Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
4 A PEST MEGYEI HÍRLAP RTV-MELLÉKLETE dán”, úrrá tudnak lenni a bőség zavarán, müncheni és pesti kommentátorokkal bőségesen fölfegyverkezve tájékoztatnak a sportágak belső problémáiról, a részesemények csak szakértő szemmel észrevehető finomságairól. Az effajta eseménysorozatok ugyan kissé túlzottan is rátelepednek hétköznapjainkra, megálljt parancsolnak elintézendő gondjainknak, mégis messzebbre mutató haszonnal járhatnak. Elgondolkoztatnak ugyanis arról a hatalmas munkáról, mely az eredmények mögött- néha láthatunk is a húzódik; az akaraterő, a kitartás erkölcsi értelemben dicséretes példáit állítják az ifjúság elé (erről a láthatatlan háttérről éppen ezért többet lehetne szólni a versenyek szünetében), s nagyon reméljük, hogy a sportolás, az egészséges testkultúra iránti vonzódást is erősítik, (öttusázóink régóta tartó sikersorozata például határozottan fellendítette nálunk ezt a bízvást legnehezebbnek ítélhető sportágat.) Ha valamire, .erre lehetne és kellene az olimpiák mozgósító hatását felhasználnunk: nem leendő világbajnokságokról pamlagon szőtt, terméketlen ábrándozására, hanem az egészséges élet fizikai követelményeinek népszerűsítésére. Kívánatos lenne a képernyő hatalmas nyilvánosságát fokoAkit egész héten hallhatunk, képernyőn: Szőnyi János, az olimpiai sportközvetítések egyik népszerű riportere. (Rózsahegyi György rajza) zottabban ennek szolgálatába állítani — még mielőtt elszáll a győzelmi mámor. A sport- közvetítések önmagukban véve inkább passzivitásra nevelnek. Nem ünneprontó okvetet- lenkedésből jegyzem meg, hogy alighanem mindannyian kíváncsiak lennénk például olyan kiváló személyiségek megnyilatkozására, akiknek a sport sosem volt ugyan életcél vagy trófeaszerző alkalom, de hasznos segítőtárs a munkaképesség megőrzésében, ugródeszka kiváló munkateljesítmények elérésére, legyen az műalkotás vagy esztergálás ... Lehotay-Horváth György Westerplattc. Andrzei .Wajda keserű gúnnyal illette, fájdalmas lemondással ábrázolta azt az idejét múlt hősiességet, mely a második világháborúban lovakkal rontott páncélosokra, évszázada kimerült harci erényeket, lomtárba került becsületkódexet csillogtatott volna egy gátlástalan ellenféllel vívott küzdelemben. De korántsem volt olyan legyintést érdemlő gesztus egy tengerbe nyúló apró félsziget, a Westerplatte maroknyi harcosának ellenállása, a náci rohamok embertelen körülmények közötti feltartása az ellenség hátában. Ha úgy tetszik, intő jel volt a győzhetetlenség mámorában előre nyomuló barbár hadigépezetnek, emlékeztető és kiindulópont a lengyel ellenállás későbbi, történelmi jelentőségű eseményei számára. Szinte parancsoló szükségesség, hogy a film eszközeivel is bemutassák e helytállás mozzanatait az utókornak. Stanislaw Rózewicz írónak jelentősebb, mint filmrendezőnek. A valódi háborút kellett bemutatnia, sok gyötrelemmel és puskaporral, a lehulló törmelékek és a szenvedő arcok itt nem naturalizmust jelentettek, hanem a valóság mag- idézését szolgálták. Ugyanakkor azonban az egyén — parancsnok, tisztek, közkatonák — személyes dilemmáját is ábrázolni kellett az előre sejtett, kíméletlen aljasságában mégis váratlan invázió közben. Ha az események dokumentálásáért tisztelettel köszöntjük is a filmet, meg kell mondanunk: a rendező felőrlődött a kétféle lehetőség szorításában! Sem a történelmi tablónak, sem a lélekábrázolónak nem járt a végére. Ebben az értelemben elszalasztott lehetőségről beszélhetünk, mindennek ellenére azonban érdemes volt a filmet bemutatni, mert bepillantást adott egy baráti nemzet történelmi próbatételé- -be, visszamenőleg is magyarázva a lengyel hazafiság sajátos vonásait. Olimpia, olimpia... Mozgalmas időket élünk, rendkívüli adásnapok lázában, ösz- szeforrva a tévé különféle rendű-rangú munkatársaival, egy emberként szurkolva versenyzőink eredményességéért és a technika zavartalan működéséért. Tévéjegyzetben természetesen nem Földi Imre és Balczó András nagyon is megszolgált aranyérmét, úszóink előretörését, tomászlányaink sikerét kell méltatnunk, hanem a közvetítések minőségével foglalkoznunk. Akár a versenyzőké, a közvetítő stáb mérlege is kedvező ez idáig: mindig „rajta vannak a labEgy hónapig Eredetileg 10 adást tervezett a Magyar Rádió a Szabó családból. A rádióhallgatók körében azonban gyorsan népszerűek lettek, s alaposan túlteljesítették az eredeti tervet: az idén már megérik a 700. adást az ország legismertebb családjának tagjai, A család életében most érdekes esemény történt: a Magyar Rádió közvéleménykutató osztálya a napokban összegezte egy országos felmérés eredményét. Azt akarták megtudni a rádió statisztikusai, hogy nem kopott-e meg a Szabóék iránti viharos érdeklődés. Jogos volt a kérdés felvetése, hiszen ezt a műsort már any- nyi órán keresztül hallhatták a rádiózók, hogy az eddigi heti kétszer félórás adást összegezve. az összesített adásidő több mint egy hónapig éjjel-napal kitölthetné egy rádió műsorát. Nos, a felmérés eredménye azt mutatja, hogy a Szabó család, túl a tizenharmadik éven is, a rádió lehallgatot- tabb műsora! Ezúttal azt is megvizsgálták, hogy mi a helyzet a fiatalabb korosztályhoz tartozó hallgatók körében. Szabó család Kiderült, hogy a fiatalok közül is ennek a műsorszámnak van a legtöbb hallgatója. További érdekesség a felmérés eredményéből: A Szabó család hívei nagyobb számban találhatók a vidéki, mint a fővárosi hallgatók között. Az ifjúság körében pedig leginkább az ipari tanulók hallgatják rendszeresen az adásokat, kevesebb a hűséges hallgató a középiskolások között. * Úri muri Móricz Zsigmond regényéből, az Úri muriból hangjáték készül. Tőrök Tamás rendező Bessenyei Ferenccel megbeszéli az egyik jelenetet* Jó reggelt! Rácz György Géza nagyon sok riport szerkesztője és készítője egyben. Mindenütt ott van, fürge, hírekre érzékeny — egyszóval a riportermesterség sok jó tulajdonságával rendelkezik. — Objektiven mit válaszol- na arra a kérdésre, hogy szerkeszteni vagy riportot készíteni szeret jobban? — Miért kell választani? Az ember abban a szerencsés helyzetben is lehet, és én most ezzel dicsekedhetek, hogy ha olyan témám akad, amelyet magam szeretnék realizálni, akkor riporter és szerkesztő is lehetek egyben. A Krónikában ezzel a lehetőséggel élve mindkettőt csinálom, egyforma kedvvel. Hogy aztán melyiket tudom színvonalasabban művelni, arról a közönség és a főnökeim hivatottak dönteni. — Mikor jelentkezik a rádióban? — Minden szombat reggel az enyém, én üdvözlöm a kedves hallgatókat, vidám jó reggelt! köszöntéssel. — Mikor ébred, ha fél ötkor már a mikrofon előtt ül felkészülve? — Háromkor. Igaz, keveset alszik az ember, de külön élvezet végigautózni a hajnali Budapesten. Csak az a probléma, hogy háromszor reggelizik ilyenkor az ember. Egyszer otthon, egyszer adás előtt és az adást követően. — Milyen műsorokat készít a krónikán kívül? — „Csak” krónikákat. És havonta szerkesztem a hang- képmagazint. x — Miről szól ez a műsor? — A rádió és a tv műszaki lehetőségeivel, hogyan fejlődik az adás technikai része, a riporterek kézi mikrofonjának kezelésétől egészen a színes tv-ig minden témával foglalkozom. Például: hogyan szolgáltatja a rádió a pontos időt. — Említette, hogy sok névre szóló telefon és levél érkezik. Mivel foglalkoznak a hallgatók e levelekben? — Többször telefonáltak már, hogy helytelenül mondjuk be reggelenként a pontos ’dőt. Még ötleteket is adnak. Háromféle javaslat, íme: pl. hét óra múlt nyolc perccel, negyed nyolc lesz hét perc múlva, nyolc perccel múlt hét óra. Tessék választani. — Mióta rádiózik? — 1958 óta. Ebből hat évet töltöttem a Falurádiónál, és munkatársa vagyok megalakulása óta a Reggeli Krónikának. — És a tervei? — Színesebbé, „magazino- sabbá” tenni a krónikákat, hogy a szűkre szabott időben minél több információt, érdekes híreket hallgassanak a rádióhallgatók. R. I. fl PEST ff MEGYEI--------,----------------------------------An iTlEiUEIVIliZiliOl VlI/lUp mellé lelete A bolgár kultúra hete Irodalmi műsorok, zenei összeállítások, hangjátékok köszöntik a magyar rádióban a Bolgár Népköztársaság nemzeti ünnepét. A felszabadulási évforduló alkalmából lebonyolításra kerülő bolgár kulturális hét első adásaként szeptember 4-én, 10.05-kor mai 1972. szeptember 4—10-ig KOSSUTH RADIO 8.15: Népdalok. 8.41: Régi hangszerek világa IX. rész (ism.). 9.01: Móricz Zsigmond művei. Rózsa Sándor VII. rész (ism.). 9.26: Rádióbörze. 9.30: A hét zeneműve. Brahms: d-moll zongoraverseny. 10.05: A bolgár kultúra hete. 10.25: Magyar előadóművészek felvételeiből. Közben: 11.12: Gondolatok egy pedagógiai könyvsorozat szerkesztése közben. 11.27: A zenekari muzsika folytatása. 12.35: Tánczenei koktél. 13.20: Boross Jolán és Madaras Gábor nótákat énekel. 13.50: Válaszolunk hallgatóinknak. 14.05: Édes anyanyelvűnk (ism.). 14.10: Egy szerelem három éjszakája. Részletek Ránki György—Hubay Miklós—Vas Iván zenés játékából. 14.34: Irodalmi évfordulónaptár. 15.10: Az öt karika jegyében. 15.15: Harsan a kürtszó! 15.50: Fúvóspolkák. 16.05: Pe- tőfi-kalendárium. 16.11: Van új a nap alatt. 16.26: Károlyi Pál: Négy darab cimbalomra. 16.33: Orosz népdalok. 16.43: Dózsa György alakja a • magyar irodalomban I. rész. 17.05: Az öt karika jegyében. Közvetítés a XX. nyári olimpiai játékokról. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Egy pálya vonzásában. 8.25: Magyar előadóművészek felvételeiből 9.03: Ezeregy délelőtt. 10.00: Az öt karika jegyében. Közvetítés a XX. nyári olimpiai játékokról. 17.23: Liszt-művek. 18.20: Híres zenekarok albuma. 19.00: A milánói Scala vendégjátéka. Verdi: Aida. Négyfelvonásos opera. Közben: 20.5>: Mikor a rózsák nyílni kezdtek. Vas István versei, (ism.). Kb. 21.05: Az operaközvetítés folytatása. Kb. 22.20: Csillagok üzennek. Gellért Oszkár versei. Kb. 22.35: Verbunkos muzsika. 22.45: A bolgár kultúra hete. 23.15: Az öt karika jegyében. 23.20: Britten: Menyegzői kantáta. 23.30: A hét zeneműve. Brahms: d-moll zongoraverseny (ism.). URH 16.05: Julius Caesar. Részletek Händel operájából. 16.45: Ötórai tea. 17.30: Monteveidi-művck. 18.05: Huszonöt perc beat. 18.30: Barokk kamarazene. 19.10: Magyar zeneszerzők. 19.36: Rádiószínház. Milyen nap van ma? 20.33: A dzsessz kedvelőinek. 21.00: Láttuk, hallottuk (ism.). 21.20: Hangfelvételek felsőfokon. TELEVÍZIÓ (Rendkívüli adásnap!) 14.50: XX. nyári olimpiai játékok Atlétika. Üszás (színes). 19.35: Hírek. 19.40: Alfonso Sastce: Halálos döfés. Tv-film. 20.55: XX. nvári olimpiai játékok, ökölvívás. Vívás, kardcsapat döntő. Vízilabda. Toronyugrás. Súlyemelés 110 kg-ig. Kerékpár. Cselgáncs 63 kg- ig, döntő (színes). 23.00: Hírek. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR: 19.30: X^v. nyári olimpiai játékok, ökölvívás. Vívás, kardcsapat, döntő. Vízilab la (színes). POZSONYI TV 9.30 és 14.55: Olimpia. 17.55: Sportmagazin. 19.00 és 22.45: Tv- híradó. 20.00: Ödön von Horváth: Mesék a bécsi erdőből. 22.25: A moldvai állami együttes vendég- szereplése. 23.00: Olimpia. RÁDIÓFIGYELŐ A HETI RÁDIÓMŰSORT is meghatározza, nagy részét betölti az olimpiai játékok közvetítése. Délelőtt 10 órától 17.20-ig a Petőfi-adón, azután éjfélig a Kossuth-adón Klasszikusok magnószalagon, a Kossuth rádióban, kedden 13.56, szerdán 15.15 órakor sugározzák Petőfi János vitézét. A címszereplő Szabó Gyula. (Rózsahegyi György rajza) hallható helyszíni közvetítés és beszámoló. A rádió nagy felkészültséggel, nggy figyelemmel szervezte a sportkedvelők igényeinek kielégítését A HALLGATÓK JÓ RÉSZE bizonyára igényli a közvetítéseket, de mit nyújt a program azoknak, akik nem kíváncsiak a müncheni játékokra? Az igazság az, hogy a megmaradt időben kevés az igazán érdekes, vonzó, színvonalas műsor. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kultúrájának hete is elég vérszegény — hadd mondjam ki —, sok helyütt erőltetett és konvencionális. Az ilyen sorozatok — erről már írtam — bizony sokszor csak rutinosak, csak kötelességet teljesítenekr Nemrégiben A magyar nép- költészet hete jól sikerült, átfogó, sokrétű, sokfelé kereső-kutató egész kerekedett a héten hallott több kis műsorból. A VDK kultúrájának hete mintha nem is ilyen kutató, újat adó szándékkal készült volna. The Lu színműve, A hal meg a víz ismétlés, a gyerekeknek szóló népmese-kompozíció, A teknősbéka ajándéka és a Kicsi Lao legyezője ugyancsak ismétlés — e2ek a hosszabb műsorok, és hiányzik az újságokból eddig nem ismert elemző ismertetése a kultúra egy-egy területének, a szo- ciográfikus bemutatásnak, hiányzanak a riportok, az úgynevezett vegyes műsorok. Számomra végtelenül szomorú a megérzés, hogy nem volt igazi érdeklődés, kedv a műsor összeállítóiban, hogy nem „szívből jövő” munkával állt össze a program, s hogy ami összeállt, az sem a „javából” válogatódott. A hétfőn elhangzott Ének az emberiség tavaszáról című versösszeállítás -sem volt elég színvonalas — és nemcsak a versek zöme volt Időszerűtlenül naturalisztikus, az európai verseken nevelkedett fülnek szokványos képekkel, fordulatokkal teli, a a megközelítést érzem elhi- bázottnak. A költőiség, a versek „versisége” elmaradt a napi aktualitások kedvéért, az igaz, de csak újsághír szintű megrendülések kedvéért. És az emberben megfogalmazódik a kérdés: vajon a feladatul kapott, a „beilleszkedéshez” szükséges, „rutin-részvét” nem rosz- szabb-e, mint a nyílt közöny? Azzal, hogy becsap, (Folytatás a 2. oldalon.) bolgár költők versei csendülnek fel. Népszerű bolgár énekesek műsorából hangzanak eí részletek este 22.45-kor, a Petőfi adón. Szeptember 5-én a Kossuth adón beszámoló hangzik el az idei Arany Orfeusz fesztiválról. A Petőfin bolgár szerzők kamarazenéjét sugározzák. Szeptember 7-én, a Petőfi adón, a Magyarországon először című sorozatban hangzik el Pipkov IV. szimfóniája, a szófiai kamarazenekar előadásában. Szeptember 8-án, a Kossuth adón, a bolgár rádió kórusfelvételeiből közvetítenek; ugyancsak a Kossuth adón hallhatják az érdeklődők a Bulgária nemzeti ünnepén című műsort. Ebben Emil Ma- nov rádiójátéka kerül a hallgatók elé, a pécsi Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában. Szeptember 9-én, a Petőfi adón zenés, vidám műsort sugároznak „Párbeszéd az éterben” címmel, népszerű magyar és bolgár művészek közreműködésével. Szeptember 10-én, vasárnap délelőtt, a Kossuth adón részleteket adnak a bolgár rádió és televízió népi együttesének műsorából. Moszkvai séta Szeptember 10-én este fél 9-kor újítja fel a televízió a Moszkvai séta című szovjet filmet. A rádió állandó műsorszámai KOSSUTH RADIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Idöjarasje- lentés. 4.45: Szót kérek! 5.00: Reggeli krónika. 5.20: Műsorajánlatunk. 5.30: Hírek. Időjárásjelentés. 5.40: Falurádió. 5.59: Pontos időjelzés. 6.00: Reggeli krónika II. 6.20: Reklám. 6.30: Hírek. Időjárás jelentés. 6.45: Szót kérek! 6.50: Reklám. 6.59: Pontos időjelzés. 7.00: Reggeli krónika III. Utána: Körzeti időjárásjelentés. 7.20: Reklám. 7.33: Mü- sorajánlatunk. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Időjárásjelentés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 11.59: Pontos időjelzés. 12.00: Harangszó. Utána: Déli krónika. 14.59: Pontos időjelzés. 15.00: Hírek. Idő járás jelent és. 15.59: Hallgatóink figyelmébe! 16.59: Pontos időjelzés. 17.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.59: Pontos időjelzés. 19.00: Esti krónika. 21.59: Pontos időjelzés. 22.00: Hírek. Időjá- rásjclentés. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.25: Himnusz. 0.30: Vízjel- zőszolgálat. PETŐFI RADIO: 4.25: Rákóczi-induló. 4.30: Hírek. Időjárásjelentés. 5.00: Hírek. Időjárásjelentés. 5.30: Hírek. Időjárásjelentés. 6.00: Hírek. Időjárásjelentés. 6.17: Reklám. 6.20: Torna. 6.30: Hírek. Időjárásjelentés. 6.45: Üj könyvek. 6.58: Hallgatóink figyelmébe! 7.00: Hírek. Időjárásjelentés. 7.30: Hírek. Utána: Körzeti idő járás jelentés. 7.50: Múzeumi híradó. 7.59: Pontos időjelzés. 8.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 9.00: Hírek. 9.59: Pontos időjelzés. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 12.00: Hírek. 13.00: Hírek. Időjárásjelentés. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.30: Hírek. 15.30: Hírek. 16.30: Hírek. 16.33: Műsorismertetés. 17.30: Hírek. 18.00: Hírek. Idöjárásjelentés. 19.54: Jó estét, gyerekek! 19.59: Pontos időjelzés. 20.00: Esti krónika II. kiadás. 23.00: Hírek. Időjárásjelentés. 24.00: Hírek. Időjárás jelentés. URH RADIO: 18.00: Hírek. Idő járás jelent és. 23.00: Hírek. Időjárás- Jelentés. Szombat-vasárnap: 16.00: Hírek. Időjárásjelentés.
