Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

1972. OKTÓBER 13., PÉNTEK ‘“K/űrlap 5 Villany — 30 nap múlva ' Mindenképpen sok embert i érintő problémáról szólt egyik gyáli olvasónk szerkesztősé­Makai László, a Gyáli Nagy­községi Tanács műszaki cso­portvezetője arról tájékozta­tott bennünket, hogy a hálózat átadására már sor került. A villany kigyulladása attól függ, hogy az Elektromos Művek ül­lői kirendeltsége mikor helye­zi áram alá a vezetéket. En­nek természetesen megvan a hivatalos útja: a lakóknak a bekötést kérvényezniük kell az Elektromos Művek üllői kirendeltségén. A Mikszáth Kálmán, a Tóth Árpád, vala­mint a Gábor Andor utcákban günknek küldött levelében. Idézzük sorait: egyébként csaknem félezer em­bert érint ez a kérdés. Salgó László, az Elektromos Művek üllői kirendeltségének vezetője arról számolt be, hogy a gyáliak megkapták már az engedélyeket a bekötésre. Rövidesen beszerzik a csatla­kozó vezetékeket, ezt követően kerül sor az új fogyasztók be­kapcsolására. A transzformá­tort legkésőbb harminc nap múlva üzembe helyezik, s ak­kor kigyullad a fény Gyálon, a Mikszáth Kálmán, a Tóth Ár­pád és a Gábor Andor utcai lakásokban. Képgaléria az apátságban Zircen, a nagyközségi tanács képgalériát alapít az egykori apátság épületében. A Bakony 800 esztendős kulturális köz­pontjában, a zirci születésű Bé­ri Júlia csehszlovák grafikus- művész ajándékképeit helyezik el. Az egykori apátság Erzsé- bet-termében kap helyet a 21 ajándékkép és mellette R. Kiss Lenke veszprémi szobrászmű­vész több kisplasztikája. Spanyolország Magyar gazdasági napok Október 19. és 27. között a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Spanyol Kamarák Leg­felsőbb Tanácsának szervezé­sében három spanyol városban — Madridban, Barcelonában és Bilbaóban — magyar gazdasá­gi napokat rendeznek. A ka­mara eddig már 22 európai s észak-amerikai városban szer­vezett ilyen jellegű esemény- sorozatot, „Gyálon lakunk 1969-óta, a Mikszáth Kálmán utcában. Az idén elértük azt, amire három esztendeje vártunk: utcánkba is elért a villany, szeptember 8-án már az égőket is felrakták. Ügy tudjuk, teljesen kész a hálózat, de az Elektromos Művek üllői kirendeltsége nem jött ki azt átvenni. Azt is hallottuk, hogy a helybeli tanács nem értesítette őket. A vasúton túli te­rületen hasonló időpontban készült el a hálózat, de ott már égnek az utcai lámpák. A lakásokba nagyobbrészt bevezették a belső hálózatot, csak a bekötések hiányoznak. Már lassan egy hónapja várunk. Szeretnénk választ kapni: mikor fog kigyulladni az utcai égő, és mikor rakhatjuk el a petróleumlámpákat a pincébe? Most hiába van tévénk, mosógépünk, nem tudjuk üzemeltetni azo­kat. A Mikszáth Kálmán, Tóth Árpád és Gábor Andor utca la­kói nevében várjuk szíves válaszukat.” ASZÓDI REPÜLŐ Pest megye régi kincsei „A mozdony neve: Derű legyen!” Bizonyára nincsenek sokan, akik nem ismerik a Közleke­dési Múzeum városligeti épü­letét, az előtte elhelyezett ha­jócsavart, régi Duna-hídjaink monumentális alkotóelemeit, s a városligeti körúton a köz­lekedés nagy magyar alkotói­nak szoborpanteonját. Azt azonban kevesen tud­ják, hogy a 76 éves múzeum­ban milyen értékes ritkaságo­kat őriznek. Több olyan kiál­lítási tárgy van itt, amelye­Nyomban világrekord — Vajon a legértékesebb da­rabok között akadnak Pest megyéből származók is? — Hogyne. Itt van mind­járt a nagycsarnokban kiállít­va a Magyar Lloyd — mutat egy törékeny, sárga repülőgép­re, amelynek látszik a bordá­zata a tetőablakon ráeső fény­ben. — Ez a világ első, gyá­rilag előállított gépe És mit gondol, hol.készült? — kérdi, s maga válaszol: — Aszódon, a fiúnevelő intézetben, amely korábban kocsikészítéssel fog­lalkozott, majd 1914-ben egy osztrák pilóta és egyben igaz­gató irányításával repülőgép- gyártásra rendezkedett be. Az első Magyar Lloyd az osztrák pilótaigazgatóval kormánya mellett 1914. június 27-én pülőgépgyár „termékét' A jelkép; — ... sőt, a közelmúltban Történelmi repülőgépritkzsn- gok a Közlekedési Múzeum re­pülőgép-gyűjteményéből” cím­mel tartottak filmvetítéssel és 17 repülőgépünk és vagy száz A • „A szent gyújtogató Számos Petőfi-mű jelenik meg a költő születésének 150. évfordulója tiszteletére kért egyenként mesés összege­ket kínáltak már különböző tőkés országok múzeumai, vagy régiségkedvelő magán­gyűjtői. — Ezektől a közlekedési eszközöktől éppen azért nem válunk meg, mert a világon csak egy, esetleg kettő van belőlük és értékük pénzben ki sem fejezhető — mondja dr. Szitár László, a múzeum tit­kára. emelkedett a magasba, s mindjárt világcsúcsot ért el. Százhatvan lóerős motorjával az akkori legjobbnak számító 400 méteres repülési magassá­got tizenötszörösen felülmúlta, pontosan 6170 méter magasra szállt. Ez annál inkább kiváló eredménynek számít a favá­zas, vászon borítású gépma­dártól, mivel a motoros gépek utazási magassága ma is csak két-háromezer méter. Az első világháborúban felderítésre használták, majd 1917-ben a múzeumba került. Csodával határos módon, sértetlenül „élte túl” a második világhá­borút is, s ma bárki megte­kintheti nálunk az aszódi re­bemutatóval egybekötött elő­adást. — Igen. Egyébként hadd je­gyezzem meg, hogy összesen Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója tiszteletére a Szépirodalmi Kiadó elindítja a költő összes műveinek kiadá­sát. A sorozat első kötete „Pe­tőfi Sándor összes költemé­nyei” címmel a nagy poéta minden versét tartalmazza. „Petőfi Sándor összes mű­veidnek az Akadémiai Ki­adónál az idén megjelenő el­ső kötete egy új, kritikai ki­adás első darabjaként lát nap­világot. Tizenkét versének autográf kéziratáról készült fakszimilék fűzére a Magyar Helikon művészi kivitelű kö- lete. A legismertebb versek­ből válogatott összeállítás Ju­hász Ferenc „A szent gyújto­gató” című prológusával je­lenik meg. Petőfi Sándor sze­repel szerzőként a Csanádi Imre válogatta „Vers és pró­za” című köteten is. A gyűj­temény abban tér el az ed­digi válogatásoktól, hogy nem műfajilag elkülönítve, hanem keletkezésük sorrendjében rakja egymás mellé Petőfi egyes írásait. A tudományos igényű és is­meretterjesztő kiadványok is sokoldalúan mutatják be a forradalom költőjét. Különle­gességnek számít e művek kö­zött Illyés Gyula—V. Nyilassy. Vilma „Petőfi világa” című ké­pes albulma, amely végig kí­séri a költő pályáját táj- és tárgyélményeinek, az őt körül­vevő világnak, környezetnek bemutatásával. A gyermekek és fiatalok számára jelenteti meg a Móra Kiadó Fekete Sándor „Így élt a szabadság- harc költője” című könyvét. A vonal fontos dolog. Ter­mészetesen a vonalnak egyenesnek kell lennie, ez elemi követelmény, ha egyenes vonal kívántatik. Mert ugyebár léteznek görbe vonalak is, s a különböző gör­bék is vonalnak számítanak. Ezeket azonban csak speciális vonalzóval, vagy szabadkézzel lehet meghúzni. Ellentétben a vonal vonallal, amelyhez vo­nalzó kell. Egy egyszerű tárgy, amelynek az a tulajdonsága, hogy oldalai egyenesek, s azok mentén egyeneseket lehet elő­állítani. Gyerünk hát, s vegyünk egy vonalzót, ha már azt szeret­nénk, hogy egyenes legyen a vonal. Kiderül azonban, hogy vonalzó nincs. Nem vonal ugyan, hogy hiánycikkek le­gyenek, de a vonalzó hiány­cikk. Legalábbis a műanyag vonalzó, amely legkorszerűbb eszköze a vonal előállításának, Magamfajta ember ebből arra következtet, hogy valaki vagy elfelejtette megrendelni eze­ket a vonalzókat, vagy elfelej­tette legyártani. Vagy esetleg azért nem gyárt szánt szán­dékkal, mert nem találja meg a számításait. Kiderült azon­ban, hogy erről szó sincs. Vo­nalzót gyártani és eladni — a látszat szerint — nem üzleti tevékenység, hanem inkább amolyan jószolgálat. Mert egy rövid, de annál lelkesebb hír­adás arról tudósít, hogy az El- zett Irószergyára vállalta, hogy még az idén soron kívül le­gyárt 200 ezer darabot. S mivel ez a híradás épp azon időtájt született, amikor Nem mind arany, ami fénylik Születési hiba vagy növekedési zavar? Az Örkényi szerviz a beru­házó és üzemeltető Béke Szak- szövetkezet központjának az udvarában, hátul található. Szemre igaizán mutatós, mo­dem, tetszetős, körülbelül olyan szép, mint a ráfordított összeg. A garanciális lenne az igazi Mert a csupa üveg, csupa alumínium neonfényes csar­nok csaknem három és fél millióba került. Odabent szokatlan látvány fogad: fejenként ha egy-egy szeretnivaló kocsi jut a szere­lőkre. Meglepően hangzik a jöttünket nyugtázó mondat is. — Jó hogy jöttek! Legalább csinálnak nekünk egy 'kis rek­lámot! Hát ilyen is előfordul, ami­kor megyeszerte — s nyilván­valóan országszerte is —, autószerviz-hiányt emleget­nek? Ezúttal a legközelebbről érintett dolgozóktól próbáljuk kiédesgetni, szerintük hol a hiba. — Május elsején nyitottunk. Hárommilló 200 ezer forintba került a szerviz. A Pest me­gyei Tanács 800 ezer forintos támogatásával létesült, köny- nyűszerkezetű technológiával épült. A tsz építőbrigádja épí­tette, saját terv alapján. A 48-szor 12 méteres csarnok fö­démé egészében alumínium- és színes neonborítású, oldalfala a tervgazdálkodás negyedszá­zados évfordulóját köszöntöt­tük, terven felüli töprengést okozhat. Az első kérdés, hogy miért nincs normális körülmé­nyek között műanyag vonalzó, amikor ez igazán nem bonyo­lult tárgy. i Tehát annak rend- je-módja szerint lehetne belő­le eleget gyártani, nem kellene soron kívül, hogy úgy mond­juk, hősi erőfeszítéssel pótolni azt a hiányzó 200 ezer dara­bot. A másik probléma: mit je­lent az a hírben, hogy még az idén? Ebből az évből ugyanis már nem egészen három hó­nap van csak hátra. A mű­anyag vonalzót általában isko­lás gyerekek használják, akik­nek az 1972—73-as tanévből négy hónapot kell eltölteniük tanulással 1972-ben. Lehet, hogy a hírt úgy kell érteni: a gyerekek hiába keresnek mű­anyag vonalzót októberben no­vemberben és decemberben, azt úgy is csak valamikor ja­nuár körül kapnak? Persze, ha így van, akkor sem dől össze a világ. Annak idején három­szor is intőt kaptam négy év alatt a gimnáziumban, mert geometria órán nem volt ve­lem vonalzó, s mégis itt va­gyok, sőt, ismerem a vonalat is. Ügy tudom, hogy a vonal ma az, hogy a gyárak szükséglet­re termelnek, a boltok asze­rint árusítanak. Létezik piac­kutatás, többfajta ár, sőt, állí­tólag még termelő üzemek és kereskedelmi vállalatok közöt­végasvégig kopolit profil­üveg ... — Felszereltsége? Erre vonatkozóan megoszla­nak a véleményeik. — Profiljához képest a szerviz felszereltsége megfele­lő. — Csakhogy a garanciális, az lenne az igazi üzlet! Az hozná a nagyobb forgalmat. Ahhoz viszont minimálisan huszonkét alkalmazott és nyolchavi praxis az előfelté­tel, de hát amikor a meglevő kilenc munkaideje sincs telje­sen kihasználva... Ki tudja, hol kellene változtatni! Egy házzal odébbállnak? — Jelenleg? Ez idő szerint a tsz tizenegy teherautóját és egyszem személykocsiját tart­Hatalmas, új gépkomplexum kezdte meg a próbaüzemeiését csütörtökön reggel a visontai Thorez-külfejtéses bányaüzem területén. A marótárcsás kot­rógép és a hozzácsatlakozó há­nyórendező magassága 50 mé­ter, a hossza pedig 320 méter. Előírt teljesítménye is rendkí­ti verseny is. Igyekszünk átad­ni a múltnak a tervezésnek azt a formáját, amikor mindent központilag döntöttek el, s az élet zajától távoleső hivatali szobákban, gondosan vonala­zott, hatalmas ívekre élettől elszakadt számokat írtak. Mert, hogy akkor nem volt elég vo­nalzó, azt ugyan akkor sem értettem, de utólag, amikor meggyőztek róla, hogy azzal a módszerrel nem is lehetett, be­láttam. Most nem látom be, miért kell soron kívül legyár­tani 200 ezer vonalzót. Mondom, azt hiszem, értem a vonalat, bár műanyag vonal­zó híján nem tudom olyan na­gyon egyenesre húzni. S azért nem értem, mit jelent ez a so­ron kívüliség, mit jelent ez a lázas, s a jobb ügyhöz méltó buzgalom. Azt még el tudnám viselni, hogy valamilyen oknál fogva ne legyen, mondjuk elég műanyag vonalzó. Az már nyugtalanít, hogy ilyenkor azonnal úgy viselkednek, mint­ha már régen nem lenne egé­szen más a vonal. Egyébként pedig — attól tar­tok —, hogy a műanyagvonal­zó-hiánynak egészen prózai okai vannak. Izgatottan várom hát, mibe fog kerülni, ha majd megint lehet kapni. Ügy tu­dom, hogy szabadáras cikk. S ha egy szabadáras cikk nincs, s utána ismét lesz, ugyebár ... Azt hiszem, vonalzó nélkül is tudom, mi ennek az egyenes következménye. Pintér István százötven személykocsija Is ad munkát, és tény, hogy Buda­pest—Kecskemét között nine: másik szerviz. Nyáron alig le­het moccanni a sok munká­tól ... — De hát nem nyárból ál az esztendő, s aligha térúlhe meg egy ilyen beruházás csu­pán nyári forgalomból. — Sajnos, kétmillión alul' összegből megfelelő szerviz raktár-késziletet kiállítan nemigen lehet; s elkelne eg; fedett autómosó is, de ez sen kerül egymilliónál sokkal ke­vesebbe. —A keresetT — Két- két és fél, három­ezer forint. Nem sok, ha nem is kiál- tóan kevés. De ebben a szak mában többre mehetnénk, . általában jóval többre i mennek tájékozódásunk sze­rint. Olyikuk megsúgta: csak­hamar odébbáll egy „házzal’ miért itt nem találja meg a számítását. Keresik a lehetőségeket Az első benyomás alapján úgy látszik: nem ártott volru átgondoltabban, s talán foko­zatosabban beruházni, egysze­rűbb külsőségek között in­kább a felszereltségre helyez­ni a fősúlyt. Kétségtelen, hogy kitűnő le­hetőségeket kínál egy ilyen jó helyre épült szerviz. Valószí­nű, hogy vezetői meg találjál: a módját, hogyan állhatnak rá a nagyobb üzletet, állandóbb munkát biztosító garanciális vüli: óránkint ötezer köbméter föld megmozgatására, elren­dezésére képes. Egyetlen mű­szakban, s mindössze 11 szak­ember irányításával, mintegy negyvenezer kubikos munká­jának megfelelő teljesítményt produkál. A marótárcsái 27 méter vastag földréteget „ha­rapnak” egyszerre. Hasonló méretű és teljesít­ményű bányagép még nem dol­gozott hazánkban és európá- ban is alig akad párja. A 15 emelet magas gépóriásra a szénmezőt takaró föld eltávo­lítását bízták. A hatalmas szer­kezet elektromos távvezérléssel működik és óriás hernyótalpa­kon változtatja helyét. Víz­szintező berendezése szavatol­ja, hogy lejtős terepen, dőlt beállásban is teljes biztonság­gal működjön. A gépóriást a Német De­mokratikus Köztársaságban gyártották és alkatrészenként szállították Visontára. A hely­színi szerelésnek; a tervek sze­rint egy teljes évig kellett vol­na tartania. E feladattal meg­bízott négy szocialista brigád és az NDK szakemberei azon­ban az előírtnál hamarabb ké­szültek el a különleges gép­rendszer szerelésével. A mun­kába állítás folyamata is több hétig tartott. A látványos — külön gyárrendszerre emlé­keztető — gép üzembe helye­zésével új fejezet kezdődött a visontai bánya történetében. Ez ugyanis az első olyan bá­nyagép, amely a szénmezőről eltávolított földet már nem az úgynevezett külső hányóra, ha­nem a szén eltávolítása nyo­mán keletkezett bányagödör­be juttatja. Így a továbbiak* ban már nem lesz szükség ar­ra a több kilométer hosszú szál­lítószalag-rendszerre, amely- lyel eddig a szenet takaró föl­det a meddőhegyre szállítot­ták. A visontai gépóriás rövi­desen három műszakos terme­lésre tér át. Még az idén 2 mil­lió köbméter földet kell meg­mozgatnia. Miért nincs vonalzó? munkára is. juk karban. A közságbeliek Pereli Gabriella 40 000 kubikos munkájúi hslyetfesíli Megkezdte a próbaüzemelést az ország legnagyobb bányagépe repülőgépmodellünk van. Per­sze helyhiány miatt többségük, szétszedve, raktáron hever. De van még egy meglepetésem, ez pedig az első magyar kéz alkotta gőzgép. Széchenyi tá­mogatásával a váci Nagy test­vérpár készítette 1847-ben azt a mozdonymodellt, amelynek ugyan nem volt közlekedő eredetije, mérete az igazi moz­donyokénak csak negyede. Ak­koriban az volt a szokás, hogy a kevés számú mozdonynak ne­vet adtak. — A mi „hősünket” Derű­nek keresztelték! Legalábbis ezt a feliratot látom az olda­lán. — Ügy van, de a kereszte­lőhöz történet is fűződik. A Széchenyi István által alapí­tott Akadémia jelmondata ugyanis az volt, hogy „borúra derű”. A váci Nagy testvérek mozdonyának a neve innen származik. S a névadás óta a Derű mozdony, múzeumunk jelképe. Czibor Valéria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom