatalokat, akik egyébként a házaséletre mar érettek, csupán társadalmi, gazdasági okokból nem köthetnek házasságot. Ha a házasság előtti nemi élet szerelemre és felelősségtudatra épül, akkor ennek előnyei kerülnek felszínre. • Mi a titka a jó házasságnak? — A házasság elsődleges célja és legfőbb tartalma a gyermek, de a jó házasság alapja a megfelelő felkészültség a házasság szexuális vonatkozásaira. Csak a tudatlanság és a belőle származó előítéletek okozzák, hogy sok minden, ami a szeretkezés változatosságát eredményezi, perverzitásnak minősül és mint erkölcstelent, elutasítják. Mivel az ember szerelmi életének alapvető célja az örömszerzés, ennélfogva megengedhető mindaz, ami az örömszerzést szolgálja vagy fokozza. • Elegendőnek itéli-e a hazánkban eddig megjelent, e témakörrel foglalkozó irodalmat? — Ha több lenne, a munkánkat könnyítené. Erről beszéltek a felszólalók a közelmúltban Cegléden megrendezett ankéton is. Persze nem könnyű a válogatás abból a hatalmas irodalomból, amely az elmúlt években elsősorban angol és német nyelven megjelent. És nem volt mindig szerencsés az utóbbi idők válogatása sem. A Helga jó célt szolgál s hozzá kell tenni: ez az első ilyen témájú, nagyon gazdagon illusztrált kötet. Ha több, hasonló jellegű könyv kerülne az üzletekbe, gyorsabban juthatnánk előbbre. Prukner Pál Napirenden: A rendelőintézetek higiéniája A Pest megyei közegészség- ügyi, járványügyi bizottság tegnapi, dr. Kéri Miklós elnökletével tartott ülése a megye rendelőiptézeteiben folyó kórházhigiénés munkával foglalkozott. Dr. Adamis Éva megyei epidemiológus, dr. Straub Ilona közegészségügyi felügyelő és Otz Lorándné közegészségügyi ellenőr számoltak be a megye területén működő 15 szakorvosi rendelőintézetben végzett vizsgálatuk tapasztalatairól, öt év óta a fekvő és járó betegeket kezelő gyógyintézetekben fokozottabban gondoskodnak a közegészségügyi szabályok betartásáról. Nagyobb kórházakban külön higiénikus főorvos működik, a kisebbekben és a rendelő- intézetekben pedig a beosztott orvosok egyike látja el ezt a feladatot. Valamennyi gyógyintézetben sokféle betegségben szenvedő, legyengült szervezetű emberek fordulnak meg, egyikük-másikuk esetleg kórokozót is behurcolhat. Éppen ezért a gondos takarítás mellett rendszeres fertőtlenítés is szükséges. A kórházi ágynemű tisztításánál például nem elegendő a háztartásokban szokásos mosási módszer. A rendelőintézetekben a túlzsúfoltság miatt különösen nagy körültekintésre van szükség. A vizsgálat megállapítása szerint azonban az erre biztosított lehetőségeket néhol nem használják ki eléggé, .több helyen viszont jó munkamódszerrel, helyesen oldják meg a feladatot. A megelőző fertőtlenítésben minden rendelő- és gondozóintézetben ezt a módszert kellene követni. Az ülésen országos szervek is képviseltették magukat és dr. Losonczy György, a kórházhigiénia magyarországi legfőbb szakértője megállapította a megyei KÖJÁL vizsgálatának úttörő jelentőségét. Az ülésen részt vevő KÖJÁL- és rendelőintézeti orvosok, valamint gazdasági vezetők megvitatták az előadásokat, majd a bizottság a higiénés munka megjavítására több javaslatot hozott.
