Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-19 / 221. szám

1972. SZEPTEMBER 19., KEDD PEST HEGYEI ÍMftrlap Epiil az újudvari rádió- cs tv-torony A Nagykanizsa közelében levő Újudvar község határá­ban, a környék legmagasabb pontján megkezdődött a tele­víziós és rádióslánc egyik ál­lomásának építése. A 168 mé­ter magas, felfelé fokozato­san szűkülő, henger alakú betontörzset a terv szerint 6 hónap alatt húzzák fel csú- szózsalus építési módszerrel a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat munkásai. A lent 18 méter átmérőjű építmény 168 méter magas­ban 4 méter átmérőjű lesz, efölé építik az acél antenna­szerkezetet. A torony beton­testén 7 körerkóly helyezke­dik majd el, amelyekbe külön­böző technikai berendezése­ket szerelnek. A televízió, a Kossuth és a Petőfi rádió műsorvételének javítását szol­gáló erősítő államás előre­láthatóan a negyedik ötéves tervidőszak végére készül el. AZ ALAPOZÁST MAR KEZDIK Új lakótelep épül Szentendrén A városfejlesztés a tanács-vb napirendjén A Szentendrei Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága kö­zelmúltban megtartott ülésén az idei városfejlesztési terv végrehajtását értékelte és megállapította, hogy a mun­kák kielégítő ütemben halad­nak. Mindenekelőtt a lakás­építés helyzetét vizsgálták. A Felszabadulási lakótelepen — amely teljes kiépülte után közel 1300 lakást foglal magá­ban — most az első 126 OTP- lakúst építik. Tervezett átadásuk a jövő év tavaszán lesz. Mellettük már újabb lakóhá­zak alapozása kezdődött meg. Az úgynevezett 1. ütemben, az ötéves terv végéig összesen 600 lakásnak kell itt állnia. A Pest megyei Állami Építőipari Vál­lalat a gödöllői és a váci mód­szert alkalmazza Szentendrén is, az alagútzsalus építés egyik fajtáját, a stem módszert, s megfelelő munkaszervezéssel ezzel a módszerrel gyors is az építkezés. ' A Rózsakerti lakótelep épí­tése lényegében befejeződött, itt 132 lakás áll, az utolsó 21- be az év elején költöznek be a lakók. A tereprendezés és a csatornázás a közelmúltban készült el, jelenleg a parkoló, a játszótér é!s a park építése folyik: Hátravan még egy esz­tétikai igényeket is kielégítő kerítés megépítése. A lakótelepen sok a kis­gyermek, a 11-es út és a Pannónia út viszont for­galmas ... Befejezés előtt áll a Dózsa György úti lakótelep építése Ajándék a fejedelemasszonynak Bormúzeum Tolcsván Kedves ajándékot kapott Lorantfjy Zsuzsanna fejede- lemas&zony 1650-ben: Ore- mus nevű szőlőjéből tokaji aszút szállított számára Szepsi Laczkó Máté, Sátoraljaújhely református prédikátora. Így volt, nem így volt — ki tudja; tény viszont, hogy a nevezett évet emlegetik, mint a „királyok bora, a borok ki­rálya” születési idejét. A KIRÁLY VÁRBAN Jeles dátum: az oldottabb perceket kedvelő milliók di­csérték már, kezdve XV. La­jos francia királytól — aki azt a bizonyos királybor afo­rizmát mondta —, egészen Kölcsey Ferencig, aki viszont „nektárként” emlegette a To­kaj szőlőves&zeiről szárma­zó nedűt. Világszerte ismert a tokaji aszú, s így nem csoda, hogy ma már külön múzeum őrzi szőlője termesztésének, leve sajtolásának — egyszóval örö­kös újraszületésének tárgyi- emlékeit. Tolcsván, a Rákócziak egy­kor oly híres gazdaságában, a Királyvár,nak is nevezett barokkpalota földszinti szo­báiban nyílt meg nemrég ez a különös múzeum, s ahogy Takács Béla múzeumvezető mondja, már-már az utolsó pillanatban: — Most éljük a nagy vál­tás, a gépesítés bevezetésé­nek idejét; ezért aztán vég­leges elkallódásra ítéltettek a hagyományos szőlőművelés, borkészítés kellékei... A szomszédos Erdőbényé- röl — egykor szintén jeles Rákóczi-birtok — már re­pedt, roskatag állapotban került elő az a házmagas­ságú bálvány — azaz óriás sajtó, amely a bormúzeum számára is óriásnak mutat­kozott: a Király udvar ház­eresze alatt tudták csak el­helyezni a múzeumi szobák helyett A GÖNCI HORDÓ A kisebb — szintén fából eszkábált, csurgatóval, öntő­káddal felszerelt — sajtó már közelebbről, Tölcsváról való. Akárcsak az egykor „űrszab­ványként emlegetett, vaspánt helyett még fanyűvel össze­fogott gönci hordó. — Sokan idézgetik, de ke­vesen tudják; tulajdonkép­pen mekkora is volt a borok­nak ez a tartálya? — 136—140 literes — mond­ja Takács Béla, s mint a hegyaljai szőlőtermesztés krónikása, hozzáteszi, hogy évszázadokon át milyen fon­tos volt ez az űrmérce: egy- egy gönci hordó borhoz ado­gatták a 20—25 literes put­tonyokkal mért aszúlekvárt, Aszúszemeket századfordulóról). válogató asszonyok (fényképfelvétel a a kézzel válogatott aszú szőlő megtaposott, valóban lekvár- szerű maradék masszáját. Ha nagyon jó bort akart, négy, öt, sőt — nagyritkán — hat puttony aszúlekvárt adott a gönci hordók tartal­mához a szőlősgazda, de ha csak három puttonnyal töl­tetett rá, akkor is kiváló aszúja lett (Korábban két- puttónyos aszúk is forgalom­ba kerültek — manapság vi­szont a legkisebb puttony­szám, a három.) Ahogy az idő telt Lorántffy Zsuzsanna emlékezetes meg­ajándékozása óta. úgy „ipa­rosodott”, gépesedett a szőlő- termesztés, borkészítés To- kajhegyalján. Igaz, az ágaskapa maradt, s hasonlóképpen a görbe, a szemzőkés, de lassacskán megjelentek a nehéz munka egy-egy fázisát megkönnyítő masinák. — Például ez a palackozó­gép — mutat a tolcsvai bor­múzeum egyik érdekes kiál­lítási tárgyára Takács Béla, majd be is mutatja: a múlt század végétől kezdve mi­képpen is működött a vas­ból öntött, kézzel nyomható dugaszoló. Oklevelek, díjak, címkék, szerszámok sokasága egészíti még ki a különleges múzeum különleges gyűjteményét, amelynek bemutatását nagy­ban segítette a világszerte ismert borvidék mai gaz­dája, a Tokajhegyaljai Ál­lami Gazdasági Borkombinát is; így elsősorban Kapás Pál, a borkombinát vezér- igazgatója, aki nemcsak a tokaji aszú — s persze a szo­morodni — történelmi rang­jának megőrzéséért tesz so­kat, de aki a „borok királya, a királyok bora” históriájá­nak összegyűjtését is felada­tának tekinti. GÉPPEL DARABOLJÁK Noha a tokaji bor már nem úgy készül, mint régen — az aszúszemeket géppel darálják —, s az óbor meg a hozzátöl- tött aszútészta keverékét is pneumatikus (sűrített le­vegővel működő) préssel saj­tolják ki, továbbra is illő tiszteletet érdemel Tokaj szőlője, bora. Joggal idézi hát fel múltját a Tolcsván megnyílt — meglátogatásra, megcsodálásra egyaránt ér­demes — bormúzeum! Akácz László is. Huszonnégy — úgynevezett hagyományos kivitelű — la­kást már az elmúlt évek so rán birtokukba vettek a lakók, az utolsó tizenkettőben már csak a szakiparosok dolgoznak És nincsenek még meg termé­szetesen a belső utak, a par kok, a kerítések. A város területén levő üze­mek és szervek támogatásával megkezdődött egy leendő új lakótelep közművesítése, a Vasvári Pál út környékén. Az összesen 165 lakásból egyszer­re 65 épül meg, alapozásuk a közeli na­pokban kezdődik. A munkákat a szentendrei Építőipari Ktsz végzi. Ha — miként a tervekben szerepel — jövő év szeptemberében át akarják adni a 65 lakást, ak­kor még az idén kész kell le­gyen az alap és a vázszerke­zet Utak, hidak építésére és karbantartására a város az idén 6 millió forintot költ, nagy összeg ez és mégis ke­vés. Harminc kilométernél hosszabb úthálózat tartozik a városhoz, állandó gond a kar­bantartásuk, s emellett új uta­kat is kell építem. Az év hát­ralevő hónapjaiban meg kell építeni a Vasvári Pál úti la­kótelep útjait és az épülő szu­permarkethez vezető utat is. Az összeg jelentős részét erre költik. Külön pénz — 700 ezer forint áll rendelkezésre parképítésre, fenntartásra. Ennek mintegy feléből már parkosították a Teátrum étterem környékét, kert épült a Papszigeten, és elkezdődött a Postás-strand környékének rendezése. Elül­tették a város főutcáján a gömbakácokat is. Az év hátra­levő hónapjaiban hozzákezde­nek — a többi között — a Bükkös-pataknál a parti sé­tány kialakításához. D. G. Japán rózsa jó] fizető bogyói Vas megyében, az erdőren­dezési szakemberek javaslatá­ra két nagyüzemi gazdaság — a rátóti és a körmendi tsz — telepített kísérletként egy ja­pán rózsafajtát, a rosa rugó­sát. A növény kedveli a sok csapadékot, a savanyú talajo­kat, egész nyáron át virágzik, s kora ősszel hozza a magas C-vitamint tartalmazó termé­sét. A szakemberek vélemé­nye szerint holdanként mint­egy tizennégyezer forint érté­kű termést ad. Az első termés szüretelését megkezdték. A kísérleteket folytatják, s az előzetes számítások szerint a mostoha adottságú őrségi ta­lajon a következő évben to­vább szaporítják a jól jöve­delmező japán rózsát. Idénygyógyszertár itNv..' Leányfalun, a Petőfi Sándor utca végén, egy Pilis típusú ÉRDÉRT-faházban idénygyógyszertárat rendeznek be. Az új gyógyszertár tavasztól őszig, öt hónapon át tart nyitva. Ékes János felvétele Nemzetközi tanácskozás az élelmiszerek tartósításáról Az Élelmezéstudományi és Technológiai Nemzetközi Egye­sülés (IUFOST) négynapos ta­nácskozása kezdődött hétfőn Budapesten, a TIT Bocskai úti természettudományi stúdiójá­ban. A tanácskozáson részt ve­vő mintegy 60 külföldi és ha­zai szakember az élelmiszerek tartósításának kombinált mód­szereit vitatja meg, amelyekkel a konzervált hús, gyümölcs, zöldség minősége tovább javít­ható. Folytatják a partsétányt? Újabb partvédő müvek a Balatonnál A Balatonon a jég beálltáig folytatják a tavasszal elkez­dett szabályozási és építési munkákat. Az idén is több ezer köbméter követ és betont építettek be a Balaton partszegélyébe. Ezzel a Balaton állandó és ideiglenes partfalainak hossza már meghaladja a 60 kilomé­tert. Ezek mintegy kétharma­da a somogyi oldal hullámve­réstől és eróziós károktól leg­inkább veszélyeztetett részein épült. Balatonszabadinál már több kilométeres szakaszon elkészült az az új partvédő mű, amely újabb körsétány feltöltésére ad lehetőséget. Ez a partszakasz része lesz an­nak a hosszú védőműnek, amely a déli partot óvja a hul­lámveréstől. Rendezték a partvonalat Ba­latonkenese környékén is. A keszthelyi öbölben a tó fene­kén összegyűlt iszaptömeget kotorják, s megszabadították a homokzátonytól a tihanyi szo­ros hajóútját is. A tihanyi fél­sziget mellett bányászott jó minőségű homokot felhasznál­ják az egyes partszakaszok fel­töltésénél. Csak egészségesek Évente négyszer veszélytelen a véradás A betegségek megelőzésében és gyógyításában nélkülözhe­tetlen a szervezett vérellátás biztosítása: napjainkban ugyanis egyre bővül a gyógyí­tás azon területeinek a köre, ahol nagy mennyiségű emberi vért használnak fel. Természe­tesen nem minden betegnek lehet t szüksége vérátömlesztés­re, de a vérből előállított spe­ciális gyógyszerekre annál in­kább. Az egészségügyi szervek szorgalmazzák, hogy le­hetőleg minden egészsé­n: em tudom, hogy a kedves olvasó megfi­gyelte-e: zenés eszpresszóink, esti szó­rakozóhelyeink egyre sötétebbek lesz­nek. Kezdetben, mondá a Főközpont ve­zetője: legyen világosság! S lön! A vendég­látóipari létesítmények egymással versengve igyekeztek túlvilágítani a konferenciát. A csil­lárok nappali fénybe borították a szórakozó­helyeket. Ám az utóbbi egy-két esztendőben sorra kialudtak ezek a lámpák, és sok zenés helyen ma már csak néhány szál gyertya vagy egy sápadt huszonötös villanykörte világol. A napokban betértem egy kis konyakra a „Fehér Holló”-hoz címzett szórakozóhelyre. Hunyorogva álltam meg az ajtóban, szemem csak lassan szokta meg a sötétséget. — Legyen szíves, vezessen egy asztalhoz — mormoltam csak úgy bele az éjszakába. Va­laki karon ragadott, és egy asztalhoz cipelt. Lenyomott egy székbe. , — Én vagyok a pincér — suttogta az illető sejtelmesen. Igyekeztem magam elé képzelni a hang tulajdonosát. Milyen lehet? Fiatal fel­szolgáló fiú, vagy kopaszodó, középkorú pin­cér, vagy esetleg egy csinos platinaszőke, fér­fias hangú felszolgálónő. — Mit parancsol? — érdeklődött kissé tü­relmetlenül. Sötétben — Mutasson egy itallapot. Szeretném kita­pogatni, milyen innivalók közül választhatok. Egyébként miért van ilyen sötét maguknál? — Kérem szépen, a hangulat miatt. Gyer­tyafénynél jobban lehet mulatni. Rózsa Sán­dor is így érezte jól magát. — De gyertyából is alig pislog egy-kettő. — Igen. Tetszik tudni, néhányat már elfúj­tunk. Ezzel is jelezzük a közeli zárórát — mondta udvariasan, és letette elém a fél ko­nyakot. Nem láthattam, meddig van megtölt­ve a pohár, de bíztam benne, hogy ki van az öt centiliter. — Fizetek — mondtam, és levéltárcámból találomra kihúztam egy papírpénzt. Azután arra kértem a felszolgálót, hogy vezessen ki az utcára. Jólesően néztem fel az utca fölött szikrázó neonba. Mindössze az bántott egy kissé, hogy a sötétben, tévedésből, húsz forint helyett, egy százassal fizettem. De azért mégsem lehetett olyan sötét, mert a főpincér elfogadta. Galambos Szilveszter ges ember évente legalább egyszer adjon vért, s egyben, felhívják a donorok figyelmét az' ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra: A szakorvosok szerint vér­adásra minden 18 és 65 év kö­zötti ember alkalmas, s a hie­delmekkel ellentétben, 3—4 deciliter vér levétele nem be­folyásolja sem a közérzetet, sem a munkaképességet, se az egészségállapotot. Sőt — mi­vel a véradókat gondos vizs­gálatnak vetik alá —, lappan­gó betegségek felismerése is lehetővé válik. Orvosi tapasztalat szerint a véradásnál vesztett fo­lyadékot a szervezet fél óra alatt pótolja, s a vörösvértestek három hét alatt újratermelődnek. A vér­adásra azonban — mint a: egészségügyi szakembere hangsúlyozzák — csak teljese, egészséges ember jelentkezzél.. A véradó számára fontos a: ésszerű, rendszeres táplálkc zás, a testmozgás és a szabai levegőn való tartózkodás. Ak egészséges életmódot folyta: elejét veheti hűvösebb időbér a meghűlésnek, náthának, fo­lyamatosan megőrizheti jó kondícióját és kellemes köz­érzetét. Ilyen körülmények kö­zött, ha szükségessé válik, kevesebb az akadálya an­nak, hogy vért adjon, segítsen a rászoruló embertár­sain. Napjainkban a vérátöm­lesztés modern módszereivel nagyon sok ember egészsége, élete megmenthető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom