Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

4 ““i&Círiap 1972. OKTÓBER 17., KEDD A Uj otthonban Tanévnyitó a megyei tanács oktatási és továbbképzési intézetében ; Tanévnyitót tartottak tegnap délelőtt Pécelen, a Pest megyei Tanács oktatási és továbbkép­zési intézetében, fennállása óta a másodikat. Arany István, a Pest megyei Tanács vb-titkára rövid beszédben méltatta a tanácsi iskola eredményes első tanévét, a tanácsi dolgozók rendszeres és tervszerű politi­kai és szakmai továbbképzésé­nek jelentőségét. Az elmúlt tanévben — szű­kös viszonyok között, Aszódon — több mint 800 különböző beosztású tanácsi dolgozó vett részt egy-három hetes tovább­képzésben, ismerkedett az új tanácstörvénnyel, az új jog­szabályokkal. Pécelen az idén összehason­líthatatlanul kedvezőbb körül­mények között az eddiginél is hatékonyabbnak ígérkezik az intézmény működése. A volt megyei pártiskola ősparkban levő tágas épülete lehetővé te­szi az elmélyültebb tanulást, s lehetővé válik egyidőben két tanfolyam megtartása is. Az új tanév első három he­tében a járási hivatalok és a városi tanácsok titkárságainak vezetői, ügyintézői hallgatnak előadásokat. vesznek részt konzultációkon. Az első elő­adás — amelyet Arany István tartott meg — a tanácsok sze­repével foglalkozott, és taglal­ta a titkárságok jelentőségét a törvényes ügyintézésben. Ugyancsak tegnap hangzott el az első előadás az új képe­sítés nélküli nevelők egyhetes tanfolyamán is. Filmre vett esküvői hagyományok A Komárom megyei családi ünnepségeket rendező intézet sokféle módszert vezetett be annak érdekében, hogy színvo­nalassá és ünnepélyessé tegyék a társadalmi jellegű szertartá­sokat. írókat, költőket kértek fel az esküvői és névadói ün­nepségek köszöntőinek megírá­sára. A művelődés biztosítása a szakszervezetek feladata is Megkezdődtek a KPVDSZ kulturális napok Dömsödön rendezték meg vasárnap a XII. KPVDSZ kul­turális napok megyei megnyi­tóját. A zsúfolásig megtelt községi művelődési otthonban harsonák jelezték az ünnep­ség kezdetét. A Himnusz hang­jai után az általános iskola énekkara megzenésített Pe- tőfi-verseket adott elő, majd Lippai József, a KPVDSZ Pest megyei bizottságának titkára köszöntötte a megjfe- lenteket. Ezután Nagy László, a KPVDSZ központi vezetőségének titkára mon­dott ünnepi beszédet. Tol­mácsolta a szakszervezet köz­ponti vezetőségének üdvözle­tét, majd az esemény jelentő­ségét méltatta. Elmondotta, hogy a dolgozók általános és szakmai műveltségének emelésében igen nagy fel­adatok hárulnak a szak­szervezetre TV-FIGYELŐ A Müller család halála, sán­ta Ferenc írói pályája Ta­mási, Gelléri nyomában, az atmoszférikus líraiság, a bal­ladái hangnem jegyében in­dult. Aztán fordulat követke­zett be: erősödő gondolatisága nyelvét kopárábbá formálta, művei erkölcsi kérdések vi­taterepévé váltak. Az elmé­lyülésre hajlamos olvasót is szigorúbb próba elé állítja: küzdjön meg vele együtt a va­lóság helyes értelmezéséért, rágja át magát a vontatottabb- nak, kevésbé fontosnak tet­sző részeken azért, hogy mint­egy együtt vergődjék alak­jaival, jóllehet eszmei, in­tellektuális értelemben. A Müller család halála is Hlyen szigorú mű: be kell ha­tolnunk a náci börtönben ki­végzése előtt álló (bár azt képtelenségnek tartó) kisem­ber, a hatgyermekes család­apa életébe és gondolkodás- módjába, annak bőszítően ostoba és néha meglepően ta­láló kacskaringóiba, hogy vé­gül is — elítéljük? felment­sük? Tulajdonképpen egyi­ket sem. Müller egy kissé maga is sorsának kovácsa, hi­szen nevetséges módon pró­bálja átmenteni családját — élete középpontját — a háború utáni időkbe, de mosolyogtató ellenállása egy humortalanul kegyetlen korban halált „vi­rágzik” számára. Mihályfi Imre rendezése a tulajdonképpen egyetlen hős­re épített (eredetileg prózá­ban, majd rádióra kompo­nált műben) — Halász Mihály tartózkodóan szolid fényképe­zésétől támogatva — termé­szetes módon koncentrált a főszereplő Kállai Ferencre. Ezt a kiváló színészt az utób­bi időben agyonjátszatják, en­nek ellenére most is dacol fi­gyelmünk elkopásával: mind­végig leköti érdeklődésünket keservesen kicsinyes, viszke- tően hosszadalmas okoskodá­sai közben. A néző — rokon- és ellenszenv közt dobálódva — nem tudja elfordítani te­kintetét ettől a furcsán emlé­kezetes alaktól. Kállai mellett Bánffy György „abszolút gono­szát” éreztük a legmeggyőzőbb­nek, de Törőcsik Mari, Bulla EIma, Kozák András és Ma­daras József is dicséretet ér­demel játékáért. Fabula. Gyerekeknek szól ez a műsor, kétségkívül gyere­keknek. De .miért tetszik any- nyira nekünk is, felnőtteknek? Primitívségével hat, infantilis ösztönöket szabadít fel ben­nünk? Szó sincs róla. Vargha Balázs író-műsorvezető azáltal nyer csatát, hogy hallatanul tiszteli a gyerekeket, ponto­sabban szólva mindazt, ami a legszebb a gyermeki álla­potban: a játékosságot, a szabadság szeretetét, az ösz­tönös költőiséget, a fantá- ziacsapongást — ami jobbára kivész a „tisztességtudó” fel­nőttből. Ha a műsort, az ope­ratőrök által remekül fényké­pezett gyerekarcokat figyeli, a legmogorvább, savanyúan önkorlátozó felnőttben is fel­sajog az ifjúkor nosztalgiája: tulajdonképpen így érdemes élni. Azzal az önfeledt szen­vedéllyel, mellyel a könyvet, a legutóbbi adós témáját a gyermek és a bizonyos érte­lemben gyermeknek megma­radt felnőtt veszi kézbe — ahogy erről Kosztolányi, Szabó Lőrinc és mások szóltak a műsorban. Vargha összemo­solyog a gyerekekkel, s ugyan­akkor finoman kioktatja a rászolgáló felnőtteket: silány nevelőket, éjszakai olvasást megértés nélkül kárhoztató szülőket. Szabó Attila pom­pás rendezése, Szabó Gyula, Pécsi Sándor valódi közvet- lenségű szövegmondása, Men- sáros László baráti-komoly verstolmácsolása egyaránt bi­zonyítja: kitűnően elképzelt, hatásos keretben mindenki ké­pességei legjavát adja. Három főhajtás a túlvilágra. Jólesik, hogyne esnék jól Füst Milán, Szép Ernő, Szabó Lőrinc verseit hallgatni, s a rájuk emlékező költőtárs, Zelk Zoltán áradó szavaira fi­gyelni — ezúttal azonban az igazi élményt az arcok szerez­ték. Az előadók — Csernus Mariann, Gábor Miklós, Gáti József és Kálmán György — arca. Mert az ő arcuk fejezte ki a legigazabban a költé­szet hatalmát. Nem versmon­dás, felolvasás közbeni ar­cuk, hanem az elmerengő, a személyes emlékekre mosoly ban-megrendültségben felvil lanó, a másik által elmondott költeményen elgyönyörködő. Ezek a „privát arcok” rideg­nek, tárgyilagosnak, rohanó­nak mondott korunkban azt az embert fejezték ki, aki nem mond le embersége legszebb tartalmairól. Köszönet érte a megidézett költőiknek és meg- idézőjüknek, valamint a tv munkatársainak: Ascher Gab Hella szerkesztőnek, Szilágyi Virgil operatőrnek, Mihályfi Sándor rendezőnek. Lehotay-Horváth György Népművelők tanfolyama a monori járásban Mintegy 13 főfoglalkozású és tiszteletdíjas népművelő vé­gezte el tavaly a monori járás­ban a járási hivatal művelő­désügyi osztálya által szerve­zett alapfokú népművelői tan­folyamot. Ennek hallgatói ha­vonta egyszer egész napos fog­lalkozás keretében, a járás különböző helyein, művelődési házakban, is­kolákban, könyvtárakban, ezenkívül fővárosi klubok­ban is előadásokat hall­gattak és különböző gyakorlati tevé­kenységekkel ismerkedtek. Ugyancsak tavaly 25 KISZ- szervezeti kultúrfelelős és klubvezető végezte el a járás­ban a művelődésügyi osztály és a járási KISZ-bizottság ál­tal közösen szervezett ifjúsági klubvezetői tanfolyamot. (A monori járás valamennyi köz­ségében működik ifjúsági klub.) A tanfolyamokat az elmúlt oktatási év végén a Balaton mellett fejezték be. Mindkét tanfolyam részvevői vizsgát is tettek. Az idén a tanfolyamokat folytatják. A második évben az ELTE tanárai és a Népmű­velési Intézet munkatársai művelődéspolitikai, peda­gógiai, pszichológiai té­mákról, különböző közmű­velődési kérdésekről tarta­nak előadásokat. Emellett a hallgatók a műve­lődési otthonok vezetéséhez kapcsolódó gazdasági, pénz­ügyi témákkal is foglalkoznak. s a kulturális nevelőmunka nem korlátozódik és nem is korlátozódhat csupán erre a néhány hétre. A művelődés, a szakmai és politikai művelt­ség emelése korunk általános követelménye. Tudomásul kell azonban venni azt is — hang­súlyozta az előadó —, hogy csak akkor képezheti magát valaki, ha rendelkezik az eh­hez szükséges szabad idővel. Ismeretes, hogy a kereske­delmi, vendéglátóipari dol­gozók csökkentett munka­időre való áttérése hamarosan napirendre kerül. Ezzel lehe­tővé válik, hogy a szervezett oktatásban és az önművelés­ben egyre többen vegyenek részt. A központi vezetőség titkára befejezésül az önte­vékeny kulturális együtte­sek fontosságáról beszélt, amelyek nemegyszer hozzájárultak már a szakma nemzetközi kapcsolatainak erősítésé­hez is. A Taksony és Vidéke ÁFÉSZ férfikarának bemutatkozásá­val kezdődött a gazdag mű­sor, amelyben fellépett a Da- basi ÁFÉSZ népi táncegyüt­tese és citerazenekara, a Kis- Dunamenti ÁFÉSZ Kiskun tánccsoportja, a vecsési Jókai szövetkezeti együttes irodalmi színpada, Busái Antal népdal­énekes és a KPVDSZ megyei szavalóversenyének két győz­tese. Délután két órakor a részt­vevők megkoszorúzták a döm- södi múzeum falán Pe­tőfi emléktábláját, ahol Pusztai Péterné, a megyei kultúrbizottság helyettes ve­zetője mondott beszédet, majd a jelenlevők megtekintették a község Petőfiről összegyűj­tött emlékeit. A művelődési házban ren­dezték meg a vetélkedőt is, amelyen a dömsödi ÁFÉSZ dolgozói bizonyították, me- lyikőjük tud többet a község és a fogyasztási szövetkezetek életéről. Az egésznapos prog ram reggelig tartó bállal ért véget. S. L A Shakespeare színház Budapesten Keddtől a budapesti művé­szeti hetek rendezvénysoroza­tában három napon át Buda­pesten vendégszerepei a vi­lághírű angol színtársulat, a Royal Shakespeare Company, Shakespeare Szentivánéji álom című darabjával. Ebből az alkalomból hétfőn a Fészek Klubban sajtótájékoztatót tar­tottak, amelyen Fodor Lajos, a budapesti művészeti hetek igazgatója üdvözölte a hazánk­ban tartózkodó angol művé­szeket. Az újságírók kérdé­seire válaszolva Hal Rogers, az együttes menedzsere el­mondta, hogy nagyobb nem­zetközi turné során látogat­tak a magyar fővárosba, út­jukon többek között Olaszor­szágban, Franciaországban, Finnországban, Lengyelor­szágban vendégszerepeinek, s az év végén előreláthatólag Japánba és Amerikába láto­gatnak. Kikiáltóit, komédiások Leányvásár Pécsváradon Leányvásár volt vasárnap Pécsváradon, a Mecsek legma­gasabb csúcsa, a Zengő lábá­nál fekvő baranyai községben. A történelmi nevezetességű te­lepülésen a híres Lukács napi leányvásár eredete a korábbi századokba nyúlik vissza. A festői környezetű völgy három szomszédos megye — Tolna, Baranya és Somogy — gazdái­nak találkozóhelye volt. Itt adták-vették áruikat, majd a környék ősgesztenyésének frissen sült termése és újbor mellett kicserélték híreiket. A szülök magukkal hoz­ták fiaikat, eladósorba ju­tott lányaikat is, akik kö­zött a vásár alkalmával szövődött ismeretség, sze­relem vége nemegyszer házasság lett. Ma már természetesen nem így keresnek párt maguknak a mecseki falvakban élő leá­nyok, de a kedves régi szokás emléke elevenen él és játékos felújítása a helybelieknek, vendégeknek egyaránt örömet, élményt szerez. A verőfényes őszi nap külö nősen kedvezett az idei vásár­nak. A zászlókkal díszített pécsváradi utcákon reggel da­los köszöntővel, zenés csaloga- tóval kezdődött a program. A falu központjában kikiáltók, komédiások, vidám rigmusok­kal,'tréfás játékkal szólították a vásárba a népet. A főutca két oldalán tar­ka sátrak sorakoztak, amelyek alatt bábosok, szűcsök, hímzők, bazáro- sok kínálták áruikat vá­sárfiának. A nap folyamán egymást követték a több helyszínen rendezett szórakoztató progra­mok, amelyeknek több, mint négyszáz szereplőjük volt. Százéves az Iparművészeti Múzeum Régi kincsek, mai alkotások Századik évfordulóját ün­nepli az Iparművészeti Mú­zeum. Az évszázad alatt na­gyon sok értékes kincset gyűj­töttek össze a szakemberek, a műgyűjtők; ma már 120 ezer remekmű a múzeum tulajdo­na. Az évfordulóra félezer iparművészeti alkotást állítot­tak ki, köztük a híres Má­tyás-kulacsot, a csodálatosan megmunkált német-alföldi emeletes szekrényt és a Krug- műhelyben készült „Szapolya- serleget”. Bizonyára az Euró­pai iparművészet remeked cí­mű kiállításnak sok látogató­ja lesz. Az -Iparművészeti Múzeum helyhiánnyal küzd, ezért csak kis termet szánhattak a mai magyar iparművészet bemuta­tására. E tárlaton a modem művészeti törekvések figyelhe­tők meg, a bemutatott tárgyak között szerepel Kátai Mihály tűzzománc faliképéi, Gecser Lujza Virágkupa című gobe­linje, Szilvitzky Margit textdl- faliképe. Az Iparművészeti Múzeum centenáriumára húsz külföldi vendéget hívtak meg, akik ün­nepélyes tudományos tanács­kozáson vesznek részt. Fedeles serleg — a XIX. századból. Történelmi térképek, történelmi környezetben A magyar térképészet rang­ját, széles körű külkapcsolatait jelzi, hogy egy évtizede min­den évben hazánkban rendezik meg a tematikus térképészet egy-egy' területének nemzetkö­zi bemutatóját. E kiállítások egyben jó alkalmak arra, hogy a kartográfiai tudomány kül­földi és hazai művelői kölcsö­nösen kicseréljék tapasztala­taikat, megvitassák szakterü­letük időszerű problémáit. Az idén — kilépve a föld­rajz hagyományos témaköréből — a történelmi térképek be­mutatása került sorra, amelyen három kontinensről 21 ország képviselteti magát. Az Orszá­gos Hadtörténeti Múzeum nyújtotta valóban szép törté­nelmi környezetben évezredek elevenednek meg a kiállított történelmi térképeken. A kiállítás célja, hogy / a hazai és külföldi szak­emberek számára e téma­körben összehasonlítási alapot adjon, elősegítse azoknak a magyar eredményeknek a megismerte tését, amelyeket a bemutatót térképek révén a közoktatás­ban elértünk. A rendezők a kiállított tör­ténelmi atlaszok és térképei segítségével mutajták be a: egyes országokra, földrészekre jellemző politikai, gazdasági hadtörténeti állapotokat, t azok változásait. Tájékozta­tást adnak a nagy történeim korszakok — ókor, középkor újkor, legújabb kor, — ki­emelkedő eseményeiről. Korábban csak az ifjúság iskolai oktatásának eszkö­ze volt a történelmi tér­kép. Napjainkban a világpolitikai változások egyre több ember figyelmét keltik fel, akik az eseményeket nem csak időben hanem térben is érzékelni akarják. Az október 23-ig tar­tó, ízlésesen megrendezett ki­állítás mindazok számára ta­nulságos látnivalót nyújt, aki­ket az emberiség múltja és je lene érdekel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom