Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

1972. OKTOBER 20., PÉNTEK PEST HEGYEI K-tfíriap Küldöttgyűlést tartott a TIT Pest megyei szervezete Központi feladat: az ipari munkásműveltség színvonalának emelése Tegnap a Kossuth Klubban megtartott küldöttgyűlésen Földes István titkár terjesztette elő (a képen) a megyei elnök­ség beszámolóját a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Pest megyei szervezetének 1968—71. években végzett munkájáról. Az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítést fűzött. Sokoldalúbb, sokrétűbb munka ■— A TIT Pest megyei szer­vezetének elmúlt négyévi te­vékenységét alapvetően meg­határozták az MSZMP IX. és X. kongresszusának, a TIT V. országos küldöttgyűlésének ha­tározatai, a megyei pártbizott­ság 1969. évi határozata az is­kolán kívüli művelődés hely­zetéről, feladatairól, valamint a tudománypolitikai irányel­vek — hangsúlyozta bevezető­jében Földes István. — A me­gyei TIT-szervezet tevékenysé­ge az 1968-as küldöttgyűlés óta fejlődött, sokoldalúbbá, sokrétűbbé vált. Az MSZMP Pest megyei, 1970. évi pártér­tekezletén hangot kapott: a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat különösen sokat segí­tett a gazdasági reform beve­zetésekor az új közgazdasági szemlélet kialakításában, segít­séget nyújtott a politikai-vi­lágnézeti nevelésben, a szak­mai ismeretek terjesztésében, az általános műveltség színvo­nalának növelésében. — Tevékenységünkben az elmúlt időszakban központi helyet foglalt el a megemléke­zés az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalom, a KMP megalakulásának, a Ma­gyar Tanácsköztársaság kikiál­tásának 50., hazánk felszaba­dulásának 25. és Lenin születé­sének 100. évfordulójáról. A jövőben is méltóképpen kell felkészülnünk Petőfi Sándor születésének 150., az 1848-as magyar szabadságharc 125., hazánk felszabadulásának 30., és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára, megünneplésére... — Behatóan foglalkozott a TIT a többi között a szocialis­ta hazafiságra, a proletár in­ternacionalizmusra, a szocialis­ta erkölcsre való nevelés, a vallásos világnézet leküzdése, s az esztétikai nevelés kérdései­vel. Gondot fordítottak Pest megye emlékeinek, sajátossá­gainak, életének, fejlődésének ismertetésére. Négy év: huszonháromezer előadás — Mivel az elmúlt négy év folyamán megtartott huszon­háromezer ismeretterjesztő előadás 95 százaléka a mind népszerűbb, s az időközben majdnem megduplázódott sza- badegyetemi tagozatok, vala­mint az akadémiák és előadás- sorozatok keretében hangzott el, az egyes társadalmi réte­gek érdeklődésére, igényeire épített akadémiák és sorozatok népszerűsége az illető rétegek körében végzett ismeretter­jesztés eredményességét is mu­tatja — hangoztatta a beszá­moló. — Ugyanakkor a munkás­akadémiák számának csökkenő tendenciájából, az ipari dol­gozók között végzett ismeret- terjesztés hullámzására lehet következtetni. Nem kielégítő a munkásszállásokon és a bejáró dolgozók körében folyó isme­retterjesztés sem, s ezek a té­nyek meghatározzák, hogy az ipari munkásság műveltségi színvonalának növelésében ez­után eredményesebben kell te­vékenykednie a TIT-nek. — A mezőgazdasági akadé­miák népszerűsége — megyénk minden második termelőszö­vetkezetére jutott egy akadé­mia; a mezőgazdaságban dol­gozóknak rendezett előadáso­kat ötszázötvenezren hallgat­ták az elmúlt négy évben — a parasztság körében kifejtett munka eredményességére utal. Egészséges jelenség, hogy ezek az előadások a járási székhe­lyekről a községekbe tevődtek át, sőt a tanya világba is elju­tottak. — Az egyéb akadémiák kö­zött az ifjúsági akadémiák szá­ma az elmúlt négy évben a kétszeresére nőtt. A többi elő­adássorozatok közül különösen népszerűek a kis matematiku­sok, kis fizikusok baráti körei. A figyelem középpon t jóban a minőség A beszámoló foglalkozott a korszerű szemléltetés igényével és lehetőségeivel. Megállapítot­ta, hogy a rendelkezésre álló szemléltető eszközök mennyi­sége és minősége nem elegen­dő; a jövőben ezek hiányát le­hetőleg pótolni, az előadóter­mek számát pedig növelni kell. A TIT megyei szervezetének a négy év alatt összesen több, mint ötmillió forintos saját anyagi bevételéről, valamint kiadásairól, a költségvetéséről, s a támogatásáról szólva Föl­des István kiemelte: — Míg 1970-ben megyénk üzemei, vállalatai, intézmé­nyei 360 ezer forintot fordítot­tak a tudományos ismeretter­jesztő előadásokra és nyelv- tanfolyamokra, addig 1971-ben ez az összeg 437 ezer forintra nőtt. Az 1841-ben megalakult Tudományos Ismeretterjesztő Társulat a múltban jó szolgá­latot tett a művelődés ügyé­nek; a jövőben azonban az ismeretterjesztésnek, és a szer­vezeti életnek is jobb formáit kell kifejleszteni. A mennyisé­gi szemlélet háttérbe szorítá­sával a minőségi munkát kell előtérbe helyezni. — A megyei szervezet tag­létszáma 1141 fő. A társulati tevékenységben a tagság 90 százaléka vesz részt. A TIT- ben érvényesülő kettős — te­rületi és tudományági, szakosz­tályi — hagyományos felépí­tés jól szolgálja a társulat cél­ját, azért megtartandó, de to­vábbfejlesztendő. Mivel a kö­zelmúltban lezajlott járási-vá­rosi közgyűléseken a tagság kifogásolta a társulati élet fej­letlenségét, kívánatos, hogy a jövőben a területi szervezetek évenként tartsanak társulati ülést. A szakosztályokban is — az igen eredményesen műkö­dő jogi és egészségügyi szak­osztály kivételével — erősíteni kell a vezetőség és a tagság között a kapcsolatokat. Helyes­nek bizonyult a megyénkben már hagyományos kihelyezett elnökségi ülések gyakorlata, a járási, járási-városi, városi szervezetek székhelyén. Pest megyében az elmúlt években több községi TIT-csoport is alakult. A jövőben minden nagyközségben létre kell hozni TIT-csoportot, s az üzemekben, intézményekben is meg kell kezdeni ezek szervezését — hangsúlyozta beszámolójában a feladatok egyik legfonto­sabbikát Földes István, Korszerű ismeretanyag, gyors továbbítás A jövőbeni tervekről, célok­ról szólva kiemelte a szerve­zet és a különböző társadalmi, politikai, művelődésügyi intéz­mények kapcsolatának, e kap­csolat erősítésének fontosságát. Kifejtette a titkár, hogy a szervezetben — főként a fiata­TIT Pest megyei szervezetének elnökhelyettese ismertette a TIT új alapszabályának terve­zetével kapcsolatos megyei el­nökségi állásfoglalást, majd az A vita Földes István lók bevonásával :— növelni kell a tagság létszámát. Hangsúlyozta: — A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulatra igen nagy feladat hárul a felnőttek to­vábbképzésében, tudásának to­vábbfejlesztésében. Az iskola korunkban nem ad és nem is adhat befejezett tudást. Ami az iskolának elsősorban a fel­adata, az, hogy megtanít­son: hogyan képezzük magun­kat, felkeltse az ismeret- szerzés iránti vágyat, ráébresz- szen az alkotás és felfedezés izgalmára, tanítson meg a munka szerete téré, neveljen kötelességérzetre. A TIT fel­adata és ereje pedig éppen abban rejlik, hogy lehetősége van a legkorszerűbb ismeret- anyagok iskolán kívüli, gyors továbbítására és arra, hogy mindenkinek, fiataloknak és felnőtteknek lehetőséget bizto­sítson tudása gyarapításához, felfrissítéséhez és megújításá­hoz. Végül Földes István bejelen­tette: együttműködve a TIT budapesti szervezetével a Kossuth Klubot a budapesti és a Pest megyei szervezetbe tö­mörült értelmiség számára közművelődési, közéleti fórum­má kívánják tenni. Az a törek­vésük, hogy a Kossuth Klub nyújtson a megyei értelmiség számára is segítséget az igé­nyes önműveléshez, az igényes szórakozáshoz és pihenéshez. A legjobbak között A megyei titkár beszámolója után dr. Nagy Ferenc, az el­lenőrző bizottság elnöke elő­terjesztette a bizottság jelen­tését o megyei szervezet alap­szabály szerinti működéséről és gazdálkodásáról. Szólt a bi­zottsági vizsgálatok eredmé­nyeiről. Az elmúlt négy év fo­lyamán többek között meg­vizsgálták a taglétszám alaku­lását és a tagdíjfizetés hely­zetét ; megállapították, hogy a 80 százalék feletti tagdíjfi­zetési aránnyal a Pest megyei szervezet országosan az első három megyei szervezet között szerepel. Ellenőrzéseik szerint a megyei TIT-előadásoknak mintegy 81 százalékát társula­ti tagok tartják, s ez az arány a tagság aktivitását mutatja. Ugyancsak megvizsgálták a gazdasági tevékenységet. Meg­állapították, hogy a megyei szervezet saját bevételei évről évre növekedtek: a művelő­déspolitikai tevékenységükhöz szükséges pénzösszeg 80 szá­zalékát maguk teremtik elő..Az ellenőrző bizottság a szerve­zet alapszabály szerinti műkö­dését és gazdálkodását jónak ítélte. Az ellenőrző bizottság elnö­ke végül ismertette a TIT- központ statisztikai kimutatá­sait, amelyek szerint az elmúlt négy évben a 19 megye közül Borsod megye után, Pest me­gyében hangzott el a legtöbb előadás. E statisztikákból az is megállapítható, hogy megyénk­ben a tudományos ismeretter­jesztés korszerűsítésében, a különböző formák kifejleszté­sében is előrehaladás mutat­kozik. A küldöttgyűlésen ezt kö­vetően dr. Vámosi Nándor, a A vitában az első hozzászóló dr. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, a történelmi szakosztály elnöke volt. El­mondotta: hogy a TIT Pest megyei szervezetében erősíteni kellene a társadalmi, illetve a szakosztályi vezetés munká­ját. Saját szakosztályuk hiá­nyosságairól szólva megállapí. tóttá, hogy a turizmus terje­dése egyre inkább sürgeti a szomszéd népek történelmé­nek jobb megismertetését. Je­lentős eredmény: a TIT me­gyei történelmi szakosztálya országos kezdeményezésre vál­lalkozott a történelmi művelt­ség felmérésében. Dr. Bozóki István megyei fő­ügyész, a jogi szakosztály el­nöke hangsúlyozta: korunkban — mikor már-már jogi túlsza­bályozottság fenyeget bennün­ket —, a jogi műveltség fel­tétlenül hozzátartozik az álta­lános műveltséghez. Méltatta a megyei középiskolákban rend­szeresített jogi ismeretterjesz­tést; hiányolta, hogy az ipari- tanuló-intézetekben a jogi is­meretek oktatása, terjesztése még nem kapott helyet. A következő hozzászóló, dr. Losonczi Miklós ráckevei gim­náziumigazgató, a TIT rácke­vei járási szervezetének elnö­ke, a tömegek művelődésének lehetséges jövőbeli módjait vázolta. Dr. Marót! Mihály egyetemi tanár, az aísógödi Biológiai Ál­lomás igazgatója, a biológiai szakosztály elnöke, a 35 éven aluli fiatalok és a nők szá­mát, arányát kevesellte a me­gyei TIT-tagok sorában. Fel­szólalása végén felajánlotta az alsógödi Biológiai Állomás székházát TIT-konferenciák, előadói továbbképző tanfolya­mok rendezésére. Fejérdy Győző ráckevei gim­náziumi tanár, a TIT ráckevei járási szervezetének titkára ugyancsak a 25—30 éven aluli fiatalok fokozottabb bevoná­sát sürgette mind a tudomá­nyos ismeretterjesztő előadók sorába, mind az előadások hall­gatóságába. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára a megyei ta­nács nevében is méltatta, he­lyeselte a megyei TIT-szerve- zet törekvéseit és terveit a szé­lesebb jogi ismeretterjesztés­ben. Követendő példának je­lölte meg a váci kezdeménye­zést a tanácsi dolgozók és ta­nácstagok jogi képzésében, to­vábbképzésében, TIT-előadá- sok révén. Hallamasek László, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa kulturális bizottságá­nak vezetője az SZMT elnök­sége nevében az üzemekben fo­lyó népművelés bizonyos csök­kenésével kapcsolatban kifej­tette: a jövőben minden alkal­mat, módot meg kell ragadni A résztvevők egy csoportja. az üzemi közművelődés újabb, jobb kibontakoztatására, a munkások tudásszomjának fel­keltésére, az üzemi vezetők anyagi támogatásának meg­nyerésére. A gazdasági veze­tést rá kell ébreszteni érde­keltségükre a munkások mű­veltségének gyarapításában. Az ezt követő szünet után dr. Ortutay Gyula akadémikus, a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat elnöke emelke­dett szólásra. „Mint az elmúlt évek eredményei révén a há­rom legjobb megye között sze­replő megyei szervezetet” üd­vözölte a küldöttgyűlést. A Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke két feladatra hívta fel a figyelmet. Elsőként az alapfokú ismeretterjesztés iránti változatlanul meglévő igényre — amelyet az igények általános növekedése, diffe­renciálódása, a tudományok és az ismeretterjesztés fejlődése során sem nem lehet, sem nem szabad elhanyagolni. Az alap­fokú ismeretterjesztés arra is alkalmas, hogy felkeltse a fo­lyamatos önképzésre való kész­séget — mondotta. Fekete Károly, a százhalom­battai DHV igazgatóhelyettese a közgazdasági ismeretterjesz­tés nehézségeiről szólt. Kifej­tette, hogy az emberekben megfogalmazódott gazdasági tárgyú kérdéseket, s természe­tű érdeklődésüket, kíváncsisá­gukat megragadva lehet csak a bonyolultabb gazdasági el­méleteket is megismertetni. Göndics Zoltán, az MSZMP Pest megyei Bizottsága Oktatá­si Igazgatóságának igazgatója a megyei pártbizottság nevé­ben méltatta a TIT megyei szervezetének elmúlt négyévi eredményeit. Szólt megyénk sajátos helyzetéről, az iparo­sodásról, a lakosság számbeli növekedéséről. Felhívta a fi­gyelmet a differenciált isme­retterjesztés igényére: arra, hogy Pest megyében a tanyák lakossága, a bejáró munkás­ság, a munkásszállások lakói­nak közművelődési igényeit, de például az új ipartelepek képzett fiatalságának érdek­lődését egyaránt fel kell éb­reszteni, ki kell elégíteni. Szólt a helyi hagyományok és sajá­tosságok megismertetésének je­lentőségéről. Nyújtó Ferenc, a Kertészeti Kutatóintézet ceglédi telepé­nek igazgatója, a TIT ceglédi járási-városi szervezetének el­nöke a tanyavilágban folyó is­meretterjesztés technikai aka­dályairól. Dr. Bodnár Béla, az érdi rendelőintézet igazgató főor­vosa a betegségeket megelőző egészségügyi kultúra terjeszté­sének fontosságáról beszélt. Dr. Csighy Tibor, gödöllői agráregyetemi tanszékvezető docense, a közgazdasági tudo­mányok kandidátusa, a TIT megyei szervezetének szaktit­kára méltatta a gödöllői egye­temisták bekapcsolódását a tudományos ismeretterjesztés­be, az előadók sorába. Később elismerően nyilatkozott a me­gyei szervezet adminisztráció­jának csökkenéséről. Szekeres Zoltán, a százha­lombattai városi pártbizottság osztályvezetője az új, automa­tizált üzemek munkásainak bekapcsolását sürgette a tu­dományos ismeretterjesztésbe: hogy értsék is mi történik az új üzemekben, mi megy végbe az új technológiákban. A hozzászólásokra Földes István, a TIT Pest megyei szervezetének titkára vála­szolt. A küldöttgyűlés a beszámo­lókat és a választ egyhangúan elfogadta. P. A. elnökségi beszámoló, az ellen­őrző bizottsági jelentés, és az új alapszabály-tervezethez fű­ződő állásfoglalás megvitatása következett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom