Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-01 / 232. szám
hírlap különkiadása XIV. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM 1972. OKTOBER 1., VASÄRNAP Társulások a mérlegen Nőtt az árbevétel és a dolgozók jövedelme A népi ellenőrzési bizottság megvizsgálta a két szövetkezeti társulás helyzetét A népi ellenőrzési bizottság tagjai az elmúlt hetekben a járás területén működő két szövetkezeti társulás — a gyömrői TÖVÁL és a monori SERVÁL —r tevékenységét vizsgálták. Amint Cseh Kálmánná,* a járási népi ellenőrzési bizottság elnöke elmondotta, a vizsgálat egy országos felmérés része és többek között arra is kiterjedt: szükség van-e még ezekre az évekkel ezelőtt létrehozott társulásokra? Fennállásuk nem tülhaladott-e már, és a törvényben rögzített keretek között tevékenykednek-e? Alapos és több napos helyszíni vizsgálódások után a népi ellenőrök mindegyik kérdésre kétséget kizáró választ adtak. Legelőször is megállapították; ma is az alapítási okirat tokban foglalt tevékenységgel foglalkoznak. Aztán rendelkeznek működésükhöz szükséges szabályzatokkal is. Mérlegeik és számvitelük is azt bizonyítják, hogy működésük törvényes. Ezeket a társulásokat termelőszövetkezetek hozták létre. Nos, hogyan alakult az alapítók és a társulások viszonya? Megfelelően, hangzott a tömör válasz. Aztán kiegészítésként hozzátették: Az alapítók közreműködése mind a két helyen biztosított. £ társulásokban az alapító termelőszövetkezetek vezetői és vezetőségi tagjai tevékenykednek. Az ellenőrzési bizottságban pedig az alapítók főkönyvelői. X bevételekből is megfelelően részesednek. A TÖVÁL esetében a tervezett nyereség 70 százalékát, a SERVÁL-nál viszont a 80 százalékát osztják szét közöttük. Jelentős bevétele ez a termelőszövetkezeteknek. Ezek után érthető, hogy a következőkben arra kerestek választ, hogyan alakult az elmúlt években a társulások árbevétele. Á TÖVÁL bevétele 35 millió, a SERVÁL-é kilencmillió forint volt — 1971-ben. És a dolgozók egyéni jövedelme? Ez is emelkedett, 1969- ben a TÖVÁL-nál 31 957 forint, a SERVÁL-nál pedig 16 750 forint volt egy-egy dolgozó évi átlagos keresete. Jelenleg az előbbinél 32 512, míg az utóbbinál 20 917 forint az egy dolgozóra eső évi kereset összege. Nem szabad szem elől téveszteni azt a megállapodást sem, amit a népi ellenőrök is kiemeltek, hogy ennél jóval nagyobb arányban emelkedett az egy főre eső termelési érték. Megállapították azt is, a két társulás, főleg a TÖ- VÄL. a székhely község gondjainak megoldásában is tevékenyen közreműködött. Például a községi sportkört átvette és nagyobb részt saját maga tartja fenn. Ezenkívül részt vállalt, egy 30 személyes óvoda bővítésében is. A társulásban részt vevők és saját dolgozóik részére pedig Hajdúszoboszlón négy telekrészes, Káptalanfüreden pedig négyszobás üdülőt építettek. Megállapították, hogy a járási építőipari vállalatok és szövetkezetek között a TÖVÁL áll a legjobban munkaerő szempontjából, ugyanis itt sikerült a törzsgárda magját is kialakítani. Pontos és minőségileg jó az építőipari tevéCUKRÁSZCSEMEGÉK FÉLKÉSZ ÁLIAPÖTRAN ízléses celofán csomagolás- ! ban ízesített vajkrém is kap- ban félkész cukrásztermékek i ható, otthon már csak tölteni árusítását kezdték meg Mono- ! kell. ron az élelmiszerüzletek. A —----mo nori cukrásztermelő üzem \ új készítményeit, az édességet kedvelő családok örömmel fogadták, hiszen a kedvelt cukrászcsemegék — a habroló, képviselőfánk, krémes és a torta — rövid pár perc alatt elkészíthető. Az üzletekben ugyanis 25 dekás csomagolásElegsndő lwrdó Bő szüret ígérkezik Péteriben. Felkészült a „nagybolt” is, kisebb űrméretű, új boros- hordők iránt nagy az érdeklődés. Kedvére válogathat a közönség. A CSARDA ELŐTT kenységük. Erre példát is hoztak fel. Pilisen július 1-én kezdtek el építeni egy 80 va- gonos terményraktárt és máris készen van! A népi ellenőrök tehát nemcsak a „rosszat” veszik észre, amint azt egyesek sokszor eltúlozva emlegetik. Ezen a jelentést vitató tárgyaláson csalt jót, csupa jót hallhattunk. Amit a tények bizonyítanak. A népi ellenőrök örültek is neki. Kovács György MCSOR Mozik Ecser: Volt egyszer egy család. Gomba. Az „Angyal” elrablása. Gyömrő: Waterloo. H: Volt egyszer egy család. Maglód: Mouret abbé vétke. H: A betyárkapitány. Mende: A betyárkapitány. H: Furcsa zálogtárgy. MÓnor, v—h: Fuss, hogy utolérjenek. Nyáregyháza: Hyppolit a lakáj. H: Tudom, te vagy a gyilkos. Pederi: Furcsa zálogtárgy. Pilis: Funny girl I—II. H: A legszebb férfikor. Tápiósáp: Stan és Pan n^eg a hölgyek. Űri: Jefferson utolsó menete. Üllő: Mr. Tibbs nyomoz. H: Színbád. Vasad: Vidékiek New Yorkban. Vecsés: Nyírfaliget. Matiné: Vadölő. H: Mackenna aranya. Kiállítás Gyömrő, művelődési ház: Bányász Béla festőművész kamarakiállítása, nyitva délután 16-tól 22 óráig. Bal Üllő, művelődési otthon, 17- től 22 órájg: ötórai tea, játszik az Alfa együttes. Mátyás-kupa után — vándordíj ,,A játék nem játék” Beszélgetés a monori irodalmi színpad vezetőjével Egy nyári emlék jut az eszembe. Fent voltam a nagy- visnyói úttörőtáborban, nagyon jól éreztem magam, csak egy valami' bosszantott: a táborban nem volt televízió. Pedig a monori gimnázium irodalmi színpadának, Ki mit tud? szereplését feltétlenül meg akartam nézni. Szerencsére, sikerült, s a monoriak játékában nem csalódtam. Nem így a zsűriben, amely csak a 4. helyre „pontozta” a monoriakat. — Az irodalmi színpad tagjait mégsem keserítette el a 4. hely? — kérdeztem Bölcső Gusztávot, a színpad vezetőjét. — Megmondom őszintén, kicsit csalódtunk, a 4. helyben. Mégis azt kell mondanom, ez is szép sikernek számít. A döntőbe jutottunk ... — Tavaly elnyerték a visegrádi színjátszó napok fődíját, a Mátyás-kupát. — Valóban, tavaly a Szöveggel indultunk, és nyertünk. Az idén „A játék nem játék" cíSzomorúan várja ez a két hűséges igavonó gazdáját, aki az üllői, újonnan létesített Magyar csárdába tért be. Pesti felvétele A HÁZ ÉLETE — Jöjjön vissza inkább délután, mert most, amint látja, dolgozom — mondja Vasadi József mérleglakatos, s közben jobb kezével szorosan fogja a kerekes kút felhúzóját: ember kapaszkodik a kötél végébe, pucolják a kutat. Üllő, vasárnap délelőtt. A családok elegánsan sétálnak a főtér felé. Népes az utca, csak itt-ott, a kertekben látni hajladozó embereket. Vasadi József más kútját tisztítja. Üj házától kát utcával odább dolgozik, ahogy megjegyzi: nagyon kell ez , a százas, amit ezért kapok. Három gyerekük van: Teréz 13, Józsi 9, Attila 5 éves. Az asszony ez év április óta dolgozik. Női szabó, de mivel Üllőn a szakmában nem tudott elhelyezkedni, s a gyermekek miatt képtelen bejárni a fővárosba, így az üllői szolgáltató házban takarít. Havonta ezer forintot keres. Vasadi József huszonkét éve dolgozik a MÁV-nál, 2700 forint a fizetése. Tulajdonképpen házépítésük történetét akartam megírni, de ez önmagában nem mondana sokat, hiszen az új ház és a család élete egymástól elválaszthatatlan. — Anyámnál laktunk — kezd hozzá a históriához Vasadi József —, négy testvéremmel együtt. Tériké és Józsi már megvolt, s bizony szűkösen fértünk. Ha csak egyszer eszem is naponta, akkor is lesz házam, határoztam el. Őszintén megbántam, mert azóta is a háznak élünk, „neki” dolgozunk, keresünk ... háromezer forintot szántak a külső vakolásra, s azt mondtam, inkább nem veszem fel, mert arra úgysem elég. Ma már fölvenném, de nem adják, mondván: akkor visszautasítottam ... A ház most sincs bevakolva. Kerítés sincs, csak az oszlopok állnak. — Megegyeztünk a kőművessel, meg az áccsal, s nekiláttunk. Az alapozást soha nem felejtem el. Sportbarátaim, vagy harmincán eljöttek vasárnap hajnalban, s délutánra készen voltunk. Aztán mentünk ki a pályára — 1951-től kezdve sportoltam — Űjhar- tyánnal játszottunk. Jobb hal- fot játszottam, szögletről ívelték be a labdát, először átléptem, aztán máris a hálóban táncolt a labda. Ezzel a cseles gólommal nyertünk, s így kerültük el a kiesést is ... Azt mondták ‘a társaim: Vasadi, neked mindig alapot kell raknod ... Hát azóta is az alapokat rakom. 0 0 A családfő 1960-ban 20 ezer forint apai jussot kapott, felesége pedig 400 négyszögöl telket Üllőn, a Vörös Hadsereg útján. Ekkor vágtak neki a házépítésnek. — A telket nem írattuk át, mert nem volt pénzünk rá. A tanács ennek ellenére engedélyezte, hogy építsünk rá, majd később átíratjuk. Még ma sem történt meg — magyarázna az asszony. — Attól félek, ha megérjük azt, hogy átírathassuk, beleszámítják a házat is — aggodalmaskodik a férj. — Pedig akkor alighanem soha nem lesz a nevünkön ... Persze, ez a pesszimizmus nem jellemző a Vasadi családra. Bizonyság erre maga a ház, ami felépült. — A húszezer forint csak a téglára volt elég. Megkezdődött a munka meg a kölcsönkérés. ötezer forintot kaptam, tízszázalékos kamatra: cementet vettem belőle. Minden fillért anyagra költöttünk, az OTP 60 ezer forintot adott, de csak 57 ezret vettem fel, mert — Emelkedtek a falak, a kiadások, az adósságok. Minden fizetéskor jött a kőműves lánya a pénzért. A tévére mutat. — Ez a harmadik. Az elsőt az ács vitte el, kétezer forint munkabér gyanánt. A másodikat, az Horizont volt, alig néhány hónapig használtuk, a kőműves. „Ha estig nem lesz ötezer forint, levonulok a házról — mondta, s háromezer forintnak tudta be, így még nekem kellett néhány óra alatt kétezret előkaparni. Most egy Sigmát vettem a bizományiban. Persze ezt is, mint a többit, részletre. Ez talán megmarad — reménykedik. Két szoba, konyha, előszoba, éléskamra, fürdőszoba: ennyi Vasadiék háza. A vízvezeték bent van, de víz még nem folyik benne, mert szivattyúra még nem tellett. — Egyelőre megvagyunk így is — mondja Vasadi József, s hozzáteszi: — bár a gyerekek nőnek, így bizony nagyon jó lenne, persze, egyszerre minden nem megy. A házba 1967. augusztus 20- án költöztek be. Attila akkor -született, s az asszony, aki korábban sokat betegeskedett, így nem is láthatta az épülő házat. Ezért csak annyit mondott: „Jóska, köszönöm a...” Rövid költségvetés. A férj 2700-at hoz haza, ehhez jön még 810 forint családi pótlék. Az asszony ezer forintjával együtt jövedelmük tehát 4510 forint. Törlesztéseik: 310 forint az OTP-nek, 520 forint a takarékszövetkezetnek — most vettek fel négyezer forintot, hogy felruházhassák a gyerekeket, s hogy tanszereket vásárolhassanak —, a KST 450 forint, kétszázzal van bent, de onnan is vett fel kölcsönt, így azt is törlesztenie kell. Élelemre, zsebpénzre szerényen számolva is elmegy kétezer forint, elvégre öten vannak. Elméletileg tehát marad körülbelül ezer forintjuk. — Csak elméletileg — mondja az asszony. — A gyerekekre megy minden. Most vettem Terikének egy pár cipőt 320 forintért, két papucsot, két cipőt a piciknek háromszázért. Tüzelő még nincs, pedig már hűvösek az esték ... — Szórakozás? — kockáztatom meg a kérdést. — Itthon találjuk meg a szórakozást. A férjem minden hét végén dolgozik, meg tesz-vesz a ház körül. A legnagyobb öröm az g néhány óra, amit a gyerekekkel együtt, közösen tölthetünk. Nemrég elmentünk a Vidám Parkba, de csak kettőt-kettőt hintáztak a gyerekek, mert legalábbis nekünk, a hintázás sem olcsó mulatság... Negyvenhétezernyolcszáz forint tartozásuk van még, 1988- ban jár le. A gyerekek vidáman hancú- roznak házuk udvarán. Aztán bejön Attila, s kérleli Terikét: „Olvass már egy kis mesét, a verebest.” Előkerül a könyv. „A világ leggazdagabb verebe” — ez a címe. És Tériké mesélni kezd... Szabó Imre mű darabot játszottuk átdolgozott formában. Egy témája van: a fiatalokkal szembeni felnőtt fonákságok leleplezése. Visegrádon felszabadultan adták elő a gyerekek a darabot, s elnyerték a helyi tanács vándordíját, valamint a Pest megyei Tanács különdíját is. — Hogyan tovább? — A KISZ KB az ifjúsági irodalmi színpadok részére szereplési lehetőséget biztosít újahb televíziós szereplésre, előreláthatólag még ebben az évben. Ugyanis bejárunk egy fővárosi klubba, ahol ismét neves szakemberek előtt szerepelünk rendszeresen. Innen a legjobbak ismét a tv elé kerülnek. — Két „főszereplőnk”, Baranyai Gizella és Nagy László kivált az együttesből, mivel elhagyták az iskolát. Most helyükre fiatal elsősöket nyertünk meg az irodalmi színpadnak. Méltóképpen kívánjuk ünnepelni Petőfi születésének 150. évfordulóját. Aztán jövő áprilisban részt veszünk az egri diáknapokon. A József Attila gimnáziumok országos fesztiválja 1973-ban Monoron lesz. Itt is jól akarunk szerepelni, iskolánk hírnevéhez méltóan. ___________ G. J. VA SAD Szüreti bál Vasadon, vasárnap délután nagyszabású jelmezes szüreti felvonulást rendez a művelődési otthon és a helyi KISZ- szervezet. Este megrendezik a hagyományos szüreti bált is. Kirándulás Bükkszékre A gyömrői szakmaközi bizottság vasárnap, október 1- én kirándulást rendez Bükkszék melegfürdőhelyre. A kiránduláson a tagság díjmentesen vesz részt, a hozzátartozók is minimális térítést fizetnek. A kirándulás útikalau- zi tisztét a művelődési ház vállalta. Ügyeletes orvos Gyomron, Mendén és Péteriben: dr. Huszár Sarolta (Péteri), Monoron, Monori-erdőn, Gombán, Kényén és Káván: dr. Bathó László (Monor, Bocskai utca), Maglódon és Ecseren: dr. Pápes Tibor (Maglód), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Czinder Bálint (Pilis, Rákóczi u. 63.), Sülysápon és Úriban: dr. Zolesz László, Üllőn: dr. Leyrer Lóránt, Vecsé- sen: dr. Pallinger Georgina tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen az Andrássy-telepi. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasárnap reggel 8-tól 13-ig és délután 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. o A mérleglakatos hetente 3—4 napot vidéken tölt, vasúti mérlegeket hitelesít szerte az országban, ez a munkája. — Nagyon sokba kerül a kiszállás, jól meg kell gondolnom, mire költőm a pénzt. A családot persze nem rövidíthetem meg. így is van elég kiadás. A legjobbak között Negyedikek lettek a monori tornászlányok A monori József Attila Gimnázium női ifjúsági tornacsapata Budapesten, az országos ■döntőben 4. helyezést ért el. A csapat tagjai: Bokros Éva, Szegedi Éva, Lackó Erzsébet, Bajári Zsuzsa és Bánfi Magdolna. Míg a csapat az országos döntőkig eljutott, sok akadályt kellett leküzdenie. A lányok Cegléden, a megyei bajnokságon 2. helyezést értek el, s így jutottak a területi bajnokságba. ahol Békés, Csong- rád és Bács megye tornászcsapatait győzték le. bekerültek az ország legjobb nyolc csapata közé. ,, 1 A csapatbajnoksággal egy időben az egyéni bajnokság küzdelmei is folynak. Bokros Éva. a megyei egyéni bajnokságban a 4. helyezést érte el és így bekerült a területi elődöntőben. a legjobb hat közé. A legjobbak október 8-án mérik össze tudásukat. Meg kell említeni dr. Borsai Józsefné testnevelő tanárt, aki fáradságot nem kímélve, különórában, külön napokon foglalkozott a szorgalmas tornászlányokkal, akik még az iskolai kirándulásról is lemaradtak, hogy minél jobban szerepeljenek a versenyen. Vitéz Imre
