Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-28 / 229. szám

1978 SZEPTEMBER 38„ CSÜTÖRTÖK Ky^rídU 7 A monori járás egész területén A SVÖMRÓI SZOLGÁLTATÓ SZÖVETKEZET rövid határidőre vállalja minden olyan külföldi és belföldi gyártmányú RADIO, TELEVÍZIÓKÉSZÜLÉK, HÁZTARTÁSI KISGÉP, HŰTŐGÉP ÉS HŰTŐSZEKRÉNY j garanciális javítását, amelyik készüléknél a jótállási jegyen a RAMOVILL Szövetkezet szerepel jótállóként. Hibabejelentés: Gyömrő, Táncsics Mihály utca <55. Telefon: Gyömrő 12. AZONNAL FELVESZÜNK kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, autószerelő, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető SZAKMUNKASOKAT, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), rakodókat, kubikosokat. Jelentkezni lehet: a PROSPERITÁS KTSZ munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola utca 45. A Nagymarosi Vas• és Műszeripari Szövetkezet OLCSON - GYORSAN - GARANCIÁVAL VÉGEZ JAVÍTÁST: LAKATOS­(órát, rádiót, televíziót, MUNKÁKAT: magnetofont): NAGYMAROS, NAGYMAROS, Bajcsy-Zsilinszky Telefon: 14 Kossuth tér 3. u. 45-47. Telefon: 25 Szobon és környékének községeiben hibabejelentés a tanácsoknál rendszeresített hibabejelentő lapokon. Heti két alkalommal rendszeresen, de külön hívásra is kimegyünk. Örkényi neonok — sötétben Községünk területén húzó­dik az E—5-ös főútvonal. Egyik szakaszán ostornyeles neonlámpákat szereltek fel. A község belterületén húzó­dó leghosszabb utcában is ilyen lámpákat helyeztek el. Nagyon örültünk a változás­nak. Sajnos, nem sokáig. Gyakran előfordul, hogy csak minden második szakasz gyullad ki, a következő este pedig fordítva. Másik, közvilágítással kap­csolatos panaszunk: a Bartók Béla utcában több mint egy hónapig nem égtek a lám­pák. Egy hónap múlva, valaki észrevette, megcsinálták, de sajnos ez nem egyedi eset: gyakori a hosszú ideig tartó sötétség. Az ostomyeles neonok csak akkor érnek valamit, ha vilá­gítanak. Ha nem, jelentős ösz- szegért kár volt felszerelni ezeket. Bodor Tibor Örkény Tanulnak a mesteremberek Budakeszin a helybeli KIOSZ új kisiparosok részére Mi érvényes a tanyára? Ismeretes: „nemrégiben a postai szolgáltatások zavarta­lan teljesítése érdekében új kézbesítési rendszert vezettek be. Ennek lényege, hogy a gépkocsival naponta közleke­dő kézbesítő az útvonalak mentén elhelyezett levélszek­rényekbe helyezi a postai kül­deményeket, újságokat. Pintér Lászlóné (Nagykőrös, Tázerdő- dűlő, Űjház) olvasónk ezzel a témával kapcsolatban küldött levelet szerkesztőségünknek. mestervizsga előkészítő tan­folyamot indít, az őszi-téli szakmai oktatás keretében. Az a cél, hogy minden kis­iparos legyen tisztában azok­kal a követelményekkel, ame­lyeket a lakosság igényeinek kielégítésére szolgálatba kell állítania. Ez a tanfolyam erre nagyon jó lehetőséget teremt. Az újak mellett nem feled­keznek meg a régi mesterem­berekről sem: szakmai to­vábbképzést szerveznek a va­sasszakmában dolgozók, vala­mint építőiparosok részére. Padányi Lajos Budakeszi Ki volt az első díszpolgár? A közelmúltban helytörténe­ti vetélkedőt rendeztek Sziget- szentmiklóson. Az I. és II. számú általános iskolák kiváló kisdiákjai nagyszerűen verse­nyeztek. A vetélkedő kérdéseit Vöd Imre, az itteni helytörté­neti gyűjtemény vezetője állí­totta össze. Ezen a vetélkedőn elhangzott egy kérdés: ki volt a község első díszpolgára? A válasz így hangzott: Kossuth Lajos. Szenvedélyes „Kossuth”- gyűjtő vagyok, minden olyan dokumentumot őrzök, amely az 1848-as szabadságharcot sítő, s ugyanilyen összegig ve­szi fel a pénzküldeményeket is. Az érkezett csomagokat előzetes értesítés alapján, a tartózkodási helyen át lehet venni, holott ezért korábban a postahivatalt kellett felkeres-,, ni. A csomagokat is helyben felveszi. bői az időből. Vajon van-e valamilyen bizonyítható ada­lék arra vonatkozólag, hogy Kossuth Lajos volt községünk első díszpolgára? Én ugyanis ilyent nem találtam a híres Kardos István naplójában, a korabeli feljegyzések sem em­lítik ezt. A szigetszentmiklósiak 1848- ban, a szabadságharcban is bi­zonyították helytállásukat. Ép­pen ezért megnyugtatóan ké­ne tisztázni — hiteles doku­mentumok alapján — a kér­dést. Kincse József Szigetszentmiklós Vita a pénztárnál Az alábbi eset szeptember 16-án történt velem. Vácott, a vasútállomáson délután 16.20- kor jegyet akartam venni a Budapestig közlekedő vonat­ra. A jegyet biztosítás nélkül kértem. A pénztárosnő megta­gadta a biztosítási szelvény levágását azzal az indokkal, hogy „ezt már így gyártják, nem lehet levágni”. Amikor felhívtam a figyelmét arra, hogy a biztosítás önkéntes, ki­jelentette: „Ha a nyugdíjasok kifizetik, akkor maga sem fog tönkremenni.” Felháborodá­somban kértem a panaszköny­Szili József megemlítette: ha Pintér Lászlónénak nem felel meg a levélszekrény jelenlegi helye, úgy keresse fel a helyi postahivatal vezetőjét. Ameny- nyiben észrevétele indokolt, úgy megjelölhet egy másik he­lyet, ahová levélszekrényét fel­szerelik. vet, mire a jegypénztárosnő rámcsapta a pénztárablakot. Szerencsém volt: az ujjamat sikerült elkapnom. ' A forgal­mi irodában szintén megta­gadták a panaszkönyv kiadá­sát, mivel szerintük a jegy­kiadás „kereskedelmi ügy”, nem tartozik rájuk. Ezekután két kérdésem len­ne. Az egyik: ha az utasbiz­tosítás önkéntes, a váci vas­útállomás jegypénztára miért nem tud erről? A másik: a MÁV szolgáltató intézmény vagy hivatal? Ferenczy Emil Szob Meddig ingadozik a feszültség? Már írtunk a Pest megyei Hírlapban problémánkról: Du­nakeszin ingadozik a feszült­ség. Akkoriban felkerestük az Elektromos Művek dunakeszi kirendeltségének vezetőjét, aki elmondta: legyünk türe­lemmel, a hiba kijavításán dolgoznak. Sajnos, ennek már hat hó­napja. A helyzet azóta sem változott. Napközben este hét óráig nincs különösebb prob­léma az áramszolgáltatással. Az esti órákban azonban — szinte gombnyomásra — a 220 volt 170-re csökken, s ilyen­kor a televíziókészülékeket nem lehet használni. Előfor­dul az is, hogy teljesen meg­szűnik az áramszolgáltatás. Az asszonyok nem tudják hasz­nálni a háztartási gépeket, így a második műszak sokkal ne­hezebb. Ügy hallottuk: áramingado­zás esetén a televíziót ki kell kapcsolni, mert elromlik. De akkor miért fizetjük az előfi­zetési díjat? Egyáltalán van-e mód arra, hogy megszűnjön az áramingadozás Dunakeszin? Tinka György Dunakeszi A másik fél véleménye Válasz cikkünkre idézi, s községünkről szol eb­A