Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-27 / 254. szám

4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE 1 V-F1GYELÖ Házasságtörés. Az utóbbi idő­ben mintha elszoktunk volna Móricz Zsigmondtól. A sznob gőg idejét múltnak tartja rea­lisztikus ábrázolásmódját, ho­lott a művészet sohasem léphet túl, nem szabad túllépnie — azon a közvetlenségen, mely- lyel alakjainak sorsában az olvasót otthonossá tette. A filmkamera mozgékonysága, veleszületett hajlama az „in- diszkrécióra” kiváltképp al­kalmas a móriczi kisvilág ben- sőségének képi visszaadására. Sokáig azonban inkább a ro­mantikus tablókra figyeltünk, ahelyett, hogy légkörteremtő erejét próbáltuk volna korsze­rűen felidézni. Kevéssé ismert kisregénye, mely nem vetekedhetik a nagy művek lenyűgöző társa­dalomrajzával, éppen szűk­szavúan pontos környezetrajza által bizonyult fogékonynak a képernyőre. Az akták közé süppedt, potom nyolc korona miatt feleségével összezördülő Boldvay Isti egyetlen, balul sikerült kiruccanása^ egy re­ménytelenül tengődő kispolgá­ri élet józan tükörképe. A fél­bemaradt kaland nem csupán a hős megfélemlített, mindig engedni kész, gyáva jellemét, hanem egy semmire nem ké­pes társadalmi réteget is híven ábrázol. Nemere László rende­zése kitűnt rendkívüli pon­tosságával, anélkül, hogy a külsőségesség, a naturalizmus hibájába esett volna. Bornyi Gyula operatőri munkája fi­noman ráérzett a móriczi bel­ső monológ, a főhős töprengé­seinek képi megfelelőjére. Zsámboki Zoltán átdolgozó és Szántó Erika dramaturg az Íróhoz hű, jól mondható szö­veget adott a szereplők szá­jába. Tahi Tóth László las­sacskán otthonosabban mozog már a századelőben, mint napjaink Budapestjén. Színpa­di és filmalakítás'ainak sora biztatóan kibontakozó művész­pálya egy-egy állomása. A sok epizódszereplő közül ki­emeljük Gyöngyössy Katalint egy különös félprostituált egy­szerű eszközökkel való meg­formálásáért. A rendező szí­nészvezetését dicséri, hogy az egész színlapot föl lehetne so­rolni. Ezúttal csupán a szám­vevőségi hivatalnokokat ala­kító Egri István. Kovács Ká­roly, Csíkos Gábor. Márton András nevét említjük. Művészi élmények. Ezek_ ben a napokban gyakran érez­tük a képernyő, mint művé­szetet szolgáló, közvetítő kö­zeg áldását. Sohasem felejtem el az ag­gastyán Sztravinszkij 'arcát, gesztusait, amint budapesti hangversenyét vezényelte. Eh­hez hasonló izgalmas élmény volt tizenkét esztendő után a találkozás Menuhinnal. Nem tek vendégeként hazánkban tartózkodó Yehudi Menuhin koncertjén a televíziónézők, rádióhallgatók is jelen lehet­tek. (Rózsahegyi György rajza) csupán Bach és Bartók muzsi­káját élveztük hegedűjátéká­ban, hanem a diadalmasan küzdő embert. Néhány utol- érhetetlenül könnyed frázis után, egy-egy erélyes mozdu­laté ból, aggályos arckifejezé­séből ráébredhettünk: mekko­ra harcot kell folytatni a töké­letes kifejezés kegyelméért. Ezt pedig az első sorból sem láthatjuk olyan kivételes helyzetből, mint képernyőn. Öröm volt ismét — sajnos, már halála után — találkoz­hatni Gorka Gézával, gyönyör­ködni vázáiban, műtermében. A jól sikerült színes kisfilm (forgatókönyv: Tor day Aliz, szerkesztő: Olasz Ferenc, rendező: Jeli Ferenc, operatőr: Káplár Ferenc) még idejében állított emléket ennek a sze­rény, mégis korszakos hatású mesternek, Pest megye „foga­dott fiának”. A Csehov-novellából ké­szült szovjet rövidjátékfilm (Nyaralói kaland) karcolatnyi ötletét Giljman poétikus ren­dezése, Babenkov ihletett ké­pei, Hrabov öniróniától duz­zadó játéka a kellemes emlé­kek közé sorolja. Egyre job­ban értjük a csehovi látás ket­tősségét, líra és humor embe­ri esendőségben kifejeződő ve- gyülékét, mely annyira alkal­mas a filmfeldolgozásra. „Elhunyt” a Szójátékklub. Nem tragikus hirtelenséggel, hiszen Grétsy László már az előző adásban bejelentette megszűnését — mi azonban makacsul gyászoljuk, mert színvonalas, jó mulatságot szerzett. Ezúttal csak a rész­vevők példamutató magatar­tását emeljük ki. Nem egymás ellen, hanem valósággal egy­másért szurkoltak, szinte már nem is egyéni küzdelemnek, hanem csapatversenynek vol­tunk tanúi. Nyelvünket s a já­tékot egyaránt szerető, ötletes emberek kis csapatáénak, mely ugyanúgy a közös szen­vedély elkötelezettje, mint mondjuk a sakkozók (jelsza­vuk is: „egy nép vagyunk”) vagy a természetbarátok. A magunk részéről így búcsú­zunk: a viszontlátásra! Kötelesség és szerelem raci- ne-i drámája, a Berenice Va­sarely modern díszletében, kissé ódon előadásban került képernyőre. A Győri Kisfaludy Színház vállalkozása nem tu­dott igazán meggyőzni a klasszikusnak mondott fran­cia maradandóságáról. Lehotay-Horváth György November 1: Haza a magasban Illyés Gyula szerzői estje Jelentős műveinek puszta felso­rolása is kitöltené egy televíziós adás idejét, természetes hát, hogy legfeljebb csak egy kis „ízelítő” átnyújtására vállalkozhatnak a műsor szerkesztői szerdán 20.35- kor. November 5: Salud, Marija A magyarul beszélő szovjet fil­met vasárnap 20.00 órakor vetíti a tv. Egy éve — a szovjet filmhét alkalmából — mutatták be hazánk­ban az 1971-es moszkvai filmfesz­tiválon nagy sikert aratott filmet, amelyet Joszif Hejfic rendezett, aki Grigorij Baklanovval együtt írta a forgatókönyvet is. A mű egy nő, a hőslelkű forradalmár asszony életét mutatja be, s mégsem élet­rajzfilm, mivel elsősorban a kor­szaknak állít emléket, s ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a főhős — Marija — „eredetije” va­lóban létező személy volt, hiszen száz és ezer ilyen szovjet asszony él és élt. A mű végigkíséri Marija harcos életét; a polgárháború idő­szakát, a spanyolországi harcokat és a második világháború küzdel­meit eleveníti fel, ekkor Marija már felderítő parancsnok, s két fiatal, bevetésre induló felderítő­nek meséli el életét, harcait, hogy azokat megnyugtassa. A főszerep­lőt alakító Ada Rogovceva színészi játéka a legdöntőbb elem a film­ben, hiszen Mariját láthatjuk 17 évesen, 40 évesen, sőt öregasz* szonyként is. A filmvágó Egy meg egy az három A vágószobáról keveset tud a televíziónéző. Többnyire csak annyit, hogy a főcímen a vágó neve is szerepel. Dékány György nevét csaknem ne­gyedszázada olvashatják a fil­mek feliratain. — 1948-ban a mai Royal Szálló helyén működött a MA- FIRT és ott kezdtem el fil­mes pályafutásomat. — S a televízióban mióta dolgozik? — Pontosan a Magyar Tele­vízió létrejöttével egyidőben kezdtem, ]j)57 óta. Én voltam az első fecske. Igaz, hogy ak­kor mindössze egy vágóasztal volt. Még emlékszem, hogy a legelső filmem a moszkvai VIT-en készült, a régi adón sugározták, egyenes „élő” adásban. Ma már több tucat vágóasztalon sok vágó dolgo­zik. — Sok fiatallal kellett fog­lalkoznia ... — Nagyon sokan kerültek ki a kezem alól, akik ma már jeles vágók, sőt többen már vágócsoportok vezetői. — A címben egy rejtélyes matematikai tételt állítottunk fel. Elmondaná a magyaráza­tot? — Egy példával illusztrál­nám. A néző látja a képer­nyőn, hogy a Körúton egy mentőautó száguld, hallja, hogy szirénázik, villog a lám­pa. Egy másik képen embe­rek tömegbe verődve állnak, és egy pont felé néznek. Ha ezt a két képet egymás mellé teszem, vágom, akkor a néző fantáziájában szinte automa­tikusan megjelenik a harma­dik kép, a baleset. Így aztán érvényes a tétel, hogy egy kép meg egy kép ad egy harmadi­kat. Ezért aztán — és itt sze­retném hangsúlyozni, mint a vágás egyik legfontosabb szempontját — egyáltalában nem mindegy, hogy melyik kép, melyik kép mellé kerül. — Milyen szerepe van ebben a vágónak? — Tulajdonképpen a rende­ző egyszer megrendezi a filmet felvétel közben, és másodszor már a vágóval együtt rendezi a külön-külön felvett képsoro­kat. Ez stílus- és ritmusérzéke. Balázs Béla mondta, hogy a vágásra — a montázsra — leg­inkább az összeszerelés kifeje­zés illene, hisz sok alkatrész­ből (apró képsorokból) „szerel­jük össze” a vágóasztalon a filmet olyan formára, amelyet már a néző is megismerhet. — Legközelebb hol olvas­hatjuk: a vágó Dékány György? — Izgalmas munkán dolgo­zom, Rodolfo filmjét vágom, címe: Bűvészettörténet és az év végén mutatja be a televí­zió. ■ Ä pest ff MEGYÉI ./) RiffPlMOs^s _■ if/1 ITlElUElVlIIZiliO VlMfl melléklete Gérard Philipe-sorozat indul November filmújdonságai a képernyőn A novemberi tv-műsor egyik legérdekesebb vállalkozásának a Gérard Philipe-sorozat indu­lása ígérkezik. A nézők első­ként a Pármai Kolostor című, kétrészes alkotást láthatják november 14-én és 15-én, ame­lyet 29-én az Egy csinos kis 1972. okt. 30-tól november 5-ig KOSSUTH RADIO 8.15: Verbunkosok, népdalok. 9.06: Petőfi Sándor, Illyés Gyula műve folytatásokban. XVI. rész. 9.26: Rádióbörze. 9.30: A hét ze­nemüve. Bartók: Tánczszvit. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari mu­zsika. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik. 13.50: Válaszo­lunk hallgatóinknak. 14.05: Édes anyanyelvűnk (ism.). 14.10: Orosz Júlia operettdalokat énekel. 14.28: Kóruspódium. 14.40: Szép magyar novella. Gárdonyi Géza: A bor. 15.10: Iskolarádió (ism.). 15.50: A Harmónia Koncert Fúvószenekar játszik. 16.05: Kamarazene. 16.29: Népdalok, néptáncok. 17.20: Bach: D-dúr szvit. 17.45: Van új a nap alatt. 18.00: Sajtókonferencia a Magyar Tudományos Akadémián. 19.40: Tánczenei hangverseny. Köz­ben: Kb. 20.40: Garai Gábor ver­sei. Kb. 21.00: A tánczenei hang­verseny folytatása. 22.20: A Ma­gyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa madrigálokat énekel. 22.30: A szovjet széppróza hetei: Vadóc (ism.). 23.00: A XX. század zené­jéből. 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 8.05: Adriana Lecouvreur. Rész­letek Cilea operájából. 9.03: Ezer- egy délelőtt. 10.00: A zene hul­lámhosszán. Közben: Kb. 10.30: Néhány szó zene közben. 11.45: A növényvilág akrobatái. 12.00: Ko- csár Miklós dalaiból. 12.11: Mu­szorgszkij : Egy kiállítás képei. 12.43: Országjárás közben. 13.03: Magyar előadóművészek felvételei­ből. 14.00: Ketőtől hatig... 18.05: Külpolitikai figyelő (ism.). 18.20: Üj könyvek (ism.). 18.23: Közkí­vánatra! 19.35: Theo Adam dalest­je. Kb. 21.30: Kóborlásaim idején. Lövik Károly, Krúdy Gyula és Re- menyik Zsigmond írásai rádióra. Kb. 22.06: Operettmuzsika. 22.30: A hét zeneműve. Bartók: Tánc­szvit (ism.). 23.15: Nóták. URH 18.05: Angol társalgás gimnazis­táknak. 18.20: Huszonöt perc beat. 18.45: A Tátrai vonósnégyes ját­szik. 19.14: Magyar népzene (ism.). 19.54: A kórusirodalom mesterei. 20.16: A dzsessz kedvelőinek. 20.33: Az álarcosbál. Részletek Ver­di operájából. 21.15: Láttuk, hal­lottuk (ism.). 21.35: Hangfelvéte­lek felsőfokon. POZSONYI TV 17.30: Sportmagazin. 19.00 és 21.35: Tv-híradó. 20.00: Előadás a Ford színházból. Tv-játék. 21.05: Music a Viva. RÁDIÓFIGYELŐ fürdőhely című produkció kö­vet. Az iskolatelevízió filmesz­tétikai adásához nyújt segítsé­get az Algíri csata című olasz alkotás megismétlése. Solohov A BUDAPESTI MŰVÉ­SZETI HETEK programjában több szenzációs bemutatót tar­tottak. A Chagall-kiállítás, A Royal Shakespeare Company Szentivánéji álom előadása, Ojsztrah és Menuhinék hang­versenye — a sok közül né­hány. A rádió a rádiós prog­ramokon túl ezekből is — már ami tolmácsolható — ízelítőt Mezei Mária játszotta az egyik főszerepet a Rádiószín­ház szombati bemutatóján. (Rózsahegyi György rajza) nyújtott. Legutóbb például hétfőn az Erkel színházbeli, kedden a Zeneakadémián elő­adott koncertet közvetítette. A közvetítés, nyilvánvalóan pót­megoldás volt azok számára, akik nem kaptak jegyet — ez­úttal pótmegoldásként fogad­tam el én is a rádióhallgatást. A zene így nem több, mint egy hanglemez meghallgatása — az ember talán csak hozzá­képzeli, hogy éppen akkor, a koncerttel egyidőben teremt maga körül csendet, figyeli a muzsikát. A keddi adást — s ez már rádiósügy — a közve­títés vezetője zavarta csupán, döbbenetes, anakronisztikus­nak hitt megjegyzéseivel, ame­lyek a hangverseny közönségét és az előadók személyes dol­gait érintették — mintha a legrosszabb „társasági” plety­kalap „innen-onnan” rovata éledt volna fel. A RÁDIÓSZlNHÁZ szomba­ton Wolfgang Kohlhaase és Rita Zimmer ötletes, szelle­mes, igazán rádiós hangjáté­kát, A mai hal mindig friss című „krónikát’’ mutatta be. Az előadást Marton Frigyes rendezte — remek színészeket válogatva, lendületes ritmust kialakítva, ahol kellett, „ki­tartva”. Az itt-ott Brecht mo­dorában készült mű — de se­hol sem bántóan, s végül is öntörvényűén felhasznál­va a külső hatásokat — króni­kás énekét Tornai József for­dította és Kishegyi Árpád adta elő. A három idősödő nővért Me­zei Mária, Makay Margit és Pso- ta Irén alakította, s valóban mindegyikük más volt s még­is hasonló — egymást és ön­magukat becsapó, elviselhetet­len és szerencsétlen, amorf i testű és lelkű nők. A közöttük hánykolódó és rajtuk uralkodó inas — Ráday Imre kitűnő szereplésével — a maga mód­ján, a maga érdekei szerint leplezné le az évekig titkolt, felgyűlt hazugságtömeget. A nőik az ő szemével nézve is ironikusakká válnak, de egy csavarással végül Rudolf inas is áldozat lesz — kifigurázott, pórul járt. A hangjáték örö­met okozhatott a krimikedve­lőknek, a „komoly” irodalmat kívánóknak is. Kohlhaase és Zimmer művét Mihály Gábor fordította, a jó zenét Ribáry Antal szerezte. JÁTSZANI Jö címmel Ruttkai Éva egyórás önálló műsorát ismételte meg a Pe- tőfi-adó, sokkal kevesebb gyönyörűséget okozva — ez persze végletesen szubjektív, igényes-kíméletlen summázás három elbeszélésének tv-film- változata, a Hajnal a sztyep­pén című szovjet produkció. Bizonyára kellemes perceket szerez majd az újratalálkozás Jókai Mór Aranyemberének hőseivel — a képernyőn. No­vember 22-én NSZK-filmet láthatunk Bindelmann kolléga címmel. November 25-én pedig a Gyilkosság receptre című amerikai filmet vetítik. A közönség régi kedvencét láthatja a Minden lében két kanál című sorozat első epi­zódjában: Roger Moore-t és Tonny Curtist. November 4-én a tv-ben: Odüsszeia Homérosz hőskölteménye, ma­gyarul beszélő filmváltozatának IV. részét láthatják a nézők, szom­baton este 20.05-kor. (Folytatás a 2. oldalon.) ■ . — * A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Idöjárásje- lentés. 4.45: Szót kérek! 5.00: Reggeli krónika. 5.20: Műsorajánlatunk. 5.30: Hírek. Időjárásjelentés. 5.40: Falurádió. 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám. 6.30: Hírek. Időjárásjelentés. 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés. 7.00: Reggeli krónika III. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.20: Reklám. 7.33: Mű- sorajánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 11.59: Pontos idő­jelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos időjelzés. 15.00: Hírek. Időjárásjelentés. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.59: Pontos időjelzés. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.59: Pontos időjel­zés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: Vízjel- zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelentés. 5.00: Hírek. Időjárásjelentés. 5.30: Hírek. Időjárásjelentés. 6.00: Hírek. Időjárásjelentés. 6.17: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hírek. Időjárásjelen­tés. 6.45: Üj könyvek. 6.58- Hallgatóink figyelmébe! 7.00: Hírek. Idó- járásjelentés. 7.30: Hírek. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.50: Mú­zeumi híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 9.00: Hírek. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 12.00: H: rek. 13.00: Hírek. Időjárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.59: Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hírek. Időjárás­jelentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. URH RADIO: 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 23.00: Hírek. Időjárás­Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Időjárásjelentés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom