Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
a 1972. SZEPTEMBER 9.. SZOMBAT Új ház új lakói RAJZOK A FÖLDÖN Hernád, Tanácsköztársaság út 21. Fehérszín ikerház, kerttel, utcára néző ablakokkal. A névtábla még mindkét kapuról hányzik. Érthető. Lakói alig néhány napja örvendeznek új otthonuknak. A lakók fiatal pedagógusok: a Zsadányi házaspár, valamint Boros Beáta és Kisjuhász Erzsébet. Az egyik kapu csukva: bútort vásárolnak a tanárnők. A másik kapuban Zsadányi László fogad. Mosolygó arcú fiatalember. A biológia és a gyakorlati foglalkozás tanára. Jókedvűen invitálna, de az ajtóban megjelenik ifjú felesége szabadkozva: — Elnézést, de itt még minden a feje tetején áll. Tegnap érkeztek meg a bútorok, s csak ma reggel kerültek úgy- ahogy a helyükre... Ha megígéri, hogy nem néz túlságosan körül.. .i Túlzott aggodalom. A szobában már minden a helyén. A két heverő, az asztal, a fotelek, a variaszekrények. SOK SZÜLŐ ÉS PEDAGÓGUS érezte úgy a tanév végén, hogy gyermeke több szorgalommal jobb eredményt érhetett volna eh A szorgalom kialakulása a gyermekkel foglalkozó felnőttek példáján és irányításán is múlik. Fontos, hogy a kisiskolás tapasztalja a környezetében élők munkaszeretetét. Különösen ösztönzi őt, ha azt látja, hogy szülei is szívesen tanulnak, olvasnak művelődnek. így ráébred, hogy minden munkához kell értés, ismeret, alaposság, fokozottan belátja, megérti a tanulás jelentőségét. A szorgalmas tanulás az akarat iskolája is. Főként á játékos elsősök rendszeres tanulásra szoktatása kíván sok hozzáértést és türelmet. Közvetít^ szerető határozottsággal Ehetjük csak el, hogy az élvezetes játékot abbahagyják, s a napirend szerint meghatározott időben hozzáfogjanak feladataik elvégzéséhez. Az iskolás gyermekeket buzdítja, amikor szülein látja, mennyire örülnek, ha ő jól tanul. Igaz, képek még nincsenek, és a szőnyeget is hullámpapír helyettesíti. Tele rajzokkal. A figyelmes házigazda nyomban észreveszi, hogy a rajzokat nézem. — Meg kell tervezni a bútorok elhelyezését. Könnyebb így őket a helyükre tenni, mint tologatni jobbra, balra... A rajzokon a legkülönbözőbb bútorelhelyezési variációk. Zsadányiék boldogok. És okkal. Két szoba összkomfortos házzal s a házhoz tartozó jókora kerttel fogadta őket a hernádi tanács. Pedig még alighogy megszáradt a tinta mindkettőjük diplomáján. Zsadányi László békési, a felesége pedig szabolcsi illetőségű. — Igaz, hogy messziről jöttünk — mondja csendes-szerényen a házigazda —, de máris úgy érezzük, hogy hazaérkeztünk. Még akkor is, ha beletelik egy kis idő, amíg valóban otthonná válik új otthonunk. — Huszonnyolcezerért vásáA FELADATOK MEGOLDÁSÁBAN mind nagyobb önállóságot kell hogy kapjanak. Nem jó, ha kezdetben túlzottan segítenek a gyermeknek a leckék megoldásában, majd teljesen magára hagyják. De az ellenőrzés, az iskolában tanultakról való beszélgetés, az iskolai események iránti érdeklődés a gyermek tanulmányi évei alatt mindig -jzüksé- ges. így folyamatosan kialakul, rögződik benne a nézet, hogy az életben nélkülözhetetlen a megfelelő feladatok rendes, rendszeres ellátása. Az. évek porán az a felnőttkort, az élet., alakulását'"befolyásoló szilárd meggyőződéssé válik. Munkahelyén megbecsülik szorgalmáért, értékes emberi tulajdonságáért. EZ A CÉLJA az iskolában a nevelési terv szerinti munkára nevelésnek, s ennek egyik eszköze a szorgalom fokának megállapítása, érdemjeggyel való értékelése. Géczy Etelka tanítónő | roltuk a szobabútort, a konyhaberendezést és a gáztűzhe- I lyet — közelíti a dolog prak- : tikus oldalát a háziasszony. — Tizenháromezer forintunk volt, a többit az OTP-től kértük. Az egyik szoba még így is üres maradt. Egyelőre... A konyhában hatalmas dobozok halmozódnak egymás tetején. Még kicsomagolatla- nul. — A könyveink... — jegyzi meg Zsadányi László. Nagyon sok könyvünk van. Szépirodalom és szakkönyvek is. A televízió még csak a távolabbi tervben szerepel. — Először kerékpárokat kell vásárolnunk — közli ellentmondást nem tűrően a háziasszony. — Gyalog húsz perc ide az iskola. Amint megkapjuk a letelepedési engedélyt, megyünk az áruházba... A beszélgetésbe beleillik a gyors számvetés. Mindketten tanárok, az alapfizetésük egyaránt ezerhétszázötven forint. Ehhez jön még fejenként kétszáz forint területi és száz forint osztályfőnöki pótlék. Azaz havonta négyezerszáz forinttal gazdálkodhatnak. Ebből a házért mindössze kétszáznyolcvan forint lakbért kell fizetniük. — Ez valóban több, mint amire számítottunk — jelenti ki Zsadányi László, nem tudva leplezni nagy-nagy örömét. — S ha ehhez még hozzávesszük — egészíti ki a felesége —, hogy mindjárt egy- egy osztálynyi gyereket is bíztak ránk, és csak délelőtt kabinet rendszerű formában, akkor valóban elmondhatjuk, hogy nagyon csodálatosan indul az életünk... Szegeden végeztek mind a ketten, három esztendeje ismerik egymást, s egy hónapja házasok. Tele tervekkel, elképzelésekkel. Nemcsak egyéríi életükét, hanem munkájukat illetően is. — Gyakran tartottam TIT- előadásokat az egyetemen. Biztosan szükség lesz rá itt is... — mondja a házigazda. — Történelem-orosz szakos vagyok. Fél évet a Szovjetunióban végeztem. Gondolom, ha orosz nyelvtanfolyam indul a művelődési házban, vagy történelmi szakkör, szívesen segítek... — egészíti ki a felesége. Prukner Pál Család és iskola SZORGALOM Bűntársak-■■■---- csendeI Fék húzódva, | sen ül a------------------------— modern sz ekrényfal ülőrészén. Szőke haja néha előrehull a szemébe, megszokott mozdulattal veti hátra. Kicsit idegesít, hogy bármit kérdezek tőle, az édesapja válaszol helyette. Mintha Ilike képtelen lenne megfogalmazni akár egy mondatot is. Egy érettségizett lány pedig legalább ezt megtanulhatta volna. Meg is mondom őszintén: — Szeretném, ha Ilikével beszélhetnék. Most már hallgat az apa, némán ül a család, a beszélgetés akadozik. Két harapófogó is kevés lenne Ilikéhez. Azután megembereli magát, eszébe juthat, hogy tőlem vár segítséget: — Árelemző akarok lenni. — Miért éppen árelemző? Vőlegényére néz, aki szorosan ül mellette, mintha ezzel jelezné, hogy mindenben támogatja jövendőbelijét, csak bátran! — Jancsi nagynénje az építőiparban árelemző, ő mondta, hogy az jó. — Jó, persze, de az ember nem lesz csak úgy egyszerűen árelemző. Azt is tanulni kell. — Háát. — Te nem akarsz tanulni? — Árelemző akarok lenni. — Azt is tanulni kell — makacskodom én is. — Matektagozaton végeztem. — Szép. Indulásnál bizonyára sokat jelent. — Megszenvedtem érte. — Nem kételkedem, számomra elképzelhetetlen lenne hetente tucat órát matematikával tölteni.----------------------- Látszik, eléI Ilike nevet. | gedett a fölé---------------------- nyével. — Hogyan értél? — Közepesre. — Matematikából? — Abból is. Bátran mondja, szégyenkezés nélkül. Igazolja nyomban: — Tagozatos osztályban nehezebb. Vőlegénye segíti: — Nem rossz eredmény az. Meg pechje is volt szegénynek. Ilike hálásan, kutyahűséggel néz rá. Ismét eszébe juthatott a nagynéni, meg az esetleges támogatásom, mert a témára kapcsol: — Jó lenne az építőiparba kerülni! — Miért épp oda? — Menő szakma és ott lehet maszekolni is. A mérnökök nem számolnak maguk, kiadják a munkát. — Még azt sem tudod, ml az árelemzés, és már maszekolásról beszélsz? Nem gondolod, hogy sok időbe telik, amíg beletanulsz a szakmába? Ja, persze, a matektagozat — gúnyolódom kicsit tréfásan. Nem fogja fel a tréfát. Bólint. A szülők is. —;---------------■ Figyelem ezt a I Érdeklődve | vékony, jó ■ alakú kislányt, akit már egyáltalán nem tartok szerénynek. Bámulom, hátha így is megállapíthatom, honnan szedte össze ezt a sok badarságot, torz értékítéletet. Indulat nélkül faggatom: — Gondolod, hogy gyenge érettségivel, továbbtanulás nélkül téged azonnal árelemzőnek várnak, ráadásul mellékállással? Vállát vonogatja. Sápadt arca a sértésre kissé rózsaszínűbbre vált. A szülők ellenségesen hallgatnak. Témát váltok. — Nyáron hol dolgoztál? — Sehol. Kipihentem az érettségit. — A kertben csak segítettél apukádnak? Láttam, nagyon szép, gondozott a veteményes. — Nem szeretem a kertet. Felé sem nézek. Az apja most először dühös és megfeledkezik magáról: — A kisasszonynak büdös a kapálás. — A társaid mit csinálnak? — Majdnem mind továbbtanul. Aki hármas lett, azt is felvették főiskolára. — Miért nem próbáltad meg te is? Ilike vőlegényére néz, hallgat, majd: — Árelemző akarok lenni. — És mi van, ha könyvelőt keresnek? — Az nem leszek, azok olyan nagy papírokkal dolgoznak.--------------------- magam, azt | E lnevetem | hiszem, tréfál.-------------------- Rajtam kívül senki nem nevet. — Gyors- és gépíráshoz Az idén tizenegy nyári egyetem kapui tárultak ki A magyarországi nyári egyetemek egyre jelentősebb eseményei a nemzetközi kulturális programoknak. Hazánkban ebben az évben 11 nyári egyetem működött az ország különböző részein, különböző programokkal. Az előadásokat tudósok, egyetemi tanárok, szakemberek tartották, a részvevő hallgatók számára. A „Dunakanyar Művészeti Nyári Egyelem’’ színhelye Esztergom volt, témája pedig: „A zenei anyanyelv használata és az aktív zenélés Kodály pedagógiai elvei alapján”. Gyulán tizedszer rendezték meg az „Eszperantó Nyári Egyetemet”. Budapesten a közgazdászok, Keszthelyen a mezőgazdászok, Egerben a műemléki szakemberek szamára rendeztek nyári stúdiumot. Pécsett a „Népek Barátsága Nyári Egyetem” címét viselte az előadássorozat. Szombathelyen a „Savaria Nyári Egyetemen" művészeti és történelmi előadásokat tartottak. Gyári óvoda A Nagykőrösi Konzervgyár messzemenően gondoskodik dolgozói gyermekeiről: az üzem szomszédságában már működik egy 30 személyes bölcsőde és 70 személyes óvoda. A városban épülő új tanácsi óvoda építéséhez ugyancsak hozzájárul a gyár; ott újabb 30 „gyári gyerek” kap majd elhelyezést- * Országos találkozó Abonyban A kodályi gondolat jegyében A Pest megyei zeneiskolák idei programjából Kodály Zoltán írja: .. Kiderült, hogy azokban az iskolákban, ahol a zene is tárgy, kötelező tárgy, mindennapos tárgy, minden egyéb tantárgyat könnyebben és jobban tanulnak a gyerekek. Ez nem valami titokzatos varázs, hanem egyszerűen az a mindennapos kis zenével foglalkozás annyira fölélénkíti az elmét, hogy fogékonyabb ■ lesz minden mással szemben is.” Kodály idézett szavai egyértelműek. A gyermekek részvétele a zeneoktatásban nem plusz megterhelés, amely elvonja őket az iskolai tanulástól, hanem épp ellenkezőleg: fontos szerep>e van a személyiségformálásban és jótékonyan hat a gyermek tevékenységének összes többi lényeges területére. E gondolatok jegyében kezdődött meg az idei tanév a Pest megyei zeneiskolákban. sincs kedved? Nagyon keresik a gépírókat. — Az kulimunka. Tavaly segítettem az egyik vállalatnál. A főnök mindig dirigált: oda vidd, ide hozd... Nem nekem való. — Senki nem mondta neked, hogy az árelemzőknek is van főnökük? Hogy az árelemzőknek is dirigálnak? Hogy a világon mindenütt főnökök határozzák meg, ki mit csináljon? Ilike folytatja: — Azért tanulok majd. Ha bekerülök a vállalathoz, elküldenek tanfolyamra. — Már jelentkeztél munkára? (Mintha nem tudnám, hogy egy lépést sem tett eddig.) Megígérték, hogy taníttatnak? Van egyáltalán felvétel? — Nem. Majd valaki segít. — De hiszen szeptember van. Társaid már tanulnak vagy dolgoznak. Te pedig pihensz. Az apa nem hallgathat tovább: — Ne tessék gondolni, dolgozik azért, ö vásárol be. Es majd elmegy dolgozni, még fiatal, van ideje. Ilike édesanyja gépírónő egy vállalatnál. Nem maszekol, mert siet haza a háztartást ellátni. Ilike édesapja előadó egy üzemben. Büszkén nézi Ilikét, aki ilyen céltudatosan készül az irodába. Ahol nem fog gépírni, gyorsírni, sem könyvelni, mert az nem neki való. Mert az kulimunka. Ilikének ne dirigáljon senki. Ilike vőlegénye egy évre külföldre készül, a gyár küldi, mert jó szerelő. Ma még ő is elragadtatva nézi, ahogy Ilike meg-megrántja a vállát és Kodály Zoltán gondolatainak felidézése különösen aktuális, hiszen az elkövetkezendő hónapokban országszerte nagyszabású ünnepségsorozatokkal emlékezünk meg a mester születésének kilencvenedik évfordulójáról. így érthető, hogy amikor a megye zeneiskoláinak programjáról kérdezősködöm, akkor Varsányi Lászlóné vezető szakfelügyelő is legelőször a Kodály- ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről számol be: — Az összes Pest megyei zeneiskola részt vesz a Kodály-fesztiválon, amely a különböző iskolákon belül zajlik le. Elsősorban a zongoratanszakok szerepelnek — egyes iskolákban esetleg a hegedűtanszak is —, és ehhez csatlakozik a szolfézstanszak, alsófokon népdalénekléssel, maga- sabtv fokon biciniuménekléssel. szemébe hulló haja engedelmesen visszaesik a hátára. Valóban szép, csinos teremtés. Csak Ilike öccse, a most érettségiző Gyuri süti le a szemét. Kezét ökölbe gyűri és tekintete szinte lyukat fúr a gépi perzsába. Először szólal meg: — Felfújt hólyag vagy, mindenkit lenézel. — Guri, fogd be a szád — inti le az édesanyja. — Gyerek vagy ahhoz, hogy ilyesmibe beleszólj, mit /értesz te az életből?-------------- tiszteli szüleit, elI Gyuri | hallgat. Idegen -------------- előtt nem feleselhet. Különben is megtudom: aznap még sok a dolga, az izgatja. Fu rcsa fiú. Év elejétől hajtani szokott, mert szórakoztatja a tanulás. Ö Is matektagozatos, de nem életrevaló. A szülei mondták. Gyuri előtt. És Ilike ajkbiggyesztéssel jelezte, hogy szüleinek tökéletesen igazuk van. Vajon, ha most kimondanám, hogy véletlenül üstökön fogtam, hol kezdi elrontani életét Ilike, megértené, elhinné valaki? Elhinné valaki, hogy Ilike rövidesen csalódott ember lesz, mert nem biztos, hogy az építőiparban őt várják, hogy nem biztos: a mérnök úr ad neki különmunkát, és egyáltalán az sem biztos, hogy árelemzőnek alkalmazzák, csupán azért, mert a nagynéni is azt csinálja. ----------------------Mintha nem | Hallgattam. | lenne mon---------------------- danivalóm, mintha meggyőztek volna. S azóta érzem: ezzel bűntársul szegődtem — Ilike ellen. Sági Agnes — A következő legfontosabb esemény: október 25-én és 26-án a falusi zeneiskolák országos találkozója Abonyban. A falusi zeneiskolák fejlesztése közművelődési rendszerünk fontos irányelve, s ez iskolák között a legelső Abonyban létesült — Egy másik fontos jubileum: a váci zeneiskola fennállásának tizedik évfordulójához érkezett. Az ünnepségeiket az iskola igazgatója a szakmai munkára vonatkozó pályázatok kiírásával kívánja bővíteni. — Februárban kerül sor a Pest megyei zeneiskolai zenekarok fesztiváljára Nagykőrösön. Itt választják ki azokat a zenekarokat amelyek majd az országos fesztiválon vesznek részt, valószínűleg áprilisban. — A megye régi gondját orvosolták, amikor az idén Gödöllön megnyílt a dunakeszi zeneiskola kihelyezett osztálya. Gödöllő volt eddig az egyetlen olyan város, ahol nem volt állami zeneoktatás. Az új osztály hatvan növendéket tud fogadni, zongora-, hegedű- és rézfúvótanszakon. A falusi zeneiskolai hálózat fejlesztésének keretében kezdte meg működését Piliscsabán az érdi zeneiskolához tartozó új, kihelyezett osztály. — A tanévkezdet előtt a megye hegedűtanárai részt vettek Bronyin professzor továbbképző kurzusán, a Zene- akadémián. A tanárok az elkövetkezendő év folyamán az eddigi gyakorlatnak megfelelően szakmai és politikai továbbképzésben részesülnek. — A zeneiskolák tevékenységében fokozott súllyal szerepel a szakmai munka mellett a közművelődési feladatok ellátása, bekapcsolódás a városok kulturális életébe. E célkitűzések megvalósítását szolgálják a nyilvános növendékhangversenyek. a tanári koncertek, szereplés a társadalmi ünnepségeken, s a zeneiskolák közös rendezvényei az általános iskolákkal és a középiskolákkal. Természetesen továbbra is előtérben marad az intenzív szakmai munka igénye, az amatőr muzsikusok színvonalas képzése és a pályára készülő fiatalokkal való fokozott törődés. És végül hír két elismerésről: augusztus 20-án a művelődésügyi miniszter a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel jutalmazta Bogányi Tibor igazgatóhelyettest, a Vác városi KISZ-kórus vezető karnagyát és dr. Zsengellér Ferencet, a ceglédi zeneiskola 'igazgatóhelyettesét. Korda Ágnes