Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-13 / 216. szám

■Fest HEGYEI 1072. SZEPTEMBER 13., SZERDA MA KEZDŐDNEK a ráckevei tudományos napok Ma délelőtt fél tízkor Tóth Gábor, a ráckevei nagyközsé­gi tanács elnöke nyitja meg a járási hivatal nagytermében a ráckevei tudományos napokat. Ezt követően két előadás hangzik majd el a XVI. szá­zadi Ráckeve mezővárosi fej­lődéséről, illetve a törökkori összeírások. helytörténeti ér­tékéről. A délutáni program­ban a szerb műemléktemp­lom megtekintése szerepel. Holnap délelőtt szintén két előadást tartanak. Mindkettő a XVI. századbeli Ráckeve szellemi életével foglalkozik. Holnap délután hajókirándu­lás szerepel a tanácskozás résztvevőinek programjában. A tudományos napok kere­tében pénteken rendezik meg a járás helytörténészeinek és krónikaíróinak tanácskozását. Előbb a szocialista hazafiság- ról, majd pedig a járási hon­ismereti kutatásról hangzik el előadás. Szombaton a Dózsa György és az alföldi parasztmozgalom című előadással zárulnak a ráckevei tudományos napok. Kiállítás Kiskunlacházán Elhuny! Dezsényi Béla Elhunyt 65 éves korában Dezsényi Béla, az irodalomtu­dományok kandidátusa, az Orzságos Széchényi Könyv­tár nyugalmazott főosztályve­zetője, a Magyar Könyvszem­le főszerkesztője. Személyé­ben a sajtótörténet, a könyv­tártörténet és a bibliográfia kiemelkedő művelőjét veszí­tette el a magyar könyvtár­ügy. Temetése szeptember 15-én, pénteken délután 1 órakor lesz az óbudai temető­ben. Az idén februárban közös képzőművészeti pályázatot hirdetett a dabasi, monori, ráckevei és nagykátai járási hivatal a Nagy István képző- művészeti csoport tagjai ré­szére. A pályázatra beérkezett legsikeresebb művekből most kiálb'tást rendeznek, amely­nek ünnepélyes megnyitójára szombaton délelőtt 11 órakor kerül sor a fennállásának hét- századik évfordulóját ünneplő Kiskunlacházán, a művelődé­si házban. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át a pályadíjakat is. Az érdemjegyosztás helyett Differenciáltan tanítani Napirenden: az értékelés és osztályozás A közeljövőben jelentős és sokakat érintő minisztériu­mi intézkedés lát napvilágot a tanulók értékeléséről és osztályozásáról A legutóbbi összegezések szerint több mint 100 ezerre tehető az általános iskolákban azok­nak a száma, akik tanulmá­nyaik folyamán legalább egyszer megbuktak. Amellett majdhogy eléri a 40 ezret a kétszer, s a 30 ezret a három­szor bukottak száma. A je­lenség is igazolja: az általános iskola teljes­sé tételének programja még nem valósult meg maradéktalanul. Á szakemberek mélyrehatóan elemezték az összefüggéseket, s a kérdés lényegéről dr. Kál­mán György, a Művelődés- ügyi Minisztérium általá­nos iskolai főosztályának ve­zetője a következőket nyilat­kozta: — Az osztályozási módszer rendkívül súlyos problémá­ja a bukás, illetve az évis­métlés. Az évismétlésre uta­sítás egyoldalúan a tananyag újbóli tanulására kötelezi a diákot. A tapasztalatok vi­szont azt mutatják, hogy ugyanannak a tantárgynak az ismételt tanulása csak kor­látozott eredményt hoz. Az eredménytelen tanulás mögött ugyanis jórészt szociális és morális té­nyezők húzódnak meg. Az ismétlés sikere tehát leg­alábbis kétséges. Sokkal na­gyobb jelentősége van itt a nevelési kérdések, továbbá a szülők, az ifjúsági szervezet munkájának. — A tapasztalatok azt is mutatják, hogy — mivel a teljesen tárgyilagos ered­ménymegállapítást rendkívül nehéz elérni — szívesen nyúl­nak az iskolákban a 3-as, vagyis a közepes osztályzat­hoz. — Ennek a problémának a kapcsán jutunk el az átlag- osztályzat témájához. Az át­lagosztályzat ma jelentős sze­repet játszik a továbbtanulás szempontjából. Például a fel­sőoktatási intézménybe tör­ténő felvételnél az érettségi vizsga átlaga, valamint a vá­lasztott, illetve felvételi tan­tárgyak tanulmányi eredmé­nye együttesen határozza meg az úgynevezett „hozott pont­számot”. Az átlagosztályza­tot ma nemegyszer többre ér­tékelik, mint az egyes tár­gyakból nyújtott kiemelkedő teljesítményt. Egy-egy választott élet­pálya azonban mindig konkrét irányú, ezért nem helyes az „átlagos” eredmény előtérbe állítá­sa. Helyesebb lenne az átlagosz­tályzatot mellőzni, a pálya- választásnak megfelelő lé­nyeges ismeretek színvonalát értékelni. — A megoldás a tantervek korszerűsítésében, az osztá­lyozás egész rendszerének megváltoztatásában van. Ez a felismerés vezetett oda, hogy például az általános is­kola első osztályában félév­kor nem kell osztályozni a tanulókat. A tapasztalatok kedvezőek. Ezen az úton nyil­ván tovább kell menni. Pél­dául nem feltétlenül szüksé­ges minden évben osztályoz­ni. Félreértés azonban ne essék! Értékelni állandóan és szakadatlanul szükséges, és ezt megteszik már az óvo­dában . is. De ez nem jelenti azt, hoáy' az előrehaladást minden szakaszban osztály­zatokkal kell kísérni, illetve egy-egy év végén esetleg ép­pen megakasztani. Hosszabb folyamatban kell elképzelni a tanulást. A hangsúly azon van, hogy folyamatosan kell a hiányokat pótolni, továbbá jobban kell differenciálni a tanulók megítélésében és se­gítésében. Egyszóval jobban kell „egyéniesíteni” a tanu­láshoz nyújtott támogatást. A fiatal vezetőt támogatni kell A TIHANYI FAZEKAS- HÁZBAN Pályázat A moszkvai rádió magyar adá­sa — a Komszomol Központi Bi­zottságával karöltve — a közeljö­vőben pályázatot rendez a magyar hallgatók számára a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója al­kalmából. A pályázat díjai között szovjet­unióbeli utazások, táskarádiók, fényképezőgépek, órák és más értékes nyereménytárgyak van­nak. A magyar adás szeptember 16- tól kezdve sugározza a pályázat feltételeit, naponta, magyar idő szerint, 18 órától 18 óra 30 percig közvetített műsorában, a *31, 41 és 62 méteres rövid- és a 194 mé­teres középhullámon, továbbá na­ponta 21 óra 30 perctől 22 óráig, a 41 és 49 méteres rövid- és a 194 méteres középhullámon. Pislákol a villanykörte a kerepesi művelődési otthon irodájában. Az igazgatónő fel­áll, s addig állítgatja a lötyö­gő kapcsolót, amíg újra kigyúl a fény. Valahogy ilyesféle­képpen pislákol a kultúra fé­nye is a nyirkos, öreg falak között. Némi klubélet Az igazgatónő: Horváth ■Klára mindössze tizenkilenc éves. Érettségi után a gödöl­lői járásbíróság adminisztrá­tora lett, onnan került a ke­repesi művelődési ház élére, az idén május elsején. — Harmadik gimnazista koromban én alakítottam meg, s vezettem itt az ifjúsági klu­bot — magyarázza, hogyan is jutott arra az elhatározásra, hogy megpályázza a művelő­dési otthon igazgatói állását. — A klub most is működik, félszáz tagja van. Kedden­ként klubesteket tartunk. Ilyenkor különböző, a fiata­lokat érdeklő előad ások hang­zanak el. Legutóbb a legfris­sebb politikai eseményeket beszéltük meg egymás között, legközelebb pedig a modem családi életről tartunk elő­adást. Péntekenként játékes­tet rendezünk. Ezenkívül van még egy gyermekfilm-klu- bunk, tizenöt taggal. Ez min­den. Szerdán, csütörtökön, pénteken és vasárnap a mozi működik a művelődési ház­ban ... Négy hónap kevés Ez kezdetnek, négy és fél hónap után jó eredmény, ah­hoz azonban kevés, hogy kul­turált szórakozást, a művelő­dés lehetőségét kínálja a hat­ezer lelkes község lakóinak. Amikor ezt mondom, rábó­lint. — Tudom. De ez nem első­sorban az én hibám. Koráb­ban egymást váltották itt az igazgatók. Négy hónap alatt nem lehet helyrehozni min­dent Ez igaz. Minthogy az is: az állami támogatás legfeljebb a bérekre, a fűtésre, s egyéb rezsiköltségekre elég. A nagy­terembe mindössze százötven ember fér, nem lehet tehát olyan rendezvényeket sem szervezni, amelyek tekintélye­sebb hasznot hoznának a művelődési otthonnak. Marad­na még annak a lehetősége, hogy segítsen a két .falu la­kóit tömörítő, s jó eredmé­nyekkel gazdálkodó Szilas- menti Termelőszövetkezet. A művelődési intézmények közös fenntartása a gödöllői járás­ban is egyre nagyobb teret hódít. — Egy hónappal ezelőtt, a falugyűlésen szóvátettem ezt — mondja Horváth Klára. — Ott volt a termelőszövetkezet elnöke is, de nem reagált fel­szólalásomra ... Keresni a kapcsolatot A kérdés akaratlanul is ki­kívánkozik: — Mikor beszélt vele erről személyesen? — Még nem beszéltem a termelőszövetkezet vezetői­vel. lg» ez a dolog sem ke­rülhetett még szóba ... Az, hogy az ifjúsági klub működik, jó dolog, de az ag­godalom akaratlanad is ott bujkál bennem: félszáz ember kedvéért érdemes-e fenntar­tani egy művelődési intéz­ményt? Mert jelenleg jószeri­vel ennyi rendszeres látogató­ja van az épületnek, hiszen a mozi fenntartója a Pest me­gyei Moziüzemi Vállalat. — Nehéz behozni a felnőt­teket — ez Horváth Klára vé­leménye. — Most újabb kísér­letet teszünk erre. A napok­ban kezdi meg próbáit az ala­kuló irodalmi színpad. És tánccsoportot is szeretnénk szervezni. Talán sikerül létre­hoznunk egy nyugdíjasklubot is. Ha a termelőszövetkezet segítene, szívesen vállalnánk egy tsz-akadémia megindítá­Napi másfél óra hasznos Pedagógusok és pszichológusok a gyermekek tv-nézéséről Közismert, hogy a televízió számottevően gazdagítja a gyereknézők ismereteit. Már Sikerek - tervek Katedra és dobogó a Évad eleji beszélgetés a váci Musica Humana együttesről AZ ELMÜLT HANGVER­SENYSZEZON sorsdöntő volt a váci zeneiskola fiatal taná­raiból alakult Musica Huma­na kamarazenekar életében. Az új zeneiskola korszerű hangversenytermével lehetővé tette, hogy az Országos Fil­harmónia bérleti hangverse­nyein sorozatban lépjen az együttes a közönség elé. A feladatok, a próbatételek min­dig inspirálóak: ezért voltak jelentősek a nyilvános szerep­lések, melyek hatással voltak a zenekar szakmai fejlődésé­re, színvonalának emelkedésé­re, repertoárjuk gazdagodásá­ra. De nemcsak a váci sze­replések száma nőtt a múlt évben: Budapesten, a Nem­zeti Múzeumban is több sike­res hangversenysorozatot ad­tak, mint a hegedűkiállítás al­kalmával rendezett matinékat, s a „Történeti zenés esték” sorozat színvonalas, érdekes koncertjeit. Múlt évi prog­ramjukból sem maradtak ki a dunakeszi művészeti napok, amelyeken szinte megalaku­lásuk óta vesznek részt. A megye más településén is hallhatták játékukat: fellép­tek Aszódon, Szentendrén, Tá- piószelén is. AZ EGYÜTTES VEZETŐJE, koncertmestere Erdélyi Sán­dor, a régi muzsika és a régi hangszerek elkötelezett híve. Tanári munkáján és a kon­certezésen kívül hangszerének történeti vonatkozásai foglal­koztatják, a magyarországi hegedűkészítés avatott szak­embere. Szakértelmét a Nem­zeti Múzeum és a Magyar Tu­dományos Akadémia Zenetu­dományi Intézete is gyakorta igénybe veszi, ő rendezte az elmúlt évben a múzeum nagy sikerű hegedűkiállítását. Ami­lyen lelkes hozzáértéssel vesz részt a régi értékes hangsze­rek felkutatásában, ugyan­ilyen megszállott hévvel kutat régi, ismeretlen, vagy ritkán játszott művek után. A műve­lődési ház és a zeneiskola anyagi támogatásával egye­dülállóan értékes kottatárat létesített együttese számára. A zenekar munkájáról, jövő évi terveiről is ő számolt be: — AZ EGYÜTTES TAGJAI mind tanárok, elsődleges fel­adatuk tehát a tanítás. A ze­nekari elfoglaltság ezért az­után a pedagógiai munkához alkalmazkodik és nem fordít­va. Igen jelentős tehát, hogy az elmúlt évben az iskola leg­jobb növendékeit kísértük s így alkalmuk nyílt ezeknek a fiataloknak a zenekarral való közös munka megismerésére. Ezt a lehetőséget továbbra is szeretnénk biztosítani, első­sorban a zenei pályára készü­lő növendékek számára. Ügy­szintén a tanári zenekar jel­legének kihangsúlyozásával tartom fontos eredménynek, hogy a növendékeknek a pó­diumon tudjuk megmutatni a zenetanulás végső eredmé­nyét. — FENNTARTÓ, PATRO­NÁLÓ SZERVÜNK a Madách Imre művelődési ház. Az együttes létrehozásában, s el­ért eredményeinkben döntő szerepe van Cs. Nagy Ta­másnak, a zeneiskola igazga­tójának is, aki hangszerek és kották vásárlásával felbecsül­hetetlen értékű segítséget nyújt. — Az elkövetkező évad sze­rencsére bővelkedik szép fel­adatokban. Hat filharmóniai koncertünk lesz, székvárosun­kon kívül Nagykátán, Buda­keszin, Budaörsön, Aszódon és Érden. Legközelebbi progra­munk a Dunakeszi művészeti napokon való fellépéseink szeptember 15-től. Már most megkezdjük az előkészülete­ket Vác 900 éves évfordulójá­nak ünnepségeire. Tervezünk még Vácott üzemi szereplése­ket nem gyakorlott zenehall­gatók számára. Célunk, hogy minél több embert juttassunk el az értékes muzsika felfede­zéséhez, megszereléséhez. Korda Ágnes az iskolai tanulmányok meg­kezdése előtt lényegében két­éves kortól néz a gyerek tv-t. Ezért is merül fel igen gyak­ran szülők és pedagógusok részéről az aggodalom, hogy tem tölt-e a gyerek túlságo­san sok időt a képernyő előtt. A nemzetközi statisztikai adatok tanúsága szerint ez az idő valóban számot­tevő. A külföldi felmérések mellett a magyarországi adatok is egyaránt azt bizonyítják, hogy a gyerekek naponként csak­nem két órát töltenek tele­víziónézéssel. Többségüknél ez a két óra pedig még nagy­jából beilleszkedik a megszo­kott napi tevékenységbe, bár a pszichológusok szerint a kisebbeknél napi fél óra, a nagyobbaknál — a tíz éven felülieknél — napi másfél óra sokkal ésszerűbb időmennyi­ség lenne. A kutatók szerint ennyi televíziónézés még nem megy a tanulás vagy a moz­gás kárára. Bármennyire is nehéz a szülőik számára, de rájuk hárul a feladat, hogy kialakít­sák gyermekeik televíziózá­sának ésszerű rendjét, főleg pedig ne engedjek megrövidí­teni a gyerek alvási ide­jét. A nevelési szakemberek fel­hívják a figyelmet; ha a tv- nézés arányban áll a gyerek egyéb elfoglaltságával, va­lamint a pihenéshez szüksé­ges időtartammal, akikor a te­levízió hasznosan segíti a gyermekek szellemi fejlődé­sét. sát is. Tudom, nekem is ke­resnem kell a kapcsolatot. Eltérő vélemények Ha segítene a termelőszö­vetkezet ... — Valóban nem támogatjuk a község művelődési, otthonát — ismeri be őszintén Koós László, a Szilasmenti Terme­lőszövetkezet elnöke. — Az ok: vezetőségünk alaposan megfontolja, mire költi a pénzt. A korábbi igazgató na­gyon lerontotta a művelődési ház hitelét — A közös fenntartásra nem gondoltak még? — Mi nem közösködünk. Nem származik abból semmi jó. A mi fiataljaink és felnőtt dolgozóink számára megfelelő kultúrtermet létesítünk. Ez persze nem zárja ki, hogy al­kalmanként, ha ilyen kéréssel fordulnak hozzánk, ne támo­gatnánk a község művelődési otthonát is. A vélemények egyelőre még eltérnek egymástól. Pedig a cél a községben és a gazda­ságban egyformán közös: az emberek műveltségének nö­velése. Talán, éppen e közös cél érdekében, közös nevezőre lehetne hozni a ma még egy­mástól eltérő véleményeket A falu is, a termelőszövetke­zet is egyaránt gazdagodna vele. P. P. Mi újság a filmstúdiókban? A Hunnia Filmstúdióban be­fejezték Kosa Ferenc „Nincs idő”, Zolnay Pál „A retusör” és Magyar József „A vőle­gény” című filmjeinek forga­tását. Makk Károly rendező irá­nyításával készül a „Macska­játék”. Fábri Zoltán megkezd­te legújabb filmje, a „Plusz­mínusz egy nap” forgatását. Az előkészület stádiumában van „A magyar ugaron”. író­ja és rendezője Kovács And­rás, továbbá a „Lanaszter”, amelyet Hernádi Gyula forga­tókönyvéből Jancsó Miklós rendez és Kende János fény­képez. . A dokumentum-filmstúdió­ban készül a „Rezesbanda Rózsa János alkotása, amely Gross Arnold grafikusművész sajátos költői világát, ábrázo­lásmódját mutatja be.- „A ko­cogás”, Knoll István rendező­operatőr filmje a rendszeres testmozgásra vágyó, az egész­ségesebb életforma megvaló­sítására törekvő emberek moz­galmát mutatja be. A füredi Anna-báltól készített riport­film a tv dokumentumosztá­lyával közös alkotás. Vas me­gyéről készített „Mas megye” című filmet Magyar József. Az „Autóváros” Kiss József rendező és Zöldi István opera­tőr alkotása, a szovjetunióbeli Togliattiban készült, a Zsiguli autógyárról és a városról. Á Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat Albertirsai Toliüzeme magas áron felvásárol ÚJ ÉS HASZNÁLT LIBA­ÉS KACSA- TOLLAT Albertirsán, a Köztársaság út 16. szám alatt, szombat kivételével 7-től 15 óráig.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom