Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-17 / 220. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS E3 CÉG XVI. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM 1972 SZEPTEMBER 17., VASÁRNAP Kevesebb tanácskozással! Mikor lesz korszerű tejüzem í Naponta 60 ezer liter tejét vesz át és pasztörizál a ceglé­di tejüzem, pedig befogadóké­pessége csupán 35—40 ezer li­ter. Ez a majdnem kétszeres túlterhelés igen nagy gondot jelent. A szállítás ütemes szer­vezésével igyekeznek áthidal­ni a nehézségeket. A jövő év januárjától a tej felvásárlási ára emel­kedik, várhatóan több tej kerül a feldolgozó üze­mekbe is. A Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat ceglédi üzem­egysége csak kannatejet pasz­törizál. Ebből nagy mennyisé­get szállít Budapestre is. A ceglédi, a monori és a nagy- kátai járásból kapja a napi szükségletet. Jelentős az üzem kereskedelmi tevékenysége. 260 ezer ember tartozik ellá­tási területéhez, amelyen na­ponta 24—25 ezer liter tejet hoz forgalomba. A tasakosat és a kakaót Kecskemétről hoz­zák, az utóbbiból naponként 2 ezer fél literes csomagot, ugyancsak Kecskemétről 7—8 ezer félliteres csomagot, a boltokba. A napi 400 liter poharas és habtejszín, vala­mint a 9 mázsa vaj Pásztóról kerül a ceglédi üzem közvetí­tésével a vásárlókhoz. A sajt­féléket a budafoki sajtelosztó­ból kapják, egy-egy napra &— 6 mázsát a vágott és a dobo­zos fajtákból. Cegléden nem készül tej­termék. Nincs hely, nem tudják hol gyártani. Ä lakosság ellátását mégis biz­tosítani kell. A város belterületén éjjel­nappal működő zajos üzem gépei> korszerűek. A legújabb NDK gyártmányú lemezpasz­tőrözővei 5000 liter tejet pasz- törizálnak óránként, de egvre aggasztóbb a helyhiány. To­vább terjeszkedni nem tud­nak. A dolgozók szociális el­látottsága is messze elmarad a követelményektől. Az öltözők zsúfoltak, korszerűtlenek, pe­dig egymást váltva 85 ember dolgozik itt. A gondok megszüntetésére az a korábbi, több termelőszö­vetkezet és a Tejipari Vállalat között létrejött elvi megálla­podás hivatott, amely egy kö­zös vállalkozás keretében lé­tesítendő korszerű tejüzemről* szólt. A Tejipari Vállalat, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium felhívásá­ra, elkészítette és benyújtotta pályázatát, amelyet ez év áp­rilisában el is fogadtak. A MÉM fontos beruházásnak minősítette a vállalkozást, és kilátásba helyezett 50 százalé­kon felüli állami támogatást. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és a Tejipari Vál­lalat, valamint az Országos Tejipari Tröszt között, a pá­lyázat elfogadása után, továb­bi tárgyalások folynak majd a tárcaközi tanácskozásokkal egyidejűleg. A korábbi megbeszélése­ken nem sikerült meg­egyezniük a nyereségfel­osztás módjában. Időközben a leendő üzem ter­vezett költségei jelentősen emelkedtek, így szükséges volt^ a huszonhárom termelő- szövetkezet vezetőivel ismét, most már remélhetőleg vég­legesen megállapodni, a rész­vétek az anyagi • hozzájárulás és a' nyereségetósztá's feltéte­leiről. A szeptember 8-i újabb ülésen azonban a szakági fele­lősökön kívül csak 16 termelő- szövetkezet képviselője jelent meg. Akadtak a távolmara­dottak között olyanok is, akik saját üzemi lehetőségeiket használják ki. Kérdés, hogy korábban miért csatlakoztak mégis a társuláshoz? Egy ter­melőszövetkezet az Alföldi Tejtársulás tagja, több más pedig financiális okok miatt nem tud részt venni az új üzem igen jelentős beruházási összegű felépítésében. A beruházáshoz szükséges, az állami dotáción felüli pénz­összeg 50 százalékát a terme­lőszövetkezetek biztosítják, 40 _____________________________ Tö rteli pillanatfelvételek VÉRADÓK, SZÍNPADON Törteién már tartottak ön­kéntes véradónapot az Aranykalász és a Rákóczi tsz- ben, legutóbb pedig a műve­lődési otthonban tartottak. Ez utóbbiról sikerült néhány „pil­lanatfelvételt” készítenünk. Szépségfok Alapos vizsgálaton kell át­esnie minden véradójelölt­nek. Egy fiatalember, aki a hőmérőt szorongatta a hóna alatt, kicsit türelmetlenkedve próbálta a higanyszál „sétá­ját” ellenőrizni. — Várjon még egy kicsit — figyelmeztette a fehér kö­penyes nővérke. A fiatalember huncutko- dott: — Nem én! Attól tartok, ha magát nézem, hát belázaso- dom. Figyelemelterelő A laboratóriumban, ahol a Vércsoport megállapításával foglalkoztak, a laboránsoknak remek ötletük támadt. Elkér­ték a művelődési otthon mag­netofonját. és muzsikával te­relték el a véradó jelöltek fi- . gyeimét az alapjában véve nem is olyan félelmetes vizs­gálattól, a tűszúrástól. Először A színpadon — szokatlan előadás ez — fehér ágyak so­rakoztak. Az egyik ágyról épp most kelt fel Zelei Zoltán 19 éves fiatalember. Először adott vért. Azt mondta, igen kellemes érzés tölti el, kicsit örül, mert egészséges, kicsit büszke, hogy adott, és nagyon boldog, mérget venne rá, hogy az ő önkéntes ajándékától egyszeriben meggyógyul, aki kapja. Mézes puszi Végállomás: uzsonnázó. A donorok izgalmuk utolsó ma­radékát sörösüvegekbe foj­tották. Méz is járt az uzson­nához. — Megeszi azt is? — kér­dezte az egyik középkorú férfi a másiktól. — Gyereknek va­ló! — Akkor is megeszem — erösködik a mézevő. — Haza­megyek, mézes csókot adok a feleségem orcájára, hátha az meghozza a bátorságát, és legközelebb ő is vélem jön! Gy. M. százalékát a Tejipari Vállalat adja. A pénteki megbeszélé­sen a 16 termelőszövetkezet közül tizenháromnak az elnöke vállalta a feltéte­leket, a végső szót azonban valameny- nyi csak a közgyűlések döntése után mondja ki. A részesedés alapja: a jövedelmet 60 szá­zalékban az üzem által feldol­gozott termék és 40 százalék­ban a tőkéhez való hozzájá­rulás mértékének együttes ér­téke adja. A jelenleg távol­maradó termelőszövetkezetek később természetesen csatla­kozhatnak a társuláshoz, ha a rövidesen végleges formájában elkészülő szerződésben foglalt feltételeket vállalják. A ké­sőbbi csatlakozás minden bi­zonnyal jóval több áldozattal jár majd, de meglesz rá o le­hetőség. A Magyar Nemzeti Bankkal folytatott előzetes tárgyalá­sokon és a pénteki megbeszé­lésen a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium illetékes képviselői a szabályoknak megfelelő intézkedéseket ígér­tek. Szó volt arról korábban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezeteket, a társuláshoz való hozzájárulás összegének kétharmad részé­vel, középlejáratűj illetve hosszú lejáratú kölcsönnel se­gíti. Ehhez azonban 20 száza­lékos tartalékösszeg letétele szükséges. De, további kön­nyítésként, valószínű, hogy ez alól is mentesül a Tejipari Válla­lat és a tsz-ek közös vál­lalkozása. Természetesen sok részlet- kérdést kell még menet köz­ben tisztázni, sok-sok számí­tást kell még papírra vetni, hogy az elképzelés megvaló­suljon. A nagy munka tulaj­donképpen csak ezután kezdő­dik. Jó lenne kevesebb tanács­kozással, több vállalkozó kedvvel,.a minél előbbi befe­jezés szándékával hozzálátni az új tejüzem felépítéséhez. Khim Antal Jobb az országos átlagnál Több gyermek kerülhetett óvodába Ülést tartott a megyei tanácstagok csoportja EGYRE FIGYELEMRE MÉLTÓBB társadalmi szük­séglet az óvodai helyek szá­mának gyors gyarapítása. Gondozó és nevelő funkció­jának fontosságán túl, növeli az intézmény szerepét az, hogy községeinkben is emel­kedik a különböző munkahe­lyeken foglalkoztatott . nők száma. Különösen Abonyból és Albertirsáról sokan eljár­nak dolgozni, mások a terme­lőszövetkezetek melléküze­meiben találnak elfoglaltsá­got Több fővárosi üzem a környező községekbe települt és munkásokat toborzott, el­sősorban lányokat, asszonyo­kat. Az óvodai jelentkezések számának emelkedését az is jelzi, hogy egyre több szülő ismeri fel az óvoda iskola- előkészítő szerepét, s nem akarja, hogy gyermeke hát­ránnyal kezidje az első tan­évet. A MEGYEI TANÁCSTA­GOK Abonyban megtartott, legutóbbi értekezletén Jakab Béla, a járási hivatal műve­lődésügyi osztályának vezető­je ismertette a járás óvoda­helyzetét és a jelenleg kitű­zött célokat. Elmondotta, hogy az utóbbi időben gyara­podott a helyek száma, ha nem is a kívánt ütemben. Abonyban tavaly négymillió forintért épült fel egy het­venöt személyt befogadó óvoda, Nyársapáton huszonöt kisgyermek kapott helyet, Mikebudán a napokban kezdi meg a napi foglalkozásokat egy hasonló létszámú csoport. Az idei évben, tizenhét óvo­dában, harminc gyermekcso­port működik, és a helyek száma a járásban 814. Albertirsán kellett elutasí­tani a legtöbb felvételi kérel­met. Ceglédbercelen és Törte­ién a most folyó bővítéssel enyhül a helyzet. Csemőben az év végén kezdik a kétcso­portos óvoda építését. Ha az is elkészül, a járás települé­sei közül csupán Köröstetét- lenen nem lesz óvoda. A meglevő óvodák egy ré­szében nem megnyugtató a konyhák állapota. Abonyban a legkedvezőbb a helyzet, az új létesítményben korszerű központi konyha épült, mely ellátja a nagyközség többi társintézményét is. Albertir­sán aggasztó állapotok sür­getik a mielőbbi megoldást. (Az új létesítmény helyét ki­jelölték, moot készülnek a ter­vei.) Nyársapátra, a Nagykő­rösi Konzervgyár óvodájának konyhájáról,- autón szállítják az ebédet. Több községben egy kony­hán, azonos ételt kénytelenek főzni a hároméves óvodás gyerekeknek és a tizennégy- éves diákoknak, holott a fej­lődés különböző sza Kaszai ban tekintettel kellene lenniük az eltérő kalória-, vitamin- és más szükségletekre. ÖRVENDETESEN FOKO­ZÓDOTT az óvodák építésé­ben, bővítésében a társadal­mi segítségnyújtás. Abony­ban, Albertirsán, Törteién, Ceglédbercelen és Kocséron mind a szakipari munkák el­végzésében, mind a parkosí­tásban, felszerelések, játékok ajándékozásában, nagy érté­kű társadalmi munkában so­kat segítettek az üzemek, gaz­daságok. A ceglédi járásban az óvó­női ellátottság jobb az orszá­gos átlagnál. Az 1971—72-es tanévben harminckilencen foglalkoztak a kicsinyekkel. Közülük öt a képesítés nélkü­li, ketten már levelező tago­zaton végzik tanulmányaikat, a másik hármat az idén vet­ték fel iskolába. AZ ÓVODAI NEVELÉS ŰJ VONÁSA, hogy a most beve­Sokat ígérő bérletek Tíz előadást né-hatnek meg Az októberben kezdődő szín­házi évadra tíz előadásból ál­ló, bérleti sorozatot állítottak össze a ceglédi Kossuth Műve­lődési Központban. Két alföl­di színház, a szolnoki és kecs­keméti színtársulata lép fel a ceglédi előadásokon. Mit láthat a bérletes és színházkedvelő ceglédi közön­ség? Már erről is teljes tájé­koztatást kaptunk a művelő­dési központban. Október 7-én este, a kecskeméti társulat elő­adásában, Kövesdi Nagy—Ná­das—Szenes Ellopták a vőle­gényem című zenés vígjátéká­val indul az évad. Utána Cal­deron Az élet álom című szín­műve kerül színpadra, majd Kálmán Imre A cigányprímás című operettjével örvendezte­tik meg a közönséget. Elő­adásra kerül Artur Miller Az ügynök halála című drámája, Millöcker Dubarry című ope­rettje, majd G. B. Shaw Szent Johannája. Láthatják Ceglé­den Artur Miller Pillantás a hídról című drámáját, D. Lane —Brecht—Weil Happy end cí­mű zenés komédiáját, Görgey —Stark zenés bohózatát, mely­nek címe Lilla és a kísértetek. A színházi évad utolsó előadá­sa Lehár Ferenc halhatatlan operettje, a Luxemburg grófja lesz. A bérletek eladásának szervezését és az árusítást is már megkezdték. Természete­sen a színházak kedvezményes jegyet adnak a bérlettulajdo­nosoknak, akik a bérleti jegy­tömböt kilenc részletben fizet­hetik ki. Miről álmodik a buszvezető? Kétforintos járat Rosszak az utak, hiányzik a tábla A ceglédi MÁV nagyállo­mástól a városközpontig hosz- szú az út gyalog. Ha az ember nagyon siet, húsz perc, de ha netán ráér, fél óráig is eltart a bandukolás. Gyalog? Ugyan, minek a ci­pőtalpat feleslegesen a ke­mény flaszteron koptatni? Mi­nek a fáradozás, amikor a nagyérdemű közönség kényel­mét szolgálja a busz! Potom két forintért három-négy perc alatt ott az ember a hatalmas református templom kupolájá­nak árnyékában. A minap reggelén, amikor a vonatom Pest felől befutott Ceglédre, magam is felszáll­tam a pályaudvar előtti téren ácsorgó KN jelzésű Volán au­tóbuszra. — Mikor indulunk? — kér­deztem a vezetőt, aki a kor­mánykerék mellett ülve áru­sította a jegyeket. — Tíz perc múlva, kérem! — Ugyan, miért olyan soká­ra? — Mert még egy vonatot vá­runk. — Rendben — bólintottam, és igyekeztem a szót továbbra is tartani vele. Néhány mondat után meg­tudtam, hogy Hornyák Ferenc­nek hívják, 32 éves, nős, és már 1962 óta kocsikázik ezen a vonalon. Olykor a helyközi já­ratokra is beosztják, mely azt jelenti, hogy Cegléd és a kül­területek utasait szállítja ki és be. — Szereti a foglalkozását? — kérdeztem tőle. — Természetesen. Amikor a katonáéktól leszereltem, rög­tön itt helyezkedtem el, a vál­lalatnál. — Fizetése? — Kielégítő. Egyébként a fe­leségem szintén állásban van, ő is szépen keres az ÉVIG gyár ceglédi telepén. — Mi a vágya? — Szeretnék egy Zsigulit, hogy a családdal néha elme­hetnék ide-oda. Elvégre ál­modhat-e másról egy hivatá­sos autóvezető, mint egy jó kocsiról ? — Milyen sportot kedvel? — Leginkább a focit! Vala­mikor rúgtam a labdát, de most már csak tiszteletbeli tagja vagyok az egyik ceglédi sportklubnak. Közben megtelt utasokkal a busz. Hornyák Ferenc ismét munkához látott. Szakavatott kezének mozdulatára felzúgott az erős motor, és már fordul­tak is a kerekek. — Tudja — fejezte be a be­szélgetést a volán mellett ülő —, jobbak lehetnének az utak, főleg a külrészeken. És még egyet: a MÁV állomáson, a téren, ahol parkolok, kitehet­nék már végre a buszmegállót jelző táblát, mert gyakran el­foglalják a helyet más gépjár­művek. R. J. zetett program még jobban előtérbe helyezi az iskolára való felkészítést. Ez új eszkö­zök beszerzésével jár, de azok megvásárlása nem okoz gon­dot, mert a tanácsok időben gondoskodtak a szükséges pénzről. Azokra a gyermekek­re is mind nagyobb gondot fordítanak, akik nem juthat­nak be az óvodákba. Április­tól június végéig hetven órás, ■iskolára előkészítő tanfolya­mot tartottak számukra, hogy szeptemberben otthonosabban foglalják el helyüket az első osztályok padjaiban. Tamasi Tamás Vigyázat, méreg! A ceglédi Városgazdálkodási Vállalat értesíti a város lakóit, hogy kedden, szeptember 19- én, a Dohány utcai szemétle­rakó-telepen Diazinon—40 WP méreggel permeteznek. A per­metezéstől számított 20 napon belül a területen tartózkodni, állatokat odaengedni, ott le­geltetni tilos. A következmé­nyekért felelősséget a vállalat nem vállal. Húsz napig a sze­méttelepen a hulladékszedés is tilos. Nyugdíjas vasutasok taggyűlése A MÁV-nyugdíjasok szak- szervezetének ceglédi csoport­ja kedden, szeptember 19-én, délután kétórai kezdettel tag­gyűlést tart a városi vasutas­székházban, a Teleki utca 10. szám alatt. A taggyűlésen a harmadik negyedévről hang­zik el beszámoló. Már most 3ÖJÖ jelentkezhetnek Az ősz folyamán ismét Ceg­lédre látogat a Magyar Autó­klub mozgó műszaki felül­vizsgáló állomása. Akik igény­be szeretnék venni szolgálta­tásait, rpár most jelentkezhet­nek a Kossuth Művelődési Központban, az autóklub helyi csoportjának irodájában. Autósok, Visegrádon A Dunakanyarba kirándul­nak szeptember 24-én a ceglé­di autóklubosok. Megtekintik az egykori királyi palotát, a fellegvárat, majd a nagyvillá- mi kilátóból gyönyörködnek a pompás őszi panorámában. Tsz-tagok üdülésen. A ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet tagjait a Hódmező­vásárhely mellett levő Már- télyon bérelt üdülő várta a nyári hónapokban. A hétvé­geken 20—25 tsz-tag vehette birtokába a kényelmesen berendezett, szép környezet­ben fekvő nyaralót. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Albertirsai Toliüzeme magas áron felvásárol ÚJ ÉS HASZNÁLT LIBA­ÉS KACSA- TOLLAT Albertirsán, a Köztársaság út 16. szám alatt, szombat kivételével 7-től 15 óráig. . A PÁLYÁZATOT ELFOGADTÁK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom