Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-23 / 225. szám
XVI. ÉVFOLYAM, 225. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 23., SZOMBAT JOBB AZ ORSZÁGOS ÁTLAGNÁL Gyarapítani a tudást, javítani az oktatást Egy felmérés tanulságai — Nem szokványos jelentés. Nem tartalmaz száraz számadatokat, és nem beszél általánosságokban. E szavakkal kezdte hozzászólását a városi tanács minapi ülésén Hargitai Károly, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának vezetője. S hogy ez a hozzászólás nemcsak a vendég udvariaskodása, azt a tények bizonyítják. A városi tanács művelődési osztályának munkatársai megvizsgálták, miként folyik a természettudományos oktatás: 2340 kérdést tettek fel. a váxos valamennyi általános iskolájában, minden VIII. osztályos tanulónak, ösz- szesen 293-nak. Ä fizika, kémia és élővilág tárgyaira vonatkozóan kívántaik ismereteket szerezni. A felmérés célja az volt, hogy a tanulók lexikális és gyakorlati tudását megismerjék. A művelődési osztály munkatársainak segítségére volt az Országos Pedagógiai Intézet által rendelkezésükre bocsátott, öt variációs, írásos előtanulmányterv. Ugyanis az Országos Pedagógiai Intézet már országszerte végzett ilyen felmérést, így a városi tanács művelődési osztályának összehasonlítási alapja is volt: Válasz: Fizika: Élővilág: Kémia: Helyes '38,6% 45,1% 32,6% Helytelen 45,9% 48,6% 56,970 Nem válaszolt 15,5% 6,3% 10,5% A legtöbb helyes választ tehát az élővilág ismeretéből adták a tanulók, a leggyengébb eredmény viszont a kémiai ismeretek körül mutatkozott. A sorrend kialakítását, persze, sok minden befolyásolja. Az élővilág áll a legközelebb a tanulókhoz, már óvodás koruktól ismerkednek vele. A felmérés legpozitívabb tapasztalata, hogy az egyes iskolák tanulóinak tudásszintje csak igen kis mértékben tér el egymástól, ami azt bizonyítja, hogy az egyes iskolák között tulajdonképpen nincs szintkülönbség. A felmérés, a tapasztalatok bizonysága szerint, nem volt hiábavaló munka: az eredmény nem rossz. A tanulók 38.6 százaléka, a feltett kérdéscsoporton belül, fizikából, 45,1 százaléka élővilágból és 32.6 százaléka kémiából az anyagot jelesre tudja. A felmérés végső következtetése, az Országos Pedagógiai Intézet nyújtotta összehasonlító felmérés alapján: az elért eredmény mindhárom tárgyban 2—3 százalékkal jobb az országos átlagnál. A 2340 kérdés, csoportosítva, a következő statisztikát eredményezte: A jól szerkesztett tudományos felmérés nem volt öncélú. Nem azért'készült, hogy Gazdag program készül Megbeszélést tartott a TIT nagykőrösi vezetősége Megbeszélést tartott a TIT nagykőrösi vezetősége. Az 1972—73. év programját, mely még sok kiegészítésre szorul, Csikay Pál titkár terjesztette elő. Az általános vélemény: bár az elmúlt év, megyei összehasonlítás alapján is, igen jónak mondható, az idén az előadások programját két okból is nehéz elkészíteni. Az egyik ok kétségkívül a családok begubózása, a tévé lekötő hatása. Az emberek egyre nehezebben mozdulnak ki otthonukból, csak igazán rangos előadó, vagy nagyon érdekes előadáscím vonzhat hallgatóságot. A másik ok a vállalatok, üzemek magatartásában keresendő. Egyes helyeken ugyanis az illetékesek nem sokat törődnek az ismeretterjesztő munkával. Reméljük, csali azért, mert még nem látják világosan jelentőségét. Persze, akad ellenpélda mindkét hátráltató ok vonatkozásában is. A Nők Akadémiája és az Asszonyklub keretében például mintaszerűen folynak az előadások. Pedig a nők háztartási munkája, otthoni elfoglaltsága éppen elég nehézséget okozhatna. Íme, a lelkesen végzett szervezés, mint a nőtanács bizonyítja, minden akadályt legyőzhet. Az idei terv, n nehézségek ellenére, tizenkét helyen ígér előadássorozatot, kettőtől tízig terjedő előadással. Az egyes előadások középpontjában Petőfi Sándor áll: majdnem mindegyik sorozatban megemlékeznek a nagy költő születésének 150. évfordulójáról. Igen gyakori az or- l’os-egészségügyi és természetesen, a vállalatok profiljának megfelelő szakmai téma is. Mozgalmas, színes az idén is a TIT-klub műsora. Levéltári látogatás, közgazdasági és művészeti fórum, kirándulás a szarvasi arborétumba,- vita az előadások módszeréről: ezek a legkiemelkedőbb programpontok. A végleges munkaterv a közeljövőben készül el. Azt azonban máris megállapíthatjuk, hogy évről évre nehezebb feladat hárul a TIT vezetőségére a munkaterv összeállításával. Reméljük azonban, hogy a program elkészülte után az érdeklődés jelentősen megnövekszik majd az ismeretterjesztés iránt. Tóth Tibor SZEMMEL TARTOTTAM a kislányt. Pajkosan ugrándozott a fehérre meszelt házfalak mellett, jobb kezében piros, zománcos tejeskannát ló- bálva, és kifulladva, nekipirosodva énekelt. Pici, rózsaszín szoknyáján sárfoltok éktelenkedtek, mert nem nézett a lába elé, s gyakran odatoppantott, ahol latyak éktelenkedett. A kanna meg úgy táncolt a levegőben, mint a paprikajancsi, a fedője minduntalan kihullott belőle, le a billegős téglajárdára, csak úgy pattogott róla a zománc. Hej, kicsikém, lesz neked otthon nemulass, csak érj haza! Édesanyád biztosan felelősségre von, mert az ilyen helyre kislánynak sem szobád ám mindennek nekiszaladnia, vásott kölyök módjára! Aztán a kanna födele is árulkodik majd, meg a sáros cipő, melyet biztosan tükörfényesen húztál fel! EGY TOPPANÁS a küszöbre, s már el is tűnt a zöld dicsekedjenek az eredményekkel, hanem, hogy a diákok meglevő tudását gyarapíttas- sák és továbbléphessenek az oktatásiban. Nyilvánossá váltak egyúttal mindazok a teendők, amelyek a tapasztalatok leszűrése után adódnak. Egyebek között általánossá kell tenni a kísérleteket az iskolákban, főleg a fizika- és kémiaórákon, hogy a lexikális tudás megfelelően párosuljon a gyakorlattal. Ahhoz, hogy minden diák megértse a természettudományos tantárgyakat, az általános iskola alsó tagozatában értelmes olvasásra kell tanítani a gyerekeket, mert, a tapasztalat szerint, a tanulók 25—30 százaléka csak olvas, anélkül, hogy a szöveget értené. A fogalmak tisztázására egy-egy kísérleti eszközt sokszor a tanuló kezébe kell adni az ismétlés, az összefoglalás, az összefüggések meglát- tatása, az emlékezet erősítése és az ismeretek felfrissítése érdekében. Közismerten rossz körülmények között tanulnak diákjaink. Kevés a szak- tanterem, de a meglevőket is jobban ki kellene használni, és sok szemléltetőeszköz is kellene. Szemléltetőeszközökre azonban sem az iskolának, sem a városi tanácsnak nincs pénze. Ezért az Egy iskola — egy '■üzem mozgalom keretérLbelül kell megállapodásokat kötni a patronáló üzemekkel, amelyek olcsóbban, társadalmi munkával tudnak szemléltetőeszközöket gyártani, így könnyítve meg a gyermekek természettudományos ismereteinek megszerzését. Takács Paula KÖZGYŰLÉS A PETŐFI TSZ-BEN Közgyűlést tart a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága szeptember 25-én, hétfőn, reggel fél 9 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Ház színháztermében. A közgyűlésen javaslatot terjesztenek elő az alapszabály módosítására, illetve kiegészítésére, majd bejelentésekre, kérdésekre válaszolnak a vezetőül. kapu mögött. Nem kellett sokáig várnom, hozta a tejet, s úgy látszott, eléggé óvatosan. Kecsesen eltartotta magától, hogy lehetőleg rá ne lötyögjön. Már azt hittem, nem is ő az, mivel se nem énekelt, se nem rosszalkodott, hanem vigyázva kerülgette a tócsákat. Egyszercsak megállt a negyedik ház kapuja előtt, és belesett a kerítés hasadékán. Jó ideig kukucskált, biztosan valami érdekeset látott, majd megint csak tovább libegett, hol kurta, hol hosszú léptekkel, a következő kapuig, ahol ugyanúgy elfogta a kíváncsiság. Jaj, mi történt! Bentről megneszelte a nagy, lobon- cos kutya, és vicsorítva, berzenkedve előrontott. Dörrent, reccsent a szúrágta kerítés, és a pici lány rémülten hőkölt az árok felé... Még egy lépés... És bekövetkezett a katasztrófa. Egyik karját kitárta, s kezéből kiejtve a tejeskannát, a másikat is kinyújtotta a Hétfőn: Tanácsülés Hétfőn, szeptember 25-én, reggel 9 órakor, a városi tanács ülést tart az Arany János Művelődési Ház emeleti tanácstermében. A tanácsülés résztvevői meghallgatják a művelődési osztály jelentését az 1971/72- es iskolai év munkájáról, a természettudományos tantárgyak oktatásának tapasztalatairól. Jelentés hangzik el az 1972., első félévi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtásáról. A legnagyobb vitát nyilván a köztisztasági szabály- rendelet megalkotása váltja majd ki. A társadalmi tanulmányi ösztöndíjakról és a városi NEB munkaterveiről is szó lesz, majd az interpellációkra válaszolnak a szakelőadók. VÁRJA A LAKÓKAT Tudósításunkban már beszámoltunk arról, hogy a napokban átadták az újonnan felépült KISZ-lakásokat. A kétemeletes épületben 12 család kapott otthont. Tagjai hamarosan be is költözhetnek, mert a ház már a műszaki felülvizsgálaton is átesett. Ballai József felvétele DIÁKOK A SZŐLŐBEN Énekszóval se megy gyorsabban Mentik, ami menthető Kocsér nincs messze Kőröstől, de azért ha az ember motorral igyekszik oda, jut ideje elgondolkodnia egyről-más- ról. Egész úton néhány mondat motoszkál a fejemben. Néhány nappal ezelőtt beszéltem Rózsás Lászlóval, az Arany János gimnázium igazgatójával, aki megemlítette, hogy a diákok jelenleg társadalmi munkában szüretelnek, vagy egyéb megbízásnak tesznek eleget, és a rossz idő akadályozza az előrehaladást. Azt is mondta még, hogy naponta ötvenezer forint veszteség érné a gazdaságokat, ha a diákok nem segítenének. A kocséri Üj Élet Termelő- szövetkezet a diákoknak nemcsak fizet, méghozzá jó pénzt, de még ki is szállíttatja őket egy farmotoros Ikarusszal a földekre. A III/A osztályt az egyik szőlőtábla egészen megközelíthető részében találom. Feltűnő csendességgel dolgoznak, ami, ugye, furcsa, főleg, ha diákokról van szó. — Énekeltünk mi — közli Fülöp Dániel —, de attól sem ment sokkal gyorsabban a munka. — Mit énekeltetek? — Munkadalokat. — Mennyit szedtetek eddig?' — Már majdnem tizenkettőt. — Mennyi a norma? — Harminc láda. — Egy embernek? — A, nem — n^vet —, sok lenne az! Párokban dolgozunk, egy párnak annyi. — Tegnap mennyit szedtetek? gyerek, mint galambfióka a szárnyát, ha repülni próbál, egyensúlya mégis odalett. Ám fürgén talpraszökkent, leveregette ruhájáról a rátapadt faleveleket, s csak utána meresztette tágult, kék szemét a tejre, amely fehérre festette egy kőrisfa tövét, és széles- patakokban csörgedezett széjjel, amerre lejtett a talaj. néztem az apróságot, a holnapi lányt, a holnaputáni asszonyt. Fejecskéje egyre lejjebb bukott, és úgy bukott utána két fehér szalagos copfja, mint a szomorúfűz ága. Sírt már olyan keservesen, hogy aki arra ment az utcán alig győzte vigasztalni. Vigasztalni próbáltam én is, bár tudtam, hogy ilyenkor édeskeveset ér a szó. Hosszú percek teltek el, míg végre jött a megváltás, a meleg hangú Irén néni, aki bogaramnak meg aranyomnak szólította a kicsit, s kötényével harmatcseppként szedegette arcáról a könnyeket, majd bevitte a házba, s tele töltötte kannáját frissen fejt tejjel. Miklay Jenő — Huszonkettőt. — És a többiek? — Kérdezd meg a tanárnőtől! Lassan botorkálok a homok között, mikor majdnem belebotlok Pászti Ágnesbe. — Neked hány ládád van? — Mennyi az idő? — kérdi. — Rögtön tíz óra. . — Akkor jobban állunk, mint tegnap. Most már huszonkettőt szedtünk. — Igen — mondja Jauch Jó- zsefné, a III/A osztályfőnöke. — A Dagiék jól dolgoznak. — Kik szedik a legtöbbet? — Általában a lányok. — S a fiúk? — Négy fiú van az osztályunkban, ők kicsit elmaradnak az átlagtól, de rájuk sem mondhatom, hogy rosszul dolgoznak. — Vidáman megy a munka? — Hogy is mehetne másként? — Mi volt a legutóbbi mulatságos eset? — Beszélgettek a lányok, hogy ki, hány gyereket szeretne felnevelni. Már vagy tíz perce mondták a véleményüket, mikor közbeszólt Kustár Zoltán, hogy ő bizony a többnejűség híve. Lett aztán erre akkora nevetés, hogy másnap majdnem mindegyik hasfájásról panaszkodott. — Milyen kereset érhető el? — A termelőszövetkezet mázsánként 25 forintot fizet a tanulóknak. Ha valaki a párjával harminc ládát szedett, körülbelül 45—50 forintot keresett. — Mire fordítják majd a pénzt? — Kirándulásra. O A szőlő, amit a gimnazisták szednek, nagyon finom. Nem is gondolná az ember, hogy naponta mégis hány száz mázsa rothad el, mert nincs, aki leszedje. A gimnazisták mindenesetre megtesznek minden tőlük telhetőt. B. J. Mit látónk ma a moziban? A rend gyilkosai. Színes, szinkronizált francia film. Kísérőműsor: Százarcú anyag. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. SPORT Mindannyian érmesen Abonyban a minap két birkózóversenyt is rendeztek. Mindkettőn indultak a Nk. Kinizsi fiataljai is, és valameny- nyien érmes helyezéssel tértek haza. A megyei ifjúsági korosztályos seregszemlét, a kevés nevezés miatt, csak szabadfogásban bonyolították le. 48 kg- ban, 3 induló közül, Faragó Sándor bizonyult a legjobbnak. Szécsény Dénes, 52 kg- ban, átesett a súlyhatáron, így 56 kg-ban indult, ahol, ellenfél nélkül, első lett. Az úttörő-olimpiások megyei tájékoztató versenyén így szerepeltek a körösiek a szabadfogású küzdelmekben: 35 kg (11 induló): 1. Budai Sándor, 2. Apró Balázs. 45 kg (8): ... 2. F. Tóth Imre. 43 kg (2): ...2. Hegedűs. Ambrus. A kétnapos budapesti, országos I. osztályú kötöttfogású emlékversenyen, közbejött akadályok miatt, nem indultak a körösiek. Atlétika, bosszankodással Budapesten, a Népstadionban került sor a B-korcsopor- tos serdülő atléták országos bajnokságára. A küzdelemsorozatban a Nk. Pedagógus Sportiskola fiataljai is rajthoz álltak. Az első napon, szemerkélő esőben, szeles időben került sor az egyes számokra. A lányok 60 méteres síkfutásában Megyesi Katalin a középdöntőbe jutott, Ágoston Géza a fiú diszkoszvetésben a kilencedik helyen végzett. Este, a zsúfolt fővárosban, a körösiek — bár tucat helyen is megfordultak — nem kaptak szálláshelyet, s így a másnapi versenyek előtt haza kellett utazniuk. Kár, hogy így alakultak a körülmények, mert a gyaloglók a csapatversenyben értékes helyezésre is esélyesek voltak.. Ezt bizonyították keddi, itthoni edzésükön is, ahol mindhárman (Bátor, Kindler, Katona) egyéni csúcsot értek el. SZOMBATI MŰSOR Kosárlabda Gimnáziumi labdajátékterem, 15: Nk. Ped.—Nagykátai Vörös Meteor NB UI-as női bajnoki mérkőzés. Szabadszállás: Radnóti SE— Nk. Ped.—NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Torna Bp.: a férfi ifjúsági II. osztályú csapatbajnokság vidéki döntője. S. Z. Tej és könny
