Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-01 / 206. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. ÉVFOLYAM, 206. SZÄM ARA »0 FILLÉR 1972. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK TANÉVNYITÓRA A z MSZMP KB állás- foglalása az állami oktatás helyzetéről és feladatairól szólva „a köz­oktatás mai kereteken be­lül való korszerűsítéséről” beszél, és arról, hogy „né­hány év alatt ki kell dol­gozni a távlati fejlesztés koncepcióját”. Ez állásfoglalás körül azóta sem támadt szélvész, csörtetés, nyüzsgés, fontos­kodás, lihegés. A közokta­tásban dolgozók, az okta­tásügyi vezetők a tervek­kel kapcsolatos kérdésekre mértéktartó választ adnak egyelőre. Az iskolák kor- «zerűsítése tehát nem kam­pány, hosszú távra alkotó munkát kíván, rengeteg szakértelmet. Tudományos igényű vizs­gálatokból és erkölcsi indí­tásból fakadt a társadalmi felismerés, hogy nem csak a termeléstől várhatunk hozamot. Az iskolaépítés, taneszközvásárlás, pedagó­gus-béremelés is nyereséges vállalkozás. Ezt a felisme­rést mutatja Pest megyé­ben is az iskolák üzemi, vállalati segítése Szent­endrén, Vácott, a váci já­rásban — vagy Halásztel­ken, ahol ifjúsági tábor alakult iskolaépítésre — és máshol. Az iskolai anyagi­szellemi befektetés, az ok­tatásügy érdekében hozott áldozat rövid és hosszú tá­von is kifizetődik, kama­tostól — s nem csak pénz­ben — kamatozik. De pénzt is kér, meg hoz aztán a vál­lalkozás. Ezért a „közokta­tás fejlesztésére a követke­ző ötéves tervekben a nem­zeti jövedelemnek nagyobb hányadát kell adni”. És az eddiginél több megértést, erkölcsi támogatást. M ert nagy a különbség a között, amit a teg­napi-mai, s amit a holnapi üzem, hivatal, tu­dományos alkotóműhely, értelmiségi pálya kíván az embertől. És ezen a kü­lönbségen, távon elsősorban az iskolák tudnak „átemel­ni”. Illetve az oktatás, a tanulás segít könnyebben venni a távolságot. Amint­hogy az iskolák segíthetnek behozni sokaknak az indu­lási hátrányt, az iskolák ál­tal válhat szabaddá a pá­lya: hogy érvényesüljön mindenki tehetsége. De a jelenlegi iskola, a mai oktatás minderre alig képes: még nem tudja fel­nevelni az embert a tudo­mányos-műszaki forrada­lom követelményeihez. Ezért van szükség a kor­szerűsítésre, s majd a to­vábbi, távlati fejlesztésre. De mit ígérnek a "tervek a közeljövőre? Milyen kez­demények és megvalósulá­sok várhatók még ez új tanévben? Előreláthatóan egyszerre két fő tendencia érvényesü­lését fogjuk tapasztalni. A követelmények kétség­telenül emelkednek. Az óvodában a négyévesek, öt­évesek már a matematiká­val ismerkednek. Egy mai ipari tanulónak már-már annyi elméletet oktatnak, mint az előtt egy techniku­mi hallgatónak. Ugyanakkor csökkentik a túlméretezett tananyagot és a kötelező iskolai elfoglalt­ságot. Az új óvodai tanterv — mondhatni — kiiktatja a kényszert: a gyereknek nem muszáj részt venni a foglalkozásokon. Az isko­lákban bevezetik a fakulta­tív oktatást: a diákok egy sor tantárgyat érdeklődé­sük, hajlamuk szerint vá­laszthatnak. Az egyetemek is lemondanak a koponyák lexikális töltögetéséről, s a specialisták képzéséről. A pedagógusok több lehetősé­get kapnak az oktatási módszerek megválasztásá­hoz. A KISZ- és az úttörő- szervezeteknek nagyobb tér nyílik az aktivitásra, a diákönkormányzatnak a megvalósulásra. E két tendencia érvénye­sülésétől, találkozásától, a magas követelmények, a kötöttségek, és az egyéni, szabad választás, aktivitás összebékülése várható. I skoláinkban mind na­gyobb szerepet kap ezután a technika, hogy a gépek, műszerek be­bizonyíthassák alkalmassá­gukat' a tanításban, éppen nem az ember elgépesítésé- re, hanem felszabadítására, s lehetőségeinek sokszoro- zására. A szentendrei Mó­ricz Zsi gmond Gimnázium belső, zárt televíziós rend­szere már megsejteti az ok­tatás forradalmát... — de ne szaladjunk előre, ne­hogy mi magunk legyünk lelkendezők, fontoskodók, sürgölődők. Hiszen ma még számos eredmény, újítás, gazdago­dás ellenére az anyagi fel­tételek, tárgyi eszközök szűkösségéről beszélhetünk inkább. Beszélhetünk szét­szórt, öreg, elavult, torna­terem nélkül épült iskolák­ról, taneszközök hiányá­ról, nem szólva a pedagó­gushiányról, a tanárok túl­terheltségéről ... Igen, az idei gyarapodás — a vasadi tanyai diákkol­légium létrehozása, a nagy­kőrösi középfokú óvónő­képzés megindulása, több új iskola, egy sereg óvoda belépése — ellenére is az átmenet éveiről van szó: amikor szűkös lehetőségek és előreszaladt igények kö­zött kell áthidalni a távol­ságot. E nagy feladathoz, ta­nároknak és tanít­ványoknak, már az új tanévre jó munkát kívá­nunk. Azért is, mert tud­juk, milyen nagy részben múlik az iskolákon, hogy olyan generációk lépjenek ki falaik közül, amelyek valóban alkalmasak a gyá­rakban, földeken, hivata­lokban, tudományos alko­tóműhelyekben, értelmiségi pályákon egyre magasabb szintű, minőségű feladatok ellátására. De azért is, mert azt is tudjuk, hogy az isko­la nemcsak művelt, alkotni, fejlődni képes munkást és értelmiségit nevel, hanem embert nevel. Padányi Anna KÖZÉLET Georges Marchais, a Francia kommunista Párt főtitkár- helyettese, aki a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hazánkban töltötte szabadsá­gát, csütörtökön hazautazott Párizsba. AZ MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására csü­törtökön szovjet pártmunkás- küldöttség érkezett Budapest­re, élén K. Sz. Szimonowal, a Szovjetunió Kommunista Pártja revíziós bizottságának tagjával, az SZKP KB közle­kedés- és postaügyi osztályá­nak vezetőjével. Fock Jenő a XII. kerületben Budapest XII. kerületébe lá­togatott csütörtökön Fock Je­nő, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke. Társaságá­ban volt Nagy Richard, a bu­dapesti pártbizottság titkára. A kerületi pártbizottság székházában Fock Jenő talál­kozott a kerületi párt-végre­hajtóbizottság tagjaival, az ál­lami szervek és tömegszei-ve- zetók helyi vezetőivel. A látogatás a Magyar Opti­kai Művekben folytatódott, majd a miniszterelnök a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézetet is felkereste. Fock Jenőhöz Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács el­nöke is csatlakozott a látoga­tás utolsó állomásán, a XII. kerületi tanács székházában. PÁRIZS: A 157. ULES Saigon környéki támadások Az indokínai béke helyreál­lításának egyetlen akadálya az, hogy az Egyesült Államok makacsul ragaszkodik a Thieu-kormányzat hatalmon tartásához, ahhoz, hogy Dél- Vietnamra rákényszerítse az amerikai neokolonializmust — mondotta Nguyen Minh Vy, a VDK küldöttségének helyet­tes vezetője csütörtökön, a párizsi Vietnam-konferencia 157. ülésén. Nguyen Thi Binh asszony, I a DIFK küldöttségének veze­tője emlékeztetett rá, hogy je­lenleg a Délkelet-Ázsiában ál­lomásozó amerikai légi- és haditengerészeti erők mint­egy 200 ezer katonája vesz részt a Vietnam elleni terror- támadásokban. A népi felszabadító erők — a csütörtök reggeli hadijelen­tések szerint — az elmúlt 24 órában Dél-Vietnam egész te­rületén összesen 53 sikeres akciót hajtottak végre ellensé­ges támaszpontok és állások ellen. Offenzívájuk fő cél­pontja az amerikaiak és dél­vietnami zsoldosaik Saigon közvetlen környékén levő több katonai objektuma volt. HELSINKI Amerikai vadászbombázók az elmúlt 24 órában a VDK területét 250 bevetésben, Dél- Vietnam különböző körzeteit pedig 333 bevetésben támad­ták. Kormányalakítás Helsinkiben csütörtökön megbeszélésre ültek össze az új középbal kormány meg­alakításában részt vevő négy párt vezetői, hogy eldöntsék, hány helye lesz.egy-egy párt­nak az új kormányban. VARSÓ Szocialista külügyi tanácskozás j Augusztus 29—31 között Varsóban tanácskoztak Belo­russzia, Bulgária, Csehszlová­kia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Né-, met Demokratikus Köztársa­ság, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna külügyminiszté­riumainak képviselői. A ta­nácskozáson megfigyelőként részt vett a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kép­viselője. A tanácskozás során véleménycserére került sor az ENS'Z-közgyűlés 27. ülésszaká­val kapcsolatos kérdésekről. A megbeszélések az elvtársi együttműködés és a kölcsönös megértés jegyében folytak. A tanácskozáson magyar részről részt vettek: Hollai Imre kül­ügyminiszter-helyettes, ' dr. Kőmíves Imre nagykövet, a Magyar Népköztársaság genfi állandó képviseletének veze­tője és dr. Uranovicz Imre főosztályvezető-helyettes. Folytatta Pest megyei látogatásait a vietnami pártküldöttség A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak vendégeként hazánkban I tartózkodó vietnami pártkül- j Gyá/on új iskolát és óvodát avattak A tanévkezdés előtti napon, tegnap délután Gyálon fel­avatták a község új, nyolc tan- termes, tornatermes általános iskoláját, és ötven gyeimnek befogadására alkalmas óvodá­ját. Az ünnepségen megjelent Ihászi József, a dabasi járási pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő, Boros András, a járási hivatal elnö­ke. A vendégeket Domnanics Ferenc, Gyál tanácselnöke kö­szöntötte, majd Hargitai Ká­roly, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a főváros tő- szomszédságában fekvő, a be­költözések folytán lakosságá­ban rohamosan növekvő, ter­jeszkedő Gyálon az utóbbi években a legsúlyosabb prob­lémát az iskolák zsúfoltsága jelentette: a gyerekeket, a ta­nulócsoportokat hármas vál­tásban oktatták. Az új, kor­szerű 3. sz. általános iskola át­adása sem oldja meg végleg, de jelentősen mérsékeli a tan­teremhiányt. Az 1650 helyi ál­talános iskolás, ha még váltott fnűszakban is, de kedvezőbb körülmények között tanulhat ezután. Az új, ötven gyerme­ket befogadó óvoda is mérsé­keli a községi felvételi gondo­kat: átadásával kétszázra nőtt az óvodai helyek száma-a hét­száz óvodás korú gyermeket számláló Gyálon. — Az óvodai és iskolai be­ruházások most utolérték az agglomerációs övezetbe eső Gyálon a beköltözést. De a holnap igényeinek kielégítése a községben a jövő feladata — hangoztatta a megyei tanács osztályvezetője, majd átadta az új intézmények kulcsait. A vendégek, a község és az Ekés János felvétele iskolák vezetői megtekintették ezután az új iskolát és óvo­dát. P. A. döttség tegnap Horváth Jenő­nek, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya munkatársának társaságában tovább ismerkedett Pest me­gyével. Elsőként Érdre látogattak, ahol a nagyközség és a Budai Járási Építőipari Szövetkezet vezetőinek kalauzolásával megtekintették Érd új intéz­ményeit. Elismeréssel szóltak az augusztus 20-án felavatott új járási művelődési házról, a MÁVAUT-pályaudvarról, a vendéglátó kombinátról és az épülő szolgáltatóházrpl. Az épülő diósdi lakótelepen meg­nézték az építkezést, egy át­adásra váró épületet és egy már átadott lakást. Ezután a Bentavölgye Termelőszövetke­zettel ismerkedtek, a korszerű húsfeldolgozó kombináttal és a gépjavító műhellyel. Törökbálint, majd Taksony volt a következő állomás. Tö­rökbálinton az Orvosi Műszer Ktsz vezetői megismertették a vendégekkel termékeiket. Tak­sonyban a Kosárfonó Htsz- ben rögtönzött házi kiállítást rendeztek tiszteletükre, Csák- váry Sándorné, a htsz elnöke beszélt a szövetkezet munká­járól. Hoang Huu Nhan, a vietnami delegáció vezetője el­mondotta, különös érdeklődés­sel figyelték a szövetkezetben dolgozó asszonyok munkáját, hiszen nagyon sok asszony Vietnamban is hasonló tevé­kenységet folytat, csaik ott bambuszból fonnak szebbnél szebb termékeket. A taksonyi üzemlátogatáson,' majd az ezt követő baráti be­szélgetésen részt vett dr. Sinkó József, a ráckevei járási párt- bizottság titkára, dr. Pilis Pál- né, a HISZÖV elnöke és ifj. Szabó Imre, a községi pártbi­zottság csúcstitkára. Vietnami vendégeink ma Ceglédre látogatnak. 1 Helsinki Kekkonen fogadta a magyar parlamenti küldöttséget A Finnországban tartózkodó magyar parlamenti delegációt fogadta dr. Urho Kaleva Kek­konen köztársasági elnök. A találkozón — amelyen részt vett Rónai Rudolf nagykövet is, meleg baráti beszélgetés alakult ki az Ortutay Gyula vezette magyar küldöttség és a finn köztársasági elnök kö­zött. Rónai Rudolf, hazánk helsinki nagykövete fogadást adott a magyar parlamenti küldöttség tiszteletére. Balczó a zeniten Q9P Csütörtökön az öttusázóknál el­érkezett a döntő tusa. Az olimpiai állt stadionban a bajnokság befe- jező számára, a futásra gyűlekez- 'ÍEfjVw tek a mezőny ' % V* tagjai. Mindenki azért szurkolt, hogy Balczó harmadik olim­piáján, amely valószínűleg pá­lyafutásában már az utolsó, bearanyozza eddigi sikereit. És sikerült! Mintegy 30 ezer néző előtt eísőnek Villányi Zsigmond rajtolt, majd percenként indí­tották az 59 tagú mezőny résztvevőit. Negyvennegyedik­ként indult Balczó. A nézőté­ren helyet foglaló magyarok lelkesen biztatták a kitűnő sportolót, aki 100 méter után hagyta el a stadiont, és követ­kezett a négyezer méteres te­rep. A magyar tábor tagjai állandóan az órájukat figyel­ték, hogy Balczó mikorra ér vissza, és mindenki felléleg­zett, amikor nem egészen 12 perc múlva feltűnt a marato­ni kapuban. Balczón nem lát­szott meg, hogy 3700 métert hagyott maga mögött, teljesen frissen, könnyedén futott. Óriási ovációban részesült, amikor a célba érkezve 12:42.6 percet mutatott az óra, s ez 1279 pontot jelentett. Gyors számolgatás kezdő­dött, hogy az utolsónak rajto­Sporttársai a levegőbe dobják a győztes Balczót. ló szovjet világbajnok, Onyis- csenko előtt elég lesz-e ez az előny. — Reálisan kalkulálva Bal­czó nemcsak behozta hátrá­nyát, hanem olyan előnyt szer­zett, hogy elsőségét aligha ve­hetik el — vélekedett dr. Nagy Imre, az öttusázók kapitánya. Így is történt, hiszen vetély- társa, Onyiscsenko, csak 13:35.2 percet futott. — Bravó, Bandi! — hallat­szott mindenhonnan. Szinte képtelenség volt percekig az újdonsült olimpiai bajnok kö­zelébe jutni. — Nekem való „hullámvas- út”-pálya volt, nagyszerűen éreztem magam, egyáltalán nem fárasztott ki — válaszol­ta Balczó arra a kérdésre, hogy miként sikerült a nagy­szerű futóeredményt elérni. — Boldog vagyok, hogy sok­sok éves erőfeszítésem végre egyéni olimpiai bajnoki címet is hozott. Balczó András öt egyéni és ugyanennyi világbajnoki csa­patgyőzelem, valamint két olimpiai csapatelsőség után léphetett fel az ünnepélyes eredményhirdetésnél a dobogó legmagasabb fokára. Az olimpia egyéb eseményei­ről a 6. oldalon számolunk be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom