Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
4 ™kKíriap 1972. SZEPTEMBER 19., KEDD FÓTI ŐSZ Garay-emlékünnepély TANÁCSKOZÁS VÁCOTT Készülődés a Petőfi-évfordulóra Bár szombaton még esett az eső, vasárnapra kisütött a nap Foton is. Ennek is köszönhető, hogy több mint félezren gyűltek össze délelőtt a Szabadság utcában, Garay János emléktáblája előtt. Az ünnepséget Bodor Tibor színművész Garay János verseinek tolmácsolása vezette be. Ezt követően ár. Székely Lajos, a Fáy—Vörösmarty Társaság ügyvezető elnöke emlékezett a költőre, aki a többi között ebben a házban — amelynek falát ma emléktábla díszíti — dolgozta át Szent László című művét. A’ bensőséges hangú megemlékezést a Csepel Vas- és Fémművek fúvószenekarának műsora követte. Bódy József, a Magyar Állami Operaház művésze egy néger spirituálét énekelt, majd Selley Zoltán előadóművész a költő híres Obsitosát adta elő, amivel méltán aratott nagy sikert. A költő nevét viselő fóti általános iskola énekkarának műsora után megnyitották a honismereti szakkör rendezésében készült Garay-emlékki- állítást. A Fóti Ősz programsorozata vasárnap folytatódik. Délelőtt tárlatlátogatást rendeznek Németh Kálmán szobrászművész műtermében, ahol a látogatók megtekinthetik Kónya Lajos költő fafaragvá- nyait is. Délután a Fáy-prés- háznál rendezik meg a már hagyományos fóti szüretet, amelyen Kudlik Júliának, a televízió népszerű bemondónőjének közreműködésével részt vesznek a Röpülj páva győztesei: Budai Ilona, Faragó Laura, Ferenczy Éva, Gál Ká- 1 A Kodály Zoltán alkotóművészetének jegyében induló idei zenei évad programjához kapcsolódik az Operaház ez évi műsóra a Háry János évadnyitó előadásával s majd decemberben a Székelyfonó felújításával. Kodály remekművét, a Paulinyi Béla és Harsányt Zsolt szövegére írott Háry Jánost, az első nagyszabású, elsöprő sikert arató műve, a Magyar Zsoltár keletkezése után három évvel írta» A szövegkönyv alapjául szolgáló költeményben — Garay János Az obsitos című művében — Kodály művészi célkitűzéseit, a népről alkotott elképzeléseit nagyszerűen illusztráló hősre talált. A nagyot mondó, ízes humorral ábrázolt Háry János figurája Kodály szavaival „maga az életre kelt magyar meseteremtő fantázia, az elpusztíthatatlan örök magyar optimizmus kifejezője”. A figura Kodály műhelyében vált igazán a magyar szellem életerejének, hősiességének megtestesítőjévé,* a népe jövőjében bízó zeneköltő hitvallásává. Az opera zenéje a magyar népdal és a modern európai zenekultúra magasrendű szintézise; a mesterkéletlen tisztaságú népdalfeldolgozások mellett sziporkázóan szellemes, saját leleményű dallamokban bővelkedik. Az évadnyitó előadás címszerepében a fiatal Berczelly Istvánt hallottuk. Szerepformálása, népdaléneklése egyaránt magas színvonalat képviselt. Ugyanezt mondhatjuk el az Örzsét alakító Mátyás Máriáról és a Marci bácsit éneklő Domahidy Lászlóról. A császárné szerepében Birkás Lilian, s a Mária Lujzát alakító Szőnyi Olga az előző évadok Háry-előadásainak kellemes élményeit idézték. Ebelasztin lovag groteszk figuráját Palcsó Sándor kitűnően keltette életre, örvendetes módon ki kell emelnünk az előadás valamennyi szereplőjének színvonalas prózai alakítását, elfogulatlan színpadi játékát, ízes magyar szöveg- mondását, különösképpen Mátyás Mária eredeti, életteli alakítását. A briliáns zenekarolyné, Horváth Ferenc, Krasznai Tamás és Béres János zenekara. Komi vendégművészek A magyar—szovjet kulturális munkaterv alapján vasárnap hazánkba érkezett a Komi ASZSZR állami népi énekés táncegyüttes, V. K. Kole- govnak, a Komi Köztársaság kulturális miniszterének vezetésével. Az együttes Szombathelyen, Körmenden, Óz- don, Miskolcon, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és a Fővárosi Operettszínházban vendégszerepei. A közelmúltban Moszkvában járt filmátvételi delegációnk 11 szovjet filmet vett át hazai forgalmazásira. A repülés és az űrhajózás történetét mutatja be „A tűz meghódítása” című kétrészes, színes, szélesvásznú film. Mély gondolati tartalmat hordoz Andrej Tarkovszkij „Solaris” című színes, szélesvásznú, kétrészes filmje. A tudományos fantasztikus mű Stanislaw Lem regénye nyomán készült. Egy grúz parasztcsalád történetét meséli el a forradalom éveitől napjainkig Sota Mamagadze és Nocíar Mari részleteket Koródi András értő karmesteri tolmácsolásában hallhatta az évadnyitó előadás közönsége. > Életmentés A történetet újságriportokból ismerjük már: miképp mentette meg egy pécsi gyár kollektívája, néhány ember szívós erőfeszítése és a nyomában felfakadó hivatalos segítség egy ember életét; hogyan tették lehetővé a százezrekbe kerülő stockholmi veseátültetési műtétet. Nagy dolgokban mindig készek vagyunk segíteni — mondhatnánk kesernyésen, ha nem győznének meg a film képsorai arról, hogy itt a látványosság nélküli áldozathozatal ezernyi apró eleme hozta létre a rendkívüli eredményt. Sokan könnyeztek a film végén? Bizonnyal. Érzelmekre ható befejezést komponált Horváth Ádám rendező és Boldizsár Károly operatőr? Azt, de az érzelmesség ezúttal a helyén volt, jogosan engedték szabadjára * áradását. Az emberiesség győzelmét ritkán láthatjuk ilyen tiszta formájában — ne szégyelljük hát elérzékenyülésünket. Aki meghatódott, nem kitalált hősöket siratott meg: a valóság költészete ragadta magával. A négy páncélos és a kutya Szívem szerint kis karikát biggyesztettem volna a folytatások elé a Rádió- és Televízióújságban — ez dukál ugyanis a gyermekműsoroknak. Nincs mit szépítenünk rajta: serdületlenek és naiv felnőttek számára szerzett felhőtlen örömet a produkció; olyanoknak, akik nem érzik meg a lőporfüstön átütő műteremszagot, a tankdübörgés mögött alig elhaló rendezői utasításokat. A valódi háború Százéves az ElTE finnugor tanszéke Hétfőn megkezdődött a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem finnugor nyelv- tudományi tanszéke alapításának százéves évfordulója alkalmából rendezett kétnapos tudományos ülésszak. A megnyitó ünnepségen Lakó György egyetemi tanár, a tanszék első professzoráról és a korabeli összehasonlító nyelv- tudományról, Sz. Kispál Magdolna docens pedig a tanszék történetéről tartott előadást. Az ünnepélyen megjelentek: Martti Ingman, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete, a helsinki, az uppsalai, a tallin- ni, a berlini, a hamburgi és a müncheni egyetem finnugor tanszékének' professzorai és a hazai tudományos élet számos előkelősége. nagadize rendezők filmje, a „Kezed melege”. A „Kúsztam és Szuhrab” című színes, szélesvásznú alkotás a huszas években játszódik. A határőröknek a kábítószercsempé- szek elleni harcáról szól „Az Isszik-Kul tó vörös pipacsai” című színes film. Kedves, humoros történetet rendezett Eldar Rjazanov. Az „Öreg rablók” egy-nyugdíjazás előtt álló nyomozóról szól, aki barátjával megrendezi a ,.század bűnügyét”; A huszas években játszódik és Viktor Krimov mérnök-diplomata megbízatásának izgalmas történetét mondja el az „Ember a túloldalról”. Nemcsak bűnügyi történet,, de valósággal ismeretterjesztő film is a Grú- zia-filmstúdió szélesvásznú alkotása, .az „Én, a nyomozó”. Repülők között játszódó történet a „Felszállási engedélyt kérek”. Tiszteletadás a falusi asszonyok helytállásának az „Orosz mező”. Űj film várja a gyermeknézőket is: színes, szélesvásznú alkotás a „Mese a szaltám. cárról”. véres szenvedései itt mesévé szelídültek, a konfliktusok játékországba guggoltak, olyan birodalomba, ahol a jók életben maradnak, a gonoszok elnyerik büntetésüket. (Népmesében nem berzenkedünk ellene — ezt már Bors Máté esetében is leszögeztük.) A Kloss- sorozat hasonló nemben lényegesen ötletesebb és valósze- rűbb volt; ezeknek az adásoknak egyetlen kézzelfogható eredménye a főszereplő Ha- nusz Janusz Gajos postájának felduzzadása volt — feltéve, hogy kiadták a címét. Mindezt egyébként indulat és harag nélkül jegyezzük meg — pusztán abban reménykedve, hogy legközelebb jobb szériát sikerül megvásárolnunk. A cseregyerek on például hogy folytatná? — kérdezte a nézőtől játékos drámatanfolyama címében Kállai István egy korábbi sorozatában. Most viszont, mintegy szakmai bemutatóként, elárulta tulajdon receptjét, mármint hogy ő miképpen folytatná, ha történetesen vígjátékot írna a tévének. Valahogy így: könnyed rutinnal, labdázva a közhelyekkel, gyorsan áttekinthető dramaturgiai elemekből építkezve, a középpontban egy kitűnő színésznővel. Ebben is a divatot követve: egymás után fedezik fel újból méltatlanul elhanyagolt idősebb művésznőinket — miért ne adna ő is alkalmat (az egyébként nem mellőzött) Gobbi Hildának Szabó néniként szerzett népszerűsége öregbítésére? Ezúttal egy öntudatos tanyai tanítónő képében rándul A Vác városi és a váci járási Petőfi-emlékbizottság tegnap délután Vácott a járási hivatalban előadói konferenciát rendezett azoknak a pedagógusoknak és népművelőknek, akik a Petőfi-évfor- duló ünnepségeinek előadói lesznek. Mint Baráth Endre, a járási pártbizottság munkatársa bevezetőjében elmondta, a konferencián elhangzott előadások célja, hogy segítséget adjanak az előadóknak felkészülésükhöz, hogy mindenütt méltóképpen emlékezzenek á nagy költőre. Dr. Bata Imre irodalomtörténész, a Széchényi Könyvtár munkatársa előadásában a hazai Petőfi-irodalommal foglalkozott. Részletesen ismertette különböző korok életrajzíróinak Petőfiről 'alkotott véleményét, Gyulai Páltól Pándi Pálon és Révai Józsefen át Juhász Ferencig. Jakus Lajos, a penci falumúzeum igazgatója a költő és a váci járás kapcsolatát idézte, Dienes András, Mezősi Ká- rply és saját legújabb kutatási eredményeit ismertette a költő származásáról, szüleinek, nagyszüleinek életrajzi adatairól. Balassi István, a váci pártbizottság munkatársa Petőfi közéletiségéről tartott előadást A Petőfi-emlékünnepségek Szeptemberben emlékszik meg a színházi élet Déryné Széppataki Róza halálának 100. évfordulójáról. A legendás hírű színésznő 1793-ban Jászberényben született, ezért természetesen szülővárosa sem marad ki az ünneplésből. Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban „Déryné és a XIX. század magyar színészei” címmel portrékiállítás fel a fővárosba, ahol groteszk cseregyerekként, kikapcsolódás ürügyén csak úgy félkézzel helyreüt elrontott karriert, tétlen öregséget, bizonytalanul pangó családi kapcsolatokat, miegymást. A cseregyerek tehát pedagógiai csodagyerekként, dramaturgiai mentőangyalként tevékenykedik a vígjátékban, s akit nem untatnak a bevált jellempatronok, a könnyen kitalálható fordulatok, bizonnyal jól szórakozott a nézővel összekacsintó, karcolat igényű epizódokon. Szőnyi. G. Sándor rendező gondosan ügyelt a cselekmény gördülésére és a színészválasztásra. Somogyvári Rudolf, Szemes Mari, Deák B. Ferenc megadással tűrte szerepe egysíkúságát, Jenei István egykedvűsége kedves színfoltként hatott, Pethes Sándor, Kőmíves Sándor és Bánhidi László nyugdíjas színművészek elhi- tetően alakították sorstársaikat, a hatvanesztendős, ám gyermeklelkű Julika alakját pedig valóban Gobbi Hildával kellett megeleveníttetni, mert kétségkívül élvezte szerepét, jókedvűen sürgött a felbolygatott családi méhkasban. Kállai István tanár úr csupán a befejezésért kap ki tőlünk: a végén ugyanis a vénkisasz- szony-tanítónő figurája mögül előmerészkedett az írónak álcázott tanító bácsi, aki kedélyesen fölemelt ujjal fenyegetett bennünket, pernahajdere- ket, s nemes szózatban intett a jóra. Amit — legkivált vígjátékban — még Szakács Julika kedves közelképétől is nehezen tudunk csak elviselni... Lehotay-Horváth György előadóinak munkáját segíti az az ajánlójegyzék is, amelyet a váci városi-járási könyvtár munkatársa állított össze a könyvtár Petőfivel kapcsolatos anyagából. Hétfőn a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Bocskai úti természettudományi stúdiójában megkezdték egyhetes tanácskozásukat a szocialista országok tudományos ismeret- terjesztő társulatainak főtitkárai. A konferencián kilenc ország szakemberei azt vitatják meg, mi a jelentősége a tudomány terjesztésének a mai ember életében, hogyan lehetGazdag és színes programmal emlékezik meg a rádió szeptember 25 és december 16 között Kodály Zoltán születésének 90. évfordulójáról. Ebből az alkalomból az ország nyílik a Színháztörténeti Múzeum anyagából. A kiállítás szeptember 29-én nyílik és október végéig áll a látogatók -rendelkezésére. Miskolcon, a Nemzeti Színházban, a híres színésznő életpályáját, elsősorban miskolci kapcsolatait mutatják be kiállításon, amelyet ugyancsak a Színháztörténeti Múzeum anyagából válogattak. Déryné Miskolcon a Hunyadi utca 52. szám alatt írta híres naplóját, s innen kísérték utolsó útjára, a Szent Anna temetőbe. Az Állami Déryné Színház az évforduló jegyében tartja Szigligeti Ede Liliomfijának bemutatóját, amelyhez Gyárfás Miklós írt Dérynéről szóló előjátékot. A színház vándorkiállításon mutatja be a névadónak és pályatársainak a régi magyar vándorszínészeknek életét, művészetét. A nemzetközi könyvév egyik legnagyobb hazai vállalkozásáról, a Minerva nagy képes enciklopédiáról már számos ismertető, kritika és cikk látott napvilágot. Az enciklopédia első köteteként megjelenő „A gyógyító értelem” az orvostudományok történetét és mai helyzetét tárgyalja és mutatja be számos képpel. A könyv sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a terjesztő Érdekes felfedezést tett Hrabács József tanár, a miskolci evangélikus egyházközösség könyvtárában. Kutatásai során egy csaknem fél méter nagyságú, bőrbe kötött, fatáblás kódexre bukkant. Megállapította, hogy a könyv a svájci Zürich város nem- zet ség-rendi könyve. Az ezerkétszáz oldalas, ó-német nyelven, gót betűs kézírással vezetett könyvben ÁBC-sor- rendben tüntették fel a város családjait, nevük mellett A Thália a Szovjetunióban Vasárnap kéthetes szovjetunióbeli turnéra utazott a Thália Színház hetventagú együttese. A népszerű budapesti társulat hat alkalommal lép a szovjet közönség elé a Kalevala színpadi adaptációjával. ne az ismeretek megszerzésének lehetőségeit tovább bővíteni. Az első nap hangzott el dr. Vonsik Gyula kandidátus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárának előadása „A tudományos ismeretterjesztés helye és szerepe a képzés korszerű rendszerében és ennek magyarországi tapasztalatai” címmel. összes középiskolája számára zenei műveltségi versenyt hirdet a Mővelődésügyi Minisztérium, a Munkaügyi Minisztérium, a KISZ központi bizottsága és a Magyar Rádió Dokumentumösszeállítás készül Mátyás János szerkesztésében önarckép és ars poetica címmel, amely eredeti Kodály-hangfelvételekből áll. Szabolcsi Bence előadássorozatának címe: Úton Kodályhoz. Szeptember 25-től december 17-ig Kodály-zene- művek sorozata lesz a rádióban. Az évforduló kapcsán számos Kodály-műből készült új felvétel. Így megszólal a teljes magyar népzene. A budapesti zenei hetekről is rendszeresen helyszíni közvetítést hallanak az érdeklődők. Megújult a kollégium Befejeződtek a történelmi nevezetességű debreceni református kollégium közel négy és fél évszázados épületének felújítási munkálatai. A korszerűsített kollégiumot vasárnap adták át. vállalatok utánnyomást kértek a kiadótól és így rövidesen újabb 20 000 példány áll a vásárlók rendelkezésére. A nagy sikerű első kötetet jövő év elején követi a második kötet is, amely a „művészetek” címet viseli. Témája: az építészet, a festészet, a szobrászat, az iparművészet, a zene, a tánc, a színház és az irodalom helye a társadalmak történetében. színezett címerükkel. Meg- • közelítőleg ezer család leszármazását jegyezte fel a könyv vezetője. A bejegyzések 1011-től 1701-ig követik nyomon a családok történetét. Az adatok összegyűjtője bizonyos Andreas Tigurius volt, s az eddigi megállapítás szerint a könyv valószínűleg a napóleoni háborúk során került Magyarországra. A Helvét Köztársaság bukása után menekülők hozhatták magukkal. A HÁRY* JÁNOSSAL Évadnyitás az Opeljában Bemutatóra vár tizenegy szovjet film Korda Ágnes TV-FIGYELŐ Dérynére emlékeznek Megkezdődött a szocialista országok TIT-főtitkárainak budapesti tanácskozása ZENEI MŰVELTSÉGI VERSENY Rádióműsorok a Kodály-évfordulóra Bestseller lett az ismeretterjesztő irodalom Nemzetségkönyv FATÁBLÁS KÓDEX A KÖNYVTÁRBAN
