Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

1972. OKTOBER 1., VASÁRNAP

PEST HEGYEI

hírlap

Kádár János beszéde a tervezés jubileumán

Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára — mint az 1. oldalon jelezzük —, tegnap részt vett és beszédet mondott az Országos Tervhivatalban, a népgazdasági tervezés 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Kádár János felszólalásában átadta a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét és jókívánságait az Országos Tervhivatal és a tervezéssel foglalkozó más szervek vezetőinek és munkatársainak, köszöntötte a kitüntetett dolgozókat, majd a tervgazdálkodás bevezetésének történelmi jelentőségéről szólt.

— Ez olyan időpont volt népünk és az ország történetében, amikor hatalomfa jutott a munkásosztály, kezdetét vette a szocialista átalakulás és az elmélet .gyakorlattá vált. Ezzel a nagy történelmi kezdettel az ellentmondásos és anarchikus kapitalista fejlődést Magyarországon felváltotta a jövő szocialista, tudományos megtervezése. A társadalmi összefüggés oldaláról megvilágítva: a gazdálkodás alapja, indító és mozgató ereje, célja a tőkés profit helyett a társadalom általános érdeke, a felszabadult dolgozó nép érdeke lett — mondotta.

Nemzetközi,

közös

törvényszerűség

— A szocialista tervgazdálkodás a szocializmus építésének nemzetközi, közös törvényszerűsége. Munkásforradalmat, szocialista forradalmat győzelemre vinni, annak céljait megvalósítani, a szocialista társadalmat felépíteni tudományos, szocialista tervgazdálkodás nélkül nem lehet.

'yan történelmi korban ink, amelyben mind több és b nép lép a szocializmus ra. Az átmenet formái a jializmusban a nemzeti sa- uosságoktól függően változatosak. De mindazokra a népekre, amelyek már ezen az'úton járnak, és azokra is, amelyek a jövőben erre az útra lépnek érvényes, hogy szocializmus tudományos tervezés és tervszerű gazdálkodás nélkül nem lehetséges.

— A szocialista tervgazdálkodás valamikor elmélet volt, a gyakorlatban először a Szovjetunióban vezették be. Emlékszem a Szovjetunió első ötéves tervének nemzetközi fogadtatására. A szocialista tervgazdálkodás bevezetése és megvalósítása osztályharc, és a Szovjetunió első ötéves tervét ennek megfelelően, a maguk módján kétkedéssel fogadták az imperialisták. Azóta viszont a világ megtanult egy új fogalmat, új szót: a szocialista tervgazdálkodás eszméje és ereje az egész nemzetközi közvélemény előtt győzött.

A szocialista tervgazdálkodás döntő sikerét bizonyítja hazánk 25 éves tapasztalata is — mutatott rá > Kádár János, és kiemelte, hogy a tervgazdálkodás segített eltüntetni a háborús pusztítások nyomait, döntő szerepet játszott a szocialista társadalom gazdasági alapjainak lerakásában, megszilárdításában és szerves alkotóeleme a szocialista társadalom teljes felépítéséért folyó munkának.

A terv mélyen érinti a párt politikáját

— Hazánkban a munkás hatalom, a néphatalom a szocialista tervgazdálkodás eredményeként erősödött. Lenin a Nagy Októberi Szocialista Forradalom kezdeti szakaszában hangsúlyozta, hogy a népgaz- flasági terv a párt második programja. A terv mélyen érinti a párt politikáját, az ország politikai és társadalmi fejlődését. Az eszmét a széles milliók gondolkozásukban úgy

mérik, ahogyan az a gyakorlatban megvalósul.

Kádár János elismeréssel beszélt a tervezés tudomáriyos megalapozottságának, módszereinek, technikájának fejlődéséről, és hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítás reformja hozzájárult a tervszerűség, a szocialista tervgazdálkodás erősödéséhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy nagy fontosságú a számítás- technika, de az nem pótolja a marxista módon gondolkodó, kommunista meggyőződésű, a szocialista rendszerrel és célokkal rokonszenvező alkotó emberek szellemi munkáját.

— A tudomány és a szocializmus —, hogy hasonlattal éljek — egy test,' egy lélek, nem lehet egymástól elválasztani. Ha valahol, akkor itt érvényes az, hogy az elméletet és gyakorlatot állandóan fejleszteni kell. Ez elengedhetetlen nemcsak az ötéves tervek készítése idején, hanem a tervezés minden fázisában.

Lehetőség

az előbbre lépéshez

A Tervhivatal előtt álló feladatokra és a magasabb színvonalú tervezésre utalva kiemelte, hogy az Országos Tervhivatal legyen a Központi Bizottság, a kormány és egész népünk számára is olyan mérőműszer, amely népgazdasági összefüggésekben ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a tervek. A közeljövőben a parlament elé kerülő tervtörvényjavaslatról szólva Kádár János elmondta, hogy a tapasztalatok szerint az Országos Tervhivatal hatáskörét növelni kell. Állami munkánk korszerűsítésével összhangban ez lehetséges és szükségszerű.

Hűvösebb az egész évben az éghajlat, a talaj is hidegebb az Ipoly mentén, a Börzsöny alatt, Pest megye legészakibb községeinek határában és mindez kedvezőtlen a mező- gazdaságra. Az őszi munkálatok ezért egyelőre akadozva haladnak ezen a vidéken.

A kukoricatörésnek még nincs itt az ideje, máskor is két héttel később kerül rá sor, mint ahogy délebbre.

Rekordtermést várnak a vidék gazdaságai, de még távolról sem biztosak benne, hogy meglesz.

A búza is sokkal többet ígért, aztán a betakarításkor a sok eső miatt csalódtak reményeikben. Néhány nap múlva látnak hozzá a korai érésű kukorica töréséhez. Jó eredményben bizakodnak, de a közép- és késő érésű kukorica hozamában még komoly kárt tehetnek az esők, meg a korai fagyok. A gyakori csapadék következtében túl nedves a kukorica, nem szárad ki eléggé. Viszont sem elegendő, sem eléggé korszerű, nagy teljesítményű kukoricaszárító berendezéssel az Ipoly menti gazdaságok nem rendelkeznek. Anyagi eszközeik is hiányoznak pillanatnyilag a drága gépek beszerzéséhez.

Szobtó] Bernecebarátiig sok hát a kukorica miatt az aggodalom a tsz-ckben.

Ügyszólván valamennyi tsz jelentős állattartó és csaknem mindegyik éppen az idén tervezi szarvasmarha-állományának növelését. A bernece- baráti Hunyadi Tsz 300 állatot befogadó szakosított tehenészeti telepének építkezése rövidesen befejeződik, benépesítése nem lesz gond. Számottevő szarvasmarha-állományát növelni szándékozik a kemencéi Egyetértés, a vámocmikolai

Kádár János emlékeztetett arra, hogy a Központi Bizottság foglalkozik a kongresszusi határozatok végrehajtásának tapasztalataival. '

— Ha most pillanatfelvételt készítünk fő tevékenységünkről, anínak irányáról, nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országban a hatalom szilárd, érvényesül a párt vezetése, a szocialista népgazdaság alapjai erősek, a szocialista termelési viszonyok megbízhatóan működnek, az emberekben megvan a munkakészség, a bizakodás, s ha az anyagi eszközök nem is elegendőek, a legszükségesebbekkel rendelkezünk. Most már reális alapja van annak, hogy arról beszélhessünk: hogyan tud Magyarország még előbbre lépni a közenesen fejlett országok sorából.

Kádár János elismerően beszélt a gazdasági eredményekről, a beruházási intézkedések kedvező hatásáról. Rámutatott, hogy a szocialista mezőgazdaság ma már érezteti erejét. Az állami gazdaságok dolgozói, a termelőszövetkezeti parasztok a kedvezőtlen időjárási nehézségeket is leküzdötték, bizakodó eredmények ígérkeznek.

Szólt arról, hogy világméretekben mindinkább a szocializmus javára alakulnak az erőviszonyok. Ez is kedvező körülményeket teremt a tervgazdálkodás történelmi tapasztalatainak további hasznosításához, céljaink eléréséhez, népünk boldogulásához.

— A belső és külső feltételek tehát jók. Nyugodtan dolgozhatunk és kell is dolgoznunk. Népünk szocialista jövője biztosítva van — jelentette ki Kádár János, akinek beszédét nagy tapssal fogadták az ünnepség résztvevői.

Vörös Csillag, a nagybörzsönyi Hunyadi, a letkési Ipoly- völgye, meg a szokolyai Béke Tsz is. A sok állathoz sok ta- líarmány kell és ami a szálas- takarmányt illeti, ebben az évben bőven adtak a lucernások. Most vágják a silókukoricát, aminek szintén kedvezett az időjárás. Izoldánként 200, sőt néhol — például a kemencei Egyetértésben — 300 mázsa holdankénti átlagot hoz. S nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is jó az eredmény.

A szántás-vetés azonban sok nehézséggel, lassan halad. Holott

a vontató és vetőgépek

karbantartásával idejében

elkészültek, s kellő számú

csávázógéppel és vetőmaggal rendelkeznek.

Csakhogy a sok eső annyira átáztatta a talajt, hogy — különösen a mélyebben fekvő földeken — még az utóbbi esőtlen napok után sem járhat süllyedés vészélye nélkül a traktor. A hajnali harmatképződés mindennap felér egy kisebb esőzéssel, estefelé pedig megsűrűsödik a levegő pára- tartalma. Más ok is hátráltatja a talajelőkészítő munkát. Az esős időjárás miatt sok helyen ott maradt aratáskor a földön a szalma. Annyira nedves azonban, hogy azóta sem lehetett kazalba rakni, már nem is érdemes, rohadásnak indult. El kellene égetni, de nem fog tüzet. Mindezek ellenére, ha újabb nagy esőzések és korai télies időjárás nem következik be, még a fagyok előtt megbirkóznak a szántással, vetéssel.

Az Ipoly völgye — málnaország, de szamóca- és újabban fekete ribizli termeléséről is nevezetes. Nyáron a bogyós gyümölcs ültetvények kar )an- tartását és növényvédelmi

Elutáztak a polgármesterek

A Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulója alkalmából megtartott budapesti találkozón részt vett polgármesterek szombaton elutaztak hazánkból. A vendégeket Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke búcsúztatta.

ÉRD

Fejlesztési segítség

Évente több mint háromszáz lakást építenek fel az ország legnépesebb községében, s ezek 'túlnyomó része természetesen azonnal élvezheti a villanyáram előnyeit. A nagyközségi tanácsnak elsősorban azok a 'településrészek okoznak gondot, amelyeken

az egymástól távol eső házak közé épültek újak,

s a lakássűrűség már indokolja az elektromos vezeték létrehozását. A hálózatbővítés minden évben tekintélyes részét leköti a fejlesztési alapnak, de még így is sok a kielégítetlen igény. Legutóbb a Földmunkás utcában tervezett vezetéképítésnél merültek fel pénzügyi nehézségek, s úgy látszott, nem sikerül azokat áthidalni. Most mégis elhárultak az akadályok, mégpedig akiként, hogy a nagyközség 200 ezer . forint „gyorssegélyt” kapott

megyei forrásokból, így tehát megépülhet a Földmunkás utca villanyhálózata.

Elutazott a komi együttes

Befejezte magyarországi vendégszereplését a 60 tagú Komi ,Állami Népi Együttes, és szombaton elutazott hazánkból.

munkáit sem fejezhették be a sok eső miatt, most kell hát azt elvégezni. Az elöregedés miatt kiszántott málnák helyett ezekben a napokban több helyen telepítenek málnát,

ez is tavaszról visszamaradt munka. Mindenesetre a mintegy ezer holdas málnaterület nem fog csökkenni.

Ültetnek több tsz-ben fekete ribizlit is jócskán. Az idén 230, jövőre közel 300 hold lesz ebből a jól fizető bogyós növényből, amelynek területe a sza- mócások terhére terjed. Tovább tart ugyanis a szamócaválság, noha az idén elég magas árat kapott érte a termelő. Csakhogy termesztése és főleg szedése nagyon munkaigényes, márpedig az Ipoly mentén is hiányzik hozzá az elegendő munkaerő.

Sz. E.

Gödöllőről

Olsztynba

Hazai és külföldi szereplésekkel öregbítik jó hírüket a gödöllői Agrártudományi Egyetem dalosai. Jártak a Szovjetunióban, majd az osztrák fővárosban, most pedig újabb külföldi turnéra készülnek. Meghívást kaptak Lengyelországba, ahol nyolc napig vendégszerepeinek az olsztyni mezőgazdasági főiskola vendégeként. Az együttes október 3-án indul útnak, s Bartók—Kodály népdalfeldolgozásokkal lépnek pódiumra.

IPOLY MENTI JELENTÉS

Nedves talajon lassú a szántás

A rekordterméshez kevés a ku&bricaszárító

Fölmentés, választás a váci járási pártbizottságon

Ülést tartott az MSZMP váci járási bizottsága. Az ülésen részt vett Barinkai Osz- kárné, az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára, s bejelentette: a Pest megyei párt-végrehajtóbizóttság és a váci járási párt-végrehajtóbizottság együttesen javasolja Balogh László fölmentését — érdemei elismerésével — a járási pártbizottság első titkári tisztségéből, mivel más fontos pártfunkcióba kerül.

A járási pártbizottság elfogadta az előterjesztést, s megadta a fölmentést Balogh Lászlónak, akinek tevékenységét mind Barinkai Oszkár- né, mind pedig a pártbizottság tagjai elismerően, melegen méltatták.

Ezt követően első titkárnak választották meg Baráth Endrét, a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztályának eddigi vezetőjét.

Az ülésen fölmentették — ugyancsak érdemei elismerésével — a járási pártbizottság titkári tisztségéből Jenes Józsefet, akit a járási népi ellenőrzési bizottság elnökének neveztek ki. Az így megüresedett titkári tisztség betöltésére később kerül javaslat a járási pártbizottság elé.

Átadtak egymilliót

I

gaz, csupán kölcsönként. A tény így is figyelmet érdemel, a példa követésre érdemes. Mert ami történt, az ma még ritka eset. Célcsoportos lakásberuházás fedezeteként 1972-ben Pomáz nagyközség tanácsa 800 ezer, Visegrád nagyközség tanácsa 1,5 millió forinttal ren-. delkezett. Az állami támogatásból — mint ezt megtudtuk — Pomázon öt, Visegrádon tíz ún. egyszerűbb kivitelű lakást szándékoztak felépíteni, természetesen megtoldva az ösz- szeget a saját forrásokkal. A helyzet azután úgy alakult, hogy Pomázon képesek egyszerre tető alá hozni az idei évre meg a jövő esztendőre tervezett összesen 12 lakást; van előkészített. terület, terv, építőipari kapacitás, csak éppen pénz nem volt, hiszen az 1973. évi lakások anyagi fedezete januártól áll rendelkezésre. Visegrádon ugyanakkor úgy döntött a tanács, hogy a tíz egyszerűbb kivitelű lakás helyett ugyanannyi komfortosat építenek fel. Megrendelték a terveket, a költségvetést, de erre csak 500 ezer forintot költenek el, s átmene- . tileg megmarad egymillió. A két nagyközség tanácsa hamar egymásra talált, megszületett az egyezség. Visegrád átengedi az egymilliót Pomáznak, s jövőre visszaadja, átutalja utóbbi a visegrádiaknak.

Egyszerű ügylet, s úgy tűnik, természetes. Hiszen miért tartogatná pénzét a visegrádi tanács a „szalmazsákban”, ha az másutt haszonnal szolgálhat? Mindenki csak nyer a dolgon, mi akadálya lehetne az ilyesfajta ésszerű, rugalmas gazdálkodásról tanúskodó megegyezéseknek ?

A legfőbb akadály a megszokottság, a belőle következő merevség, az ebből származó bizalmatlanság, s mindezek foglalata, a bürokratizmus. Ezért egyedi példa ma még a két tanács baráti kézfogása, ne röstell- jük az elkoptatott kifejezést, testvéri segítséget nyújtó, s elfogadó gesztusa, s ezért érdemes a figyelemre.

N

apjainkban széltében, hosszában hallani beruházási megszorításokról, a pénzeszközök föl- használásának korlátozásáról, azaz azokról a kormányintézkedésekről, amelyeket . a népgazdasági egyensúly javítása érdekében hoztak, s amelyeket csak helyeselni lehet, támogatni kell. Ám éppen azért, mert így alakult a helyzet, fokozott szerep jut a meglevő anyagiakkal való gazdálkodásnak, a pénz rugalmas fölhasználásának, azon teendők meglelésének, amelyek előbbre, s amelyek hátrább sorolhatók.

Mindezekben a tanácsoknak még kevés a gyakorlatuk, hiszen önálló gazdálkodásuk nem tekint vissza nagy múltra, alig néhány esztendős. Amikor tehát

kárhoztatunk egy szemléletet, elmarasztaljuk a merevséget, a kép teljessége érdekében azt is hozzá kell tennünk, hogy hosszú éveken át ez volt a természetes, ez volt a gyakorlat, ez a követelmény. így esett meg azután, hogy az egyik helyen költötték a pénzt nyakló nélkül, mert hiszen máskülönben elvész az év végén a „keret”, a másik helyen meg félbemaradt a munka, várva a következő esztendőre szóló pénzforrások megnyitását. Ha csupán a gazdasági reform e visz- szás állapotot szünteti meg, az sem kevés. Ám ennél jóval többre serkentett. Fölismertette a lokális és a közös, érdekek egybeesését, alápvető azonosságát, a célok és az eszközök összhangjának szükségességét, polgárjogot adott a rugalmasságnak, előnyt az ésszerűségnek.

Elvben tehát esztendők óta nincs akadálya annak, hogy megszülessenek a po- mázi—visegrádi ügylethez hasonló, vagy azzal rokon egyezségek, ám a gyakorlatban lassan szerez híveket az új, visszariaszt az értetlenség s a bizalmatlanság — hátha nem kapják mega pénzüket? —, s mert sok helyen még maga a fölismerés sem fogalmazódott meg, hogy ezt lehet. Még napjainkban is túl nagy — a kelleténél legalábbis nagyobb — a naptári időszakok tekintélye, a helyi „naptár” megváltoztatha- tatlanságának hite, ahelyett, hogy a célok rangja rukkolna előbbre, s a helyi meg a szomszédos, de akár a járási meg a megyei „naptár” is a lehető legjobb egyezést szorgalmazva jönne létre. Igaz, a megyei tanács — s a végrehajtó bizottság szakosztályai — tevékenységében egyre gyakrabban tapasztalhatni ezeket az új, a megváltozott körülményeket tükröző törekvéseket, ám a következő lépcsőfoknál, a községeknél még kevés — a lehetségesnél kevesebb — mindezeknek a jele.

S

zükség van nagyobb bátorításra? Természetesen. Ám ennél is fontosabb az, hogy a községek vezetői megtanulják, megértsék és elfogadják a tágabb horizontú gondolkodás létjogosultságát; érezzék és értsék, hogy dolguk nem ér véget a község határánál, sőt, akkor szolgálják igazán a település érdekeit, ha azzal is számolnak, ami a közelebbi meg távolabbi szomszédoknál történi. E gondolkodásmód terjedésének erőszakos gyorsítása nagy hiba lenne. Ám ugyanígy az is, ha nem esnék szó a jó példákról, a követhető utakról, ha ezekre rákerülne az egy fecske nem csinál nyarat bélyege. Ezért, hogy a visegrádiak és a pomáziak adta példát többnek tartjuk, mint szabályt erősítő kivételnek.

Egy új és jó út kezdőpontja lehet ez.

Mészáros Ottó