Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

SZOCIALISTA SZERZŐDÉS Diákok csatasorban Most van a legtöbb zöldség- és gyümölcsféle betakarításá­nak ideje. Ilyenkor aztán fő a fejük a közös gazdaságok ve­zetőinek: ugyan honnan sze­rezzenek ennyi munkást hirte­len? A kosdi Naszály hegy alja Termelőszövetkezetben 40 hold őszibarack betakarításáról kel­lett gondoskodni, ráadásul a tagok is most vannak a leg­jobban elfoglalva a burgonya­szedéssel, és a szőlőszürettel. Két iskola is a segítségükre sietett. A helyi általános isko­la tanulói már nyáron is dol­goztak a málnásban, most a málnakötözésnél és a barack­szedésnél vállaltak munkát. Az idén először megállapodást kötött a szövetkezet a váci Sztáron Sándor Gimnázium­mal. Négy napon át 60 gim­nazista szedte és magozta a barackot. A szövetkezet elnö­ke és főmezőgazdásza nagyon elégedett a munkájukkal. Négy nap alatt a III. D-sek és B-sek 3 vagon barackot szed­tek, 15—20 ezer forintot kap­nak a munkájukért. A baráck- szüret finisében nagyon jól jött a segítség, a szövetkezet­ben máskor is nagy örömmel várják a Sztáron gimnázium diákjait. A váci Kossuth Termelőszö­vetkezetben már hagyománya van a diákok foglalkoztatásá­nak. A paradicsom és az őszi­barack szedését nem is győz­nék a szövetkezeti tagok. Er­re az időre alkalmi munkáso­kat szerződtetnek és a nemré­gen kötött szocialista szerződés alapján, a Petőfi Sándor álta­lános iskola 30 úttörője 5 na­pig dolgozott a szövetkezetben. Munkát vállaltak ugyanitt a Sztáron Sándor Gimnázium tanulói is, szintén a régi és gyümölcsöző-'kapcsolatok alap­ján. A diákok munkájára ez­után is szükség lesz. A Sztá­ron gimnázium tanulóin kívül a „gézásokat” is várják. cs. a. Működjön-e a malom ? A malom lehet már vagy 200 éves, valamikor a Szalacsy grófé volt. 1942-től Bajkán Sándor bérelte, igaz, nem so­káig őrölhetett, őt is behívták katonának. Magára hagyva, romosán érte meg a felszaba­dulást. Ám, nagy szükség volt a lisztre, s a régi malom kere­kei újra megindultak. Az ötve­nes évek végén aztán villany- motort kapott, s 1962-ig szol­gálta hűségesen a gazdáját. A malom történetét a ma is jó egészségnek örvendő Baj- kán Sándortól tudjuk meg, akit a környéken ma is csak „a molnár bácsidként emle­getnek. Pedig régen nem őröl már. Azelőtt Vácon dolgozott, most 8 éve már a sződi terme­lőszövetkezet gépeit tartja rendben. Azért a malom helyét semmi sem pótolhatta a szívé­ben. Elhatározta, ha nyugdíj­ba megy, rendbe rakja a mal­mot. Csakhogy, ehhez egy em­ber akarata kevés. Másnak, másoknak is kellene segíteni. Talán nem is minden haszon nélkül. A malom közel esik Vácrátóthoz, a Dunakanyartól sincs messze. Nagy sikere le­hetne egy itt berendezett tu­ristaszállásnak vagy 1 csárdá­nak. Kovács Csaba A nyári szünetben nem fejezték be a váci Báthori utcai is­kola felújítását. Ennek „köszönhető”, hogy most, az óraközi szünetben játszó gyermekek feje fölött tetőjavítók dolgoznak. Búzási felvétele A váci Tabánban Vác két arca — a régi, csöpögő ereszek, hatalmas zárt fakapuk, kis ablakok és a több emeletes, torony­házak — találko­zik itt, a váci Ta­bánban. Buzási felv. a Heuréka Gumigyárban A hét elején megkezdődött a váci Heuréka Gumigyár üze­mi tűzoltóinak elméleti felké­szítése. Naponta felfrissítik a tanult anyagot, ismerkednek a hivatás újdonságaival. Ez el­ső lépés az októberi tűzrendé­szet! hónap széles körű prog­ramjának sikeres végrehajtá­sához. Tízéves a Vác felé vezető országút mellett működő gumigyár, és ezzel egyidős az üzem tűzrendészete is. Józsa János tűzrendészeti elő­adó elmondta, hogy az évfor­duló alkalmával a Pest me­gyei, valamint a. váci parancs­noksággal karöltve, október­ben nagyszabású tűzrendésze­ti hónapot rendeznek. Ez lesz az első ilyen az Országos Gu­miipari Vállalat és a város történetében. A szervező bizottság kidol­gozta a részletes munkater­vet. A fő cél az, hogy a gyár minden részlege bekapcso­lódjék a tűzrendészeti hó­nap eseménysorozatába, s minden dolgozó megértse az előzetes védekezés fon­tosságát. Október másodikától több kiállítást rendeznek a részle­gekben, műhelyekben. Grafi­konok, fényképek, plakátok hívják fel a figyelmet a tűz­rendészet munkájára s arra, milyen kár származik egy-egy meggondolatlan cselekedetből. Megismertetik a különféle ol­tóanyagokat, s a tűzoltókészü­lékek működését. A gyárvezetőség ezer röpla­pot készített, s minden dolgo­zó megkapja — fizetési borí­tékjában — a tűzrendészeti tudnivalókat. Nyolc alkalom­mal vetítenek 15—20 perces filmet a gyár ebédlőhelyisé­gében. Ugyanakkor filmre ve­szik a jövő hónap legérdeke­sebb eseményeit. Kiss Imre alezredes, a váci tűzoltóság parancsnoka sok segítséget nyújt a Heuréka kezdeményezéséhez. Ö bizto­sítja a városi tűzoltók közre­működését, a riadó elrendelé­sét követő gyakorlat idején. Több rendezvényükre meghívják a Forte, a Hír­adástechnikai Anyagok Gyára, a Hajógyár, a Váci Kötöttárugyár és a DCM tűzrendészeti vezetőit. Józsa János tájékoztatása szerint a tűzrendészeti hónap utolsó eseménye az október 26-i nagygyűlés lesz. Ott ju­talmazzák meg a legeredmé­nyesebben dolgozó üzemi tűz­oltókat, s átadják az igazga­tóság, a párt- és a tömegszer­vezetek közös csapatzászlóját. P. R. Október közepén kezdődik Vácott és a járásban az elnök­ségek újjáválasztása a Ma­gyar Vöröskereszt helyi szer­vezeteiben. Bitter Antalné já­rási vöröskereszttitkártól megtudtuk, hogy a községi és üzemi alap­szervezetekben október 15-e és december 15-e kö­zött tartják meg a veze­tőségválasztó gyűléseket. A csúcsvezetőségek alakuló üléseit január 15-ig rendezik. Február elseje előtt alakul meg a Vöröskereszt járási el­nöksége, amelynek tagjait a községekben választják. Szeptember 19-én, kedden tartja következő ülését a já­rási elnökség, amelyen a vá­Ingyenes |©gá tanácsadás Szeptember 14-én, csütörtö­kön lesz a soron következő in­gyenes jogi tanácsadás a Lenin úti párt- és tömegszervezetek székhazában. Ügyeletes: dr. Beretzky Kázmér, a Váci Já­rási Ügyvédi Munkaközösség tagja. lasztások előkészítéséről lesz szó. Az elnökség tagjai feloszt­ják maguk között a közsé­gi szervezeteket, taná­csaikkal segítik a községi választás előkészületeit. 22-én a vöröskereszttitkárok jönnek össze, megbeszélik, hogy mit tartalmazzon az el­múlt választások óta eltelt négy évről szóló beszámoló. Paulicsek Imréné, városi vöröskereszttitkár elmondta, Vácott is folynak az előkészü­letek. Az üzemekben és az or­vosi körzetek mellett működő Vöröskereszt-szervezetekben november közepétől decem­ber 31-ig tartják a beszámoló­tisztújító közgyűléseket. Október I5 én Tisztújítás a Vöröskeresztben MEGYE/ TANÁCSTAGI FOGADÓÓRA Báthori Ferenc megyei ta­nácstag, ma, csütörtökön dél­előtt 8 órától 9 óráig Kóspal- lagon fogadóórát tart. Szeptember 18-án, hétfőn, délután fél 4-től fél 5-ig Bá­thori Ferenc a szokolyai ta­nácsházán fogadja választóit. Színes diabemutatók fotobarátoknak A váci Duna-kanyar fotó­klub baráti köre az őszi—téli szezonban is minden hét kedd­jén tartja összejöveteleit. Legközelebb 19-én találkoz­nak, amikor az AV-fesztiválra küldött osztrák díszsorozatok­ból mutatják be a legjobba­kat. Huszonhatodikén magyar sorozatokat láthatnak az ér­deklődők.* Pén teker,: Tanévnyitó ünnepség Az MSZMP Váci Városi Bi­zottsága pénteken délután két órakor rendezi a marxizmus— leninizmus esti középfokú is­kola tanévnyitó ünnepségét a Madách Imre Művelődési Központ földszinti nagyter­mében. Megnyitó beszédet mond Weisz György közgazdász, az iskola tanára. Balassi István, a pártbizottság művelődési és propaganda-osztályának veze­tője előadásának címe: A vi­lágnézet fogalma, jellege és jelentősége az ember életé­ben. IPOLYV1DÉKI ERDŐK A FEK-BEN Szellemi totó és lóverseny Pénteken délután öt órától tartja a következő összejövete­lét a váci FÉK ifjúsági klub­ja. A Bolgár Népköztársaság megalakulásának 26. évfordu­lója. alkalmából szellemi totó keretében bizonyítják a tagok, hogy ki mit tud Bulgáriáról. Szombaton délután négy órától a klub gyermektagjai­nak rendeznek légpuskaver­senyt, értékes díjakkal. Dzsesszkoncert Ezzel a címmel jelent meg az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság üzemi híradó­jának gondosan szerkesztett, tartalmas, első száma. Makóy Oszkár igazgató Kö­szöntő című vezetőcikkében azt írja, hogy a híradó a tá­jékoztatáson és mozgósításon túlmenően, fontos szerepet kell hogy betöltsön a nevelés, ta­nítás és szórakoztatás terén is. A váci erdészet dolgozói ér­deklődéssel várják az IUFRO (Erdészeti Kutató Intézetek Nemzetközi Szövetsége) szak­embereinek októberi látogatá­sát. Moró Ferenc erdőművelési műszaki vezető már elküldte a több nyelvi-e is lefordított ta­nulmányát, amely Vác levegő­szennyeződésének problémájá­val, a város zöldövezeti prog­ramjával foglalkozik, és alap­anyagul szolgál majd a kong­resszus részvevőinek itteni ta- nulmányútjához. A tetőn dolgoznak Csapatzászlót kapnak Tűzrendészeti hónap előtt Szombaton, szeptember 16- án este a Kövi-trió — Kövi László — zongora, Jákó Ba­lázs — bőgő, Pataki István — dob — ad dzsesszkoncertet a váci zeneiskola hangverseny- termében. XVI. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1972. SZEPTEMBER 14., CSÜTÖRTÖK RÉGI VÁCI NAPOK VÁC EZERÉVES MÚLTJÁ­NAK legkeserűbb, mégis egyik legdicsőbb szakasza az a másfél évszázad, amikor a török megszállás alatt szenve­dett. A hódoltság idején gyakran cserélt gazdát, s a humanista kor városa telje­sen elpusztult. Sokáig volt végvár, körülötte állandóak voltak a csatározások. Egri vitézek ütöttek itt vásárt, a portyázók tartották rettegés­ben a környék népét. Felületesen talán így jelle­mezhetnénk e nehéz , időket, ám a felszín alatt észre ve­hetjük, hogy a török nemcsak földrajzi fekvése, az átkelő­hely fontossága miatt tartotta kulcspontnak, hanem a ma­gyarság közt élve megismerte e népet, és egy kicsit meg is szerette. Erről vallanak a budai ba­kák levelei, amikor a váci jobbágyok védelmére kelve, szóvá teszik régi urai zsaro­lását. Lehet, csak önzésből tették inkább, mivel felismer­ték a lakosság fennmaradá­sának szükségességét. Azt. hogy nem elég Magyarorszá­got fegyverrel megtartani — a gazdasági hasznot a nép megmaradása jelenti! Még így is többet tettek az akkori ma­gyar uraknál, és szándékuk mögött gyakran őszinte indu­lat volt. A TIZENÖTÉVES HÁBORÚ IDEJÉN — 1597-ben — írta Ámhát basa az elmenekült váciak ügyében: „Az vácziak dolgát az mi illeti, mi abban ellentartók nem vagyunk, hogy haza ne szállíttassanak. Ha valami házacskájok va­gyon, hol megmaradhatnak, csak szánjanak haza... a csa­tázástól féltek szegények, hogy önmagukban, vagy gyer­mekükben valami kár ne le- gyön... mi azt akarnánk, hogy faluk, városok épülné­nek ...” Győrben éltek ekkor a ma­radék váciak, Örsy Péter na­szádos kapitány oltalma alatt. Hogy visszakértek, arra bi­zonyság a tizenhetedik szá­zadi Vác kereskedelmének fel­lendülése. A váci rév jöve­delme állandóan emelkedett. A kincstári defterek szerint volt olyan esztendő ez idő­ben, amikor a rév 730 ezer akcse hasznot hozott, ami pe­dig egy hatalmas csorda, 8— 10 ezer marha árával felért. Az ország kereskedői sza­badon járhattak portékáik­kal, csordáikkal az osztrák uralom alatti területre. A tö­rök ezt soha sem akadályoz­ta. de támogatta. Számtalan török levélben - van ennek nyoma, mivel a magyar’ vég­várak éhesei — soha sem kapták meg időben a császári hópénzt! — gyakran ütöttek rajta a vásárokon. Ali basa és Ozmán főharmincados írja Rudolfnak: „...az igaz ke­reskedő jámboroknak útjuk megfogyatkozik. Ha fölséged ennek eleit nem veszi és at­tól meg nem tiltja fölséged őket, bizony fölséged tárhá­zának is nagy kárára és fo­gyatkozására lesznek...” Bizony megesett az is, hogy a kóborló törökök egy-egy jámbor kereskedőt kifosztot­tak. Ilyenkor nem maradt el a szigorú büntetés. Hitlevelet adtak a vásározóknak, és számtalanszor megfizették ká­rukat. Biztonságosok voltak a török vásárok, ezért a ma­gyar kereskedők még a ki­rályi tilalom ellenére is fel­keresték azokat. Szinte mu­latságos, hogy a hódoltsági részek vásárain vették a mieink a fegyvert és szállí­tották a végvárak vitézeinek — mert itt olcsóbb volt! AZ ALFÖLDI VÁROSOK SORVASZTÁSÁVAL ellen­tétben, a törökök Vácot meg­kímélték, lakosainak megél­hetését óvták, ám helyzete — Buda kulcsa volt! —mégis pusztulásra ítélte. A megszál­lók kivonulása után a virágzó város helyén csak füstölgő üszők maradt, és .a nyolcszor felrobbantott vár sem épült fel soha többé. De az élni akaró város feltámadt, újból benépesült, s valami olyan makacssággal tapadt meg a romokon, aminek nyomán a jelen fakadt. Csankő Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom