Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-22 / 250. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CE6I XVI. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM 1972. OKTÓBER 22., VASÄRNAP Október 26-án: városi véradónap Új jelentkezőket is várnak Interjú dr. Gyetvai Istvánnal, a vértranszfúziós állomás főorvosával Korszerűen felszerelt kórházunk a város büszkesége. Jól képzett szakorvosok, áldozatkész ápolónők és értékes műszerek, berendezések segítik a gyógyítást. Az orvostudmány is gyors | ütemben fejlődik, a gyógyszeripar nagyszerű készítményeket gyárt, egyre eredményesebb küzdelem folyik a betegségek ellen. Ritkán gondolunk arra, hogy ez a jó összhangban működtetett gépezet bizony gyakran elakadna, ha egy pótolhatatlan alkatrésze hiányoznék, s ez a vér. A társadalom kétféle ínódon gyógyít: egyrészt úgy, hogy orvosokat, nővéreket képez, fedezi a kórházak, rendelők építésének költségeit, másrészt az egyes ember önkéntes áldozatvállalása révén, közvetlenül. A vért adók tábora évről évre népesebb, s nekik köszönhető, hogy a műtőkben sohasem hiányzik az életet mentő vér. A Ceglédi Vértranszfúziós Állomás vezető főorvosával, dr. Gyetvai Istvánnal készítettünk interjút a vérellátó munkájáról. — Az önök tevékenysége mekkora közigazgatási területre terjed ki? — Az 514 ággyal működő ceglédi és a 150 ágyas nagykőrösi kórházat kell ellátnunk vérrel és 'vérkészítményekkel. A különböző' osztályok másmás mennyiségű vért használnak fel. A megyében csak Cegléden van baleseti sebészeti osztály, mely rendkívül nagy várigényű, de a sebészet, belgyógyászat, szülészet és nőgyógyászat szintén figyelemre méltó mennyiséget használ fel. — Milyen betegek számára szükséges a vér? — Akkor kell pótlásáról gondoskodnunk, ha valamilyen külső vagy belső vérzés során, sok vért veszít a szervezet, vagy ha a különböző betegségek kórokozóinak hatására, a vér alkotórészei megsérülnek és számuk csökken. Például j ősszel gyakoribbak a gyomor- I vérzések, s a betegeknek te- J kintélyes mennyiségű vér kell. A sebészeten sokféle rhűtétet csak vérátömlesztés védelmében végeznek. — A véradókat mely településekről verbuválják? — Cegléden és a ceglédi járáson kívül, Nagykőrös tartozik hozzánk és a nagy kát ai járás nyolc községe. Általában községi véradónapakat tartunk és egyes termelőszövetkezetekben szintén önálló véradást szervezünk. Példaként említem az abonyi Űj Világ és József Attila tsz-t, a dánszent- miklósi Micsurint, Albertirsa két közös gazdaságát és a jász- karajenői Lenin Tsz-t. Cegléden minden tsz-ben jó eredménnyel tartunk önálló véradónapot. Az üzemek között az ÉVIG jár az élen, ott folyik a legszervezettebben és a legaktívabban a véradás. A gyárbe- liek október 12-én negyvenöt liter vért adtak, ami nagyon szép eredmény. A Május 1. Ruhagyár, a KÖZGÉP és a Talajjavító Vállalat érdemel még említést. — Az üzemi véradónapok szervezésében kinek a segítségére támaszkodhatnak? — A véradás az egész társadalom ügye, s ezért az üzemek, intézmények párt- és gazdasági vezetése, általában a legtöbb tömegszervezet, s ahol van, a Vöröskereszt szervezet nyújt támogatást. A szocialista brigádoktól dicsérendő segítséget kapunk. Vannak kollektívák, amelyek teljes számban megjelennek. Az EVIG-ben a November 7. és a Munka brigád minden tagja adott vért. — Csak a szervezett kiszállások alkalmával lehet vért adni? — A kiszállásos vérvételi napokon sokan vállalják, hogy akár rendszeresen, akár rendkívüli esetben, elmennek a vér- adóállorhás székhelyére, a ceglédi kórházba. Gyakran előfordul, hogy táviratilag kérjük be önkéntes segítőinket. A rendszeresen bejárók fogadására a hétfői és a keddi napot tartjuk fenn. — Ahol lehet, önálló véradónapot Szervezünk, de ha kevés a véradó vagy a feltételek nem megfelelők, elsősorban a városi véradónapot ajánljuk, amelyet minden évben megrendezünk. — Az idén mikor lesz a városi véradónap? — Néhány nap múlva, október 26-án, csütörtökön, a ceglédi Kossuth Művelődési Házban, reggel nyolc órától délután öt óráig. A szervezés már folyik a ktsz-ekben, üzemeltben, intéményekben. — Milyen terveik vannak? — Szeretnénk egyre több helyen önálló véradónapot tartani, mivel azok mindig eredményesek. Többen adnak vért, a kollektíva ereje; összetartása akkor is megnyilvánul. — Az anya- és csecsemővé- delemböl már most jelentős részt vállalunk. Részt veszünk a terhesgondozásban, vércsoport RH-szűréseket végzünk. Két éve minden olyan RH-ne- gatív vércsoportú szülő nő, akinél ezt a vizsgálati eredmények szükségessé teszik, a ceglédi, nagykőrösi kórházban és a nagykátai szülőotthonban megkapja azt az injekciót. amelyet az Országos Vértranszfúziós Szolgálat bocsát állomásainak közvetítésével a szülészeti osztályok rendelkezésére. Ez a készítmény megakadályozza, hogy a következő terhességnél károsodjon a magzat — tájékoztatott dr. Gyetvai István vezető főorvos. A munkahelyeken ezekben a napokban megjelennek a városi véradónap plakátjai. Csütörtökön a kultúrházban sokakat régi ismerősként üdvözölnek az orvosok, asszisztensek, és remélhetőleg szép számmal lesznek új jelenkezők is. Tamasi Tamás ABONYBAN Vöröskeresztvezetősfgválasztás Abony nagyközség harmadik kerületében a. napokban vezetőségválasztó ülést tartott a Vöröskereszt-szervezet. Az volt a cél, hogy olyan személyek kerüljenek a következő négy évre a vezetőségbe, akik jól ismerik a helyi problémákat és megoldásukra mozgósítani is tudnak. A járási vezetőségbe dr. Hollóst Ildikó járási főorvost választották. Észtország műemlékei A múzeumi hónap alkalmából elindított előadássorozat részeként, október 24-én, kedden este, 6 órai kezdettel, a ceglédi Kossuth Múzeumban, Szov- jet-Esztország műemlékeiről Szabó István, a szolnoki Damjanich Múzeum munkatársa tart előadást, színes diaképek vetítésével. Jön a csemói alma A ceglédi ÁFÉSZ Zalka utcai gyümölcsfelvásárló telepére e hét elején érkezett utoljára szilva az idei termésből. A szilvászezon- után megkezdték a téli és a birsalma átvételét. A gyümölcsökből legtöbbet a csemói háztáji gazdaságok szállítanak. Aliért az érdektelenség. Sok új tárggyal gyarapodott a Kossuth Múzeum Kevesen látogatják a kiállításokat MÁR JÓL BENN JÁRUNK az őszben, a hűvös vénasszonyok nyara sok embert otthon tart. A Kossuth Múzeum ajtajának csengője mostanában ritkábban jelez látogatót. Szilágyi Miklóssal, a múzeumigazgatóval beszélgetünk. — Sajnos, azt kell mondanom, hogy csalódtunk az idei nyárban. Nagyobb érdeklődésre számítottunk. A Dózsa-év- fordulóra sokoldalú, igényes kiállítást rendeztünk, de az előző évekhez képest nem volt jelentős emelkedés a látogatók számában. Az átutazók sem érdeklődtek jobban kiállításaink iránt. — Nem gondolja, hogy kevés a múzeumot ajánló tábla a városban? — Valóban, kevés a kiállításainkat propagáló tájékoztató, de a szervezetten Ceglédre látogató csoportok közül is csak kevesen jönnek el hozzánk. A helybeliek érdektelensége még érthetetlenebb. Vannak, akik nem tudnak kiállításainkról, mások azért nem jönnek, mert már jártak a múzeumban. Csakhogy nálunk mindig talál valami újat az érdeklődő, különösen azok, akik több éve nem jártak itt. A Dózsa-kiál- lítás időtartamát meghosszabbítottuk, hogy a nyáron vakációzó diákok szeptemberben megtekinthessék. Nemrégen nyílt meg egy kékfestőművész kiállítása. Ahhoz, hogy valakit érdekeljen ez a téma, tudnia kell, hogy mi az a kékfestés? Sok energiát, időt fordítottunk a propagandára, stencilezett tájékoztatókat, felhívásokat készítettünk, mégis kevés az igazi múzeumlátogató• Cegléden. Mellesleg, kevés máshol is. A csoportokkal ugyan tudunk ■ számszerű eredményt produkálni, de nem a csoportok tagjai az .igazi közönség. Nagyon kevés az olyan ember, aki kifejezetten a múzeumot jön el megnézni otthonról, aprólékosan szemügyre venni a kiállított anyagokat. — Milyen újdonságokkal gazdagodott ebben az évben a múzeum gyűjteménye? — RÉGÉSZETI ANYAGUNK igen értékes római kori leletekkel bővült. Egy százhalombattai, két hónapig tartó ásatás során villát, temetőt tártunk fel, több ezer értékes tárgy került a múzeum birtokába. Két év múlva már a kiállítótermekbe is kerül ezekből a leletekből. A másik, az előbbivel vetélkedő értékű anyag. Öcsáról érkezett hozzánk. Bronzkori ékszereket, ruhadíszeket tartalmazó edényekre bukkantak kutatás közben. Ez a bronzkori kincslelet a hazai bronzkor kutatása szempontjából is nagy jelentőségű. Cegléd határában szintén folytak ásatások. A Körösi úton, egy benzinkút építése közben bukkantak néhány szarmata sírra. Ezek a leletek mind a ceglédi múzeum gyűjteményét gazdagítják. Történeti gyűjteményünk Írott és nyomtatott dokumentumokkal bővült. Hagyatékból hozzánk került egy újsággyűjtemény. Tulajdonosa 1910-től napjainkig azokat az újságokat gyűjtötte össze, amelyek érdekes, fontos eseményekről tartalmaztak híradást. Ezeknek a lapoknak a száma több ezer. — Régen a módosabb gazdák gondosan megőrizték a családi és a hivatalos iratokat. E gyűjtemények olyan memorandumokat is tartalmaznak, amelyek az irattárban nem találhatók. Mi gyűjtjük őket. Így került hozzánk az alszegi gazdatársulat lajstromkönyve, amelyet hivatalosan 1859-től 1864-ig vezettek. A társulat a gulyára kerülő állatok pásztorkodásának megszervezésére alakult. Könyve pontosan számon tartja, kinek hány állata volt a közös gulyában. Később, a használaton kívüli lajstromkönyv üres lapjaira gazdasági számvetéseket jegyeztek fel, a lapok között pedig családi iratokat tartottak. Ezek a parasztirattárak pontosan tükrözik a korabeli emberek hétköznapjait, nagyban segítenek megismerni gondjaikat, életüket. — NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYÜNK IS gyarapodott. Rész- kerámiatárgyak kerültek hozzánk. A környező községekből a régi ipar szerszámait szeretnénk összegyűjteni. Már hozzájutottunk egy régi asztalosműhely teljes berendezéséhez. Khim Antal Gazdag program a Petőfi-évfordulóra Vár.dorkiállUás, Icónikások pályázó a Bányából a gyárba Naponta 150—130 csille agyagot szállítanak az agyagbányából a a kedvező időjárás lehetővé tette, hogy még decemberben is mindaddig dolgozik a kotrógép, amíg az idő engedi, ceglédi téglagyárba. Tavaly bányásszanak, s az idén is A képen: a VK 30-as vedersoros kotró. Apáti-Tóth Sándor felvétele A Hazafias Népfront ceglédi járási bizottságának június 4-i ülésén megalakult a Petőfi-emlékbizottság, amely a költő születésének százötvenedik évfordulója alkalmából rendezendő megemlékezéseket irányítja és készíti elő. Azóta már arról is beszámolhattunk, hogy Abonyban a Ságvári (korábban Kossuth) Tsz-ben tartottak emlékün- •nepséget és sikeres irodalmi estet, majd október első náp- jaiban negyven tagú küldöttség tisztelgett Monokon, Kossuth Lajos emléke előtt és rótta le kegyeletét Széphalmon, Kazinczy Ferenc sírjánál. Október elseje óta sokan megtekintették Abonyban a Pető/í-emlékkiállítást, amelynek anyagát az elkövetkező hónapokban a járás minden községébe eljuttatják. A nagyobb településeken a kultúrházban, a kiseb helységekben az iskolákban kap helyet a vándorkiállítás, amely, a felnőtt lakosságon kívül, az iskolások számára is sok hasznos ismeretet adhat. A kiállított képekről, dokumentumokról reprodukciók is készültek, amelyeket bárki megvásárolhat. Január elseje és március 15. között rendezik meg az ifjúsági és gyermek szavalóversenyeket, amelyeket a járási döntő követ. A verseket úgy válogatják össze, hogy azok elsősorban Petőfi Sándorhoz, az 1848-as forradalomhoz és a szabadságharchoz kapcsolódjanak. Ugyancsak az év elején írja ki pályázatát a járási krónikaíró munkaközösség. A téma: a jobbágyfelszabadítás községeinkben. Szerencsére, a jobbágy telekkönyvek: sértetlenül átvészelték a történelem viharát, ,s a levéltárakban hozzáférhetők, rendelkezésükre állnak és sok hasznos adatot, támpontot adnak a kutatóknak. A tucatnyi országos Petőfi- emlékhely között tartják nyilván a lcocséri Kutyakaparó csárdát is, amelynél januárban emlékülést tartanak, neves előadóművészek közreműködésével. Az emlékülés előkészítői felvették a kapcsolatot a nagykőrösi Arany János Múzeummal és a Nagykőrös és Vidéke Általános Fogyasztási Szövetkezettel, amely a csárdát ma működteti. A tervben szerepel, hogy azokban a községekben, amelyekben egykor jobbágyok éltek, a tsz-ek, ünnepélyes keretek között, emléktáblát helyeznek el, a jobbágyfelszabadítás emlékére. T. T. Film Petőfiről Nyomon követik alföldi út’át Érdekes filmet forgat a Kecskeméti Filmstúdió stábja. Petőfi születésének 150. évfordulója alkalmából nyomon követik a költő alföldi út- iát: felkeresik Bács-Kiskun megyében azokat az ismert helyeket, ahol gyakran megfordult. A filmben a fiatalok idézik fel a költőt, úgy, ahogy ma él az emlékezetükben. Falra hányt borsó? Többször megírtuk: a délutáni órákban visszatetsző látvány fogadja a járókelőket az SZTK ceglédi ambulanciája előtt. Temérdek cigarettacsikken kell átgázolniuk az arra járóknak. Megoldásként a bejárati ajtó elé szemétgyűjtőt javasoltunk, amelynek helye is volna. Ügy tudjuk, szeméttároló is akadna, csak éppen az nincs, aki a helyére tegye, pedig nem ártana végre eltüntetni a szeméthegyet a város főutcájáról. GOMBA — FEKETE ÜVEG ALATT. A sárszentmihályi Állami Gazdaság üvegházainak egy részében gombát termesztenek. Mivel a gomba a sötétséget szereti, ötezer négyzetméternyi területen feketére festették az üvegfelületet. A bőven termő sampinyonból eddig hétszáznegyvén kilót adtak át a kereskedelemnek. De ez csak a kezdet: a tervek szerint, az ötezer négyzetméterről az idén 250 mázsa gombát szednek le. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Targoncavezetőket, női és férfi segédmunkásokat keres felvételre a Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Vállalat Ceglédi gyáregysége. Szőlőtermelők figyelem! Egyszer és kétszer fejtett borukért magas árat fizetünk. Érdeklődni lehet Ki- szely István, Cegléd, Mizsei út 4. Telefon 309. sz. HIRDESSEN A PEST MEGYEI HÍRLAPBAN!
