Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-18 / 246. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CÉGIÉ XVI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1972. OKTÓBER 18., SZERDA Előadások, szaktanácsadások Sokat fejlődött az egészségügyi ellátás Betöltetlen orvosi állások — Védőnőhiány Hazánkban gyakorlatilag megvalósult az összlakosságra kiterjedő betegségi biztosítás, és mindenki részesül egész­ségügyi ellátásban. A közegészségügy helyze­te pontosan tükrözi az emberekkel való törődést, gondoskodást. Az utóbbi években a ceglédi járásban is sokat fejlődött az egészségügyi ellátás. Az alap­ellátás a körzeti és a fogszak­orvosok dolga, de a lakosság számának növekedése a szak­orvosi ellátás kiszélesítését in­dokolja a községekben is. A gyermekekről való foko­zott gondoskodást jelzi a gyermekorvosi szakkörzetek létesítése. Jelenleg egyetlen gyer­mek-szakrendelés van a járásban, Törteién ebben a hónapban indult meg az egészségházQan. Abonyban három körzet ki­alakítását tervezik. Az első­ben 1974 első felében, a má­sodikban várhatóan ugyanen­nek az évnek a második fe­lében látnak munkához a szakorvosok. Gondot jelent a rendelők és az orvoslakások megépítése, bár erre a célra a. községi tanács 1970-ben 200 ezer forintot kapott, mely ter­mészetesen nem olyan nagy összeg, hogy minden kiadást fedezzen, mégis segítség, és a megoldás nagy részben a köz­ségeken is múlik. Albertirsán a tervezett két gyermek- szakkörzetből csak egyikben kezdődik meg a rendelés 1975-ben, tehát legjobb eset­ben is csak két-három év múlva. A járási egészségügyi osz­tályon egy gyermekgyógyász állás betöltetlen. Többször meghirdették, de mindössze egyetlen érdeklődő akadt. Kérdés, hogy a meginduló gyermekgyógyászati körzetek állásaira lesz-e jelentkező szakorvos? Az elképzelés sze­rint olyan orvosok látják majd el a községekben a fel­adatokat, akik a ceglédi kórházban szer­zik meg a szakorvosi ké­pesítést. Ugyancsak gondot okoz a járás bölcsődei helyzete. Abonyban most bővítették a bölcsődéket, a cegtédberceli- ben sincs zsúfoltság. Ezeknek az állapota is kielégítő: a leg­kisebbekre egészséges környe­zetben vigyáznak. Albertirsán, sajnos, nem ilyen jó a hely­zet. A bölcsőde épülete egyáltalán nem felel meg a követelményeknek, és a je­lentkezők felét kellett el­utasítani, hely hiányában. 1971-ben elkészült a csaknem 5 millió forintba kerülő, új, 40 apróságot befogadó böl­csőde költségvetése. Az előké­szület céljaira 1970-ben a já­rási tanács 330 ezer forintot adott, 1971-ben 300 ezer fo­rintot, a jövő évre 600 ezer fo­rintot juttat a községi tanács. 1974-re pedig 2 millió 600 ezer forintot ad a megye. Az épí­tés költségeihez még mindig hiányzik azonban több mint egymillió forint, és várható, hogy a költségvetési terv emelkedik még a megvalósí­tásig. Korántsem megnyug­tató tehát az albertirsai böl- csődések helyzete. Csemőben a két körzeti or­vosi állásból egy már két éve betöltetlen. Többször meghir­dették, még érdeklődő sem akadt. Törteién egy éve nincs védőnő, mert nem tudnak la­kást adni neki, a jelentkezők pedig nem vállalják a kijá­rást. Az egész járásban csu­pán Nyársapáton van lakása a védőnőnek. Kocséron két év óta nincs ápolónő. E gondot jelentő problémák ellenére a járás orvosai, egészség­ügyi dolgozói lelkiismere­tesen végzik munkájukat, technikai felszerelésük kielé­gítő, zavartalan munkájukhoz biztosítottak a feltételek. A járási egészségügyi osztály évenként felméri az igénye­ket és igyekszik azok kielé­gítésére megoldást találni. Mindén községben van fogszakorvos, kivéve a csa­tolt községeket: Kőrőstetét- lent, Mikebudát, Nyársapátot. Kocséron jövőre készül el a fogorvosi rendelő és lakás. Erre a célra a megyei egész­ségügyi osztálytól 150 ezer forintot kértek, de az építés költségeihez a községi tanács is hozzájárul. Rutinos biztonsággal FODOR TAMÁS MŰSOROS ESTJE Fiatal előadóművész önálló estjét rendezték meg október 16-án, a Kossuth Művelődési Központban. Fodor Tamás a húsz éven jóval felüli nem­zedékhez tartozik, ez megha­tározta műsorának jellegét, gondolatiságát. A feszesen szerkesztett összeállításban, kezdő, fiatal költőkön kívül, az idősebb generációhoz tar­tozó, de a mai fiatalok ener­gikus, erőteljes, ugyanakkor szorongó, a világ gondjaira megoldást kereső magatartá­sával foglalkozó költőket szó­laltatott meg. Aki nem isme­ri a legújabb magyar költé­szet formanyelvét, nem talál kapcsolatot a versekben meg­fogalmazott gondolatokkal, vagy nem érzi azok líraiságát, annak Fodor Tamás műsora kevés élményt nyújt. Ö maga tehetséges előadó, rutinos biz­tonsággal nyerte meg a hall­gatóság figyelmét, de nem mindig eredeti színészi meg­oldással. Ügy éreztük, sokszor külsődleges eszközökkel pó­tolta azt, amit a szavaknak, a verssoroknak kellett volna elérniük. A jórészt tíz és húsz év közöttiekből álló közönség és a kitűnő versek között sok­szor támadt — érthető mó­don — távolság, hiszen a köl­tők a hat-nyolc évvel idősebb korosztály problémáit fogal­mazták meg. A műsorban közreműködött Vitai Ildikó, aki szép ének- hangjával tette színesebbé a sokoldalú, igényes összeállí­tást. Domonkos Imre összekö­tő szövege sokat segített a hallgatóságnak abban, hogy a műsort értsék. Bár úgy hisz- szük, hogy a versek önma­guk is közlik velünk a költők hangulatait, érzéseit, gondola­tait, ha az előadóművész hí­ven tolmácsolja azokat. K. A. A községekben egyszer tartanak terhes- és szak- tanácsadást havonta. Abonyban, a kismamák szá­ma miatt, kéthetenként van ilyen tanácsadás. 1971-ben a járási védőnőt bízták meg az egészségügyi szaktanácsadá­sok megszervezésével. Albert­irsán és Abonyban havonta tartottak nővédelmi tanács­adást, ez bővült később álta­lános egészségügyi tanács­adássá. Ceglédbercelen az Egyetértés Termelőszövetke­zettel szerződést kötött a já­rási egészségügyi osztály egymás munkájának segíté­sére. Itt vezették be először a munkahelyi tornát is. Egész­ségügyi előadássorozatot tar­tottak, és a tsz-ben megalakult az öt tagból álló társadalmi egészségnevelési csoport. Közös munkatervet dolgozott ki az egészségnevelési kérdé­sek megoldására. A megnövekedett igények­kel lépést kell tartami, külö­nösen az egészségügy terüle­tén. Az utóbbi évtizedekben az orvostudomány sokat fej­lődött: ezt a haladást az em­berek szolgálatába kell állí­tani. ✓ Khim Antal Szüretelnek a gimnazisták A város általános iskolái­nak tanulói után, ezekben a napokban a középiskolások serénykednek a közös gazda­ságok földjein. A héten a Kossuth Gimnázium diákjai vesznek részt a szüreti mun­kákban. KPVDSZ kulturális napok Múzeumlátogatások, előadás A KPVDSZ kulturális na­pok keretében, október 17-én, a fővárosban, a Vendéglátó­ipari Múzeumot tekintették meg a Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat ceglédi dol­gozói. Október 22-én, vasár­nap délután, a Szépművésze­ti Múzeumba mennek, tárlat­látogatásra. „Irodalmi sza­kácskönyv” címmel tart elő­adást hétfőn, a Berda kocs­mában, Halasi Mária újság­író, a Gasztronómiai Újság­írók Világszövetségének alel- nöke. Közreműködik Székhe­lyi József, a kecskeméti Ka­tona József Színház művésze. Huszonnegyedikén ünnepélyes keretek között nyitják meg az ez évi politikai oktatást. Fogy a fűtőolaj Vegyék meg időben A Pesti úti üzemanyagtöltő állomáson máris nagy forgal­mat bonyolítanak le a fűtö- olaj-kút eladói. Az előrejel­zések szerint, az idén bem számítanak fennakadásra. S hogy valóban így legyen, ké­rik az olajkályha-tulajdono- sokat, ne hagyják a vásárlást a téli hónapokra. Törköly a föld alatt Készül a kisüsti JÓL FIZET A VÖRÖSSZILVA A ceglédi Kossuth Tsz mel­léküzeme a Körösi út melletti szőlőtelepen levő szeszfőzde, melyben most is éjjel-nappal főzik a jó kisüsti pálinkát. — A közös gazdaság azért tartja fent ezt az üzemet — mondotta Boda József helyet­tes vezető —, hogy a szőlőjéből és a gyümölcstelepeiről kike­rülő hulladékgyümöcsöt pálin­kaként hasznosíthassa. A ta­gok és a környékbeliek cefré­jét is kifőzik. A szeszfőzde előtt nagy göd­rökben tárolják, és tartósítás céljából homokkal födik be a termelőszövetkezet bornak ki­préselt szőlőtörkölyét, melyből a szilvacefre kifőzése után, törkölypálinkát főznek. Má­sutt, sok helyen, a trágyára dobják a kipréselt szőlőtör­kölyt, itt meg pálinkát főznek belőle. — A múlt esztendőben mint­egy 150 hektoliter pálinkát főz­tünk az üstökben — mondotta Pál János fűtő. — Az idén se lesz sokkal kevesebb, bár sok szilvát exportra értékesítettek, a szőlőtermést pedig rontotta a jégverés. Most a vörös- és kékszilva- pálinkát főzik, a tagok és a környékbeliek részére. Látoga­tásunkkor Krenyóczi Istváné folyt a csöbörbe. — Hogy fizet a cefre? — Elég jól. A vörös szilva hektónként 8, a kék 9—10 li­tert is megad. — Mennyi a költsége? — A főzetők adják a tüze­lőt. A főzési illeték 75 forint hektoliterfokonként, ami kö­rülbelül 2 liter pálinkának fe­lel meg, és 15 százalék „dézs- ma” jár a főzdének. — Milyen erőset főznek? — Általában 51 és fél foko­sat — mondta az üzemvezető­helyettes —, és pálinkánknak egész Cegléden jó híre van. K. L. TÉLI DIVATBEMUTATÓ. A ceglédi áruház, a porcelán- és kerémia-, valamint a var­rógépkiállítás után, újabb programmal várja az érdek­lődőket: az emeleten, a jövő héttől, lakástextil-bemutatót és vásárt rendeznek. E hónap végén az áruház ruhakollek­cióját fővárosi manekenek mutatják be a téli divat iránt érdeklődő közönségnek, az Alföldi Étteremben. Utazni szerető emberek va­gyunk: erről nemcsak a MÁV, hanem az idegenforgaimi hi­vatalok is tanúbizonyságot te­hetnek. Évente sok-sok ezren indulnak útnak világot lát­ni, s legtöbbjük, azon túl, begy élményekre vágyik, szereti a kényelmes, biztonságos, zök­kenőmentes utazást. Ebben kap segítséget azzal, hogy az IBUSZ által szervezett utak közt válogatva, kikeresheti a számára legmegfelelőbbet. A négy égtáj felé Arra, hogy a ceglédi járás­ból és a városból hányán, merrefelé jártak az év eleje óta, Mészáros Piroska, az IBUSZ-kirendeltség vezetője tud választ adni. A kirendelt­ségen dolgozóknak bőven volt tennivalójuk nemcsak a fő­szezonban, hanem előtte is. A múlt évhez viszonyítva, jócs­kán emelkedett a valutafor­galmuk, mivel valutabevál­tással is foglalkoznak. Ez az emelkedés jórészt annak kö­szönhető, hogy több lehető­ség nyílt a szocialista orszá­gok látogatására. A rendőrka­Szintezik a szegélyköveket A Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat Csató Mihály brigádja tovább építi a Malomtószélen, a Kozma Sándor ut­ca és a Kátai út közti összekötő utat. A kötőzuzalékos, hideg- aszfalt út több mint 7 méter széles lesz. A Mező Imre utcáig az első szakasszal el is készültek. November 10-re újabb, 250 méteres szakasszal végeznek. A képen: élszegély lerakásához szintezik az előregyártott szegélyköveket. Apáti-Tóth Sándor felvétele pitányság szinte alig győzött eleget tenni a piros útlevelet igénylőknek, az IBUSZ úgy­szintén. Az emberek egyik napról a másikra' szerettek volna útnak eredni. Ki a ma- zuri tavakra volt kíváncsi, ki a Tátra felé kíváncsiskodott, mások az erdélyi Gyilkos-tó romantikus vidékére szerettek volna eljutni nyári szabad­ságuk ideje alatt. A ceglédi IBUSZ-iroda szer­vezésében mintegy 20—25 turistacsoport indult külföld­re, a négy égtáj felé. Több mint háromszázan a főváros­ból, vonattal, repülőgéppel, busszal induló csoporthoz csatlakoztak. A városban né­hány vállalat, az ÉVIG Kis­gépgyára, a KÖZGÉP, a Ci­pőipari Vállalat, sok alkalom­mal szervezett önálló csopor­tot egy-egy külföldi útra. Tsz- csoportok már szinte rend­szeresen indulnak, és szintén rendszeres az érdeklődés a mezőgazdasági, tanulmányút jellegű utazások iránt. Télidei program A tél közeledtével kicsit alábbhagy az utazási kedv, s egy időre szünetelnek is a cso­portos utazások. Ez, persze, nem zárja ki azt, hogy egyéni utazóknak ne adjon segítséget az IBUSZ, ha most szeretné­nek világot látni. Okmányok beszerzésében, pénzváltásban, jegyek vásárlásában és még hazai, illetve külföldi szál­lodafoglalásban is segítenek szívesen. Csoportos utak majd decem­ber végén lesznek ismét, amikor a szilveszterezni indulókat vi­szik messzi földre. Cegléden Csehszlovákiába, Lengyelor­szágba, Bulgáriába induló csoportokat szerveznek. A ter­vek szerint, ezek a csoportok december 28-án indulnak Ceglédről. Belföldi szilvesz­teri kirándulásokat is tarta­nak, melyeknek csoportjai Aggteleken, Szombathelyen, Sopronban, Pécsett vagy Do­bogókőn, az új Nimród Szál­lóban köszönthetik az új esz­tendőt. Kétnapos útra, vidám évbúcsúztató programot szán­nak azoknak, akik a buda­pesti Volga, Budapest, Sza­badság vagy Gellért szállóban szeretnének szórakozni. Kis utak A jövő évi tervek már ké­szülnek, s valószínűleg novem­berben már a közönség elé kerülnek az 1973-as útaján­latok. A szokásosokon kívül újabb választékkal bővülnek az utazási lehetőségek: lesz­nek 4—5 napos, olcsóbb utak, azok pedig, akik messzebbre vágynak, eljuthatnak Spa­nyolországba, vagy Keletre. A spanyolországi utakkal kap­csolatban egyébként már eb­ben az évben is sok ceglédi érdeklődő kereste fel az IBUSZ-irodát. E. K. ASZTALITENISZ Rangadó, sok szurkoló előtt A Ceglédi VSE NB Il-es asztalitenisz csapata legutób­bi bajnoki mérkőzésére, Ceg­léden, nagyszámú szurkolóse­reg volt kíváncsi, s nem vé­letlenül. A CVSE az NB I. ka­pujában áll, s a DVTK elleni rangadó sorsdöntő volt. A várva-várt ceglédi győzelem megszületett, a kitűnő soro­zat tehát tovább folytatódott. Az együttes négy pont előny­nyel, három fordulóval a be­fejezés előtt, pontveszteség nélkül vezet az eddig két ve­reséget elszenvedett DVTK előtt. Ceglédi VSE—Diósgyőri VTK 20:5. Győztek: G. Biró (5), Ku­(4), delich I. (5), Réthi dr. Farkas (3), Bodrogi (3). Az idény legjobb mérkőzé­sét vívta a csapat. A szám­szerű eredmény túlzó, hiszen nem egy találkozó, óriási csa­ta után, 2:l-re dőlt el, s ezek­ből néhány akár a vendégeké is lehetett volna. A ceglédi fiúk mindegyike jól játszott. G. Biró és Kudelich I. min­den ellenfelét legyőzte, Réthi dr. veretlenségét utolsó mér­kőzésén vesztette el. A Vasutas a rangadón biz­tos győzelmet aratott, így, a papírforma szerint, nem vesztheti el a bajnokságot, elérheti kitűzött célját: az NB I-be jutást. U. L. Hajón, buszon, vonaton és repülőn Cegiédi világjárók Jövőre olcsóbb utakat is szerveznek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom