Pest Megyi Hírlap, 1972. október (16. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-13 / 242. szám

2 PEST UEUTEI ffIn4a 1972. OKTOBER 13., PÉNTEK CHILE Rendkívüli állapot tíz tartományban Engedélyezett jobboldali tüntetés Santiagóban — nem engedélyezett tombolással Kiindulópont Ázsiában Az ázsiai országok törté­nelmi tapasztalatai megmu­tatták, hogy ma, amikor erősödik a szocialista világ hatalma, viharos lendületet vett a nemzeti felszabadító mozgalom, az államközi kapcsolatokban az erő al­kalmazásának elve nem oldhat meg egyetlen prob­lémát sem, csupán fokoz­hatja a feszültséget és elő­idézheti az olyan konflik­tusok elhúzódását, amelyek az újabb bonyodalmak so­rozatát teremthetik meg — írja Vlagyimir Kudrjav- cev, a moszkvai Izvesztyija politikai hírmagyarázója. A cikk szerzője foglalko­zik az ázsiai kollektív biz­tonsági rendszer gondolatá­val, amelyet egyebek kö­zött Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára vetett fel a kommunista és munkás­pártok 1969. moszkvai nem­zetközi tanácskozásán és a szovjet szakszervezetek 1972-ben megtartott 15. kongresszusán. Most a legfontosabb fel­adat: olyan viszonyokat te­remteni, amelyek közepette az imperialistáknak nincs lehetőségük arra, hogy sa­ját önző érdekükben, ázsiai uralmuk megteremtése cél­jából kihasználják az ázsiai országok között meglevő megoldatlan problémákat, egymás ellen uszítsák az ázsiai országokat. A kollek­tív biztonsági rendszer megteremti azt a helyzetet, amelyben az imperialisták­nak mind nehezebbé válik majd az agresszív háborúk kirobbantása. A Szovjetunió nemcsak hogy felvetette az ázsiai kollektív biztonsági rend­szer megteremtésének gon­dolatát, nemcsak hogy meg­fogalmazta a kiindulópon­tot, amely egy ilyen rend­szer alapját képzeheti, ha­nem gyakorlatilag is meg­valósítja egy ilyen rendszer kezdetét az ázsiai országok­hoz fűződő külpolitikai kapcsolataiban. A Szovjetunió által elő­terjesztett kiindulási pont — amely alapját képezheti az ázsiai kollektív bizton­sági rendszernek — teljes mértékben megfelel az ázsiai országok és népek nemzeti érdekeinek. Magá­tól értetődik, hogy a gya­korlati megvalósítás meg­követeli az ázsiai kontinens valamennyi országának kollektív munkáját, figye­lembe véve mindazokat a sajátosságokat, amelyeket számításba kell venni egy ilyen rendszer megteremté­sénél. Eszerint a kollektív biz­tonsági rendszer — amelyet a szovjet fél javasol, mint olyan állam, amely nem­csak Európában helyezke­dik el, hanem Ázsiában is — minden ázsiai ország és nép létérdekeinek szava­tolására irányul. Ebben az indítványban nincs egyet­len olyan mozzanat sem, amely azt célozná, hogy ezt ezt a rendszert felhasznál­ják valamely ország vagy országok ellen. Ezt az értel­mezést — amely időről idő­re megjelenik a nyugati reakciós sajtóban — az an- tikonimunizmus és a szov- jetellenesség politikája su­gallja. Az imperialistáknak ez a szégyenletes manőve­re egyrészt azt célozza, hogy elválassza egymástól az ázsiai népeket, másrészt, hogy elszakítsa ezeket a né­peket természetes szövetsé­gesüktől, a Szovjetuniótól és az egész szocialista rend­szertől. E téren dicstelen szerepet játszanak a maois­ta szakadárok. Politikájuk akadályozza az ázsiai or­szágokat és népeket abban, hogy normalizálják a hely­zetet a kontinensen és meg­teremtsék azokat a viszo­nyokat, amelyek kizárják az imperialista játékot az ázsiaiak közötti nézetelté­résekből. Ezeket a nézetel­téréseket a kollektív biz­tonsági rendszer mellett tárgyalások útján békésen lehetne rendezni. A vietnami konferencia csak október 26-án folytatódik fókusz Múlt és jövő Péter János magyar külügymi­niszter az általános politikai vita utolsó napján mondotta el beszé­dét az ENSZ-közgyülése előtt. BEFEJEZŐDÖTT az ENSZ- közgyűlés 27. ülésszakának el­ső szakasza: véget ért az álta­lános politikai vita. Az ENSZ- palota ovális termének szóno­ki emelvényéről a vitában 125 ország küldöttségvezetője szó­lalt fel, vagyis szót kapott a nemzetközi szervezethez tarto­zó majdnem valamennyi ál­lam. AZ EURÓPAI FÖLDRÉSZ problémáit 56 szónok taglalta, viszonylag kevesebb, mint a múlt évben. Ez érthető is, hi­szen az előző ülésszak óta el­telt időszak alatt a kontinen­sen számottevő enyhülés mu­tatkozott és egy sor jelentős problémát oldottak meg a szo­cialista országok által előter­jesztett javaslatok szellemé­ben. Azonban gyakorlatilag minden felszólaló állást fog­lalt az összeurópai értekezlet megtartása mellett. Miként Péter János külügyminiszte­rünk hangsúlyozta felszólalá­sában: „Ez nemcsak európai ügy. Ha ezt jól oldjuk meg, akkor ez a világ többi népe számára is hasznos lesz, mert a fegyverkezési verseny meg­szűntéből mérhetetlen erők szabadulnak majd fel, s ezeket az emberi lét alapvető kérdé­seinek a megoldására lehet majd fordítani. A Magyar Népköztársaság kormánya jó reménnyel tekint a jövő elé, úgy gondoljuk, hogy ennek a jövőnek hasznos munkálója volt és lesz az Egyesült Nem­zetek Szervezete.” MAJD ÍGY folytatta: „Mi­kor az Egyesült Nemzetek Szervezetének jövőjére gon­dolunk, nem felejthetjük el múltját. Az első világháború után jött létre a Népszövetség. Ez felbomlott a második világ­háború kezdetének az esemé­nyei között. A második világ­háború végén és után jött lét­re az Egyesült Nemzetek Szervezete. Létrehozói tanul­tak a két világháború tapasz­talataiból. Ennek ellenére az elmúlt évek során sokszor volt válságban ez a szervezet. A sok tényező között, amely megmentette ennek a szerve­zetnek a létét, volt egy külön­leges személyes tényezője is: ez pedig az Egyesült Nemze­tek Szervezetének előző fő­titkára, U Thant. Rendkívül válságos időszakokat élt át nemcsak ez a szervezet, ha­nem az egész emberiség is a legutóbbi évek során. Volt fő­titkárunk bölcsessége, az em­beri és társadalmi problémák iránit tanúsított fogékonysága, a történelem nagy tényei előtt megmutatkozott szerénysége és alázatossága, az emberi elhi­vatottság rendkívüli nagysá­gát tárta föl előttünk és nyúj­tott segítséget sokunknak az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt tornyosuló feladatok megoldásához. Kívánom, hogy az ő felelősségtudata éljen to­vábbra is ebben a szervezet­ben.” VALÓBAN ezen az alapokon állva, a múltból tanulva, az ENSZ a jövőbe vezetheti az emberiséget... A. B. T. A NOBEL-BIZOTTSÁG csü­törtökön Gerald Maurice Edel- man amerikai és Rodney Ro­bert Porter angol biokémikus­nak ítélte oda az idei orvostu- . dományi Nobel-díjat. A két tudós az antitestek szerkeszté­sének felfedezésével döntően hozzájárult az emberi szerve­zet védekező mechanizmusai­nak megismeréséhez. A hatóságok engedélyével még kedden jobboldali tünte­tés volt Santiagóban. A szélső- jobboldali Nemzeti Párt és a Haza és Szabadság nevű szer­vezet tagjai a megmozdulást provokatív akciók szervezésé­re használták fel, barikádokat emeltek, gyújtogattak. A rendőrség könnygáz grá­nátokkal és vázfecskendővel vetett véget a jobboldal tom- bolásának. Több tüntetőt őri­zetbe vettek. Jaime Suarez, chilei belügy­miniszter szerdán este rendkí­vüli állapotot vezetett be a Santiagótól délre fekvő Talca és Curico tartományokban. Az erélyes intézkedésre amiatt került sor, mert a keresztény- demokraták befolyása alatt ál­ló magánteherautó fuvarozók szövetsége sztrájkot hirdetett. A szabotázsakciót válasznak szánják a Népi Egység államo­sító intézkedéseire. A kormány állami szállítási vállalat lét­rehozását határozta el a dolgo­zók élelmiszerekkel és más árucikkekkel való ellátásának megjavítására. A gépkocsivezetők szakszer­vezete mélységesen elítélte a magánfuvarosok cselekedetét, különösen azután, hogy elter­jedt a hír: egy teherautó-tu­lajdonos rálőtt egy sofőrre. A Belügyminiszter Rafael Ortiz Navarro ezredest nevez­te ki a két tartomány élére, s egyben utasította a többi tar­tomány kormányzóját a sztrájk szervezőinek letartóztatására. A chilei hatóságok a nemzet- biztonsági törvény megsértésé­nek vádjával letartóztatták a magánteherautó-fuvarozók szövetsége négy vezetőjét, köz­tük Luis Americo Garin elnö­köt Is. . A legfrissebb jelentések sze­A Román Államtanács az RKP KB VB ajánlására sze­mélyi változásokat fogadott el a gazdasági tevékenység és a társadalmi élet szervezésének és irányításának tökéletesíté­sével kapcsolatban. Paul Niculescu-Mizilt okta­tási és nevelésügyi miniszterré, Virgil Trofint miniszterelnök­helyettessé és belkereskedelmi miniszterré, Manea Manescut miniszterelnök-helyettessé és az állami tervbizottság elnö­rint már Chile tíz tartományá­ra terjed ki a magánfuvarozók sztrájkja miatt bevezetett rendkívüli állapot. Mint Jaime Suarez belügyminiszter közöl­te, a jobboldali pártok által felbujtott vállalkozók meg­kísérelték akadályokat emelni Chile észak—déli főútvonalán, s nehézségeket akartak tá­masztani a központi és déli tartományok áruellátásában. A Népi Egység kormánya felhívással fordult a lakosság­hoz, hogy támogassa Allende elnök politikáját és verje visz- sza a reakció próbálkozásait, amelyekkel a volt uralkodó osztály minden áron vissza akarja szerezni elvesztett ki­váltságait. Kommunistaellenes terror- hadjárat kezdődött Guatema­lában és Salvadorban — jelen­tették be szerdán Moszkvában a Szovjet Újságíró Szövetség épületében megtartott sajtó- értekezletükön az illegalitás­ban -működő salvadori, illetve guatemalai kommunista párt képviselői, akik érthető, okok­ból nem kívánták megnevezni magukat. A két latin-amerikai párt megbízottai elmondották, hogy országaikban az utóbbi időben több ezer kommunistát vetet­tek börtönbe, s több százra te­hető azoknak a baloldali sze­mélyiségeknek a száma, akik­nek egyszerűen nyoma ve­szett. kévé, Maxim Berghianut mű­szaki anyagellátási és álló- alap-gazdálkodás ellenőrzési miniszterré, Emil Draganescut szállításügyi miniszterré, Mi- hai Marinescut miniszteri rangban a gazdasági tanács el­ső elnökhelyettesévé nevezték ki. Az államtanács javasolta, hogy Mihai Daleat a Román Szakszervezetek Általános Szö­vetsége Központi Tanácsának elnökévé, Straian Stefanescut a KISZ központi bizottságának első titkárává válasszák. Tsiranana lekösssünt Tizennégy év után lemon­dott az államfői tisztségről Philibert Tsiranana, a Malgas Köztársaság (Madagaszkár) elnöke. A Malgas Köztársaságban vasárnap népszavazást tartot­tak arról az öt évre szóló szo­ciális és reformprogramról, amelyet a már korábban telj­hatalommal felruházott Gab­riel Ramanantsoa tábomok- minisztereln'jk terjesztett elő. A szavazók túlnyomó többsége a program mellett foglalt ál­lást és az elnök, aki „nem” szavazatra szólította fél a la­kosságot, most kénytelen volt levonni a népszavazás ered­ményéből adódó következteté­seket. Leköszönő beszédében Tsiranana ugyanakikor azzal próbálta elriasztani a lakos­ságot, hogy Ramanantsoa tá­bornok — úgymond — „kato­nai diktatúrát fog bevezetni az országban.” A Guatemalai Kommunista Párt főtitkárát, Bernardo Al­varado Monzont és a párt köz­ponti bizottságának öt tagját — Mario Silvia Jonamát, Car­los René Valiét, Carlos Alva­rado Jerezt, Hugo Barrios Clét és Jose Hemandezt szeptem­ber 26-án tartóztatták le. Ugyancsak szeptember végén Salvadorban a Tribuna Popu­lar című kommunista hetilap szerkesztőjét, Jorge Arias Go­mez professzort, és Rafael Aquinada Carranza kommu­nista szakszervezeti vezetőt hurcolták börtönbe. A salvadori és a guatemalai hatóságok az esetek nagy ré­szében még a letartóztatás té­nyét is tagadják, a bebörtön- zötteket eltűnteknek minősítik, s részben emiatt alakult ki elv­társaikban a mély aggodalom, hogy a kommunisták és szak- szervezeti vezetők élete ve­szélyben forog. A guatemalai és a salvado­ri kommunista párt képviselői elmondták a szovjet és külföl­di újságíróknak, hogy Latin- Amerika több országában már kibontakozóban van a szolida­ritási mozgalom a bebörtönzött hazafiak védelmében, s felszó­lították Európa és a többi kon­tinens demokratikus sajtóját és közvéleményét, emeljék fel tiltakozó szavukat a diktatúra terrorja ellen, elvtársaik sza­badon bocsátásáért. (Folytatás az 1. oldalról) goni katonaság állásai ellen, a kambodzsai határ közelében rohammal bevették az egyik ranger-alakulat bázisát. A jövő héten, a Párizsban tartandó közös piaci csúcsérte­kezlet miatt, elmarad a Viet- nam-konferencia soron követ­kező ülése és a legközelebbi, 164. ülést csak két hét múlva, október 26-án tartják — jelen­tették be a Vietnam-konferen- cia csütörtöki ülése után. A közös piaci csúcsértekezletet ugyancsak a Kiéber sugár­úton, a volt Majestic szálló épületében tartják, ahol most a Vietnam-konferencia fo­lyik. LÉGHAJÓTÓL A RAKÉTÁIG (4.) Kultúránk követei Szófiában Szófia, Ruszki bulevar 8: itt szé­kel a Magyar Intézet, bolgár nevén Ungarszki Kulturen Insztitut. A jö­vőre fennállásának negyedszázados jubileumát ünneplő magyar centru­mot nemrégiben bővítették, teljesen újjávarázsolták. Ottjártamkor nyi­totta meg újra kapuit. Sipos István igazgató elégedetten kalauzolt végig a földszinti és emele­ti helyiségekben: — Tíz hónapig — ennyi ideig tar­tott az átépítés — szorongtunk egyet­len helyiségben, de megérte: jelenleg ez a legszebb a Szófiában működő külföldi kulturális intézetek közül. Ez itt, a földszinten, a 110 személyes hangverseny- és moziterem, amely­hez szélesvásznú vetítőberendezést kaptunk. Az ott — mutatja —, a ki­állítási termünk, amely baráti talál­kozók színhelyének is alkalmas. Itt van a könyvtár, az olvasóteremmel, ez pedig a nyelvtanfolyamokra szolgáló tanterem, amelybe most várjuk az audiovizuális oktatóberendezést. — Az építés, a tágasabb hely az eddiginél is gazdagabb, elevenebb kulturális programok megvalósítását teszi lehetővé. Nagyobb létszámú kö­zönségnek és több előadást tartha­tunk; a magyar irodalom iránt ér­deklődők kényelmesebb körülmé­nyek között válogathatnak a könyv­tári könyvekben, s a nyelvtanfolya­mok hallgatói is nagy segítséget kan­nak tanulásukhoz a legkorszerűbb oktatóeszközökkel. A Magyar Intézet könyvtára ré­szint magyar nyelvű, részint bolgár­ra fordított műveket kinál az olva­sóknak. — Eddig több tucat magyar író elbeszéléseit és mintegy 50—60 önál­ló irodalmi művet fordítottak le bol­gárra. Klasszikus szerzőink különö­sen jól ismertek. Még az ötvenes években jelent meg két irodalmi an­tológia, nemrégiben pedig — Korsze­rű Magyar írók címmel — egy tanul­mánykötet, magyar irodalomtörténé­szek tollából. — Milyen magyar írók regényeit olvashatja anyanyelvén a bolgár kö­zönség? — Egyebek között Tersánszki Józsi Jenő Kakuk Marcijának első részét, Darvas József Törökverőjét, Jókait, Móriczot, Mikszáthot, Veres Pétert, Szabó Pált. Kiadták Örkény István­tól a Házastársak és a Rekviem című könyveket; tavaly mutatták be a pleveni színházban nagy sikerrel a Tótékat, és most fordítják a Macska­játékot. Bolgárul olvasható Goda Gá­bortól a Panoptikum és a Farkasok között című könyve. Cseres Tibortól a Hideg napok, Sánta Ferenc Húsz órája és Németh László Égető Észte­re. Illés Béla több könyvét kiadták, köztük az Ég a Tisza címűt jóval előbb — már a harmincas években —, mint nálunk. — Mit ismernek a magyar költé­szetből Bulgáriában? — Mindenekelőtt Petőfi verseit, amelyeket már a múlt század végén kezdtek lefordítani bolgárra. Petőfi nagy népszerűsége abból a hasonló­ságból is táplálkozik, amely őt köl­tészete, eszmei mondanivalója és pá­lyafutása tekintetében a legnagyobb bolgár költővel, Hriszto Botevvel ro­konit ja. Mai magyar költészetünk kevésbé ismert, az irodalmi folyóira­tok publikálnak egy-egy verset. Ez év végén kerül kiadásra Nevena Sztefanova költőnő kitűnően sikerült Ady-válogatása; ő végezte az első József Attila-műfordításakat is, s ő ültette át anyanyelvére 1952—53-ban Petőfi János vitézét. Ugyancsak most készül egy válogatás Nagy László verseiből. — A könyvkölcsönzés, természete­sen csak kis részét képezi intézetünk tevékenységének. A kiállítások, elő­adások, fiímestek, hangversenyek rendezése éppúgy feladataink közé tartozik, mint az irodalmi estek, ün­nepségek, baráti találkozók meg­szervezése. A kiállításokat általában nemcsak az intézetben mutatjuk be, hanem — esetenként — vidéki váro­sokban is. Filmestjeink részint a leg­újabb magyar filmek bemutatását, részint pedig — filmmúzeum jelleg­gel — régebbi alkotások levetítését célozzák. Az év végéig hátralevő hónapok programjáról Fehér Imre, az intézet igazgatóhelyettese tájékoztatott: — Ezekben a napokban mutatko­zott be a bolgár közönségnek a bu­dapesti Musica Historica trió: Antal Lívia énekesnő, Kecskés András lant­művész és Staadler Vilmos blockflő­teművész. Tőlük alighogy elbúcsúz­tunk, máris újabb zenei élménnyel, zeneakadémiai hallgatók hangver­senyével kedveskedtünk a bolgár vendégeknek. Október elején tartot­tuk a magyar nyelvtanfolyam ünne­pélyes tanévnyitóját — évente ötven­hatvan hallgató tesz sikeres vizsgát a magyar nyelvből! — most pedig Jókai irodalmi estre készülünk, A kő­szívű ember fiai című regény bolgár kiadása alkalmából. A különböző, Magyarországgal kapcsolatos előadá­sokat, kamarakiállításokat, hangle­mezesteket, filmbemutatókat nem részletezem, hisz ezekből minden hétre jut egy-kettő. Október végén Nagy Lászlót szeretnénk bemutatni a szófiai közönségnek, mindenekelőtt versei segítségével, de — ha meghí­vásunknak eleget tehet —, személye­sen is. December az idei év legjelen­tősebb magyar kulturális események hónapja lesz. A hónap elején Ko­dály — 90 címmel a nagy magyar zenepedagógusra és kompozitorra emlékezünk az intézetben; 20-án pe­dig a szófiai Dimitrov Művelődési Házban tartandó központi ünnepség­gel kezdődik az az eseménysorozat; amelyet a 150 esztendeje született forradalmár költő, Petőfi, emléké­nek szentelünk. / Nyíri Éva (Vége) Személyi változások Romániában Salvadori és guatemalai anonymusok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom