Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

1972. OKTÓBER 21., KEDD Ph.'ll MhCttl fj, v>­Hibernált béka - Vecsésröl Párizsba Az ország legkorszerűbb vadhús-exporttelepe Három éven át épült, né­hány hete elkészült Vecsés szélén a két nagyobb és két kisebb földszintes épületből álló MAVAD-telep, Pest me­gye legújabb élelmiszer-feldol­gozó üzeme. Jelentőségét nö­veli, hogy ezentúl a nyugati országok piacán annyira ke­resett magyarországi vadhúst megyénkből exportálják. Azaz még csak néhány nap múlva indul meg a munka a telepen, mert itt-ott még villanyszere­lők, más iparosok dolgoznak, az üzem lelkében, a hatalmas feldolgozóhelyiségben a hat .vágótőke is gyalulatlan még. A telep nemcsak új, de a \ legkorszerűbb is. ( Nyúzógép Az első elejtett vadat min­denesetre már elhozta a vasút. Ott fekszik az előkészítő he­lyiségben a trófeától, vagyis az agyarától és a zsigereitől is megfosztva egy jól megtermett vadkan. Diósjenőn adta fel gyorsáruként a Lökösvölgye Tsz vadásztársasága. Nyomha­tott vagy 120 kilót életében, hiszen 80 kiló után fizetett fu­vardíjat a feladója. Az előkészítő után a gépesí­tett feldolgozó a vad követke­ző állomása. Ott pedig több­féleképpen bánnak vele, a kül­földi megrendelő kívánsága szerint. Mert van, aki szőrös- től-bőröstől kívánja kézhez venni, más megnyúzva, s olyan Is, amelyik feldarabolva. Két, villanyra járó masinával — hi­vatalosan bőrfejtőgép a neve — percek alatt megnyúzzák a leghatalmasabb szarvasbikát js. Ha darabolni keli, a csont­fűrészgép veszi munkába, akkor nylonzsákba csomagol­ják; azt gép segítségével lég­telenítik, majd á gyorsfagyasz­tás művelete következik. Más­A VÁCI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT felvételre keres tervezési és költség vetés-készítési gya korlattal rendelkező ÉPÍTÉSZTECHNIKUST, GÉPÉSZTECHNIKUST és ingatlankezelési ügyintézésben jártas ÉPÍTÉSZMÉRNÖKÖT. (Legalább 4—5 éves gyakorlattal) Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Vác, Április 4. tér 28. fél óra alatt —30 fokra hűtik le a vadhúst. Ezután a két va­gon befogadóképességű mély­hűtő kamrában —20—25 fokon tartják, amíg hűtövagonban vagy hűtőcamionban el nem szállítják Európa legkülönbö­zőbb országaiba a szarvast, őzet, gyakran a muflont is. Vagy a fácánt, foglyot, vad­kacsát, vadlibát, de ' egyiket sem kopasztva, nyúzva, ha­nem tollastól és szintén nylon­zacskóban. Laboratóriumok Valutában is több milliós érték, sok-sok vagon vadhús kerül így exportra még az idén Vecsésröl. Éspedig hatóságilag szavatolva, hogy emberi fo­gyasztásra alakímas, amit a Pest megyei Állategészségügyi Állomásnak a telepre kiren­delt állatorvosa szigorúan el­lenőriz. Három különböző la­boratórium is rendelkezésére áll. Az egyik csak annak meg­állapítására szolgál,, véletlenül nincs-e giliszta a vadhúsban. Egy másikban az élve expor­tált nyulak vérét vizsgálják, ne­hogy fertőzést előidéző kór­okozó jusson külföldre. Különben nyúlon kívül más négylábú vagy számyasvad nem megy innen elevenen ex­portra. „Aprócikk”, ahogy mondják — annál inkább. Csigaszezon: áprilistól A kádak egyébként egyelőre üresek. Tavasztól majd folya­mi rákok hemzsegnek néme­lyikben, azt is elevenen viszik külföldre. Amelyik kádban nem rákok, ott kecskebékák lesznek néhány nap múlva. Az egyik fenekén most is mozdu­latlanul lapul vagy egy tucat, zuhanyrózsákból víz csöpög reájuk. Egy nappal előbb hoz­ta be Vecsésröl valaki, miután megtudta, hogy a telepen Szekszárdi H 68-as, Gemenc, valamint MEKALOR 622-es és 1022.es, továbbá LAMPART 4000, 5000, 7500 kalóriás olajkályhák nagy választékban kaphatók a Tolna megyei Népbolt Vállalat szaküzleteiben, Szekszárdon (tel.: 125-32), Tolnán (tel.: 78), Pakson (tel.: 65 és 257), Bonyhádon (tel.: 37.), Nagymányokon (tel.: 15) és Mázán. Bővebb felvilágosítással szolgál a vállalat központja, Szekszárd, Garay tér 8. - Telefon: 121-84. Ékes János felvétele pénzt adnak érte. A béka a fogságban éhségsztrájkot tart, még a legkövérebb legyet sem kapná be. Egy-két hétig bírja a koplalást, s hogy tovább él­jen és szállítható legyen, hi- bemálják. Megmutatják a he­lyiségét, ahol öt fokra hűfik le a testét. Ezeket az „aprócikkeket” is ellenőrzi 'az Állategészségügyi Állomás. Persze, nem darabon­ként vizsgálva, de igazolnia kell, hogy a telepen az egész­ségügyi előírások pontos be­tartásával, tiszta körülmények között tartották, csomagolták. Az éticsiga sem kerülheti el az ellenőrzést. Csiga is csak tavasszal kerül a telepre, április elején kezdő­dik a szezonja. Szintén vagon­tételben, főleg Franciaországba és Svájcba exportálják eleve­nen, de ha a vevő úgy kíván­ja, el is készítik. Házából kive­szik, megfőzik, fűszerezik, vaj­jal keverik, azután visszateszik alaposan megtisztított,' fertőt­lenített házába. Eddig a lőtt vadat Tolna-Mözsről vitték külföldre, tavasztól a csiga is Vecsésröl indul. Sz. EL Taktika vagy stratégia? Használhatóbb a ceglédi cipő Nyereség az idén sem lesz »* Nem geológusok „Barlangkutatók Meglopták a vigyázatlan turistákat KERAVILL Motorkerékpár-alkatrészek kiárusítása 50'70-os árengedménnyel Jawa Ideal, Jawa Super típushoz VI., NAGYMEZŐ U. 27. 350 cm3-es, Junak, 250 cm3-es Simson típushoz VI., LISZT FERENC TÉR 2. A készletünkben levő alkatrészekből VIDÉKRE IS SZÁLLÍTUNK! ^KERAVILI^^ VÁSÁR O L-SAR A kirándulókat rendkívül kínos meglepetés érte, amikor egy-egy barlangtúra után, a felszínre érve, nem találták meg fent hagyott értékeiket. Hónapokig rejtély volt, hogy tűnnek el a nagyková­csi Ördöglyuk barlang elől a fényképezőgépek, órák, ru­házati cikkek. Utóbb kiderült, hogy több húsz éven aluli fia­talember, K. Sándor, Rózner Miklós, B. István, Lehoczki Árpád, Düh Ferenc és Kéri Lajos megfigyelték: a barlang mélyére ereszkedő emberek le­szállás előtt jól nekivetkőznek. Mindent fennhagynak, amit félteni vélnek a barlang nyir­kos levegőjétől vagy a bar­langmászás egyéb veszélyeitől. A fiúk többsége 1400—2400 forint közötti fizetéssel segéd­munkásként dolgozott. Hánya­tott múltjuk nyomait viselték. K. Sándor például félbehagyta szakmunkástanulmányait. Ké­ri Lajos is csak két évig bírta szusszal a szakmunkásképző iskolát. Rózner Miklós két­szeri osztályismétlés után még az általános iskolai tanulmá­nyait sem fejezte be. B. István kétéves korában félárván ma­radt, nevelőapja durván bánt vele. Düh Ferencet rossz ma­gatartása miatt pedig eltávolí­tották az iskolából. K. Sándor, Rózner Miklós és Lehoczki Árpád az Engels té­ren ismerkedett meg B. Ist­vánnal és Düh Ferenccel. 1971 augusztusában K. Sándor, Róz­ner Miklós és B. István felment az Ördöglyuk barlanghoz. Itt találkoztak Kéri Lajossal s egy rhásik társukkal. Felfedezték, hogy a barlang bejáratánál értékes holmik hevernek őrizetlenül, s hogy nekik csupán össze kell pakolni és elvinni a pulóvere­A közelmúltban vizsgálta a Ceglédi Cipőipari Vál­lalat gazdálkodását a városi tanács. A szokásos, két- három évenként megismétlődő vizsgálatot most az tette időszerűvé, hogy — mint erről az év folyamán lapunk­ban többször beszámoltunk — a gyár termékei rossz mi­nőségűek, a termelékenység és a jövedelmezőség ala­csony, tavaly volt ugyan nyereségük, de részesedést nem tudtak fizetni, mert a bértömeget a megengedett kettő helyett hét százalékkal növelték, s az e miatt ki­rótt magas adó elvitte a nyereséget, az idén pedig nem is lesz kifizethető nyeresége a vállalatnak. belül „meghonosítjuk”, előző­leg új szalagot, és egy sor új gépet helyeztünk üzembe. — Ügy hallottam sokan ki­léptek. Miért? — Egyesek nem tudták meg­tanulni az új technológiai fo­gásokat, mások az új gépek miatt mentek el, néhányan pe­dig pusztán azért, mert nem volt nyereségünk, összesen 20 százalékkal csökkent a lét­szám, jöttek ugyan újak, de azokat még be kellett taníta­ni, így ez is hátráltatta a ter­melés növelését. — Az új technológiák milyen nehézségek elé állították a dolgozókat, és a vállalatot? — Bár, az új technológiá­kat fokról fokra vezettük be, a felkészülésnél és a beveze­tésnél túl „keskenyek voltak a lépcsőfokok”, azaz túl gyors volt az átállás. Mégis apróbb zökkenőkkel átvészelhettük volna ezt az időszakot, ha dol­gozóink megértik és támogat­ják az új módszerek bevezeté­sét, mert csak ezekkel érhe­tünk el magasabb nyereséget. Az új technológiákat a múlt év második felében indítottuk elsőként a kombinált (varrott és ragasztott) cipők gyártásá­val. Ebben az időszakban, amit a hagyományos, varrott technológia hozott a „konyhá­ra”, azt elvitte a kombinált, ez év elején már javult a kombi­nált termékek minősége, vi­szont módosítottuk a hagyo­mányos j technológiát. Akkor ez vitte el a nyereséget.' Jól in­dult a ragasztott, nyári cipők gyártása,' s amikor a módosí­tott hagyományos technológia is „erőre kapott”, akkor ve­zettük be a ragasztott, zárt ci­pők gyártását. Most ott tar­tunk, hogy a különböző tech­nológiák kezdenek „beérni”, egy szinten lenni. — Mennyire esett vissza ter­melésük az új technológiák, a kilépések miatt, és hogyan ala­kult a minőség? — Erősen, mintegy 30 szá­zalékkal csökkent a termelé­sünk. Az év végére talán meg­lesz a 400 ezer pár cipő, most — Vajon hogyan Jutott Ilyen mélypontra a cipőgyár? — tettem fel a kérdést Langó Mihálynak, a Pest megyei Ta­nács csoportvezetőjének. — Mielőtt a mostani igazga­tó a gyár élére állt, a ceglédi vállalat veszteséges volt. Irá­nyítása alatt azonban évről év­re jó ütemben nőtt a terme­lés (1969-ben 480—500 ezer, 1970-ben 554 ezer, 1971-ben pedig 583 ezer pár gyermek­cipőt adtak a kereskedelem­nek), magas nyereséget értek el, csakhogy időközben meg­nőttek a kellékárak, és ezt nem tudták kiegyenlíteni ha­tékonyságnöveléssel. így nye­reségük az 1969-es 5,3 millió­ról 1970-re 4,1, 1971-re pedig 3,9 millió forintra csökkent. Idén, talán épp a gyors nyere­ségnövelés reményében négy új technológiát vezettek be, s ez — amellett, hogy sok volt egyszerre — nem párosult megfelelő műszaki előkészí­téssel. Elmentek az emberek És ugyanerről mi a vélemé­nye Sipos Bálintnak, a Cipő­ipari Vállalat igazgatójának? — Már 1969-ben éreshető volt a vásárlók „idegenkedé­se” korszerűtlen technológiá­val gyártott termékeink iránt, a következő évben a kereske­delem már nem is kötötte le teljes kapacitásunkat. Ekkor határoztuk el, hogy a terveink szerint lassú ütemben, foko­zatosan bevezetendő új gyár­tástechnológiákat rövid időn két, kardigánokat, anorákokat, farmernadrágokat, a pénzt és más értékes holmikat. Amit ebből értékesíteni lehetett, ké­sőbb eladták. Lehoczki Árpád és Düh Fe­renc barátaiktól szereztek tu­domást a lehetőségről. 1972. ja­nuár elején már Lehoczki is K. Sándorral és Róznerrel tar­tott, amikor azok ismételten megpróbálkoztak a lopással. Délelőtt 9—10 óra. között már népes volt a barlang. Míg K. Sándor és Lehoczki lemászott az előtérbe, addig Rózner az üreg lejáratánál őrködött. A kaland gazdagabb zsákmányt hozott, semmint remélték: Egy „Zorkij 3” fényképe­zőgép, karóra, pénz és sok ruhanemű került bele a szintén lopással szerzett hátizsákba. Április 15-én öten ismét a barlangban éjszakáztak, fel­mentek a turistaházba regge­lizni, majd visszatértek a bar­langhoz. Míg K. Sándor és Düh Ferenc leereszkedett, Rózner, B. István és Lehoczki őrködött. Odalent K. Sándor pakolt, Düh Ferenc pedig ügyelt, nehogy felfedezzék celekményüket. Magukhoz vet­tek egy ,sCTR—2714” típusú magnetofont, egy fényképező­gépet és ismét többfajta ruha­neműt. A megismétlődő „barlangku­tatások” — a könnyelmű turis­ták jóvoltából — jól jövedel­meztek a társulatnak, míg a Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság Budai Járási Kapi­tánysága le nem fülelte a tol­vajokat. A nyomozás után a lopott holmik nagv részét visz- szajuttatták tulajdonosaiknak A tolvajoknak a bíróság előtt kell majd felelniük. Pless Zsuzsa még csak a 300 ezrediknél tar- , tunk. Viszont javult a minő- ség. Az év elején, csaknem minden második termékünk hibás volt, most örömmel új­ságolhatom, hogy a legutóbbi két hét alatt készített termé­keink 85 százaléka I. osztályú. (Korábban, a hagyományos technológiánál a cipők 85—87 százalékát sorolták az I. osz­tályba.) — Hogyan próbálják behozni a lemaradást, hisz tudomásom szerint a IV. ötéves terv alap­ján az idén már 700 ezer pár cipőt kellene gyártaniuk? — A termelésnövelést első­sorban a tűzöde szűk kereszt- metszete akadályozza, ezért itt hamarosan megindítjuk a ne '- sodik műszakot is. A gyermek- gondozási segély helyett,' an­nál magasabb fizetést biztosí­tó otthoni munkát adunk a ve­lünk munkaviszonyban állók­nak. Bee ukott szemmel Körülnéztem az üzemben is, ahol jobbára tizen- és huszon­évesek dolgoztak. Elsőként mégis egy néha még bejáró nyugdíjast, £zabő Józsi bácsit kérdeztem meg, miért mentek el olyan sokan a vállalattól? — Huszonhét év nagy idő, ezalatt itt egyetlen technoló­giával készítettük a cipőket, már csukott szemmel Is hibát­lan munkát végeztünk. Sokak­nak — épp az idősebb, tapasz­taltabb szakik némelyikének — nehezen állt a keze az új mozdulatokra, s még 2—3 hó­nap múlva sem keresték meg azt a pénzt, amit korábban. Pedig szorgalmasan dolgoztak, csak hát a gyakorlat hiány­zott. Egyesek nem voltak ké­pesek elviselni, hogy a fiatat lók „lepipálják őket” és ... el­mentek. Innen az aljázóból vagy húszán, de közülük már öten visszajöttek. Meglátja, lesznek itt még nagy pénzek, csak jöjjön vissza az emberek önbizalma. — Lassanként az is megjön — kapcsolódik a beszélgetés­be Miskolczi Ferencné KISZ- titkár. — Három év kellett ahhoz, hogy elfogadtassuk az idősebbekkel a különböző technológiákat, és megértes­sük, miért kell valamit más­ként csinálni, mint eddig. Ar­ra törekedtünk, hogy ne csak egy-két műveletet ismerjenek, hanem a gyártás egész folya­matát. Most már a technoló­giai előírásoknak megfelelően dolgoznak, s tudják: ha meg­sértik a technológiát, rossz mi­nőségű termék kerül ki a ke­zük közül. A fiatalokkal köny- nyebb dolgunk volt, ők fogé­konyabbak az új iránt, és nem is rögződtek beléjük sem a régi mozdulatok, sem a ko­rábbi munkatempó. Szakemberek né'kül — Mi a véleménye a vállalat jelenlegi munkájáról Ebert elv­társnak, a városi tanács ipari osztályvezetőj ének ? — Abban látom a hibát, hogy mindenáron a mennyi­séget és nem ,a jövedelmező­séget akarják növelni. Pedig a nyereség elsősorban a gazda­ságosság függvénye. A jöve­delmezőség egyre csökken a vállalatnál, míg 1968-ban ezer forintnyi álló- és forgóeszköz­re 734 forint nyereség jutott, tavaly (319 forinttal) már a felét sem érte el. — Es mit mondanak a megyei tanácsházán? ■— Jó irányú tendencia kez­dődött Cegléden, a vállalatnak azonban sem műszaki, sem közgazdasági szakembere nincs. Ez pedig továbbra is vi­tathatóvá teszi a döntések he­lyességét. Devizahiány miatt a rekonstrukciós tervben szerep­lő gépek helyett használtakat vásároltak, pedig a személyi és tárgyi feltételeket minden­képpen meg kell teremteni ahhoz, hogy 1975-ben 1 millió pár készüljön Cegléden. Beszélgetésünk során az igazgató azt mondta: „felál­dozzuk a taktikát egy jobb stratégiáért”. Ehhez hadd fűz­zem hozzá: a legtöbb vállalat­nál épp az a baj, hqgy csak a mának „élnek”, azaz ter­melnek, s nem törődnek a hol­nappal. Lehet, hogy a ceglé­diek túl gyorsan, s talán nem is elég szervezetten vezették be a technológiákat, lehet, hogy kevesebb új gyártási el­járás is meghozta volna az eredményt, de a cél helyes volt. Czibor Valéria • • Üvegfalú kaptár A Pécsett élő Mészáros Jó­zsef méhészszakember üveg­falú kaptárt épített, és azt — bemutatás céljára — felaján­lotta a mecseki állatkertnek. A hazai állatkertek közül a pécsi az első, amely a kis szárnyas munkásokat is beso­rolta a megtekinthető állatok közé. Véletlenül egymás mel­lé kerültek az állatkert leg­nagyobb és legkisebb lakói: az üvegkaptár ugyanis az orosz­lánketrec szomszédságában kapott helyet. A TV Képcső- és Alkatrészgyár FELVESZ (két műszakra)- női betanított munkásokat- férfi forgácsoló szakmunkásokat és- betanított munkásokat Jelentkezés a felvételi irodában: Vác, Honvéd u. 21-28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom