Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-04 / 234. szám

1972. OKTOBER 4., SZERDA PEST HEGYEI yßirfop Szénbányászati KGST-tanácskozás A KGST szénbányászati ál­landó bizottságának 4. szá­mú tudományos műszaki ta­nácsa kedden, a mecseki szén­bányák harkányi üdülőjében megkezdte 17. ülését, amelyen munkabiztonsági és higiéniai kérdésekről tárgyalnak. Az ülésen jelen vannak a tudo­mányos műszaki tanács tag­jai, valamint a KGST-tagál- lamok szénbányászati munka- biztonsági és munkaegészség­ügyi szakértői. Télen sem szünetel a munka Leninváros térségében — az új kétezer megawattos, olaj- tüzelésű tiszai erőmű építke­zésénél — megkezdték a téli felkészülést. A beruházók és a kivitelező vállalatok célja, hogy a hideg időben se szü­neteljen a munka. A téliesítés során nagy gondot fordíta­nak az erőművet építő szerelő dolgozók kulturált elhelyezé­sére, munkájuk megkönnyí­tésére. A szigetcsépi prototípus Uj fejezet az üvegházak történetében? OLCSÓBB ÉS NEM KELL IMPORTÁLNI Állunk a csupaüveg épít­mény közepén — köröttünk zöld bokrocskák, rajtuk ugyan­csak zöld, vagy már pirosodó paprikatenger. Az első termés: a prototípusban a paprika ad­ta a szemnek valót. Vagy nem pusztán a hegyes-csípős nö­vény szolgált látnivalóul azoknak, akik az elmúlt hó­napokban — s bizonyára a kö­vetkezőkben is — vendégként szemlélődtek a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának szi­getcsépi üvegházában? Az első magyar növényház Valóban nem: a bemutatók magáért a Primőr 1. elnevezé­sű, üvegből és vasból készült alkotmányért szerveződtek, lévén ez az első komplett ma­gyar növényház, amely mind­azt „tudja”, amit a külföldi produktumok. Kissé hihetetlen Cservenka Ferencné fogadta a Svoboda főszerkesztőjét A lapunk meghívására Pest megyében tartózkodó Vladi­mír Pánek, csehszlovák test­vérszerkesztőségünk, a Svobo­da, a közép-csehországi párt- bizottság és tanács napilapjá­nak főszerkesztője kedden az MSZMP Pest megyei székhá­zéba látogatott. Itt Cservenka Ferencné, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára fogadta, a Pest megyei Hírlap főszerkesztőjének je­lenlétében. A találkozón a két rokonvonásokkal rendelkező terület — a Közép-Cseh kerü­let és Pest megye — időszerű politikai, gazdasági, kulturális kérdéseiről, a pártmunka ta­pasztalatairól és a két test­vérlap kapcsolatairól folyt eszmecsere. Ugyancsak tegnap fogadta csehszlovák vendégünket a szakszervezetek Pest megyei Tanácsán dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára és Ko­vács István, az SZMT titkára. A szakszervezeti munka és az újságírás kapcsolatairól foly­tatott beszélgetés után Vladi­mír Pánek Százhalombattára látogatott, és az ott dolgozó csehszlovák vendégmunkás szerelőkkel találkozott, ismer­kedett munkájukkal. A Svoboda főszerkesztője ma Vácra látogat. Mladá Boleslav északkeleten a „Cseh paradi­csom” fenséges látványt nyúj­tó homokkőalakzatai, avagy délen a jabkenicei vadaspark s halastavakkal, amelyek leg­szebb műveire ihlették Bed- rich Smetanát, a csehek világ­hírű zeneszerzőjét. Az utóbbi években azonban igen sok hazai és külföldi lá­togató útjának célja maga a járási székhely, amely abban a kivételes szerencsében ré­szesült, hogy a város elöljáró­ságánál megértésre talált Os- vald Debert építész korához képest-forradalmi elgondolása: lebontani a régit és újat épí­teni a helyére. S így a régi, nedves házak helyén korszerű, sokemeletes házak épültek, amelyek egész utcákat és tere-, két képeznek. Mladá Boleslav legelterjed­tebb elnevezése „az autók vá­rosa”. Innen gördülnek világ­gá már évtizedek óta a világ­szerte ismert, Skoda gyártmá­nyú gépkocsik. Utóbbi időben a gyárat jelentősen bővítették és további fejlődésével is szá­molhatunk. 1964-ben 28 ezer, 1970-ben 128 ezer személygép­kocsit gyártottak itt, az- évi kapacitás 220 ezer kocsira nö­vekszik majd. A gépkocsigyár­tó ipar szelleme nemcsak Mla­dá Boleslav városát, hanem az egész járást is áthatja, hiszen Szinte minden részéből na­ponta járnak be a dolgozók a szemrevaló Skodákat előállító üzemrészekbe. Ezenkívül a já­rásban még egy városka, Mní­chovo Hradiste is rendelkezik autógyárral, amely a LIAZ márkát viseli. A nem kevésbé ismert teherkocsikat gyártják itt. 1975-re 14 ezerre nő az évi termelés, ami az 1964-beli ter­melésnek körülbelül kétszere­se lesz. Az automobilizmussal függ össze az akkumulátor- gyártás is, amely 1975-re szin­tén a duplájára emelkedik. Eddig csak az iparról szól­tunk, amely a város és a já­rás hírét az egész világba el­juttatja. Ámde a járás, a ke­rület és az egész köztársaság gazdasági életében nagy sze­repet játszik a mezőgazdasági termelés is, mivel Mladá Bo­leslav vidéke az egész kerület­ben a legtermékenyebb talaj­jal rendelkezik. Semqice világ­hírűvé vált nemesített cukor­répát termesztett ki. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése a lakos­ság életszínvonalának emelke­désén is meglátszik. 1964 és 1970 között a járásban 3430 új lakást építettek és 562 lakást alakítottak át. Igen javultak a szolgáltatások, valamint az is­kolai és kulturális viszonyok. Még kifejezőbb eredményeket ér majd el a járás az ötödik ötéves terv folyamán. Boleslavról, a szépséges vá­rosról szóló népdal e tervidő­szak végére már nem lesz tar­talmilag teljes, mert a termé­szeti szépségeket a járás 107 ezer lakosának áldozatos mun­kásságának eredményei sok­szorozzák meg. CFolytatjuk) számomra e tény, jóllehet, bárhol jártam az ország ter­melőszövetkezeteiben — fő­ként fővárosiakban: az Óbuda, a Rozmaring, a Duna fsz-ben —, mindig megmondták, mely országból vásárolták a rózsák, zöldségfélék fölé védőpajzsot borító üvegházakat. A III. öt­éves terv idején 1,2 milliárd forintért, illetve a megfelelő devizáért importáltak vasat és üveget erre a célra a magyar gazdaságok — most hát meg­próbálkozhatunk a honi he­lyettesítéssel ? Dr. Kiss Esztertől, az Ener­giagazdálkodási Intézet mező- gazdasági szaktanácsadójától, valamint dr. Karai Jánostól, a Kertészeti Egyetem docensé­től kérdem ezt, s egy percig sem csodálkozom, hogy a vá­lasz kissé bonyolult. Nem, nem a konstrukcióban a hiba: az egyetemen kikísérletezték, a türjei gépjavító állomás gyárt­ja, az említett intézet fölépít­teti, igyekszik elterjeszteni. De mindkét szakember nagyon is jól tudja, hogy beruházás dolgában nem éljük a legked­vezőbb időket, így a termelő- szövetkezeteket is meggondol- koztatják a pénzügyek, mielőtt — jóllehet, 30 százalékos álla­mi támogatás jár hozzá — egy hasonló üvegházat meg­vásárolnának. Mindössze száz hektár — Pedig meggyőződésem szerint a magyar mezőgazda­ságban most az energiaigé­nyes termelési szakasz követ­kezik — vallja dr. Kiss Eszter —, tehát a szárítóké, az üveg­házaké a jövő. — S ez'az üvegház négy­zetméterenként 200 forinttal olcsóbb, mint amit importáltak — jegyzi meg a docens. — Mégis, mibe került? — Ez az ötszáz négyzetmé­teres prototípus 850 ezer fo­rintba jött, de kicsi, ezért drá­gább, mintha tágasabbat épí­tenénk. Egy hektár kiterjedé­sű ház költsége 16 millió fo­rintra rúg. — Mennyi ma az országban az üvegház? — Nincs száz hektár sem — mondja az egyetemi szak­ember, de az intézeti tanács­adónő megnyomja a szót: —S ebből vagy 37 hektár több év­tizedes már! ;.. Több évtizedes? Azért is csodálkozom, hogy az első ha­zai konstrukciót csak most láthatom, mert Magyarorszá­gon már 1904-ben alakult egy magyar—belga társaság, amely több tucat üvegházban haj­tatott csemegeszőlőt, ellátván a bécsi, a prágai és a londoni csemegeüzleteket. 1931-ben már száz szőlőfajtát termesz­tettek így — a tőkék a háború idején elöregedtek, s a vállal­kozó szellem máig sem támadt újjá. De mehetünk még hát­rébb az időben; dr. Kiss Esz­ter a Napkirályt említi, aki narancsot, s Nagy Katalin cér­nát, aki szőlőt és epret ter­mesztett ily módon. Némi könyvtári ücsörgés árán ezt az adalékot megtoldom azzal, hogy — Pliniüs leírása szerint — az üvegházi szőlőtermesz­tést Tiberius császár hozta di­vatba. (Egy Martialis-epigram- ma sorai: „Hogy a téli hideg ne ártson a bíborszínű szőlő- fürtöknek, Bakkhosz ajándé­kainak, átlátszó drágakövekkel védik azokat”.) Évi 30 hektárt építeni? Belgiumban, Hollandiában s más államokban ma is tekin­télyes szerep jut e biztonsá­gos, egyben az érés idejét sza­bályozni képes természeti mód­szernek. — a mi száz hektá­runk vajmi kevésnek mondha­tó! Hogy mennyire annak, azt mi sem tanúsítja jobban a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium termelésfejlesz­tési irányelveinek idevágó fe­jezeténél, amely szerint a zöld­ség- és dísznövénytermesztés­hez évente hozzávetőleg 30 hektárnyi növényházfelületet kell építeni. Vagyis lényegé­ben három esztendő alatt ké­ne produkálni a meglévőt! Nyilvánvaló, hogy ennek úgy­szólván előfeltétele volt a ha­zai — egyben a honi klímához igazodó — konstrukció meg- lelése, amire az egyetem gáp- tani tanszéke kapott megbí­zást az Energiagazdálkodási Intézettől. De miért éppen tőle? Mára korábbi években tapasztaltam azt a rokonszenves érzékeny­séget, amellyel a mezőgazda­ság sorsára reagál az intézeti vezetés: jó néhány szabolcsi hűtőház megépítése fűződik például a cég nevéhez. Papp István igazgató íróasztalán me­zőgazdasági szakfolyóiratokat pillantottam meg, s jóllehet, korántsem ez a rendeltetésük, legfőbb tennivalójuk, az igaz­gató kedvenc jelszava: „A ma­gyar mezőgazdaság a magyar ipar egyik legfőbb piaca le­het, csak fel kell fedezni”. (Ez a gondolat annyiban nem új, hogy a termelőszövetkezetok vezetői így sóhajtoznak: a ma­gyar ipar észre sem vesz ben­nünket ... Mi tagadás, ebben jókora adag az igazság!) A megrendelő kívánságára Megkértem Karai doktort, diktálja le néhány műszaki jellemzőjét a szigetcsépi pro­totípusnak, amelyet már kö­vetett — Sárvárott, erdészeti célokra — a második ház. íme: a Primőr I. növényház egységes alapozással, acélszer­kezettel, szellőztetéssel készül, ám belső berendezése és tér- kialakítása — így a fűtés, az öntözés — mindig a megren­delő kívánságai szerint ter­vezhető. Az öntözés teljesen automatikus, a horganyzott csővezetékek függőlegesen ál­líthatók felső, vagy alsó öntö­zéshez. Mivel a növényház acélszerkezetét horganyozva szállítják, a helyszíni szerelés csak csavarozásból és úgyne­vezett beolvasztásos kötésből áll. A Primőr I. műszaki alkal­masságát az Építésügyi Minő­ségellenőrző Intézet bizonyít­ványa tanúsítja különben. — S mire használják itt Szi- getcsépen? — Kísérleti célokra, ezért is ragasztottuk hozzá úgyszól­ván a laboratórium falához. Vagyis az egyetem szőlőter­mesztési tanszékének tudomá­nyos munkáját szolgálja majd a prototípus. Lehet, hogy is­mét aktuálissá válnak az idé­zett epigramma sorai, s a bí­borszínű szőlőt, de a zöldséget is, mind több gazdaság óhajt­ja átlátszó — hazai! — drága­kövekkel védeni? Keresztényi Nándor Nem „rangjelzés - munkahely P A z újságíró sok igaz­gatói irodában for­dul meg, akaratlanul is szemügyre veszi a búto­rokat, a képeket, a virágo­kat. Mi is található egy vezetői szobában? Íróasz­tal (egyszerű zsemleszínű­től a sötétbarna kolóniá­iig), tárgyalóasztal (tégla­lap-alakú vagy kerek), kö­rülötte székek (fából, eset­leg szkájfotelek), a padlón szőnyeg (nem túl színes), a falakon képek (legtöbb­ször reprodukciók, tájké­pek, csendéletek), az ablak alatt cserepes virágok (legkedveltebbek a külön­böző pálmafajták). Általá­ban ezek a berendezések határozzák meg az igazga­tói irodák külső képét, s befolyásoljál! hangulatát is. Szerencsére túlvagyunk már az egyoldalú ítéletek korszakán: az igazgató sa­ját rangját akarja vissza- tükröztetni bútoraival: rongyrázás az egész; új iroda épül, de munkások­nak öltözőre nem jut pénz; a munkás félve lép be az igazgató „elegáns birodal­mába” stb. Túlvagyunk az egyoldalú ítéleteken, s nem azért, mert adott időben és helyen nem voltak igazak, hanem mert maguk a ve­zetői! kiáltottak álljt a pa­zarlásnak, a pompának. A véleménytmondók nézete is változott, mert rájöttek, hogy általános kultúránk fejlődésével a munkahely­nek is lépést kell tartania, külföldi partnereket nem ültethetnek hokedlire, sőt uram bocsa’ a munkást sem, akinek otthonában sem különcség a fotel. Ezért egyre kevesebben le­pődnek meg, ha belépnek például az ikladi Ipari Műszergyár igazgatójának irodájába, s ott sárga fote­leket találnak, sőt külön kis helyiséget — falán kerámiacsempékkel — a tanácskozásokhoz. A Me­chanikai Művek igazgatói, szobájának elegáns beren­dezése ugyanúgy nem kelt meglepetést, mint a ceglé­di kismotorgyár vagy a gö­döllői Árammérőgyár ve­zetőinek puritánabb irodá­ja. Tény, hogy az igazgatói szoba nem válhat a stá­tusz-szimbólumok világává. M unkahely az igazgatói iroda, nem válhat státusz-szimbólummá. És érdekes, ritkábban vizsgálják a vezetői szobát alapfunkciója szempont­jából: a berendezések, a segédeszközök, a technikai készülékek hogyan segítik az irányító, szervező, dön­tő, ellenőrző munkát? A sokbillentyűs telefon is­mert berendezési tárgy, de ma még kissé meglepő, hogy a gödöllői Árammé­rőgyár igazgatójának író­asztalán komoly magneto­fon található. A legtöbb helyen az igazgatói mun­ka segédeszközei alig lel­hetők fel. edig az iroda bútor­zatánál sokkal fon­tosabb a vezetői munkát segítő készülék, berendezés. Sőt, hogy pon­tosabban fogalmazzunk, a bútorzat is befolyásolja az igazgatói tényekedést. Ke- . létén és nyugaton a szer­vezők már azzal is foglal­koznak, hogy milyen be­rendezések szolgálják job­ban az optimális vezetést Az íróasztal elhelyezése, a helyes térkihasználás, a fontos iratok gyors elér­hetősége mind szempont a szobák belső kiképzésénél. A nagy irodabútorokat gyártó cégek nemcsak az elegancia, de a praktikus­ság terén is versenyeznek. Hogyan lehet jobban átte­kinthetővé tenni az irat- szekrényt, az íróasztal fe­lülete miként használható ki jobban. A bútorok ak­kor segítik a vezetői mun­kát, ha kényelmesek — az igazgató a döntésekbe fá­radjon el, és ne az ülésbe — és célszerűek. A kisegítő berendezések rendkívül fontosak, nem ritka külföldön az igazga­tónak felállított diszpé­cser-asztal, amelyen tele­fon, magnetofon, ha szük­séges rádió, ipari televí­zió, sőt mini komputer is található. A diktafon min­dennapi eszközzé vált, amely kiküszöböli az ideg­ölő, lassú diktálást. Az egyik irodában cső posta, a másikban körtelefon­rendszer, a harmadikban dia- és mozgófilm vetítő a tárgyalásokhoz — minde­nütt olyan kellékek, ame­lyek speciális vezetői hely­zethez igazodnak. Szervezni kell a vezetői munkahelyeket is, a leg­több igazgató sokat fog­lalkozik azzal, hogy a legracionálisabban hasz­nosíthassa munkaidejét, pontosan beosztja a perce­ket, az órákat. A szerve­zőknek p>edig a munka­hely belső „szervezetét” kell megteremteniük, ahogy levezettük, még a tárgyak által is. em új „flancolás” le­hetőségét vázoltul! fel, nincs arra szük­ség — s pénz sem —, hogy mindenütt megjelenjenek a monitorok, a számító­gépek, nem, erre minde­nütt szükség sincs. De a vezetés elérhető, s lehet­séges segédeszközeit érde­mes folyamatosan bizto­sítani, mert ezáltal is nő­het az irányítás hatásos­sága. Korábban leírtuk: az iroda nem válhat státusz- szimbólummá. A berende­zések, a technikai segéd­eszközök sem jelenthetik később az igazgató „rang­jelzését”. De mint munka­helynek egyre korszerűbbé kell válnia, modernségé­ben nem maradhat el a gyár gépeitől, hiszen az optimálisan berendezett iroda segíti az eredmé­nyesebb munkát, s az igazgató eredménye mil­liós termelési értékekben jelentkezik. F. P. FT VIZGAZDALKODAS < i Összehangolt korszerűsítés Egyre nagyobb szerepe van mind a települések életében, mind a mezőgazdasági üze­mek tevékenységében a víz­nek. A vízkitermelési, elveze­tési, rendezési munkák foko­zódó jelentőségét a többi kö­zött az is mutatja, hogy két esztendővel ezelőtt át­fogó és távlati program került elfogadásra a Pest megyei mezőgazdasági üzemek vízgazdálkodásának fejlesztéséről. A gyakorlati ta­pasztalatok szerint a telepü­lések ún. belsőségi vízrendezé­sének, valamint a mezőgazda­sági egységek vízrendezési, talajvédelmi és öntözésfeljesz- tési munkálatainak összehan­golása gyarapodó eredmények­kel jár. Tavaly 18,5 millió forintot használtak fel a települé­sek belsőségi vízrendezésé­nél, idén ez az összeg tovább nö­vekszik, bár természetesen nem teszi lehetővé valamennyi feladat megoldását. Az összehangolt korszerűsí­tés elősegíti a települések jobb vízgazdálkodását, enyhíti a csapadékvíz okozta gondokat, s ugyanakkor lehetővé teszi a mezőgazdasági üzemek számá­ra is a hosszabb távú tervezést elsősorban az öntözéses kultú­ráknál. Az eddigi eredmények, így a többi között Szokolyán a Török patak rendezése, Duna­keszin, Budakalászon, Vecsé- sen, Mogyoródon, Visegrádon és Monoron új árokhálózat ki­építése, illetve a meglevő fel­újítása, valamint Csobánkán a Kovácsi patak rendezésé­nek megkezdése, azzal biztat­nak, hogy a jövőt tekintve is szilárd alapokon nyugszik a települések és a mezőgazdasá­gi üzemek koordinációja a vízgazdálkodásban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom