Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-24 / 251. szám
1972. OKTÓBER 21., KEDD Ph.'ll MhCttl fj, v>Hibernált béka - Vecsésröl Párizsba Az ország legkorszerűbb vadhús-exporttelepe Három éven át épült, néhány hete elkészült Vecsés szélén a két nagyobb és két kisebb földszintes épületből álló MAVAD-telep, Pest megye legújabb élelmiszer-feldolgozó üzeme. Jelentőségét növeli, hogy ezentúl a nyugati országok piacán annyira keresett magyarországi vadhúst megyénkből exportálják. Azaz még csak néhány nap múlva indul meg a munka a telepen, mert itt-ott még villanyszerelők, más iparosok dolgoznak, az üzem lelkében, a hatalmas feldolgozóhelyiségben a hat .vágótőke is gyalulatlan még. A telep nemcsak új, de a \ legkorszerűbb is. ( Nyúzógép Az első elejtett vadat mindenesetre már elhozta a vasút. Ott fekszik az előkészítő helyiségben a trófeától, vagyis az agyarától és a zsigereitől is megfosztva egy jól megtermett vadkan. Diósjenőn adta fel gyorsáruként a Lökösvölgye Tsz vadásztársasága. Nyomhatott vagy 120 kilót életében, hiszen 80 kiló után fizetett fuvardíjat a feladója. Az előkészítő után a gépesített feldolgozó a vad következő állomása. Ott pedig többféleképpen bánnak vele, a külföldi megrendelő kívánsága szerint. Mert van, aki szőrös- től-bőröstől kívánja kézhez venni, más megnyúzva, s olyan Is, amelyik feldarabolva. Két, villanyra járó masinával — hivatalosan bőrfejtőgép a neve — percek alatt megnyúzzák a leghatalmasabb szarvasbikát js. Ha darabolni keli, a csontfűrészgép veszi munkába, akkor nylonzsákba csomagolják; azt gép segítségével légtelenítik, majd á gyorsfagyasztás művelete következik. MásA VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvételre keres tervezési és költség vetés-készítési gya korlattal rendelkező ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, GÉPÉSZTECHNIKUST és ingatlankezelési ügyintézésben jártas ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT. (Legalább 4—5 éves gyakorlattal) Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Vác, Április 4. tér 28. fél óra alatt —30 fokra hűtik le a vadhúst. Ezután a két vagon befogadóképességű mélyhűtő kamrában —20—25 fokon tartják, amíg hűtövagonban vagy hűtőcamionban el nem szállítják Európa legkülönbözőbb országaiba a szarvast, őzet, gyakran a muflont is. Vagy a fácánt, foglyot, vadkacsát, vadlibát, de ' egyiket sem kopasztva, nyúzva, hanem tollastól és szintén nylonzacskóban. Laboratóriumok Valutában is több milliós érték, sok-sok vagon vadhús kerül így exportra még az idén Vecsésröl. Éspedig hatóságilag szavatolva, hogy emberi fogyasztásra alakímas, amit a Pest megyei Állategészségügyi Állomásnak a telepre kirendelt állatorvosa szigorúan ellenőriz. Három különböző laboratórium is rendelkezésére áll. Az egyik csak annak megállapítására szolgál,, véletlenül nincs-e giliszta a vadhúsban. Egy másikban az élve exportált nyulak vérét vizsgálják, nehogy fertőzést előidéző kórokozó jusson külföldre. Különben nyúlon kívül más négylábú vagy számyasvad nem megy innen elevenen exportra. „Aprócikk”, ahogy mondják — annál inkább. Csigaszezon: áprilistól A kádak egyébként egyelőre üresek. Tavasztól majd folyami rákok hemzsegnek némelyikben, azt is elevenen viszik külföldre. Amelyik kádban nem rákok, ott kecskebékák lesznek néhány nap múlva. Az egyik fenekén most is mozdulatlanul lapul vagy egy tucat, zuhanyrózsákból víz csöpög reájuk. Egy nappal előbb hozta be Vecsésröl valaki, miután megtudta, hogy a telepen Szekszárdi H 68-as, Gemenc, valamint MEKALOR 622-es és 1022.es, továbbá LAMPART 4000, 5000, 7500 kalóriás olajkályhák nagy választékban kaphatók a Tolna megyei Népbolt Vállalat szaküzleteiben, Szekszárdon (tel.: 125-32), Tolnán (tel.: 78), Pakson (tel.: 65 és 257), Bonyhádon (tel.: 37.), Nagymányokon (tel.: 15) és Mázán. Bővebb felvilágosítással szolgál a vállalat központja, Szekszárd, Garay tér 8. - Telefon: 121-84. Ékes János felvétele pénzt adnak érte. A béka a fogságban éhségsztrájkot tart, még a legkövérebb legyet sem kapná be. Egy-két hétig bírja a koplalást, s hogy tovább éljen és szállítható legyen, hi- bemálják. Megmutatják a helyiségét, ahol öt fokra hűfik le a testét. Ezeket az „aprócikkeket” is ellenőrzi 'az Állategészségügyi Állomás. Persze, nem darabonként vizsgálva, de igazolnia kell, hogy a telepen az egészségügyi előírások pontos betartásával, tiszta körülmények között tartották, csomagolták. Az éticsiga sem kerülheti el az ellenőrzést. Csiga is csak tavasszal kerül a telepre, április elején kezdődik a szezonja. Szintén vagontételben, főleg Franciaországba és Svájcba exportálják elevenen, de ha a vevő úgy kívánja, el is készítik. Házából kiveszik, megfőzik, fűszerezik, vajjal keverik, azután visszateszik alaposan megtisztított,' fertőtlenített házába. Eddig a lőtt vadat Tolna-Mözsről vitték külföldre, tavasztól a csiga is Vecsésröl indul. Sz. EL Taktika vagy stratégia? Használhatóbb a ceglédi cipő Nyereség az idén sem lesz »* Nem geológusok „Barlangkutatók Meglopták a vigyázatlan turistákat KERAVILL Motorkerékpár-alkatrészek kiárusítása 50'70-os árengedménnyel Jawa Ideal, Jawa Super típushoz VI., NAGYMEZŐ U. 27. 350 cm3-es, Junak, 250 cm3-es Simson típushoz VI., LISZT FERENC TÉR 2. A készletünkben levő alkatrészekből VIDÉKRE IS SZÁLLÍTUNK! ^KERAVILI^^ VÁSÁR O L-SAR A kirándulókat rendkívül kínos meglepetés érte, amikor egy-egy barlangtúra után, a felszínre érve, nem találták meg fent hagyott értékeiket. Hónapokig rejtély volt, hogy tűnnek el a nagykovácsi Ördöglyuk barlang elől a fényképezőgépek, órák, ruházati cikkek. Utóbb kiderült, hogy több húsz éven aluli fiatalember, K. Sándor, Rózner Miklós, B. István, Lehoczki Árpád, Düh Ferenc és Kéri Lajos megfigyelték: a barlang mélyére ereszkedő emberek leszállás előtt jól nekivetkőznek. Mindent fennhagynak, amit félteni vélnek a barlang nyirkos levegőjétől vagy a barlangmászás egyéb veszélyeitől. A fiúk többsége 1400—2400 forint közötti fizetéssel segédmunkásként dolgozott. Hányatott múltjuk nyomait viselték. K. Sándor például félbehagyta szakmunkástanulmányait. Kéri Lajos is csak két évig bírta szusszal a szakmunkásképző iskolát. Rózner Miklós kétszeri osztályismétlés után még az általános iskolai tanulmányait sem fejezte be. B. István kétéves korában félárván maradt, nevelőapja durván bánt vele. Düh Ferencet rossz magatartása miatt pedig eltávolították az iskolából. K. Sándor, Rózner Miklós és Lehoczki Árpád az Engels téren ismerkedett meg B. Istvánnal és Düh Ferenccel. 1971 augusztusában K. Sándor, Rózner Miklós és B. István felment az Ördöglyuk barlanghoz. Itt találkoztak Kéri Lajossal s egy rhásik társukkal. Felfedezték, hogy a barlang bejáratánál értékes holmik hevernek őrizetlenül, s hogy nekik csupán össze kell pakolni és elvinni a pulóvereA közelmúltban vizsgálta a Ceglédi Cipőipari Vállalat gazdálkodását a városi tanács. A szokásos, két- három évenként megismétlődő vizsgálatot most az tette időszerűvé, hogy — mint erről az év folyamán lapunkban többször beszámoltunk — a gyár termékei rossz minőségűek, a termelékenység és a jövedelmezőség alacsony, tavaly volt ugyan nyereségük, de részesedést nem tudtak fizetni, mert a bértömeget a megengedett kettő helyett hét százalékkal növelték, s az e miatt kirótt magas adó elvitte a nyereséget, az idén pedig nem is lesz kifizethető nyeresége a vállalatnak. belül „meghonosítjuk”, előzőleg új szalagot, és egy sor új gépet helyeztünk üzembe. — Ügy hallottam sokan kiléptek. Miért? — Egyesek nem tudták megtanulni az új technológiai fogásokat, mások az új gépek miatt mentek el, néhányan pedig pusztán azért, mert nem volt nyereségünk, összesen 20 százalékkal csökkent a létszám, jöttek ugyan újak, de azokat még be kellett tanítani, így ez is hátráltatta a termelés növelését. — Az új technológiák milyen nehézségek elé állították a dolgozókat, és a vállalatot? — Bár, az új technológiákat fokról fokra vezettük be, a felkészülésnél és a bevezetésnél túl „keskenyek voltak a lépcsőfokok”, azaz túl gyors volt az átállás. Mégis apróbb zökkenőkkel átvészelhettük volna ezt az időszakot, ha dolgozóink megértik és támogatják az új módszerek bevezetését, mert csak ezekkel érhetünk el magasabb nyereséget. Az új technológiákat a múlt év második felében indítottuk elsőként a kombinált (varrott és ragasztott) cipők gyártásával. Ebben az időszakban, amit a hagyományos, varrott technológia hozott a „konyhára”, azt elvitte a kombinált, ez év elején már javult a kombinált termékek minősége, viszont módosítottuk a hagyományos j technológiát. Akkor ez vitte el a nyereséget.' Jól indult a ragasztott, nyári cipők gyártása,' s amikor a módosított hagyományos technológia is „erőre kapott”, akkor vezettük be a ragasztott, zárt cipők gyártását. Most ott tartunk, hogy a különböző technológiák kezdenek „beérni”, egy szinten lenni. — Mennyire esett vissza termelésük az új technológiák, a kilépések miatt, és hogyan alakult a minőség? — Erősen, mintegy 30 százalékkal csökkent a termelésünk. Az év végére talán meglesz a 400 ezer pár cipő, most — Vajon hogyan Jutott Ilyen mélypontra a cipőgyár? — tettem fel a kérdést Langó Mihálynak, a Pest megyei Tanács csoportvezetőjének. — Mielőtt a mostani igazgató a gyár élére állt, a ceglédi vállalat veszteséges volt. Irányítása alatt azonban évről évre jó ütemben nőtt a termelés (1969-ben 480—500 ezer, 1970-ben 554 ezer, 1971-ben pedig 583 ezer pár gyermekcipőt adtak a kereskedelemnek), magas nyereséget értek el, csakhogy időközben megnőttek a kellékárak, és ezt nem tudták kiegyenlíteni hatékonyságnöveléssel. így nyereségük az 1969-es 5,3 millióról 1970-re 4,1, 1971-re pedig 3,9 millió forintra csökkent. Idén, talán épp a gyors nyereségnövelés reményében négy új technológiát vezettek be, s ez — amellett, hogy sok volt egyszerre — nem párosult megfelelő műszaki előkészítéssel. Elmentek az emberek És ugyanerről mi a véleménye Sipos Bálintnak, a Cipőipari Vállalat igazgatójának? — Már 1969-ben éreshető volt a vásárlók „idegenkedése” korszerűtlen technológiával gyártott termékeink iránt, a következő évben a kereskedelem már nem is kötötte le teljes kapacitásunkat. Ekkor határoztuk el, hogy a terveink szerint lassú ütemben, fokozatosan bevezetendő új gyártástechnológiákat rövid időn két, kardigánokat, anorákokat, farmernadrágokat, a pénzt és más értékes holmikat. Amit ebből értékesíteni lehetett, később eladták. Lehoczki Árpád és Düh Ferenc barátaiktól szereztek tudomást a lehetőségről. 1972. január elején már Lehoczki is K. Sándorral és Róznerrel tartott, amikor azok ismételten megpróbálkoztak a lopással. Délelőtt 9—10 óra. között már népes volt a barlang. Míg K. Sándor és Lehoczki lemászott az előtérbe, addig Rózner az üreg lejáratánál őrködött. A kaland gazdagabb zsákmányt hozott, semmint remélték: Egy „Zorkij 3” fényképezőgép, karóra, pénz és sok ruhanemű került bele a szintén lopással szerzett hátizsákba. Április 15-én öten ismét a barlangban éjszakáztak, felmentek a turistaházba reggelizni, majd visszatértek a barlanghoz. Míg K. Sándor és Düh Ferenc leereszkedett, Rózner, B. István és Lehoczki őrködött. Odalent K. Sándor pakolt, Düh Ferenc pedig ügyelt, nehogy felfedezzék celekményüket. Magukhoz vettek egy ,sCTR—2714” típusú magnetofont, egy fényképezőgépet és ismét többfajta ruhaneműt. A megismétlődő „barlangkutatások” — a könnyelmű turisták jóvoltából — jól jövedelmeztek a társulatnak, míg a Pest megyei Rendőr-főkapitányság Budai Járási Kapitánysága le nem fülelte a tolvajokat. A nyomozás után a lopott holmik nagv részét visz- szajuttatták tulajdonosaiknak A tolvajoknak a bíróság előtt kell majd felelniük. Pless Zsuzsa még csak a 300 ezrediknél tar- , tunk. Viszont javult a minő- ség. Az év elején, csaknem minden második termékünk hibás volt, most örömmel újságolhatom, hogy a legutóbbi két hét alatt készített termékeink 85 százaléka I. osztályú. (Korábban, a hagyományos technológiánál a cipők 85—87 százalékát sorolták az I. osztályba.) — Hogyan próbálják behozni a lemaradást, hisz tudomásom szerint a IV. ötéves terv alapján az idén már 700 ezer pár cipőt kellene gyártaniuk? — A termelésnövelést elsősorban a tűzöde szűk kereszt- metszete akadályozza, ezért itt hamarosan megindítjuk a ne '- sodik műszakot is. A gyermek- gondozási segély helyett,' annál magasabb fizetést biztosító otthoni munkát adunk a velünk munkaviszonyban állóknak. Bee ukott szemmel Körülnéztem az üzemben is, ahol jobbára tizen- és huszonévesek dolgoztak. Elsőként mégis egy néha még bejáró nyugdíjast, £zabő Józsi bácsit kérdeztem meg, miért mentek el olyan sokan a vállalattól? — Huszonhét év nagy idő, ezalatt itt egyetlen technológiával készítettük a cipőket, már csukott szemmel Is hibátlan munkát végeztünk. Sokaknak — épp az idősebb, tapasztaltabb szakik némelyikének — nehezen állt a keze az új mozdulatokra, s még 2—3 hónap múlva sem keresték meg azt a pénzt, amit korábban. Pedig szorgalmasan dolgoztak, csak hát a gyakorlat hiányzott. Egyesek nem voltak képesek elviselni, hogy a fiatat lók „lepipálják őket” és ... elmentek. Innen az aljázóból vagy húszán, de közülük már öten visszajöttek. Meglátja, lesznek itt még nagy pénzek, csak jöjjön vissza az emberek önbizalma. — Lassanként az is megjön — kapcsolódik a beszélgetésbe Miskolczi Ferencné KISZ- titkár. — Három év kellett ahhoz, hogy elfogadtassuk az idősebbekkel a különböző technológiákat, és megértessük, miért kell valamit másként csinálni, mint eddig. Arra törekedtünk, hogy ne csak egy-két műveletet ismerjenek, hanem a gyártás egész folyamatát. Most már a technológiai előírásoknak megfelelően dolgoznak, s tudják: ha megsértik a technológiát, rossz minőségű termék kerül ki a kezük közül. A fiatalokkal köny- nyebb dolgunk volt, ők fogékonyabbak az új iránt, és nem is rögződtek beléjük sem a régi mozdulatok, sem a korábbi munkatempó. Szakemberek né'kül — Mi a véleménye a vállalat jelenlegi munkájáról Ebert elvtársnak, a városi tanács ipari osztályvezetőj ének ? — Abban látom a hibát, hogy mindenáron a mennyiséget és nem ,a jövedelmezőséget akarják növelni. Pedig a nyereség elsősorban a gazdaságosság függvénye. A jövedelmezőség egyre csökken a vállalatnál, míg 1968-ban ezer forintnyi álló- és forgóeszközre 734 forint nyereség jutott, tavaly (319 forinttal) már a felét sem érte el. — Es mit mondanak a megyei tanácsházán? ■— Jó irányú tendencia kezdődött Cegléden, a vállalatnak azonban sem műszaki, sem közgazdasági szakembere nincs. Ez pedig továbbra is vitathatóvá teszi a döntések helyességét. Devizahiány miatt a rekonstrukciós tervben szereplő gépek helyett használtakat vásároltak, pedig a személyi és tárgyi feltételeket mindenképpen meg kell teremteni ahhoz, hogy 1975-ben 1 millió pár készüljön Cegléden. Beszélgetésünk során az igazgató azt mondta: „feláldozzuk a taktikát egy jobb stratégiáért”. Ehhez hadd fűzzem hozzá: a legtöbb vállalatnál épp az a baj, hqgy csak a mának „élnek”, azaz termelnek, s nem törődnek a holnappal. Lehet, hogy a ceglédiek túl gyorsan, s talán nem is elég szervezetten vezették be a technológiákat, lehet, hogy kevesebb új gyártási eljárás is meghozta volna az eredményt, de a cél helyes volt. Czibor Valéria • • Üvegfalú kaptár A Pécsett élő Mészáros József méhészszakember üvegfalú kaptárt épített, és azt — bemutatás céljára — felajánlotta a mecseki állatkertnek. A hazai állatkertek közül a pécsi az első, amely a kis szárnyas munkásokat is besorolta a megtekinthető állatok közé. Véletlenül egymás mellé kerültek az állatkert legnagyobb és legkisebb lakói: az üvegkaptár ugyanis az oroszlánketrec szomszédságában kapott helyet. A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra)- női betanított munkásokat- férfi forgácsoló szakmunkásokat és- betanított munkásokat Jelentkezés a felvételi irodában: Vác, Honvéd u. 21-28.
