Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

Kedden délelőtt ülést tartón a KISZ monori járási végre­hajtó bizottsága. Először Pin­tér Erzsébet járási útörő- titkár számolt be az 1972— 73-as év feladatairól. Elmondotta, az idén nem indítanak központi akciót az úttörők számára, minden csa­pat önállóan választhatja ki magának az akciót. Szep­tember 28—29-én gazdag programot bonyolítanak le az úttörőcsapatok. Huszonnyolcadikén vala­mennyi csapatnál fello­bognak a tábortüzek, majd másnap ünnepélyes csa- patszemléket rendeznek minden községben. Jelentős helyet kap a kü­lönböző évfordulók meg­ünneplése is az úttörőprog­ramban. Petőfi Sándor szüle­tésének 150. évfordulójára különösen a költő nevét vi­selő csapatok készülnek nagy- nagy ambícióval. 1973 tava­szán rendezik meg a szak­tárgyi tanulmányi, a torna­versenyeket és a kulturális szemlét. Ez utóbbiban újdonság, hogy ezúttal először or­szágos fesztivált is ren­deznek a különböző kate­góriákban. Az úttörőtitkár beszámoló­ja után Berla Ferenc járási KISZ-titkár elmondotta, az idén új módszer szerint bo­nyolítják le a KISZ-tag- könyvek érvényesítését. Az iskolai KISZ-szervezetek szeptember 15-étől októ­ber 31-ig, az egyéb alap­szervezetek december 15-e és január 31-e között ér­vényesítik a tagkönyve­ket. Az eddigiektől eltérően, an­nak a KISZ-tagnak, aki nem teljesítette a rábízott fel­adatokat, a vezetőség egy­szerűen nem javasolja a tag­könyv érvényesítését, ezáltal automatikusan megszűnik a KISZ-tagsága. Fontos poli­tikai feladat ez a munka. A vezetőségi tagok minden KISZ-taggal leülnek, elbe­szélgetnek és megkérdezik: akar-e ismét KISZ-tag lenni. Ezután a jövő évi program­ról esett szó. Az 1973-as év a berlini VIT jegyében zajlik. Ez alkalomból különböző sport- és egyéb versenyeket rendeznek. A részletes prog­ramot a közeljövőben dol­gozzák majd ki. ______________ G. J. Es zperantókiállítást rendeznek Versesen A vecsési szakmaközi bi­zottság megalakította az esz­perantó kört. A művelődési ház 4-es szobájában hetenkint kétszer, szerdán és pénteken 18 órától tartja összejövete­leit. Az eszperantó nyelv gya­korlására társalgó csoportok alakulnak, kezdők számára nyelvtanítás is lesz minden al­kalommal. Tervbe vették egy eszperan­tókiállítás megrendezését. Ré­gi, veterán eszperantisták sa­ját gyűjteményéből: levelek­ből, fotókból, sajtókiadványok­ból és egyéb emléktárgyakból, dokumentációkból kerül ki a kiállítás anyaga. (f. g.) MŰSOR Monor: Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyész­nek. Pilis: Belorusz pályaud­var. Vecsés: A 22-es csapdája. 'ÁLDOZATKÉSZ SZÍVVEL 111 liter vér Volt valami újszerű, a meg­szokottnál ünnepélyesebb a szeptember 19-i monori ön­kéntes véradónapon. A fel­virágozott lépcsősor mintha mennyegzői széputat jelzett volna. Bár nem kevesebbről volt szó itt sem: az életre, má­sok megmentésére szavaztak azok, akik ezen a napon ilyen i szándékukkal beléptek a járá- ’ si hivatal épületébe. Az áldo­zatkész szeretet még soha nem tapasztalt méreteket öltött. Ennek eredménye lett a mono­ri 96 s a vasad—csévharaszti 15 liter vér. Összesen 111 liter. Ennyi még soha nem volt! Fáradtan, de boldogan tá­vozott a gödöllői véradóköz­pont 15 tagú brigádja, dr. Ke- resztessy Béla adjunktus ve­zetésével a kiürült termekből. A távozókkal együtt elillant a derűs kedv, a kacagás, a hosz- szú folyosóról. Elillant a pró­bafűtés bosszantó füstje is, de megmaradt az az öröm, hogy 58 új véradó iratkozott fel a törzsgárda névsorába. Három­száznégy monori véradó je­lentkezett, s 291-en adtak vért. A vasadi 49 jelentkező­ből 43 adott vért, köztük 6 új donor. Gajdos JózSefné, a járási Vöröskereszt vezetője öröm­mel számolt be arról is, hogy a monori egészségügyi dolgo­zók — a rendelőintézet, a gyógyszertár dolgozói, veze­tőikkel együtt példamutatóan vették ki részüket az akcióból; ugyanígy a körzeti orvosok, az üzemek dolgozói és a rendőr­ség tagjai. Ennek a szép ered­ménynek „titka” a jó szerve­zés volt. Érthetően ünnepi hangulat jellemezte a véradónapot. Ér­te nemcsak a rövidített mun­kanap utalt, hanem a kefe­gyáriak kezdeményezése: a KIOSZ-ban tartott ünnepi ebéd is. Osztatlan az öröm, de nyilvánvaló, hogy csak az első lépések ezek a felismert jó úton. Mérhetetlen tartalékai vannak még bennünk a szere­tetnek és az áldozatkészség­nek. F. J. XIV. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 22., PÉNTEK A lakosságra is számítanak Monor tervei a párt-vb napirendjén Az utcán megszólít egy asszony, és megkérdezi, mit szólok a járdához? Nézem a lerakott kőlapokat, hát, kicsit ferdék, de amúgy nagyon rendes járda. Na igen, mondja az asszony, de ő jobban szeretné, ha soha nem kerültek volna ide ezek a kőla­pok! Csodálkozom, aztán megértem: a monori Dózsa György utcának csak ezen az oldalán van betonjárda, A másik oldal is, a kocsiút is sáros, így aztán a kerékpárok, a motorok a beto­non száguldoznak. Kilép az ember a kapun, s máris rárohan egy jármű. Az unokát már ki sem meri engedni, zárja előtte a kaput. Hát igen, mondom én, és eszembe jut egy másik beszél­getés. A tejboltban zajlott. Szép ez a Monor — kezdte valaki —, de azért furcsa, hogy alig épül itt valami. Bezzeg máshol, Nagykátán meg Dabason! Az igen! De itt?! Még egy rendes járda sincs. És lemondóan legyintett. A nagyközség „háztartásából” mindenki mindent lehetőleg egyszerre szeretne. Hogy ez a saját kis háztartásokban sem megy, csak tervszerűen átgondolva, józan takarékoskodás után —, az valahogy nem jut eszünkbe. Az, hogy igényesek vagyunk, nem baj. Sok mindenre szükség van, ez tény, s ezt jól tudják a vezetők is. A közelmúltban az MSZMP nagyközségi pártbizottságának végrehajtó bizottsága tárgyal­ta Monor terveit. A feladatok­ról, a gondokról volt szó, amelyek a IV. ötéves terv alatt várnak megvalósításra, orvoslásra. A IV. ötéves terv egyik alapvető célkitűzése, hogy előkészítse Monor várossá fejlesztését. Éhhez a leg­fontosabb a község ivóvíz­zel történő ellátása, a csa­tornázás, s mintegy két­száz állami és szövetkezeti lakás felépítése. A nagyobb beruházások túl­nyomó többsége pénzügyi okok miatt — az ötéves terv második időszakára, 1973—75- re esik. Az 1971-es fejlesztési terv részben az előző időszakról át­húzódó feladatok, részben az ötéves terv feladatainak elő­készítése jegyében zajlott le. A nagyobb beruházásokból csupán a csatornázás kezdő­dött meg. A munkát 1972. de­cemberében kellene befejezni, a kivitelező vállalat azonban nem sietett, s így a szerződés­ben foglalt határidő valószí­nűleg elcsúszik. Szerencsére, ez ezúttal nem nagy baj, ugyanis a szennyvízcsatorna csak a szennyvíztisztító telep megépítése után üzemelhet — s a telep elkészítése 1973-ban kezdődik meg, szintén nem kis összegű beruházás lesz. A második nagy feladat: az HAJNALI FEJES ivóvízhálózat építése a terv sze­rint 1973-ban kezdődik. El­engedhetetlen feltétel: az ivóvíztársulás. A lakosság nagy része Monoron már ellát­ta önmagát vezetékes vízzel — csakhogy ezek az első vízadó rétegre települt csőkutak szin­te teljes egészében fertőzött vi­zet adnak. Hogy a vízhálózat 1975-ig elkészüljön, ahhoz szüksé­ges a monoriak megértése, okos hozzáállása. A legnagyobb mérvű fejlesz­tés: a lakások építése. Erre a célra 38 és fél millió forintot fordítanak 1973- tól kezdődően; abban az évben 2,9 millió forint ke­rülhet felhasználásra. Ebből a területszanálásokat, s esetleg néhány Cs-lakást építhetnek. Százhuszonnégy szövetkezeti és tanácsi lakás terveit készíti a PesP megyei tanács Tervező Vállalata, s a tervdokumentációk 1973 első felében lesznek készen. Tavaly kezdődött Monori- erdőn a meleg víz feltárása — sajnos, nem túl kedvező ered­ménnyel. A tervezett 700 mé­ter helyett, 900 méter mélysé­gig fúrtak, körülbelül 40 fo­kos meleg vizet találtaik, azon­ban nem sikerült elérni, hogy a víz letisztuljon. Huzamos kompresszorozás után is za­varos maradt. Kétséges, hogy felhasználható-e a strandon egyáltalán. A százszemélyes óvoda épí­tése jól halad. A monori Jászai Mari té­ren társadalmi összefogás­sal épül a telepi gyerekek új otthona. A melléképület tető alatt van, a főépület falai is állnak. Je­lenleg a zsaluzásnál tartanak, ez várhatóan elkészül az év végére. A pénzigényesebb munkálatokra — a központi fűtés beszerelésére, a csator­názásra — ezután kerül sor. A kisebb feladatok — ame­lyek persze, szintén fontosak — folyamatosan kerülnek megvalósításra. Fejlesztik a község útháló­zatát — erre az ötéves tervben ötmillió forint jut. Monori-erdőn iskola­napközi épül, s 1974-ben Monoron egy új 100 sze­mélyes óvoda építése is megkezdődik. Tudjuk — hangzott el a végrehajtó bizottsági ülésen —, hogy a lakosság türelmet­len, a község fejlődését lassú­nak tartja. A fejlődés azonban csak akkora lehet, amekkora pénzösszeg rendelkezésünkre áll. Az is igaz azonban, hogy nemcsak az anyagi lehetősé­gektől — a társadalmi össze­fogástól is függ a fejlődés! A lakosság hathatós segítségére nagy szükség van az előbbre lépéshez. (k. zs.) Szálljon dalunk HATVANÉVES A GYÖMRŐI SZÖVETKEZETI ÉNEKKAR .........nem sokat ér, ha ma­gunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolunk. AztÁn mind többén, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmó­nia, amiben mind egyek lehe­tünk. Akkor mondjuk csak igazán: örvendjen az egész vi­lág”. (K odály Zoltán) Gyömrőn nagy ünnepre ké­szülnek. 1912-ben alakult meg a mai férfikar elődje, a gyöm- rői dalkör. Az alapító tagok közül sajnos már senki sem lehet ott a jubileumi ünnepsé­gen, amelyet szeptember 24- én, vasárnap tartanak. Negy­ven-negyvenöt éve daloló énekkari tagok azonban még vannak, nem is kevesen. Az ünnepség délelőtt 11 órakor baráti találkozóval kezdődik, a szakmaközi bizottság he­lyiségében. Ezt követi az ünnepi hang­verseny, délután öt órakor a művelődési házban. Emlékbe­szédet mond Bartha Pál, a dalkör egykori vezetője. A műsorban fellép a bagi Erkel Ferenc vegyes kar, a biator- bágyi férfikar, a nagymarosi szövetkezeti férfikar, az arany­koszorús telefongyári férfikar, a vecsési művelődési ház fér­fikara és természetesen, a gyömröi énekkar. Közreműkö­dik még a Május 1. Ruhagyár kis szimfonikus ’zenekara. gér — A rendőrség derekas nyo­mozómunkája nyomán kézre- került a gyömröi Halászkert vendéglő betörője. Emberséggel A 4-es műút szélesítgetése (a munkatempóból ítélve hasz­nálom ezt a kifejezést) megle­hetősen nehéz helyzetbe hozta a monori-erdei nevelőket, gye­rekeket. Az ideiglenes napközi otthon (ki tudja, meddig ideig­lenes?) vasúton, műúton túl van, s ugyanitt található az iskola új gyakorlókertje is. Sorompó, átkelés a 4-esen — nem kis veszéllyel járó közle­kedési akadályok ezek, ame­lyeken még az iskola egyéb­ként jól működő közlekedési rendőrei sem tudnak teljes mértékben segíteni. Több kell hozzá. Az országúton közleke­dők embersége, felelősségérze­te. Hogy erre mekkora szük­ség van? Hajtűkanyar után jön a sorompó — a gyerekek­nek pedig a kettő között kell átkelniük. Minderre természe­tesen egyetlen egy tábla sem figyelmezteti a vezetőket. Ilyen „rövid távra”, úgy látszik, nem érte meg KRESZ-táblákat ki­helyezni. Még egy problémát okoz a 4-es műút. A szárazhegyi és bénye-újtanyal gyerekeket ed­dig a Nyáregyházára közleke­dő busz hozta-vitte. Ez most megszűnt. A busz nem tud be­kapcsolódni a forgalomba. A gyerekek így aztán kilométere­ket gyalogolnak, kerékpároz­nak. Felvetődik a kérdés: a Monori Állami Gazdaság miért nem vállalja ezeknek a gyerekeknek a beszállítását? Hiszen valamennyi itteni gye­rek szülei az állami gazdaság­ban dolgoznak! (szatti) SAKK Nyáron sem tétlenkedtek Győzelemmel kezdfek a gyömröi sakkozók A sakkozást, mint szellemi tornát a Gyömröi TÖVÁL SE vezetői egyenrangúnak tekin­tik a többi sportággal. Olyan A VECSESI BÚCSÚBAN Reggel 5 órakor kezdik a fejést a monori Kossuth Tsz te­henészetében. Négyszáztíz liter a 36 tehén napi tejtermelése. A fejést Koczó Károly végzi. Péterffy felvétele Tarkabarka zűrzavar Kerti törpe, őzikés falvédő. Törökméz és tük­rös mézeskalács szív. Gyerekhad erre is, arra is. Egyik a nagyany­jába kapaszko­dik, másik apja kabátját rángat­ja. Rohangálás, tülekedés. A sá­tor elején mű­anyag baba lóg, az asztalon ha- lomnyí játékpisz­toly. Fiatalok cso­portosan vagy pá­rosával tolonga­nak sátortól sáto­rig. Színes kis pa­pírsapkák és si- milabda. Vatta­cukor, művirág. Keringenek a hinták és víg sramlit játszik a magnetofon. ★ — Igazat mond­tál? Nem hülyés­kedsz? — Ügy emlék­szem, mintha ma lett volna, pedig már egy éve. Na­gyon komáltalak és úgy feszült rajtad az alig... szóval, places egyet a fakanál­lal. — És ezért kap­tál egy fülest, hosszú hajú huli­gán, mi? — Na látod, ezért a fülesért vettelek el. Mert ha csak úgy, tet­tetett haraggal rámnézel, aztán meg elneveted magad, akkor olajos kicsikém, olajos, mint a töb­bi csaj... De te? — Usd a maga­dét — és azzal nekem rontottál. Nem is tudom, hány fülest ken­tél le. — Mi is volt ír­va a fakanálra? — Mónika. — Ugye, úgy majd őt lány ha Bú­hívják is? ... — Ha lesz ..., de fiú? — Akkor csú lesz! — Ne marhás- kodj, ilyen név nincs is, csak Bul­csú! — Ah, az olyan régies, ódivatú. Még a nagyapa is kinevetné. — Tudod mit, odamegyünk a sátorhoz és be­hunyt szemmel választunk egy fakanalat, és az lesz a neve, ami arra írva van. Jó? Hangosan ne­vetve indulnak el. Es az asszony, hogy könnyebb legyen a járása, embere karjába kapaszkodik. Nem sietnek, a búcsú még holnap is tart. Kovács György értelemben, hogy ennek a sportágnak is egyenlő jogokat biztosítanak: lehetőséget a rendszeres felkészülésre, s ha szükséges, járművet a verse­nyekre. Talán nem véletlen, hogy a járás egyetlen igazolt szakosztálya Gyömrőn műkö­dik. A sakkozásnak a községben régi hagyományai vannak. Ne­ves sakkmesterek érdekes szi­multánjai emlékeztetnek gyömröi tartózkodásukra. Tóth Lászlóra, aki világvi­szonylatban is elismerten nagy sakkszerkesztő volt; emlékére rendezik Kecskeméten a nem­zetközi sakktornákat, a Gyöm­röi TÖVÁL SE sakkszakosz­tálya pedig az idén másodszor rendezte meg emlékversenyét. A vándorserleget ezúttal is Monduk Lajos szakosztályve­zető nyerte el a Fábián fivé­rek előtt. A maratoni sakkverseny (csaknem négy hónapig tar­tott) díjait Hoschek László, a Pest megyei Sakkszövetség el­nöke adta át, meleg elismerő szavak kíséretében. A sakkozók így egész nyá­ron versenyben voltak és ala­posan felkészülve vívták meg az őszi idény első sakkcsatáját Százhalombattán, a Dunai Kő­olaj csapatával; 5:3 arányú győzelmet arattak, s ezzel be­biztosították harmadik helyü­ket ebben az évben is. Hogy lesz-e feljebbjutás a megyei I. osztályba, az jövő vasárnap Gyömrőn, a GEAC elleni visz- szavágón dől el. P. S. PROGRAM - A VIT JEGYÉBEN Tábortüzek, csapatszemlék Megkezdődött a KISZ-tagkönyvek érvényesítése A KISZ JÁRÁSI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL

Next

/
Oldalképek
Tartalom