Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Tizenkét lakás - fiataloknak Jelentős munkát végeznek városszerte Beszélgetés az Építő Ktsz elnökével T A portás élőbb megkérdi, kit keresek, s csak azután mehetek be a Nagykőrösi Építő Ktsz irodájába. Horváth József elnök széket kerít, beszélgethetünk. — Milyen munkákat végez még ebben az évben a ktsz? — Nagyon sokat. Talán legkiemelkedőbb az ifjúsági lakások építése. — A KISZ égisze alatt? — Nem. I A KISZ akciója befejeződött. Abban ÍZ család társult, ebben akár száz is szövetkezhet. — Hol épül fel a ház? — Az Ifjúsági utcában, ahol 12 lakás munkálatait kezdtük meg. 2 millió 600 ezer forint értékben. — Nagykőrösön dolgoznak-e még más helyen? — Régóta kapcsolatban állunk a Budapest és Környéke Tejipari Vállalattal. Most, a tejüzem felújítása keretében, a technológiai villanyszerelési munkákat mi végezzük. A DÉMÁSZ igazgatóságon is dolgoznak embereink, födémet cserélnek, a kórházban pedig központi fűtést szerelnek « fel, negyedmillió forint értékben. — Támogatják a családi- ház-építkezéseket is? — Természetesen. A Tormásban, illetve a Regős utcában emelnek embereink egy- egy házat. E házak átadása á közeljövőben várható. Teljesen ml építjük fel őket. — Van-e elég szakemberük? — Jelenleg 118-an dolgoznák nálunk, megfelelő a létszám. Néhány segédmunkást tudnánk csak felvenni. — Milyen a szakemberutánpótlás? — Három szakmában folyik iparitanuló-képzés; ■' kőműves, kőfaragó és üveges szakmunkásokat nevelünk. — Az új szakemberek megmaradnak a ktsz-nél? — Van, aki marad, de szép számmal akad olyan is, aki más vállalathoz pártol át. Nem ritka az olyan sem, aki Pestre megy, szerencsét próbálni. — Mennyi a kezdő fizetés? — A szakmunkásvizsgától függ. A legkevesebb a 9.50-es órabér, ha átszámítjuk, mert embereink teljesítménybérben dolgoznak. — Brigádjaik is vannak? — Természetesen. Egy-egy építkezéshez brigádokban vonulnak ki embereink. Jelenleg öt kőműves brigádunk van, átlagosan 4—5 taggal. Ősszel hagyományosan minden esztendőben megrendezi a Vöröskereszt városi szervezete a városi véradónapot. Az idén csütörtökön, szeptember 28-án, adhatnak — Milyen a gépállományuk? — Jónak mondható. Gépeket ritkábban vásárolunk, mert van belőlük elég, jó- szerint csak pótoljuk a kiöregedetteket. — Hány törzsgárdatagjuk van? — A ktsz tavaly volt 20 esztendős. Nyolc alapító tagnak adtunk át jutalmat, több mint harminc 15 éve és számtalan 10 vagy 5 éve itt dolgozó íörzsgárda tagnak pedig jelvényt mindazok vért a betegek gyógyulására, akik önként jelentkeznek. A véradást az idén is a Kinizsi Sportkör nagytermében tartják, reggel 9-től délután 4 óráig. Amíg a gépkocsit javítják A Gépjavító és Faipari Ktsz új szervizéből naponta húsz megjavított gépkocsit bocsátanak el. A kocsik gazdái kényelmesen berendezett helyiségben várhatják meg a javítást. Kiss András felvétele B. J. Csütörtökön: Városi véradónap Szultáni rendelet a XVI. századból ÉRTÉKES, GAZDAG ANYAG A LEVÉLTÁRBAN Éppen egy éve adtunk hírt lapunk hasábjain arról, hogy városunk jelentős kulturális intézménnyel gazdagodott: a levéltárral. Most, egy észtén- dó elteltével, ellátogattunk a Hősök terén levő épületbe. A nagykőrösi levéltár, mely a Pest megyei Levéltár kirendeltsége, szinte a földből kinőve, egyik napról a másikra modern, nagyszerű létesítménnyé vált. A hatalmas raktártermeken kívül, melyekben most már nagyszerű rendben sorakozik a mintegy hatvan folyóméternyi anyag, nagyon szép, tágas irodák, kezelőtermek is vannak, továbbá tágas kiállítóhelyiség és egy, a korszerű igényeknek mindenben megfelelő kutatóierem is. Ez utóbbi talán a legszebb része az épületnek. Persze, egy levéltár igazi értékét nem a külsőségek adják. Ám a körösieknek nincs oka szégyenkeznie írásos anyagára sem. Két helyről érkeztek a kéziratok: az egyik rész a város levéltári anyaga, amelyet Kecskeméten őriztek eddig, a másik rész letéti anyag, a Pest megyei Levéltár tulajdona, mely a másodpéldányokból és a ceglédi járás írásdokumsntu- tnaiból áll. Már eddig is sok érdekesség került felszínre. A legrégebbi anyag 1593. október 16-án kelt: egy szultáni rendelet másolata. Egy-egy török szövegű írás hátlapján, az akkori körösi főbíró kezeírásával magyarul is olvasható a szöveg értelme, magyarázata. íme egy példa 1644-ből: „Oszmán Vezér Pasa urunk ő Nagysága adta ezt a szolgálat felől, hogy semmi más művé ne szolgáljunk, de éjjel és nappal az császár mellett sörényen és készen munkálkodjunk.” Egy másik érdekes írás 1669-ből való: Juszuf aga nyugtája a „lajosi pusztabér felöl”. Hadd álljon itt egy név is: az egyik főbírót Fruttus Mártonnak hívták a XVII. században, a levéltári adatok tanúsága szerint. A nagykőrösi levéltár létrehozója és mindmáig irányítója, tudományos vezetője dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igazgatója. A város vezetőin kívül elsősorban neki köszönhető, hogy Nagykőrös rangját ilyen jelentős kulturális intézménnyel emelhette. Tóth Tibor Mit látónk ma a moziban? Fuss, hogy utolérjenek. Színes, zenés magyar bűnügyi filmvigjáték. Kísérőműsor: Magyar híradó. Egy a szívem. Az utolsó levelek. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. RÁKÓCZI TSZ Befejezték a rozs vetését Hordódongák és parkettalécek — Paprikaszüret Bartók-, Kodály- és Erkel-művek Dalostalálkozó Isaszegen Viszonzás jövő nyáron Az isaszegi művelődési otthon férfikara szeptember 24- én, vasárnap, dalostalálkozóval ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepségen hivatalos volt a Nagykőrösi Művelődési Központ férfikara is, amely a műsorban Bartók-, Kodály- és Erkel- műveket mutatott be. Kovács Lajos, a Kórusok Országos Tanácsának Pest megyei titkára, a jubiláló kórus tagjainak emlékjelvényeket adott át. A kórustalálkozót baráti hangulatú beszélgetés követte. A nagykőrösi férfikar jövő nyáron ünnepli fennállásának 90. évfordulóját, amelyet hasonló, de országos méretű dalostalálkozóval ünnepel majd. A vendégek között természetesen ott lesz az isaszegi jubiláló énekkar is, viszonozva a körösiek köszöntését. o Éleset harsan a csengő. Ki jöhet? Égy kislány áll az ajtóban. — Szervusz, Tünde! Mi újság? — Csak jöttem — feleli. — Leteszi az iskolatáskát, leveti a kabátját. — Hogy van édesanyád? — Beteg. Fáj a torika. Otthon van. A beszélgetés elakad. A felnőttek beszélnek csupán, Tünde a tükör elé áll, illegeti magát. Dolgom végeztével, indulok. Hívom a kislányt is, mert csak feltartaná barátnőmet a munkában. e Az utcán beszélgetünk. — Ma hamarabb jöttem el az iskolából — mondja Tünde. — Hogyan? — Elkéredzkedtem a tanító nénitől. Azt mondtam neki, hogy édesanya kéri, engedjenek el korábban. ( — Akkor miért nem sietsz haza? Édesanyádnak is jólesne, hisz betegen fekszik. Segítenél neki. A válasz hallgatás. Ellenségesen pislog rám a gyerek. — Egyébként is, tisztában vagy azzal, hogy amit most tettél, nem válik dicsőségedre? Ezt úgy hívják, hogy hazugság. Most már végképp haragszik rám. El-elmaradozásával jelzi, hogy unja a prédikációt. — Légy szíves, siess haza, négy órára otthon legyél — mondom búcsúzóul, amikor el- válok tőle. © Nem mondtam volna el a történetet, ha lépten-nyomon nem hallanék hasonlókat. Barátnőm iskolás lányát is például számtalanszor kísérik haza tanítás után osztálytársai, vagy nagyobb lányok, akik A Rákóczi Termelőszövetkezetbe igyekeztem. A Ceglédi országút melletti hétvégi kertekben itt is ott is építgették a kisebb-nagyobb házacskákat. A homokos földben a kukorica lassan érni kezd, sőt, már olyan parcellát is találtam, ahol törték. Jó a kukoricatermés A termelőszövetkezeti központban a fafeldolgozó melléküzem tagjai, az iroda mellett, méteres átmérőjű, hatalmas tölgyfarönköket hasogattak. Ott találtam Szabó Elemér elnököt is, aki elmondotta, hogy a kis üzem, melyet fejlesztettek, előzetes megrendelések alapján, egy tapasztalt kádármester, Csibrán László vezetésével, hordódongákat, a hulladékdarabokból pedig parkettaléceket készít. Áruik jól értékesíthetők. Később a mezőgazdasági munkák felől érdeklődtem. — Azok tervszerűen folynak — felelte az elnök. — ötven hektár búzát, ötven hektár rozsot és ötven hektár tri- tikálét vetünk. A rozs vetését nem mennek egyenesen haza, hanem egy kicsit még csavarognak, azután valami kifogást mondanak otthon, például azt, hogy tovább tartotta benn őket a tanító néni. A szülő elhiszi, nem jár utána, a „csel” tehát sikerült, lehet folytatni... ípv kezdődik a csavargás. A gyerekeknek szükségük van önállóságra, de nem effélére! Ha a kis csínyeket nem kérjük számon tőlük, könnyen érhetnek bennünket meglepetések a későbbiekben: akkor, amikor már azt kérdezgetjük magunktól, hogy lehetséges ez, mikor kezdődött, akkor, amikor a gyerek már rászokott a hazudozásra, a csavargásra. Jó lenne, ha nem késnénk el a kérdezéssel. Az Nk. Konzervgyár Kinizsi Sportkörének legutóbbi elnökségi ülésén id. Fülep Endre szakosztályvezető számolt be a férfi asztalitenisz-szakosztály munkájáról. A fiatalok nevelése 10—15 éve folyik a Kinizsiben. Most 20—30 fiatallal foglalkozik az edző. Az iskolákból a legjobb tanulók jönnek asztaliteniszezni, akik, amikorra beérnének, tanulmányaik miatt máshová mennek. Most a konzervgyári KISZ-esekből és az ipari tanulókból tervezik az utánpótlást. _ Az NB III-as csapat, amely két jó és néhány kiegészítő versenyzővel szerepel, a gyuFelemeljük a poharainkat, s könyököt váltunk a pultszegélyen. A konzervgyár következett véglegesen. Harminc éve lépett be, s huszonöt éves szolgálat után lett nyugdíjas. Mindennel foglalkozott, de legszívesebben a fiatalokat tanította. Talán azért is vonzódott hozzájuk, mert neki nincs gyereke. Az utolsó húsz évben lakatos volt. — Akinek embersége, tisztessége van, az a szakmát is megtanulja — vallja most is az öreg. — Nekem két szakmám van, de sok mindenhez értek. Most újra az vagyok, ami voltam: útépítő. Eldolgozgatok így, nyugdíjasán. rkot ás, köveket igazít, sorompót emel a felásott út előtt. Otthon a bográcsnak fület készít, tetőt javít, s fáj a szíve, ha néha-néha fülébe cseng a kovácsok üllőjének hangja. Olykor meg-megjele- nik előtte a hajdani taligás embersereg a mostani modern útépítés helyén. Miklay Jenő a héten befejezzük, majd fel-» készülünk a 87 hektárra szánt borsó tavaszi elvetésére. — Milyennek ígérkezik a kukoricatermés? — Elég jónak, de napos idő kellene, hogy beérjenek a csövek. Próbaásások Közben odalépett Podráczki Ferenc, a termelőszövetkezet növényvédelmi felelőse és jelentette az elnöknek, hogy a közös gazdaság teljes területén próbaásásokat végez annak megállapítása céljából, milyen kártevők élnek a talajban, hogy a növényvédelmet a szükséglet szerint szervezze meg. — Mi lesz a termelőszövetkezet szarvasmarha-telepével? — A szanálási bizottság határozata szerint — felelte az elnök —, marad, ahogy van, és a megkezdett építkezések is félbeszakadtak. Folytatásuk lehetőségét a tagságnak kell megteremtenie. Télrevaló Hazafelé jövet belátogattam a közös gazdaság kertészetébe is, ahol Szabó Barnabás telepvezető nyilatkozott: — Szüreteljük a paradicsompaprikát, a fejes káposztát, és szedjük a cecei paprika meg a paradicsom utolját. Az üvegházakba paprikát ültetünk, hogy télen se hiányozzék. ___________ K. L. Id őszakos áramszünet A DEMASZ, a Kossuth Lajos utcai kisfeszültségű hálózat átépítése miatt mától, szeptember 27-től, október 20-ig, munkanapokon áramszünetet tart a Kossuth Lajos utca elején, a 35-ös számig, továbbá az Aulich, Schweidel, Knézich, Pöltenberg, Nagy Sándor, Kiss Ernő, Lázár, Leiningen, Lachner, Dem- binszki, Bulcsú és Magas utcában. laiak visszalépésével, megmenekült a kiesési gondoktól. 1973-ra egy jelenleg Nagykőrösön lakó és dolgozó, volt ceglédi játékos csatasorba állításával erősödhet a gárda. Az edzések szorgalmas látogatásával több fiatal is erősséggé válhat. Dér Ambrus elnökségi tag hozzászólásában arra figyelmeztetett, hogy sokkal többen szerethetik városunkban e sportágat, mint ahányan űzik jelenleg versenyszerűen, s javasolta, hogy a városi bajnokságot őszi időszakban rendezzék meg. Többek javaslata után Nyi- kos József sportköri elnök bejelentette: négytagú csapatokkal, iskolák közötti bajnokságot is szerveznek, ván- dorserlegért. Végül elfogadták Szabó Sándor labdarúgóoktató szerződésbontó kérését: a felnőttek edzéseit ideiglenesen Bakonyi István vezeti. Példátlan sportszerűtlenség A versenykiírás szerint, 4 mérkőzésen kellett volna találkozniuk, Monoron, az ottani és a körösi gimnázium kosarasainak a bajnoki pontokért. A mieink annak rendje és módja szerint el is utaztak. A monoriakat, de a bírákat sem találták a pályán. A mérkőzések elmaradásáról a körösiek nem kaptak semmiféle értesítést. Nemcsak hiába utaztak, de felesleges kiadásaik is voltak. SZERDAI MŰSOR Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi—Soltvadkerti TE barátságos mérkőzés. S. Z. Ahogy elkezdődik HA PÖNG AZ ÜLLŐ... Szabó Mária SPORT Hogyan fejlődhetne az asztalitenisz Nagykőrösön? F élkönyékkel támaszkodunk a söntés pléhszegé- lyü pultjára. Az öreg nem is rendelt, elébe tették a nagy- fröccsöt kövidinkából. Ismerik. Finomabb bort csak kényszerűségből iszik. A sört nem is kedveli, legfeljebb reggel egy kupica pálinkát kér, gyomor- erősítőnek. Nem részeges. Azt hiszem, csak a hangulat kedvéért poharazgat. Kocsisokkal, orvosokkal, gépészekkel, újságírókkal. Csendes ember, halkan beszél, megfontoltan. Nyugdíjas. A postás havonta 1600 forintot kézbesít neki. A felesége, Rózsika néni is nyugdíjas, szerényebb összeggel. S ő mégis dolgozik. Minek? Hisz nem szorul rá. — Kell hogy éljek — mondja. igarettával kínálom. El- hárítja. Valamikor erős dohányos volt. Fogadásból abbahagyta. Tíz liter bor a tét. Másfél év múlva megkínálhatom. Arca napszítta és mosolygós. Most az útépítőkhöz szegődött el. Nyáron ritkán látni ing nélkül. Fényképet vesz elő tárcájából. Nagyon régi kép. Hajdani útépítők néznek rám róla. A lapátok gúlába rakva. Pista bácsi, az akkor fiatal Orbán István, ásót szorongat. Hátuk mögött talicskák, kordélyok. Az öreg fénykép dokumentum értékű. Pista bácsi is annak tartja. Más okból. A hátuljára tintaceruzával írta rá, negyvenöt évvel ezelőtt: „Szeretettel, Rózsikámnak”. Nekem is nehezen, féltve adja át. Később elhagyta a kubikoséletet, amelyet abban az időben kényszerűségből vállalt. A kecskeméti Eber Márton kovácsmesternél szabadult fel. A mester csak inasokat tartott, segédet nem. — Ha az üllőt hallom pön- geni, ma is a izívem hasad érte.
