Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-17 / 245. szám
4 ““i&Círiap 1972. OKTÓBER 17., KEDD A Uj otthonban Tanévnyitó a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében ; Tanévnyitót tartottak tegnap délelőtt Pécelen, a Pest megyei Tanács oktatási és továbbképzési intézetében, fennállása óta a másodikat. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára rövid beszédben méltatta a tanácsi iskola eredményes első tanévét, a tanácsi dolgozók rendszeres és tervszerű politikai és szakmai továbbképzésének jelentőségét. Az elmúlt tanévben — szűkös viszonyok között, Aszódon — több mint 800 különböző beosztású tanácsi dolgozó vett részt egy-három hetes továbbképzésben, ismerkedett az új tanácstörvénnyel, az új jogszabályokkal. Pécelen az idén összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között az eddiginél is hatékonyabbnak ígérkezik az intézmény működése. A volt megyei pártiskola ősparkban levő tágas épülete lehetővé teszi az elmélyültebb tanulást, s lehetővé válik egyidőben két tanfolyam megtartása is. Az új tanév első három hetében a járási hivatalok és a városi tanácsok titkárságainak vezetői, ügyintézői hallgatnak előadásokat. vesznek részt konzultációkon. Az első előadás — amelyet Arany István tartott meg — a tanácsok szerepével foglalkozott, és taglalta a titkárságok jelentőségét a törvényes ügyintézésben. Ugyancsak tegnap hangzott el az első előadás az új képesítés nélküli nevelők egyhetes tanfolyamán is. Filmre vett esküvői hagyományok A Komárom megyei családi ünnepségeket rendező intézet sokféle módszert vezetett be annak érdekében, hogy színvonalassá és ünnepélyessé tegyék a társadalmi jellegű szertartásokat. írókat, költőket kértek fel az esküvői és névadói ünnepségek köszöntőinek megírására. A művelődés biztosítása a szakszervezetek feladata is Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok Dömsödön rendezték meg vasárnap a XII. KPVDSZ kulturális napok megyei megnyitóját. A zsúfolásig megtelt községi művelődési otthonban harsonák jelezték az ünnepség kezdetét. A Himnusz hangjai után az általános iskola énekkara megzenésített Pe- tőfi-verseket adott elő, majd Lippai József, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjfe- lenteket. Ezután Nagy László, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára mondott ünnepi beszédet. Tolmácsolta a szakszervezet központi vezetőségének üdvözletét, majd az esemény jelentőségét méltatta. Elmondotta, hogy a dolgozók általános és szakmai műveltségének emelésében igen nagy feladatok hárulnak a szakszervezetre TV-FIGYELŐ A Müller család halála, sánta Ferenc írói pályája Tamási, Gelléri nyomában, az atmoszférikus líraiság, a balladái hangnem jegyében indult. Aztán fordulat következett be: erősödő gondolatisága nyelvét kopárábbá formálta, művei erkölcsi kérdések vitaterepévé váltak. Az elmélyülésre hajlamos olvasót is szigorúbb próba elé állítja: küzdjön meg vele együtt a valóság helyes értelmezéséért, rágja át magát a vontatottabb- nak, kevésbé fontosnak tetsző részeken azért, hogy mintegy együtt vergődjék alakjaival, jóllehet eszmei, intellektuális értelemben. A Müller család halála is Hlyen szigorú mű: be kell hatolnunk a náci börtönben kivégzése előtt álló (bár azt képtelenségnek tartó) kisember, a hatgyermekes családapa életébe és gondolkodás- módjába, annak bőszítően ostoba és néha meglepően találó kacskaringóiba, hogy végül is — elítéljük? felmentsük? Tulajdonképpen egyiket sem. Müller egy kissé maga is sorsának kovácsa, hiszen nevetséges módon próbálja átmenteni családját — élete középpontját — a háború utáni időkbe, de mosolyogtató ellenállása egy humortalanul kegyetlen korban halált „virágzik” számára. Mihályfi Imre rendezése a tulajdonképpen egyetlen hősre épített (eredetileg prózában, majd rádióra komponált műben) — Halász Mihály tartózkodóan szolid fényképezésétől támogatva — természetes módon koncentrált a főszereplő Kállai Ferencre. Ezt a kiváló színészt az utóbbi időben agyonjátszatják, ennek ellenére most is dacol figyelmünk elkopásával: mindvégig leköti érdeklődésünket keservesen kicsinyes, viszke- tően hosszadalmas okoskodásai közben. A néző — rokon- és ellenszenv közt dobálódva — nem tudja elfordítani tekintetét ettől a furcsán emlékezetes alaktól. Kállai mellett Bánffy György „abszolút gonoszát” éreztük a legmeggyőzőbbnek, de Törőcsik Mari, Bulla EIma, Kozák András és Madaras József is dicséretet érdemel játékáért. Fabula. Gyerekeknek szól ez a műsor, kétségkívül gyerekeknek. De .miért tetszik any- nyira nekünk is, felnőtteknek? Primitívségével hat, infantilis ösztönöket szabadít fel bennünk? Szó sincs róla. Vargha Balázs író-műsorvezető azáltal nyer csatát, hogy hallatanul tiszteli a gyerekeket, pontosabban szólva mindazt, ami a legszebb a gyermeki állapotban: a játékosságot, a szabadság szeretetét, az ösztönös költőiséget, a fantá- ziacsapongást — ami jobbára kivész a „tisztességtudó” felnőttből. Ha a műsort, az operatőrök által remekül fényképezett gyerekarcokat figyeli, a legmogorvább, savanyúan önkorlátozó felnőttben is felsajog az ifjúkor nosztalgiája: tulajdonképpen így érdemes élni. Azzal az önfeledt szenvedéllyel, mellyel a könyvet, a legutóbbi adós témáját a gyermek és a bizonyos értelemben gyermeknek megmaradt felnőtt veszi kézbe — ahogy erről Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások szóltak a műsorban. Vargha összemosolyog a gyerekekkel, s ugyanakkor finoman kioktatja a rászolgáló felnőtteket: silány nevelőket, éjszakai olvasást megértés nélkül kárhoztató szülőket. Szabó Attila pompás rendezése, Szabó Gyula, Pécsi Sándor valódi közvet- lenségű szövegmondása, Men- sáros László baráti-komoly verstolmácsolása egyaránt bizonyítja: kitűnően elképzelt, hatásos keretben mindenki képességei legjavát adja. Három főhajtás a túlvilágra. Jólesik, hogyne esnék jól Füst Milán, Szép Ernő, Szabó Lőrinc verseit hallgatni, s a rájuk emlékező költőtárs, Zelk Zoltán áradó szavaira figyelni — ezúttal azonban az igazi élményt az arcok szerezték. Az előadók — Csernus Mariann, Gábor Miklós, Gáti József és Kálmán György — arca. Mert az ő arcuk fejezte ki a legigazabban a költészet hatalmát. Nem versmondás, felolvasás közbeni arcuk, hanem az elmerengő, a személyes emlékekre mosoly ban-megrendültségben felvil lanó, a másik által elmondott költeményen elgyönyörködő. Ezek a „privát arcok” ridegnek, tárgyilagosnak, rohanónak mondott korunkban azt az embert fejezték ki, aki nem mond le embersége legszebb tartalmairól. Köszönet érte a megidézett költőiknek és meg- idézőjüknek, valamint a tv munkatársainak: Ascher Gab Hella szerkesztőnek, Szilágyi Virgil operatőrnek, Mihályfi Sándor rendezőnek. Lehotay-Horváth György Népművelők tanfolyama a monori járásban Mintegy 13 főfoglalkozású és tiszteletdíjas népművelő végezte el tavaly a monori járásban a járási hivatal művelődésügyi osztálya által szervezett alapfokú népművelői tanfolyamot. Ennek hallgatói havonta egyszer egész napos foglalkozás keretében, a járás különböző helyein, művelődési házakban, iskolákban, könyvtárakban, ezenkívül fővárosi klubokban is előadásokat hallgattak és különböző gyakorlati tevékenységekkel ismerkedtek. Ugyancsak tavaly 25 KISZ- szervezeti kultúrfelelős és klubvezető végezte el a járásban a művelődésügyi osztály és a járási KISZ-bizottság által közösen szervezett ifjúsági klubvezetői tanfolyamot. (A monori járás valamennyi községében működik ifjúsági klub.) A tanfolyamokat az elmúlt oktatási év végén a Balaton mellett fejezték be. Mindkét tanfolyam részvevői vizsgát is tettek. Az idén a tanfolyamokat folytatják. A második évben az ELTE tanárai és a Népművelési Intézet munkatársai művelődéspolitikai, pedagógiai, pszichológiai témákról, különböző közművelődési kérdésekről tartanak előadásokat. Emellett a hallgatók a művelődési otthonok vezetéséhez kapcsolódó gazdasági, pénzügyi témákkal is foglalkoznak. s a kulturális nevelőmunka nem korlátozódik és nem is korlátozódhat csupán erre a néhány hétre. A művelődés, a szakmai és politikai műveltség emelése korunk általános követelménye. Tudomásul kell azonban venni azt is — hangsúlyozta az előadó —, hogy csak akkor képezheti magát valaki, ha rendelkezik az ehhez szükséges szabad idővel. Ismeretes, hogy a kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozók csökkentett munkaidőre való áttérése hamarosan napirendre kerül. Ezzel lehetővé válik, hogy a szervezett oktatásban és az önművelésben egyre többen vegyenek részt. A központi vezetőség titkára befejezésül az öntevékeny kulturális együttesek fontosságáról beszélt, amelyek nemegyszer hozzájárultak már a szakma nemzetközi kapcsolatainak erősítéséhez is. A Taksony és Vidéke ÁFÉSZ férfikarának bemutatkozásával kezdődött a gazdag műsor, amelyben fellépett a Da- basi ÁFÉSZ népi táncegyüttese és citerazenekara, a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ Kiskun tánccsoportja, a vecsési Jókai szövetkezeti együttes irodalmi színpada, Busái Antal népdalénekes és a KPVDSZ megyei szavalóversenyének két győztese. Délután két órakor a résztvevők megkoszorúzták a döm- södi múzeum falán Petőfi emléktábláját, ahol Pusztai Péterné, a megyei kultúrbizottság helyettes vezetője mondott beszédet, majd a jelenlevők megtekintették a község Petőfiről összegyűjtött emlékeit. A művelődési házban rendezték meg a vetélkedőt is, amelyen a dömsödi ÁFÉSZ dolgozói bizonyították, me- lyikőjük tud többet a község és a fogyasztási szövetkezetek életéről. Az egésznapos prog ram reggelig tartó bállal ért véget. S. L A Shakespeare színház Budapesten Keddtől a budapesti művészeti hetek rendezvénysorozatában három napon át Budapesten vendégszerepei a világhírű angol színtársulat, a Royal Shakespeare Company, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjával. Ebből az alkalomból hétfőn a Fészek Klubban sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Fodor Lajos, a budapesti művészeti hetek igazgatója üdvözölte a hazánkban tartózkodó angol művészeket. Az újságírók kérdéseire válaszolva Hal Rogers, az együttes menedzsere elmondta, hogy nagyobb nemzetközi turné során látogattak a magyar fővárosba, útjukon többek között Olaszországban, Franciaországban, Finnországban, Lengyelországban vendégszerepeinek, s az év végén előreláthatólag Japánba és Amerikába látogatnak. Kikiáltóit, komédiások Leányvásár Pécsváradon Leányvásár volt vasárnap Pécsváradon, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő lábánál fekvő baranyai községben. A történelmi nevezetességű településen a híres Lukács napi leányvásár eredete a korábbi századokba nyúlik vissza. A festői környezetű völgy három szomszédos megye — Tolna, Baranya és Somogy — gazdáinak találkozóhelye volt. Itt adták-vették áruikat, majd a környék ősgesztenyésének frissen sült termése és újbor mellett kicserélték híreiket. A szülök magukkal hozták fiaikat, eladósorba jutott lányaikat is, akik között a vásár alkalmával szövődött ismeretség, szerelem vége nemegyszer házasság lett. Ma már természetesen nem így keresnek párt maguknak a mecseki falvakban élő leányok, de a kedves régi szokás emléke elevenen él és játékos felújítása a helybelieknek, vendégeknek egyaránt örömet, élményt szerez. A verőfényes őszi nap külö nősen kedvezett az idei vásárnak. A zászlókkal díszített pécsváradi utcákon reggel dalos köszöntővel, zenés csaloga- tóval kezdődött a program. A falu központjában kikiáltók, komédiások, vidám rigmusokkal,'tréfás játékkal szólították a vásárba a népet. A főutca két oldalán tarka sátrak sorakoztak, amelyek alatt bábosok, szűcsök, hímzők, bazáro- sok kínálták áruikat vásárfiának. A nap folyamán egymást követték a több helyszínen rendezett szórakoztató programok, amelyeknek több, mint négyszáz szereplőjük volt. Százéves az Iparművészeti Múzeum Régi kincsek, mai alkotások Századik évfordulóját ünnepli az Iparművészeti Múzeum. Az évszázad alatt nagyon sok értékes kincset gyűjtöttek össze a szakemberek, a műgyűjtők; ma már 120 ezer remekmű a múzeum tulajdona. Az évfordulóra félezer iparművészeti alkotást állítottak ki, köztük a híres Mátyás-kulacsot, a csodálatosan megmunkált német-alföldi emeletes szekrényt és a Krug- műhelyben készült „Szapolya- serleget”. Bizonyára az Európai iparművészet remeked című kiállításnak sok látogatója lesz. Az -Iparművészeti Múzeum helyhiánnyal küzd, ezért csak kis termet szánhattak a mai magyar iparművészet bemutatására. E tárlaton a modem művészeti törekvések figyelhetők meg, a bemutatott tárgyak között szerepel Kátai Mihály tűzzománc faliképéi, Gecser Lujza Virágkupa című gobelinje, Szilvitzky Margit textdl- faliképe. Az Iparművészeti Múzeum centenáriumára húsz külföldi vendéget hívtak meg, akik ünnepélyes tudományos tanácskozáson vesznek részt. Fedeles serleg — a XIX. századból. Történelmi térképek, történelmi környezetben A magyar térképészet rangját, széles körű külkapcsolatait jelzi, hogy egy évtizede minden évben hazánkban rendezik meg a tematikus térképészet egy-egy' területének nemzetközi bemutatóját. E kiállítások egyben jó alkalmak arra, hogy a kartográfiai tudomány külföldi és hazai művelői kölcsönösen kicseréljék tapasztalataikat, megvitassák szakterületük időszerű problémáit. Az idén — kilépve a földrajz hagyományos témaköréből — a történelmi térképek bemutatása került sorra, amelyen három kontinensről 21 ország képviselteti magát. Az Országos Hadtörténeti Múzeum nyújtotta valóban szép történelmi környezetben évezredek elevenednek meg a kiállított történelmi térképeken. A kiállítás célja, hogy / a hazai és külföldi szakemberek számára e témakörben összehasonlítási alapot adjon, elősegítse azoknak a magyar eredményeknek a megismerte tését, amelyeket a bemutatót térképek révén a közoktatásban elértünk. A rendezők a kiállított történelmi atlaszok és térképei segítségével mutajták be a: egyes országokra, földrészekre jellemző politikai, gazdasági hadtörténeti állapotokat, t azok változásait. Tájékoztatást adnak a nagy történeim korszakok — ókor, középkor újkor, legújabb kor, — kiemelkedő eseményeiről. Korábban csak az ifjúság iskolai oktatásának eszköze volt a történelmi térkép. Napjainkban a világpolitikai változások egyre több ember figyelmét keltik fel, akik az eseményeket nem csak időben hanem térben is érzékelni akarják. Az október 23-ig tartó, ízlésesen megrendezett kiállítás mindazok számára tanulságos látnivalót nyújt, akiket az emberiség múltja és je lene érdekel.