külterületi levélszekrényekről A lakásra kézbesítés diját fizetik a feladók „Az útszélre kihelyezett le­vélszekrényekről szeretnénk szólni. Véleményem szerint ugyanis ez egyáltalán nem jó módszer. Hogy miért nem? Például ki kényszeríthet egy idős embert arra, hogy télvíz idején, 8—10 kilométert gyalo­goljon nyugdíja átvételéhez, vagy az újságjáért, s még rá­adásul mindent úgy kell fizet­ni, mintha a lakásra kézbesí­tenének. Mi tanyán lakunk, s bizony, ilyen nagy távolságok­ra kell mennünk küldemé­nyeinkért. Iskolás gyerek nem vehet át sem pénzt, sem fon­tos iratot, a szülőnek kell azért is elmennie. Szerintem a jelenlegi helyzet nem megol­dás. Az útszéli levélszekré­nyek — éppen a leírtak miatt — sok bosszúságot okoznak”. Nagykőrösi olvasónk levelét ismertettük Szili Józseffel, a Postavezérigazgatóság főelő­adójával. Elmondta: egyrészt a munkaerőhelyzet, másrészt pedig a gépesítés fokozatos al­kalmazása indokolta a jelenle­gi módszer bevezetését. Mind­ezek mellett számtalan külföl­di példa azt bizonyította, hogy nálunk is át kell térni erre a kézbesítési formára. Mielőtt azonban erre sor került vol­na, a Budapest-Vidéki Posta- igazgatóság emberei minden külterületi lakót felkerestek. Ekkor megbeszélték azt, mi­lyen útvonalra, hová helyezik el a levélszekrényeket. Olyan helyen állították ezeket fel, ahol a környékbeliek minden­nap járnak. Ezek a helybeli „csomópontok” rendszerint egy üzlet, iskola, vagy központi termelőszövetkezeti épület. A kézbesítő gépkocsival jár ki területére, s naponta viszi ki a küldeményeket. A nyug­díj- és gyermekgondozási postautalványok kifizetése is a kézbesítő tartózkodási helyén történik. A külterületi lakosok is ugyanolyan postai ellátás­ban részesülnek, mint a közsé­gekben élők: az eddigi két­ezer forint helyett tízezer fo­rintnyi összegig fizet a kézbe­Lapunk 1972. szeptember 21-i számában, a Postabontás rovatban „Országúti séta — balesetveszélyben” címmel többek közt arról írtunk: Vá­cott, a Balassagyarmati úti lakótelepről a kisdiákoknak gyalog kell az Árpád úti isko­lába járniuk. Ez nem veszély­telen, hiszen a forgalmas or­szágúton kell menniük. A cikkben ár. Méry László, a Volán 20. számú Vállalat váci üzemegységének igazgatója el­mondta: azért nem tudják a gye­rekeket busszal iskolába szállítani, mert nem kö­zölték velük, összesen hány kisdiákról lenne szó. A cikkre választ küldött szerkesztőségünkbe Zsebesi István, az Árpád úti iskola igazgatója. Többek közt ezt ír­ta: „A Volán 20. számú Vállalat váci üzemegységének igazga­tója, dr. Méry László nyilat­kozatában az iskolás gyerme­kek szállítási problémáinak megoldatlanságáért az isko­lát okolja. Csatoltan meg­küldjük a 171/1972. számú, ez év augusztus 29-én kelt be­adványunk másolatát, ame­lyet a váci üzemegységhez küldtünk. Ebben azzal a kéréssel for­dultunk a Volán Vállalat ve­zetőségéhez, hogy a DCM-es helyi járatok indulási idő­pontján változtassanak. Ké­résünket a következőkkel in­dokoltuk : iskolánkban két épületben tanítunk. Az egyik az Árpád út 85. szám alatt (ide jár az V—VIII. osztály), az I—IV. osztály tanulói pe­dig a Köztársaság út 65. szám alatt tanulnak. Mindkét épü­letbe járnak tanulóink elég nagy számban a DCM irá­nyából. Ezek a gyerekek a gyár melletti lakótelepen lak­nak. Autóbusszal jönnek be. A nagyok leszállnak a „Ka­kuk” nevű megállónál, a ki­csik pedig a „Rákóczi téri” megállónál. Reggel a 7.30-as autóbusszal jönnek be, s így a 8 órás tanítási kezdésnél pontosan itt vannak. A prob­lémák a tanítás utáni haza­menetelnél jelentkeznek. A je­lenleg érvényben levő ren­deletek szerint más-más óra­számmal tanítunk az egyes osztályokban. Ez érthető, a kicsik kevesebbet tanulnak, kevesebb a tananyag. Nem egy időpontban fejeződik be számukra a napi tanítás. Az I. és II. osztályosok már 10.40- kor végeznek, a III—IV. osz­tályosok pedig — esetenként — 10.40-kor, az V—VIII. osz­tályosok pedig 12.35-kor. sőt vannak napok, amikor 11.40- kor és 13.30-kor fejezik be a napi iskolai munkát. A jelenlegi menetrend sze­rint 12.05-kor indul az au­tóbusz a pályaudvartól a DCM felé. Tehát azoknak a gyerekeknek, akiknek korábban feje­ződik be a tanítás, több mint egy órát kell vár- niok. a későbben végzők pedig nem érik el az autó­buszt. Ebből adódik, hogy a kicsi­nyeknek és a nagyobbaknak egyaránt sokat kell várakoz­niuk a hazamenetel előtt. Ez hideg, esős napokon sokkal kel­lemetlenebb, mint ilyenkor. Mivel mind a két megálló a 2-es számú főútvonal mellett van. baleset is adódhat. Az ott hosszabb ideig álldogáló gyerekek játszadozni, szalad­gálni kezdenek, a járdáról le­lépve könnyen a rohanó jár­mű elé kerülhetnek. Azt kértük, hogy a távolsági autóbuszok álljanak meg a Rákóczi téri megállónál, vagy a DCM-i járatokat módosít­sák úgy, hogy az előzőek­ben leírt időpontban a gyér­mekeknek megfelelő legyen a hazautazásuk. Eddig a beadvány. Az is­kolákban a tanítás tehát pon­tosan nyolc órakor kezdő­dik. Az autóbuszjáratok mó­dosítását a tanítás befejezé­séhez kértük igazítani. Az érintett alsós gyere­kek létszámát az üzem­egységgel telefonon közöl­tük. Az üzemegység illetékese a személyes tárgyalás alkalmá­val kifejtette, hogy a gyer­meklétszámnak a különböző időpontra történő eloszlása (HL40, 11.40, 12.35) nem teszi lehetővé új járatok indítását, mert ez még húsz tanuló ese­tében sem kifizetődő. Önkéntelenül is felvetődik a kérdés: hány gyermek ki­fizetődő a Volánnak? Ha „csak” tíz-tizenöt gyermek gyalogol a forgalmas főútvona­lon — ahol baleseti veszély­nek van kitéve — az vajon nem számít? S ha csak egy lenne, azért nem kár?” ★ Véleményünk szerint való­ban furcsa gazdaságossági szempontokra hivatkozni ak­kor, amikor a gyermekek biztonságos közlekedéséről van szó. Éppen ezért remél­jük, hogy az érdekeltek mi­nél előbb megnyugtatóan ren­dezik ezt a kérdést. A buszo­kon felnőttek is utazhatná­nak! Szerkesztői üzenetek B. J.-né, Vác: Az ön által emlí­tett műtét hazánkban nem ismert. Problémájával kapcsolatban for­duljon a Közpotni Stomatológiai Intézethez (Budapest, VIII., Szent- királyi u. 40.) Akár levélben, akár személyesen keresse fel az intézet igazgatóját, dr. Orsós Sándort. Itt minden bizonnyal megnyugtató választ kap majd. B. G., Üllő: Erdei Gábor tanács­elnök tudomásunkra hozta, hogy az öregszőlő utcában rendben van már a közvilágítás. Reméljük, ön is örömmel tapasztalta ezt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom