Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-27 / 228. szám

19*2. SZEPTEMBER 27., SZERDA '"‘“kMís-íhp A természet védelmében Benépesültek az odúk és etetők A Pécshez tartozó mecseki erdőterület rendkívül gazdag természeti értékekben. Éppen ezert a 340 hektáros szubme- diterrán jellegű parkerdőt ter­mészetvédelmi területté nyil­vánították. A városi tanács programot dolgozott ki a me­cseki terület növény- és állat­világának védelmére, illetve gyarapítására. Ezért a tanács 250 odút és etetőt helyzeti el az erdőben. Öt nagy madártelepet alakí­tottak ki 'a Mecsekben, s hogy jól választották ki a helyet a szakemberek, azit az is jelzi, hogy rövid idő alatt benépe­sültek az odúk és az etetők. KISZ-védnökség Százhalombattán Tízezer óra társadalmi munka Múlt év decemberében a KISZ VIII. kongresszusán a százhalombattai fiatalok je­lentették, hogy a KlSZ-véd- nökséggel épülő Dunai Kőolaj­ipari Vállalat első programja befejeződött. Ekkor határoz­ták el, hogy a védnökséget ki­terjesztik Százhalombatta va­lamennyi ipari üzemére, va­lamint a városi beruházásokra is. Azóta a battai fiatalok még nagyobb lendülettel folytatták a védnökségi munkát a város két ipari üzemében, a Ajánlatunk a hétvégi házak tulajdonosainak és a kozületeknek: 170x85 cm-es és 197x89 cm-es emeletes heveri érkeztek a ..................Vállalat Bu dapest XIII., Jász u. 5. sz. alatti mintatermébe Nyitva: szombat kivételével 8-tól 17 óráig. Megközelíthető a 4-es, a 20-as, a 30-as és az 55-ös autóbusszal, valamint a 12-es és a 14-es villamossal. Szolgáltatásaink a lakosság részére: rádió, televízió, háztartási gépek javítása pilisvörösvári javítóműhelyünkben! RAMOVILL garancia-szerviz szolgálat is! Bejelentésre háznál is javítunk. (Telefon: Pilisvörösvár 204.) • Cipőjavítás: solymári, pilisvörösvári, piliscsabai, pilisborosjenői, tinnyei, nagykovácsi, pilisszántói részlegeinkben és felvevőhelyeinken. Igényes fodrászatainkban modern, újvonalú frizurák készülnek a fentebb felsorolt községekben. Kozmetikai rendelés, szépségápolási tanácsadás Pilisvörösvárott. ÉSZAK-BUDAI JÁRÁSI VEGYES KTSZ Solymár Az oki (ékes ajtócsukó el önműködően, zajtalanul becsukja az ajtókat. Bármilyen méretű ajtóhoz, kapuhoz beszerezhető a JAPÁN GYÁRTMÁNYÚ, OLAJFÉKES AJTÓCSUKÓ A r VÁLLALATNÁL Budapest Vili., Üllői út 32. Magánvásárlóink beszerezhetik a VASÉRT t. STf. RÓTT JÁR AN Budapest Vili., Üllői út 32., telefon: 141-036. DKV-ban és a Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál. Idén az első félévben 2500 fiatal vett részt a KISZ által szervezett kommunista műsza­kokon. A KISZ megalakulásá­nak 15. évfordulója tiszteleté­re pedig a beruházásokon olyan konkrét munkákat vál­laltak, amelyek az üzemek ha­táridő előtti átadását segítik. Fiatalok végezték el 1600 toló­zár nyomáspróbáját, 300 méter csatorna építését, ezenkívül a DHV területén épült művelő­dési háznál és étteremnél je­lentős társadalmi munkát vál­laltak. Meg kell említeni a tel­jes egészében társadalmi mun­kával létrehozott, több mint egymillió forint értékű battai sporttelepet is. Az utóbbi félévben szerve­zettebbé vált a védnökség helyi feladatainak ismer­tetése. A KISZ-taggyűléseken, sze­mináriumokon szinte minden­napos téma a KISZ-védnökség lényege és jelentősége. A fia­talok részleteiben is jól isme­rik a vállalatot és 'a város ne­gyedik ötéves tervét. A Dunai Kőolajipari Válla­latnál jelenleg az évi 3 millió tonna kapacitású desztillációs üzem végső szerelési munká­latai folynak. A terveknek megfelelő ütemben elkészültek a kapcsolódó üzemrészek is. A fiatalok a teljes üzem határ­időre történő átadására és üzembe helyezésére 10 ezer óra társadalmi munkát aján­lottak fel. A Dunamenti Hőerőmű Vál­lalat bővítésével kapcsolatos építészeti munkák befejeződ­tek, már a szerelésnél tarta­nak. Az első féléves értékelés alapján a szakemberek sze­rint, az első 215 MW-os blokkot határidő előtt fogják át­adni. Mindkét vállalatnál sokat fejlődött és erősödött az ifjú­sági brigádmozgalom. Százha­lombattán 204 szocialista ifjú­sági brigád dolgozik. Éves fel­ajánlásuk szorosan kapcsoló­dik a KISZ-alapszervezetek akcióprogramjához, így a véd­nökségi feladatokhoz is. A százhalombattai beruhá­zásokon 1969-ben alakult meg a védnökségi operatív bizott­ság. Az alakulás óta 21 alka­lommal küldtek „Zöldutat”- leveleket. A címzettek minden esetben soron kívül teljesítet­ték a bizottság kérését. A „Zöldutaf’-levelek az esetek 90 százalékában a beruházás folyamatosságát biztosították. Ä. É. Feltárult a védelmi rendszer A fenékpusztai római ka­tonai tábor előtt húzódó föld- sáncot átvágták. A hatalmas földmű és az előtte húzódó mély árok a római korban, az akkor félszigeten lévő katonai tábor előtti védelmi rendszer volt. A szárazföldről csak egy földnyelven át megközelíthető katonai tábort védte az 500 méter távolságban lévő kelet- nyugati irányú földsánc. Az átvágás eredményeként megál­lapították, hogy a földsánc a IV. század végén, vagy az V. század elején feltehetően a keleti gotok V. századi beköl­tözésével kapcsolatosan ké­szült. Ez a megállapítás a ré­gészek körében tovább növeli a f^nókpusztai római ásatá­sokkal kapcsolatos történeti vitákat. ______________< _______________ Fo kmérő > Konzerv a XIV. században Érdekes, változatos időszaki lapot ad ki a Pest megyei Vendéglátó Vállalat Fokmérő címmel. A szorosan vett válla­lati események, hírek mellett a vendéglátás múltjából gyak­ran közölnek olyan tényeket, amelyek érdekesek, mások is szívesen elolvasnák. Például dr. Sergö Erzsébet muzeológus leírását arról, ho­gyan készítettek őseink „kon- zervet” ? Hadi utakra Villái János olasz történet­író nyomán tudjuk, hogy a magyarok hadi élelmezésükről így gondoskodtak: „ha levág­ják a marhát... húsát nagy üstökben megfőzik. Ha pedig jól megfőzték és besózták, el­választják a csonttól, alaposan megszárítják, utána finom porrá zúzzák. A hadjárathoz üstöket visznek magukkal, s mindenki visz egy zacskó ilyen port, meg fejedelmük is vitet utánuk. Forró vízbe dob­ják, megtelik vele az edény, megdagad, mintha kása vol­na. Nagy a tápláló ereje és így kevés kenyérrel, vagy anélkül is erőt ad az embernek.” Ha a mai turista porított le­vest vagy konzervet visz ma­gával, nem is gondol arra, hogy ennek hazánkban több évszázados hagyományai van­Szobrok a Várba A Kőfaragó és Épületszobrászipari Vállalat műhelyében faragják a budai várpalotát díszítő szobrokat. nak. A közelmúltban élt pász­torok még ismerték a Kis- és Nagykunságban is ezt a tech­nológiát. így vallanak róla: Porítva — pásztoroknak „A leölt állat húsát vászon­ponyvára feldarabolták, cson­tostól, akkora darabokra, mint egy nagyfajta dió, aztán rész­letekben, hagyma nélkül, hü­velykes tenyérnyi húst raktak a bográcsba, sót hintettek rá s fia volt, valamennyi csöves paprikát. Utána ismét húst raktak a bográcsba, sózták- fűszerezték. Ezt így folytatták, míg a bogrács szélitől négy ujjnyi híjjá nem lett.” Ha látták, hogy sovány a hús, a tetejére faggyút tettek és annyi vizet öntöttek rá, hogy legalább az egészet egy ujjnyira ellepje. Szolgafára tették, alágyújtottak s lassú tűznél forralták. Főzés közben nem kanállal kevertek, hanem a lógó bográcson kettőt-hár- mat rándítottak, hogy a hús helyet cseréljen. Ha katlanban főzték, fel kellett emelni a bográcsot, hogy úgy „riszál- hassák”, nehogy a katlan falát megsértsék. Ezt tették mind­addig, míg el nem főtt a leve. Lassú tűznél nem kellett fél­ni, hogy lekozmásodlk: a fagy- gyú nem engedte. Ha olyan száraz lett már a hús, hogy a faggyút is beitta, (azt arról tudták meg, hogyha a bográ­csot fedővel lefedték, félrebil- lentették, lé már nem folyt ki belőle), levették a tűzről s rostára-szitára rakták, hogy szikkadjon. Szúr ujjábái — ropogtatva Ponyvára öntötték azután, a csontot kidobálták közüle és elteregették az egészet úgy, hogy a darabok egymáshoz ne érjenek, öt hat napi szárí­tás után teljesen megkemé­nyedett. Szárítás előtt még •megkóstolták, elég sós-e, más­különben „beleesett a szú”. Közben a kisbojtár leveles gallyal hessegette a legyeket. Estefelé betakarták, másnap újra kibontották a napon. Vé­gül zacskóba rakták. így ké­szült az évi táplálék. Ha ki­hajtottak, egy adagot betettek a szűr ujjába, gyakran szára­zon ropogtatták. Valószínűleg ugyanezzel a módszerrel készítették portyá- zó őseink a szárított húst, ami úgy megnyerte az olasz író tetszését. JEGYZET Az áru ruhája AMINTHOGY NEM A RU­HA teszi az embert, hasonló­képpen nem is a csomagolás az áru lényege. De... És ez a „de” ezúttal azért aktuális, mert mától október 2-ig kerül sor Budapesten az immár két­évenként hagyományos nem­zetközi csomagolási esemény- sorozatra. A csomagolástól a kereske­delem elsősorban több eladási lehetőséget vár, a vásárló pe­dig jobb vételi lehetőséget re­mél általa. Amiben a vevő és az eladó egyetérthet: mind­kettőjük célját csak gondosan megválasztott, korszerű cso­magolással érhetik el. Napjainkban, amikor már nálunk is gyakorlat döntötte el az önkiszolgáló és önkiválasz­tó üzletekkel kapcsolatos vi­tát, mindannyian közvetlenül tapasztalhatjuk a csomagolás- jelentőségét és előnyeit. A kor­szerű kereskedelemben az el­adó tulajdonképpen a vevő s ebben nagy segítségére lehet a „néma eladó”: a csomagolás. EGY KERESKEDELMI SZAKEMBER összeállította, hogy a fogyasztó szempontjait figyelembe véve: milyen kö­vetelményeket kell kielégíte­nie a csomagolásnak. Köny- nyen vihető legyen és a ház­tartásban a többi eszközök kö­zött, jól lehessen elhelyezni: a lehetőség szerint segédeszköz nélkül lehessen kinyitni és biztonságosan — a benne lévő termék eredeti állapotának megtartásával — visszazárni; a vásárlók kapjanak a csomago­láson kellő tájékoztatást an­nak tartalmára, az áru kezelé­sére és használatára vonatko­zóan; a csomag méretét úgy kell kialakítani, hogy azt köny- nyen lehessen kézben tartani. Ugyancsak a csomag, illetve az áru méretével, mennyiségével függ össze az a követelmény is, hogy vegyék figyelembe az átlagos családi háztartásban szokásos felhasználást és a vá­sárlásra fordított összeg nagy­ságát; fontos, hogy a/ fogyasz­tói ár megfelelően és mindig azonos helyen legyen feltün­tetve; előnyös, ha a csomago­lás másodlagos felhasználásra is alkalmas, például varródo­boznak, gyermekjátékszernek vagy más háztartási eszköz­nek. Egyelőre azonban még gya­kori az áru nem megfelelő cso­magolása miatti panasz. Itt van például az úgynevezett áruvédelmet szolgáló csoma­golás. Természetesen a vevőt az is érdekli, hogy milyen ál­lapotban érkezik az áru az üz­letbe, hiszen előfordul, hogy „eszi, nem eszi, nem kap mást” alapon a megrongáló­dott árut is kénytelen megven­ni. (Megkarcolt bútor, agyon­lapított kenyér stb.) A rossz csomagolás a szemcsés, dara­bos élelmiszereknél pedig ál­talában azzal is együtt jár, hogy kevesebb áru marad a csomagban. (Ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen árut műanyag bur­kolásban árusítanak.) A VÁSÁRLÓK PANASZAI alapján megállapítható, hogy noha a doboz a papírcsomago­lásnál egy fokkal biztonságo­sabb, de éppen a gondatlan bolti kezelés miatt néhány árufajtánál mégsem elégséges. Kirívó példaként a teasüte­mény említhető: előfordul, hogy a tetszetősen csomagolt édes és sós süteményből a do­bozban csak törmeléket talál a vevő- Ezzel kapcsolatban mindjárt szót kell ejteni az Úgynevezett „zsákba macska” csomagolásról. A korszerű anyagba burkolt áruk — ki­véve az átlátszó anyagba cso- magoltakat — egyik hátránya, hogy csak a felbontás után, leginkább otthon, jóval a vá­sárlás után derül ki a lényeg: milyen az áru? Riasztó példa a zárt csomogolású, hibás rom­lott áruk ügve. Az ilyen bur­kolat alkalmazása megköveteli az ipar fokozott minőségi el­lenőrzését, a kereskedelemtől pedig a gondos tárolást és a szavatossági idő pontos betar­tását. A terület legfőbb gazdájá­nak, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet követke­zetes tevékenységének jóvol­tából — a hazai üzletekben is egyre több az olyan termék, amelyik tetszetős megjelenésé­vel, praktikus „ruházatával”, csomagolásával vásárlásra ösz­tönző, vonzó hatást fejt ki. A szakemberek akkor mondják sikeresnek a csomagolást, ha az képes a vevő figyelmét az észrevételre rendelkezésre ál­ló rövid idő alatt (20—50 má­sodper.) magára vonni, sőt valósággal „hipnotizálni” a vásárlót. (Egy külföldi vizsgá­lat során megállapították, hogy az ügyesen elrendezett világítás, a sokszínű csomago­lás, különösen az asszonyokat valóságos „transzba” hozza). A MAGYAR CSOMAGOLÓ­IPAR a nemzetközi mezőny­ben ma még szerény helyet foglal el. (A fejlett csomago­lóiparral rendelkező országok­ban 50—70 dollár az egy la­kosra jutó csomagolási ráfor­dítás. nálunk 22—23 dollár.) A „Csomagolás ’72” rendez­vénysorozatnak most az a célja, hogv felmérje az eddigi eredményeket, lehetőséget ad­jon a tapasztalatcserére, és meghatározza a következő időszak legfontosabb adatait. Ennek érdekében rendezik meg a 3. országos csomagolási konferenciát, a HUNGARO- PACK ’72 magyar csomagolá­si versenyt, a BUDAPACK ’72 nemzetközi csomagolási kiállítást és a nemzetközi cso­magolási szakirodalmi és do­kumentációs kiállítást. A kiállításon 47 magyaron kívül 63 külföldi cég vesz részt. Pálos Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom