Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-01 / 206. szám
»73. SZEPTEMBER 1., PÉNTEK Fundazol Ez év nyarán, a rendkívüli gombafertőzések idején mutatkozott be a Chinoin Gyógyszergyár első gombaölőszere, a Fundazol. A saját technológiával előállított növényrendszer a növények levelébe, szárába feszívódva nemcsak megakadályozza a fertőzést, hanem szükség esetén meg is gyógyítja a különböző zöldségfélékét. ' A sikeres premiert rendkívüli érdeklődés követte határainkon túl is, elsőnek Csehszlovákiába szállítottak nagyobb mennyiségben, ezt követően Bulgária, Lengyelország, a Szovjetunió kapott mintát a kipróbáláshoz. Szigetcsépi kísérlet „Összkomfortos” Mit mond a tudós az új fajtajélőitekről? A Kertészeti Egyetem szigetcsépi telepén olyan új szőlőfajtajelölteket sikerült előállítani, amelyek a korszerű nagyüzemi termesztés valamennyi követelményének maradéktalanul megfelelnek. Mínusz 25 fokot is Az új hibridek 25—27 fokos fagyot is könnyűszerrel átvészelnek, tökéletes peronosz- póraellenállók és a különböző rothadásos gombamegbeteÚJ SZEMKLINIKA y Formai megoldásában is korszerű az új klinika. A Budapesti I. számú Szemészeti Klinika a Tömő utcában új, korszerű épülettömböt kapott. A nyolcvanmillió forintos beruházással készült új intézetben ambulancia, oktatási helyiségek, laboratóriumok, két műtő és 168 ággyal rendelkező hatosztályos kórházi rész kapott helyet. Itt kapott otthont az Országos Szemészeti Intézet is. Az új klinika megkezdte működését, naponta 130 beteget vizsgálnak meg az ambulancián, és elfoglalták helyüket az első páciensek a kórházi részben. Elvonultak a bányamentők Befejezték Tatabányán a tűzkárok helyreállítását gedések ismétlődő támadásait is kivédik. A jó tulajdonságokat az is tetézi, hogy az új fajtákat nem kell fedni-nyitni és permetezni is, csak minimálisan. Üzemszervezési és gazdaságossági szempontból nagy előny, hogy a metszési munkálatokat az egész tél folyamán egyenletesen lehet végezni és így a sok problémát jelentő munkacsúcsokat ki lehet küszöbölni. Mindezeken túl azért is előnyösek az új „kreációk”, mert még öntözés nélküli, száraz körülmények között is 60—100 mázsa termésátlagot biztosítanak. Az „újszülöttek” dr. Tamás- sy István egyetemi tanár és dr. Koleda István egyetemi docens csaknem húszéves kutató-kísérletező munkájának eredményei. Főleg sík vidéken Mint Tamássy professzor elmondta, több körülmény indokolta és sürgette az új szőlőfajták megszületését. Eddig nem rendelkeztünk a mi szélsőséges ökológiai viszonyainkhoz jól alkalmazkodni tudó, maximális termésbiztonságot nyújtó fajtákkal. Kiváltképpen a sík vidéki szőlőtermelő nagygazdaságok voltak ezért nehéz helyzetben. Főképpen a fagyveszéllyel nem tudtak eredményesen megbirkózni, ami pedig évtizedekre visszanyúló felmérések tanúsága szerint meglehetősen gyakori „vendég” volt a szőlős portákon. Egy-egy tízéves szakaszban — kiszámíthatatlan, szeszélyes eloszlásban — általában évenként fagytak el a tőkék. A peronoszpóra szintén nagy anyagi károkat okozott. A permetezés különösen olyan csapadékos évjáratokban okozott gondot, mint amilyen például a? idei is volt. amikor 15 —20 alkalommal kellett ezt a költséges és fokozott munkaerő-igénybevételt jelentő tevékenységet elvégezni. . — E negatív természeti I adottságokat szem előtt tartva 1 kelett keresztező kísérleti munkánkhoz megfelelő partnert keresnünk. Hosszú időn át tartó, alapos felderítő munkával az Amur vidékén sikeHosszú hónapokig tartó küzdelmes munka után elvonultak a bányamentők a tatabányai 12/a aknából, ahol a múlt év novemberében pusztító tűz keletkezett. Többszöri sikertelen próbálkozás után óriási mennyiségű vizet juttattak a külszínből a mélybe, s ezzel fojtották el véglegesen a tüzet. A bánya helyreállítása, a föld alatti térségek felderítése rendkívül nehéz és hosszan tartó feladat elé állította a bányamentőket és az akna dolgozóit, mert a tűz és a víz nagy károkat okozott. Sok omlás, törés keletkezett, tönkrementek a biztosító berendezések. Szinte centiméterről centiméterre haladva hódították vissza a bányatérségeket és foglalták el régi munkahelyüket a bányászok a még több millió tonna kitűnő minőségű szenet rejtő tárnában. A bányamentők munkájára már nincs szükség, s az akna dolgozói már az utolsó „simításokat” végzik a tűz által megrongált vágatokon. A tűz kitörésekor a szénmedence más üzemeibe helyezett bányászok valamennyien visszatértek már a 12/a aknába. Naponta ezer tonna szenet küldenek felszínre, s várhatóan szeptember végén érik el a tűz előtti, napi 1300 vagonos teljesítményt. A felmérések szerint a tűz több mint 47 millió forint kárt okozott a bányatérségekben és eszközökben. Visontára mennek Két tó jelzi majd: itt volt a bánya Az ecsédi külszíni bányában, ahol a jövő évben megszüntetik a széntermelést, megkezdték az óriás gépek leszerelését. A termelés beszüntetésének első lépéseként már leállították a bányaüzem •adását, a 470-es marótárcsás kotrógépet. A széntermelés most már hónapról hónapra csökken és folyamatosan vonják ki a munkából, a többi gépet is. Az ecsédi külfejtés — a tervek szerint — 1973 derekáig teljesen elcsendesedik. Közben a bányagépeket a szomszédos visexntai szénmezőre telepítik át. Az ecsédi bányászok — mintegy ötszáz ember — a fejlődő és automatizált rendszerű visontai külfejtéses bányaüzemben kapnak munkát. A Mátraaljai Szénbányák Vállalat különösen nagy körültekintéssel intézkedik a bányában dolgozó nők elhelyezéséről. Az ecsédi bánya nyomán két hatalmas — tengerszemnek beillő — tó marad hátra. rült találnunk egy liánszerű növényi tenyészetet, amely erre kiválóan alkalmasnak bizonyult. Ennek a kelet-ázsiai fajtának több változatát először régi, kipróbált, klasszikus egyebekkel „hoztuk ösz- sze”, mint amilyen a hárslevelű és a furmint. Már az első keresztezések is eredményekkel kecsegtettek: az utódok teljes fagy- és peronosz- póra-ellenállók lettek, szokatlanul apró bogyóikkal és cukortartalmukkal azonban nem voltunk megelégedve. Visszakereszteztük tehát más magyar fajtákkal és olyan hibrideket kaptunk, amelyek az utóbbi években egyre jobban elszaporodó szürke penész bántalmainak is ellenállnak és így a legnedvesebb időszakokban is teljes termést hoznak. Ugyanakkor boraik minősége jobb, mint az ezerjóé, a hárslevelűé és a közkedvelt olasz- rizlingé. Előnyei közé tartozik az is, hogy kellemes aromája van és nem érződik rajta a direkttermő fajták „rókaíze”. Évi 15 millió Mivel az új fajtajelöltek alföldi, sík vidéken alkalmazhatók a legnagyobb hatásfokkal, érthetően elsősorban az ilyen területeken gazdálkodó állami gazdaságok tetszését nyerték meg. Üzemi kísérleti szaporításuk eddig 15 kataszt- rális holdon történt; az eddigi eredmények nagyon biztatóak és a bővebb termőrefordulás i 2—3 év múlva várható. De már a hozzávetőleges számítások is meggyőznek népgazdasági hasznosságukról. Sík vidéki szőlőterületeink karbantartási munkálatai 250 millió forint költséggel járnak, s ha ehhez hozzászámítjuk a tíztíz százalékos terméskiesést, amit a növényi kórokozók jelentenek, ez az összeg 370 millióra duzzad. Viszont, ha a most nemesített hibridek — a legszerényebb kalkulációval — tíz év alatt az alföldi telepítések csak öt százalékán honosodnának meg, már akkor is évente 15 millió forint lenne a nagyobb hozamnál származó többletbevétel. Oláh Béla Huszonötszörös élettartam A földművelő szerszámok éltartósításának új módszerét a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet dolgozta ki. így a szerszámok élettartama húsz-huszonötszörösére nő. A tsz-szakmunkásoknak az intézetben tanfolyamokon oktatják az eljárást. A kikísérletezett új anyaggal bevonják a munkaeszköz élét. A metallográfiái mikroszkóp 1000 Celsius-fok feletti hőtartományban vizsgálja a fémek fizikai és egyéb tulajdonságait. Ékes János felvételei AZ ÁLLATKERTBEN VIZSGÁLJAK Viza- és kecsegehibridek Százhalombattán A százhalombattai temperált vizű halszaporító gazdaság 100 fiatal — mindössze 4—5 centiméter nagyságú — viza- és ke- csegiehibridet importált a Szovjetunióból. Ezek a keresztezett halak ugyanis jól bírják a tavi életmódot, JEGYZET Mindent tudok rólad... 55 TAGADHATATLAN, hogy nem volt túlságosan jó vicc. Volt benne valami gyermeteg, s az is kétségtelen, hogy nem sok szellem sugárzott belőle. De hát ki hitte volna, hogy a mondat, abban a pillanatban, amikor elhangzott, nem merül végleg feledésbe? S ki hitte volna, hogy az illetőnek valóban lehet takargatni valója. Az történt ugyanis, hogy egy vállalatnál az egyik osztályvezető csak úgy, pillanatnyi ötletétől sugallva halkan odamondta a folyosón vele szembe jövő másik osztályvezetőnek a nem túlságosan tréfás mondatot: „Mindent tudok rólad!” S aztán továbbsietett. Maga sem tudta másnap okát adni, hogy miért tette. Csak egy magyarázat jutott eszébe: egy tárgyalás közben megivott két konyakot, előtte nem evett, talán az ártott meg. Mindegy, van ilyesmi, ő már másnapra el is felejtette, s csak akkor döbbent meg, amikor a másik osztályvezető már a munkaidő kezdetekor bekopogtatott hozzá, s kínosan mosolyogva előadta a mondókáját: „Kérlek, én egész éjjel nem aludtam... De remélem, azért megértesz engem, ugye? Tudod, a gyerekek miatt... Én sem ártottam néked soha ... Legyünk ezentúl még jobb barátok. Remélem. köztünk marad ez az ügy!” Hát persze, hogy köztük maradt Annál is inkább, mert az ügy — nem ügy. A „tréfás” kolléga annyit tud a megrémí- tettről, hogy nem túlságosan rokonszenves ember, de a vállalatnál mégis köztiszteletben áll. Ha nem is szeretik, de becsülik, mert sikeres ember. Nem lehet mindenki rokonszenves, aki egyébként jól dolgozik, s megérdemli, hogy osztályvezetőségig vigye. TUDOM, MINDEN EMBERNEK vannak magánügyei. Bár magánügyeket meglesni, s azokkal foglalkozni valóban felesleges, s undorító dolog. Itt azonban a megrémült ember alighanem attól rettegett, hogy valamiféle nem kívánatos dolgai kerülnek napfényre. De hát milyen dolgok lehetnek ezek? Súlyos bűnök, bűn- cselekmények aligha. A vállalatnál szoros az ellenőrzés, ami a hatóságokra tartozik, már nem maradhatott volna rejtve. Az osztályvezető élete a saját kis egzisztenciája körül forog. Megteremtette magának, ezt védelmezi. S alighanem — a saját megítélése szerint legalábbis — nem mindig használt és használ tisztességes eszközöket hozzá. Attól reszketett tehát, hogy ezek a dolgai jutnak napfényre. S kiderült, hogy szavai nem fedik igazi szándékait, s valahogyan álarcban éli egész életét. NEM TUDOM, HOGY SZÁNNI, vagy gyűlölni kell az ilyen embert. A gyűlöletre aligha szolgált rá jobban, mint a rokonszenvre, amely — mint már említettem — amúgy sem jut neki osztályrészül. Talán jobb szánakozni rajta. Van egy ember, aki tisztességgel és nyugodtan élhetne, és minden bizonnyal csaknem ugyanoda jutna, mint ameddig valójában eljutott, de ő nem bízik sem saját magában, sem környezetében. Olyan eszközökhöz nyúl, amelyről, ha mások nem is veszik észre, hogy azok tisztességtelenek, maga is elítélő véleménnyel van. S aztán egész életét megmérgezi a félelem, hogy egyszer lerántják róla az álarcot. S valaki elmondja, hogy ő nem olyan ember, aminek mutatja magát, hanem egészen más, hitványabb, gyengébb, amit meg is lehetne bocsátani, de azt, amivel álcázza magát, már kevésbé. S így zárja magát az illető egy szabad társadalomban valósággal a rácsok mögé, így válik saját rettegésének foglyává. Lehetetlen nem emlékezni rá, hogy régebben, és nem is olyan régen, valóban voltak idők, amikor szinte mindenkinek volt félnivalója. Könnyű volt befeketíteni embereket, s akkor egy ilyen „mindent tudok rólad” tényleg fenyegetésként hathatott, hiszen apró- cseprő ügyek felnagyításával könnyen bajba lehetett hozni valakit. De hát ezek az idők szerencsére már elmúltak. Inkább arról lehet szó, hogy vannak, akiknek önmaguk előtt rossz a lelkiismeretük. S attól tartanak, hogy előbb- utóbb átlátnak rajtuk, és lelepleződnek. BIZONY. LEHET ŐKET SAJNÁLNI. És csak azért érdemes leleplezni őket, hogy a tiszta lelkiismeretnek nagyobb becsülete legyen az életben. Pintér István a 24—28 fokos hőmérsékletet, annak ellenére, hogy az ősök — a viza és a kecsege — kimondottan folyóvízi, illetve tengeri halak. Az értékes kísérleti halakból a Fővárosi Állatkert édesvízű akváriuma is kapott két tucatnyit," hogy takarmányozási vizsgálatokat végezzenek velük. A különleges halak az egyik kiállítási akváriumban láthatók. A Fővárosi Állat- és Növénykertben megtudtuk: az akklimatizálódási vizsgálatok során kiderül, hogy a viza- és kecsegehibridek — a vicsegék — milyen mértékben bírják a tógazdasági viszonyokat. Másrészt egy másik fontos kérdésre is választ kapnak a szakemberek : vajon elfogyasztják-e a vicsegék az iszapra hulló mesterséges haltápot? E vizsgálatok célja mindenekelőtt az, hogy a hazai halválasztékot idővel bővíteni lehessen. A halpiacon néhány év múlva várható a vicsege megjelenése. E keresztezett halnak nincs szálkája, s a húsa borjúhúsra emlékeztető. Felemás almafa Másodszor virágzik az orgona Másodszor is virágzik az orgona a Vas egyel Jakfán, özv. Jaródy Gyuláné Kossuth Lajos utca 30. szám alatti házának udvarán. Legutóbb három évvel ezelőtt figyelték meg ugyanitt ezt a ritka természeti jelenséget. Rumban, Tarr Antal kertjében egy „felemás” almafa nyújt érdekes látványt. A fa egyik felén termés van, a másik fele pedig most virágzik.
