Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-03 / 233. szám

-éS)F ^ 1972. OKTOBER 3., KEDD “^úrtap 3 Jobban figyeljenek a tagok A megyei NEB tapasztalatai Gazdag volt az idén Pest megyében a nyár művészeti programja ELNÖKSÉGI ÜLÉS A NÉPFRONTBAN !i Ismeretes, hogy az érvényes szövetkezeti törvény az önte­vékenységet, a kezdeménye­zést, az önállóságot kívánja elősegíteni, mégpedig oly mó­dom, hogy a szövetkezet egé­szét érintő legfontosabb kér­désekben csak a közgyűlés dönthet. Ez így demokratikus, így helyes. A közgyűlés tag­jai azonban a szövetkezet dol­gozói, akik nem értenek, és nem ás érthetnek a számok nyelvén, így aztán — ritkán •ugyan, de — akad olyan veze­tőség, amelyik kihasználja ezt : A Pest megyei Népi Ellem- I őrzési Bizottságon elmondták, jhogy a megye minden hato­dik szövetkezeténél felfedez­lek kisebb nagyobb szabály- ítalanságokat. Mélyek a leg­gyakoribb szabálytalanságok? i iTörvénytelen jövedelem Az első és legáltalánosabb a 'törvényesnél magasabb sze­mélyi jövedelem, amelynek többféle módját találták ki egyes ÁFÉSZ^eknél, szakszö­vetkezeteknél. Helyenként úgy jutnak rendkívül nagy össze­gekhez néhányan, hogy ha a szövetkezetnek valamilyen gépe hiányzik, azt kölcsön­veszi a tagoktól, s olyan ma­gas szerszámhasználati díjat fizet érte, amiből két-három hónap alatt megvásárolhatná a gépet. Máshol az üzletkötők jutnak havonta tízezer forin­ton felüli összeghez oly mó­don, hogy 3500 forintos fize­tésük mellé átalány- (szállo­dai és úti) költségként 8 ezer forintot is elszámolnak. Ané- <pi ellenőrzési bizottság egyik iilyen esetben megállapította, fhogy az üzletkötő bár felvet­te a pénzt, ki sem mozdult la­kóhelyéről, a fővárosból. f A magas személyi jövedel­mek másik típusa, amikor a Szövetkezet magánvállalkozá­sokhoz adja a nevét. Ennek a -maszek benzinkutaktól, a ma­szek vendéglőkig többféle vál­tozata van, mégis a leggyako­ribb a szabálysértés a fuvaro­sásnál. Egy-egy gépkocsiveze­tő sokszor oly nagy mennyi­ségű célrészjegyet vásárol, amelyért a szövetkezet egy teherautót vehet. A kocsit az­után — a tapasztalatok szerint sági újjáépítése nyomban a felszabadító Szovjet Hadsereg bevonulása után megindult, midőn a kiköltöztetett lakos­ság visszatérhetett kifosztott otthonaiba. Benesov járásnak bizonyos kapcsolata van az első világ­háború kitörésével is. A járá­si székhelytől nem messze áll a napjainkban is jó állapotban lévő kastély, amelynek érde­kességei közé tartozik a nagy vadászgyűjtemény, amely Fer­dinand d’Este, a Szarajevóban meggyilkolt osztrák—magyar trónörökösre emlékeztet, aki­nek halála szolgált ürügyül 1914-ben az első világháború kirobbantására. Konopisté ma leginkább a turisták úticélja és számukra ma további érde­kességeket létesítették. A Ces- ké Budejovice felé futó or­szágút mentén igen szép mo-. tel épült, s a várkastély köz­vetlen szomszédságában pedig stílszerű vadászlakot állítot­tak fel. Ezt különösen a va­dászidényben használják ki. Az állati erdőgazdaság e tájon külföldi vendégek részére ha­talmas fácánvadászatot szo­kott tartani, s e célra a fácá­nos vadállományát mestersé­ges keltetéssel is szaporítják. A járás másik, keleti olda­lán a hegycsoportból kimagas­ló 838 méteres Blaní'k-hegyhez fűződik a legenda, hogy ott alussza álmát szent Václav (Vencel) cseh fejedelem és csa­pata, amely akkor ébred fel és jő a nép segítségére, amikor a legrosszabb sora lesz. A Bla- níkról keleti irányban tekintve lem legendás, hanem valósá­gos segítséget látunk érkezni: a tiszta Zelivka-folyót felgyúj­tó vízi erőmű szinte szomj­haléitól menti meg a főváros milliónyi és a kerület több százezernyi lakosát. A nagy — tízezer forint „használati díjért” a gépkocsivezetők ren­delkezésére bocsátja, aki ma­ga írja a menetlevelet, fel­vesz rakodómunkásokat stb. A bevételekből egyedül gaz­dálkodik, elteszi a benzinre- valót, kijavíttatja a kocsit, de — és ez sem elhanyagolható szabálytalanság — nem fizeti ki a rakodók SZTK-járulékát. A legérdekesebb ebben az esetben, hogy a szövetkeze­teknek nincs is igényük a szállítókapacitás nagy részére, az összes fuvarozás 83,4 száza­lékát idegeneknek végzik. És hogy ez a tevékenység mek­kora jövedelemhez juttat egyeseket, nézzük meg egy példán. A budaörsi Előre Szakszövetkezetnél a legjob­ban kereső gebines gépkocsi- vezető egyes hónapokban 72 564 forintot tett zsebre, az utána következő 59 541 forin­tot, a többiek csupán 26—29 ezret. Reprezentálás ? A második, a tagság egészét megkárosító szabálytalanság, a magas reprezentációs költ­ség. Nem egy közgyűlés jegy­zőkönyvében a reprezentációs célokra fordítandó összeg a termelési érték százalékában szerepelt. De mit tudhatja a baromfitenyésztő, vagy a ker­tész, hogy a termelési érték 0,8 százaléka 80 ezer forint is lőhet Mert ha összegszerűen hallanák a tagok, nyilván nem szavaznának meg például 300 ezer forint vagy a fölötti reprezentációs keretet, hiszen mégis csak sok naponta ezer forint italokra, kávéra, süte­ményre. Ilyen esetben csakis a közgyűlés félrevezetéséről, helytelen tájékoztatásáról van szó. A megyei NEB épp azt hiányolja a szövetkezeti tör­vényből, hogy eigy-egy ilyen javaslat értelmi szerzőjét nem lehet felelősségre vonni. A szövetkezetek egyik leg­súlyosabb következményekkel járó szabálytalansága a hibá­san összeállított mérleg, a va­lóságosnál nagyobb nyereség kimutatása, a helytelen adó­bevallás, nem megfelelő alap­képzés. Általában azzal a cél­lal követik el, hogy többet oszthassanak év végén. Ez építkezés jelentősen kihatott a járás életére, többek közt az­zal is, hogy egyes lakott tele­pekről az elárasztott területen el kellett költöztetni az embe­reket, akik számára új város­kát építettek, amelynek neve Nővé Královice. A járással azonban nemcsak az kerül kapcsolatba, aki a cseh föld szépséges tájára ellá­togat. Hiszen a vlasimi fegy­vergyárban gyártják a világ sok országába exportált, kere­sett vadásztöltényt, Tynec nad Sázavou pedig a világszerte is­mert s az idei hatnapos ver­senyen is kitűnően szerepelt Jáwa-motorkerékpár városa. A mezőgazdasági dolgozók is si­kerrel használják ki a kedvező természeti feltételeket. Az ipari és mezőgazdasági termelés eredményei folytán alapvetőleg megváltozott a dolgozók élete a járásban. Hi­szen csak az utolsó két év alatt több mint tíz százalékkal emelkedett az ipari termelés, a mezőgazdasági pedig még en­nél is többet produkált. A la­kosság életszínvonalának emelkedését jelzi például az, hogy az utóbbi évtizedben tel­jes 61 százalékkal növekedett a dolgozók jövedelme. Ezért tűzték ki célul az ötödik öt­éves tervre a valóban igényes feladatok megvalósítását. „Az ipar termelési tervét el­sősorban szocialista racionali­zálással, a mezőgazdaságban összpontosítással és szakosí­tással teljesítik, öt tizenegy- ezer hektár nagyságú, 11 koo­peráló üzemet létesítenek, s hat és fél ezer hektáron 200 métermázsa burgonyát tervez­nek hektáronként. Évente fél- milliárd koronát szánnak az új technika és a technológiai eljárások bevezetésére.” (Folytatjuk) nemcsak a népgazdaság meg­károsítása miatt súlyos vét­ség, hanem a szövetkezet egé­szének hosszú távú gazdálko­dása szempontjából is. Ha ugyanis tavaly a megtermelt- nél nagyobb nyereséget mu­tattak ki, tehát többet is osz­tottak, ezzel csökkentették a következő évek fejlesztési le­hetőségeit, az az alacsonyabb termelési érték elérésével az idén kiderül, vagy csak jövő­re, de minél később, annál sú­lyosabb lehet a veszteség. Mert a „tévedések” akkumu­lálódnak, azaz összeadódnak, s ha későn veszik észre, sza­náláshoz is vezethet. Alaposabban A NEÍB tapasztalatai szerint az utóbbi években csökkent a szövetkezetek külső ellenőr­zése, ugyanakkor a közgyű­lésnek nincs módja a vezető­ség minden döntésének felül­vizsgálatára. A szövetkezetek többsége általában jól gaz­dálkodik, de mindig akad — szanálandó szövetkezet, ami jórészt a külső ellenőrzés hiányának tudható be. Még messze van ugyan az év vége, mégis már most felhívja a NEB a szövetkezeti tagság fi­gyelmét, hogy csak olyan ja­vaslatokat fogadjanak el, ame­lyeket megértettek, s saját ér­dekükben tegyék szóvá a köz­gyűlésen, ha valamilyen sza­bálytalanságot észleltek év közben. A szövetkezetek el­lenőrző bizottsága pedig a ko­rábbinál alaposabban vizsgál­ja meg a zárszámadást, hogy aprólékosan be tudjon számol­ná a tagságnak.----------------- jöttem ide | 1947-ben | dolgozni, ko­----------------- rábban var­rógép mellett ültem. Először két vagy három gépre fi­gyeltem, aztán átállt az egész szövődé a négygépes rend­szerre, később felszólítottak, hogy hat gépre figyeljek, ha nem tetszik, mehetek más munkahelyre, tavaly kértek: kevés a szövőnő, vállaljunk nyolc gépet — minden válto­zott az évek során, csak a berendezés nem, a gépek het­venévesek. A szövőnő cseréli a csévét a vetélőben, megnézi, hogy nem szálkásodott-e a favetélő, ellenőrzi a lánchengert, ame­lyen a szövet hosszanti szá­lai vannak, és nagyon figyel, a gépen semmi sem automati­kus, nem állítja meg semmi, ha a szál elszakad, mindent a szövőnőnek kell észreven- nie. Jobbról-balról négy-négy gép áll, ezek előtt kell ro­hangálnia, augusztus elsején leadtam két szövőszéket, mert már nem bírtam to­vább, visszeres lett a lábam, kórházba kerültem. 7 ... ,---------------i a gePen. I Minden mozog | nem le­------------------------- hét sem­mit betakarni, az ütőfa ott csattog mellettünk, ez min­denkit megüt, jól, alaposan, egy munkatársnőmnek eltörte az ujját. A művezetők azt mondják, meg kell tanulni tisztelni az ütőfákat. Kégeb- ben nem voltak vetélőfogó­Te gnap délután Csala László elnökletével ülést tartott a Hazafias Népfront Pest me­gyei Elnöksége. Elsőként Fá­bián Zoltán író, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának alelnöke összegezte a megye nyári kulturális életé­nek tapasztalatait. Mint beve­zetőjében elmondotta, Pest megye nyári művé­szeti programja rendkívül gazdag, sokszínű volt. Gyakorlatilag a rendezvények mindegyikénél — kisebb-na- gyobb mértékben — szerepet vállalt a Hazafias Népfront, hol erkölcsi támogatással, hol kezdeményezőként, szervező­ként. Fábián Zoltán ezután részletesen elemezte a külön­böző kulturális rendezvénye­ket, rendezvénysorozatokat. El­ismeréssel szólt a Pest megyei Tanács díszudvarán megtar­tott hangversenyekről, a Szent­endrei Teátrum hagyományt föltáró, hagyományőrző szere­péről, Pest megye részvételé­ről a Röpülj páva-körök or­szágos bemutatója megszerve­zésében. összességében kedve­zően értékelte a különböző te­rületi napok (szobi napok, pi­lisvölgye napok, Fóti ősz stb.) jelentőségét. „Legyenek ilyen rendezvények — mondotta —, ha egy terület meg akarja mu­tatni magát önmagának, a vi­lágnak, legyen erre mód, de csak akkor van értelme ezeknek a rendezvénysoro­zatoknak, ha valóban fel lehet ragyogtatni valamit.” Országosan iá egyedülálló példaként említette a zebegé- nyi Szőnyi István Múzeum eredményes fáradozásait a mű­vészetek komplex megismerte­rácsok, csak úgy repkedtek a fáik, minit az ágyúgolyók. A zajt annyira megszoktam, hogy nem is érzem. Hat hé­tig kórházban voltam, ami­kor újra bejöttem a szövő­débe egy óráig fájt a fülem. Mégis az a rossz, ha állnak a gépek, a csendes szövődé olyan, mint egy elhagyott ott­hon. Ha én dolgozom, soha­sem hallom a zajt. Természe­tesnek veszem, mint azt is hogy otthon csend van. A csat­togásból tudja az ember, hogy mennek a gépek, rögtön meg­hallom, ha valamelyik leáll. Ezt érzi az ember. Minden munkának van ká­ros következménye, itt egy asszony tizenöt éve egy ve­sével dolgozik, mégsem ke­res más munkahelyet. Én azért szoktam meg a szövő­dét, mert a felszabadulás után sehol sem lehetett elhelyez­kedni, a kötöttárugyárban is csak háromhónapos szerző­déssel dolgoztam. Jelentkez­tem a munkaközvetítőnél, iz­gultam, lesz munka, milyen tése, megszerettetése érdeké­ben, a pomázi Kertbarátok Klubja szakmai, politikai, kul­turális tevékenységét. Példa­mutató az a társadalmi össze­fogás, amely a visegrádi szín­játszó napokat létrehozta — mondotta — s immáron ne­gyedik éve életben tartja. Számos országos visszhan­got is kiváltott művészeti-kul­turális rendezvényt kezdemé­nyezett a népfront, mint pél­dául a Móricz Zsigmond halá­la 30. évfordulója megemléke­zéseit és a fiatal írók visegrá­di tanácskozását. Fábián Zoltán beszámolója az eredmények elismerése mellett — jogosan — a többre törekvést, a magas fokú igé­nyességet tükrözte. A továbbiakban dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója, a népfront megyei alelnöke az 1971—72-es okta­tási év tapasztalatait összegez­te és vázolta az új oktatási év feladatait. A népfront téli tö­megpolitikai oktatása kereté­ben összesen 320 tanfolyamon 2195 előadás hangzott el, s a hallgatók száma meg­közelítette a tizenötezret. A feladatok között mindenek­előtt az előadások színvonalá­nak emelését jelölte meg, a klubszerű, a vitafórumszerű formák keresését, alkalmazá­sát. A minőség javítása mel­A közlekedéspolitikai kon-1 cepcióról szóló kormányhatá­rozat végrehajtásának része- | munka — mindenki várt a so­rára. Mi betanított munkások va­gyunk, hat hónap alatt meg­tanuljuk az alapfogásokat, de hogy kiből lesz jó szövőnő, az tehetség kérdése. Jól be kell osztani minden percet, jó szem, szervezőkészség, figye­lőképesség kell ide. A hat gé­pen megkeresem a havi két­ezer forintot. A zajt a munkával együtt szoktam meg. Akkor vettem észre, hogy nagyothallok, ami­kor kétszer-háromszor meg­kérdeztem: mit mondasz? Hangosan nem lehet beszélni a szövődében, mert eltorzul a száj. Mi süketnémákkal is tökéletesen tudunk beszélni, jól olvasunk a szájról. Sü­ketnéma művezetőnk is van.------------------ nem szere­I A csendet | tem, a magá­------------------ nyosságot. Kibírhatatlan nekem az egye­düllét. Nem vágyom a csend­re, otthon a rádió mindig szól, inkább társaságba sze­retek menni. Ügy érzem, az elmúlt évtizedekben nem vál­toztam semmit. Talán nyu- godtabb lettem, amióta a gye­rekek megnőttek, nem kell óvodába, iskolába cipelni őket. A lányom férjhez ment, kis- unokám van. Tíz kilót híz­tam azután, hogy a gyerekek a saját lábukra álltak. Jól érzem magam, csak a lábam fáj. Szanyi Istvánná vagyok, hu­szonöt éve dolgozom a Ma­gyar Selyemipar váci Bélés­szövőgyárában. lett bizonyos mennyiségi nö­vekedést is terveznek, a prog­ramban a tavalyinál mintegy 400-zal több előadás szerepel. Dr. Barna Lajos ezután mél­tatta az állami oktatás helyze­téről és fejlesztésének felada­tairól szóló határozatot, s ele­mezte a népfront szerepét en­nek megismertetésében, végre­hajtásában. Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságának titkára beszámolt a bizottság legutóbbi elnökségi ülése óta végzett munkájáról és a társadalmi munkabizott­ságok tevékenységéről. A me­gyei népfrontbizottság mellett eddig öt társadalmi — a köz­ség- és városfejlesztési, a bé­ke-barátság, a nőbizottság, a társadalompolitikai és a kultu­rális munkabizottság — ala­kult meg, s tartott a munka- tervek szerint üléseket. Az oktatási munkabizott­ság a közeljövőben alakul meg. A népfront megyei titkára méltatta a megye értelmiségé­nek szerepét a népfront mun­ka minden területén, s első­sorban a művelődéspolitikai tevékenységben. Az elnökség ezután Pest me­gye értelmiségéhez szóló fel­hívást fogadott el a közös munka, a közös tevékenység teljesebbé, gazdagabbá tétele érdekében. ként fokozatosan felülvizsgál­ják a kisebb vasútállomások ún. kocsirakományú árufor­galmát, azaz a vagontételben való fuvaroztatás igényeit és lehetőségeit. Az év folyamán már több Pest megyei településen is megszűnt a valóban csekély, s éppen ezért gazdaságtalan forgalom, most pedig döntés született arról, hogy Piliscsaba és Tá­borfalva állomásokon is föl­számolják a kocsirakományú áruforgalmat. Naponta 73—74 tonna árut kezeltek Piliscsabán, Tábor­falván még ennél is keveseb­bet, s mindkét helyen mód van arra, hogy a szomszédos — nagyobb — állomásokról közúton juttassák el a külde­ményeket rendeltetési helyük­re. így Piliscsaba a jövőben Pilisvörösvárott, Táborfalva pedig Örkényben adhatja fel, illetve veheti át vagontételű szállítmányait. A közúti szállí­tás a fuvaroztatóknak ugyan többe kerül, de a költségkülönbözetet a MÁV megtéríti, s még ennek figyelembevéte­lével is jelentős megtakarítás mutatkozik, s ez joggal indo­kolja az átszervezést. Gondoskodás történt arról is, hogy Pilisvörösvár és Ör­kény állomások zavartalanul lebonyolíthassák a megnöve­kedett forgalmat, s ugyanak­kor mindkét helyen az állo­máshoz vezető utat fokozottan karbantartsák. Egyébként a vizsgált helyek között volt Herceghalom is, de itt az áru- mennyiség az elmúlt években növekedett, meghaladja a na­pi hat vagont. Az elemzések szerint nem mutatkozna megtaka­rítás a kocsirakományok Biator- bágyra történő irányításával, s így Herceghalom továbbra is fogadhatja a küldeményeket. Moszkvába utazott az MSZBT delegációja A Szovjetunió megalakulá­sának 50. évfordulója tisztele­tére Moszkvában Október ". és 5. között nemzetközi kon­ferenciát rendez a Szovjei Baráti Társaságok Szövetsége. A történelmi évfordulóról megemlékező tanácskozásra hétfőn elutazott az MSZBT országos elnökségének három­tagú delegációja. (A szövődében több az idegi panasz, a neurotikus tünet, a kifáradás. Sok fiatal elmegy, mert nem bírja a zajt. Még a férfi technikusok is nehezen viselik, ha jobb helyet találnak, kilép­nek. A szövődében klímaberendezés vizet párologtat, hatvanöt százalékos relatív légnedvességre van szükség, különben pat­tannak a szálak, így meg csak az idegek. Korábban 310 szövő­munkás hallását vizsgálták, megállapították, hogy 70,4 száza­lékuk hallása csökkent. Húszévi zajhatás alatt végzett munka után valamennyi vizsgált szövőnőnél nagyothallást állapítottak meg. Vácott egy idegorvos panaszkodott, hogy a szövőgyárból kiszűrődő zaj miatt nem tud aludni. Később elcserélte lakását, elköltözött.) Fóti Péter Czibor Valéria Ne hangosan, mert eltorzul a száj! (A zaj erőssége több mint 80 decibel, a szövődében a vetélő , csattan, a szíjak zörögnek. A vízcseppes — csepp lövi át a fo­nalat —, a légfúvásos, a ragadókaros gépek csendesebbek. A zajelnyelés, a gépek burkolása megoldatlan és költséges. A mo­dern svájci automaták még magasabb sivító hangot adnak, amely elviselhetetlenebb, mint a hagyományos csattanás; kor­szerűsödik a gép, nő a fordulatszám, s a zaj is erősödik. Csak egyénileg lehet védekezni: fülvédővel, svéd vattával — az idő­sebb szövőnők nem használnak semmit, az intelem ellenére: a zaj foglalkozási ártalmáért csak akkor jár kártérítés, ha a dol­gozó védekezett. A szövődében minden mozog, nagy fadoron­gokat szíjak tartanak, ez a bot csattan a vet élőn, háromféle vaspálcika jár le-fel, a selyemszálak Vibrálnak az avatatlan szeme előtt — zúgó, csörömpölő, fülhasogató lárma tölti be a termet.) ZAJ Rakodás a szomszédban Fuvarozás, megtakarítással

Next

/
Oldalképek
Tartalom