Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-10 / 214. szám
xrv. ÉVFOLYAM. 214. SZÁM 19*2. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP 150 éve született Petőfi Méltó megünneplésre készül a monorijárás Vándorkiállítás a községekben — „Szóljatok, szép szavak” pályázat — A költő és a népdal MONORRÓL - FIRENZÉBE Két hónap Itáliában BESZÉLGETÉS DR. SIMON GYULÁVAL — Az oktatásban is hasznosítja majd a látottakat, tanultakat? — Az olasz nyelvtanítás — és általában a nyelvtanítás — lényege a gyakorlatiasság. Hogy azokat a szavakat is megtanítsuk a tanulókkal, amelyek a mindennapi életben használatosak. Nos, én is több füzetrevaló — ma használatos — szót jegyeztem fel, amelyet megtanítok majd a gyerekekkel. Aztán hoztam magammal egy-két lemezt, amelyen egyszerű nyelven elmondott mesék (Aladdin, Pinocchio) vannak. A lemezhez tartozik az a kis könyv, amelyben ugyanaz a szöveg található. így egy időben tudják a tanulók hallgatni és olvasni is a kedves mese történeteket. Ezenkívül a színes képeket, reprodukciókat szintén fel tudom használni majd az órákon. Néhány olasz tankönyv és képesújság egészíti ki a kis gyűjteményemet. A mai nyelvoktatás egyik alap- feltétele az audio-vizuális eszközök széles körű felhasználása. — Miben vonná meg a kéthónapos olaszországi tanulmányút mérlegét? — Úgy vélem.»sok mindent tanultam, aminek nagy részét tovább is tudom adni tanítványaimnak — mondotta Simon Gyula. G. J. NEMSOKÁRA! Ecseren ma még ezt a kutat használják a környékbeliek, de amott, kissé távolabb, már a csapból folyik hamarosan a víz — mutatja Schmelcz Károly vb-titkár. Kovács felvétele 1973. január 1-én lesz Petőfi Sándor születésének 150. évfordulója. A monori járásban is méltóképpen kívánnak megemlékezni a nagy évfordulóról. A közelmúltban alakult meg a Petőfi-emlékblzott- ság, amely összeállította az ünnepségek előzetes programját. Irányítója és koordinálója a Hazafias Népfront járási bizottsága, a helyi ünnepségek operatív szervezői, az illetékes tanácsok és népfrontbizottságok. A bizottság felhívta a figyelmet, hogy a járás területén lévő Petöfi-emlékhe- lyeken (Maglód, Monor, Nyáregyháza. Pilis, Sülysáp, Üllő) különös gonddal és figyelemmel kell készülni az évforduló rangos megünneplésére. Ezek a községek már el is készítették a részletes programokat. Tallózva a programban, megállapíthatjuk, igen színes, jelentős ünnepségsorozat lesz a járásban. 1972 szeptemberétől 1973 júliusáig számos esemény emlékeztet majd a költő születésének évfordulójára. E hónap második felében a községekben megkoszorúzzák a Petőfi-emlékhelyeket. Szeptember 29-én, a fegyveres erők napján, az üzemek, hivatalok dolgozói munkahelyeiken emlékeznek meg a pákozdi csatáról. A Pest megyei Levéltár vándorkiállítását valamennyi községben bemutatják. A monori katonai laktanyában októberben Petőfi-mozgókiállítást Műterem. Reflektorok. Egy kis igazítás a hajon, majd a zakón. — Most tessék egy kicsit mosolyogni. Úgy, úgy. Köszönöm. Holnap lehet is jönni kegyednek a képért. Alászolgá- ja, kedves uram. ★ — Ön volt itt tegnap. Megismertem, ahogy belépett. Mert én nem a hangról, az alakról, vagy a ruháról ismerem meg az embereket. Én, kérem, az arcáról — természetben, vagy képen —, mindenkiről megmondom, hogy kicsoda, micsoda. Hogy mi lakik benne. Jó vagy rossz pasas az illető, ön például, kedves uram, rendes, tisztességtudó ... — Majd súgva folytatja. — Én már tanulmányoztam a két amerikai elnökjelölt profilját is. Máris tudom, melyik lenne a jobb. Kennedyről is megmondtam — ajkát biggyesztve legyint egyet —, de felesleges, teljesen felesleges, mert ki kérdez meg egy kis vidéki maszekot? Még, ha a Fényszövnél lennék, esetleg ... Esetleg. Az ember, kérem, nem érdemli meg, hogy foglalkozzanak vele. Hálátlanok és elégedetlenek. Ma rádió, holnap tévé, aztán autó. majd víkendház — és közben a képeket, a képeimet a kezében szorongatja, és az orrom előtt hadonász velük. Engem (pedig gyötör a kíváncsiság. — Még itt is — folytatja —. itt nálam is mindenki azt akarja, hogy jó képet. szén képet csináljak. No. de jelzem —. és itt már a kabátomat fogja —, én nem is tudok mást. Én maszek vagyok. rendez a néphadsereg helyi alakulata. A monori József Attila Gimnázium irodalmi színpada — amely már sok rangos műsort mutatott be — Petőfi- emlékműsort állít össze, amelyet a járás több községében is bemutat. A műsort a járás könyvtáraiban láthatják majd az érdeklődők. Ez év végén a Magyar Néphadsereg Művész- együttese a járási művelődési házban Petőfi-em- lékműsort ad, januárban pedig ifjúsági vetélkedőt rendez. Témája: Petőfi, a szabadságharc és Pest megye kapcsolata. A járás filmszínházai is sok — a szabadságharccal kapcsolatos — filmet mutatnak be az év hátralévő részében, és természetesen jövőre is. A Pest megyei Petőfi-emlék- bizottság „Szóljatok szép szavak, Petőfiről” című pályázati felhívását már valameny- nyi művelődési intézményhez eljuttatták. A járási emlékbizottság, a járási pártbizottsággal, a járási hivatal művelődésügyi osztályával és a járási művelődési házzal közösen, pályázatot hirdetett hét kategóriában. Az. első pályázat: dokumentumgyűjtés. Az évfordulóval kapcsolatban megjelent különféle dokumentumokat (bélyeg, címke, plakát, röplap, képeslap, újságok, folyóiratok, cikkek, fényképek és diafilmek), kell összegyűjteni a pályázóknak. Ugyancsak dokumentum- gyűjtés a második pályázat is. Ennek során az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, vagy az azt követő időben kérem. Kisiparosmester, nem Fényszöv, de azért egy ronda férfiból filmsztárt, teszem azt... — Elnézést — vágok közbe —, sietnem kell. — Igenis. Tessék parancsolni, kedves uram — rázza orrom előtt a képeket —, csak három járna, de négyet csináltam. Mert ez, kérem, nem Fényszöv, ez maszek munka. A kedves úr hármat fizet, és négyet kap. Hát, melyik Fényszöv teszi ezt meg? És ráadásul minőségi munkát adok, nem úgy, mint a Fényszöv. ★ Már jól messze járok, amikor bátorságra kapok, és előveszem a képeket. Még a lé- j legzetem is eláll — ez, ez, éri vagyok?... Én!? Hisz világosan emlékszem, hogy megborotválkoztam. hogyan lehetek akkor szőrös? Még a homlokom is! És a fülem? Nem akarok hinni a szememnek. Hol közelről, hol távolabbról nézem őket, sorban mind a négyet. Tárgyalás nélkül is öt év — mormogom, majd dühömben bevágom mind a négyet a szépen lekaszált parkba ... Aztán i ijedten nézek utánuk: szeme- | teltem. És. ha megtalálják, i kész a bizonyíték. Azám, ha megismernének! De tulajdon jó anyám sem ismerné meg fiát ezekről a képekről, az biztos. Hohó, vég^edmény- ben én nem is fényképet, hanem 15 forintot dobtam most ki!... Még mosolyogtam is hozzá, amikor kezet rázott velem. Urasan, nem úgy, mint a Fényszövben, hanem maszek módra. Kovács György megjelent képek, újságok, levelek, fényképek — ezek között Petőfire vonatkozó dokumentumok — gyűjtésére kerül sor. Érdekes a tablópályázat, amelyen egyénileg és kollektive is részt lehet venni. Minden pályamunkát kiállításon mutatnak be. A pályázatok beküldési határideje: 1972. december 15. A pályázatot a zsűri 1973. január 11-ig értékeli. A győztesek és helyezettek értékes díjazásban és jutalomban részesülnek. A TIT járási szervezete Petőfivel kapcsolatos előadássorozatot indít. Különösen érdekesnek ígérkezik „A költő és a népdal” című előadás, amelyet Bállá Péter, vecsési népdalkutató tart. 1973 januárjában Maglódon tartják a kiemelt járási központi ünnepséget. Március 15-én megkoszorúzzák a Petőfi-szobrokat, -emlékhelyeket. Gyömrön, az előzetes tervek szerint, az 1973-as kulturális napok alkalmából Petőfi-szob- rot avatnak. Káva község főtere 1973. január 1-től Petőfi Sán- '' dót névét viSélí majd. A gazdag program is bizonyítja, a monori járás méltóképpen készül Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójának megünneplésére. A nyár a diákok számára öröm. A tanár sokszor munkával tölti el a vakációt. A monori József Attila Gimnázium három tanára a szünidőben ösztöndíjas tanulmányúton vett részt, • mégpedig Deák Ferencné Angliában, Stéhli Ferenc Franciaországban, dr. Simon Gyula Olaszországban. Dr. Simon Gyula tíz tanár- kollégájával utazott repülőgéppel Itáliába. Az utat a Kulturális Kapcsolatok Intézete szervezte, dicséretes pontossággal. Rómába érkeztek, s innen vonattal utaztak tovább Firenzébe. — Milyen élményekkel tért haza? — kérdeztük a gimnázium tanárát. — Firenze gyönyörű város. Egyetemén naponta háromórás előadást hallhattunk, természetesen olasz nyelven. Betekintést kaptunk az olasz irodalom, a nyelv, a művészettörténet és a zenetörténet világába egyaránt. Nagyon érdekesek voltak az előadások. Különösen az etruszkológia kötötte le figyelmünket. Az etruszkok Olaszország őslakói voltak. Fejlett kultúrával rendelkeztek, s hogy jelentős szerepet játszottak abban az időben, azt bizonyítja az is, hogy az etruszkológia ma már külön tudományág az olasz egyetemeken. Szabad időm nagy részét a firenzei múzeumokban, levél- és képtárakban töltöttem. Csodálatos érzés volt, amikor Leonardo Da Vinci, Michelangelo müveit láthattam egymás mellett... A firenzei Nemzeti Könyvtár Itália legnagyobb könyvtárai közé tartozik. Ide mindennap ellátogattam, s igen sokat tanultam. Ariosto olasz középkori költő művének fordítását már több évvel ezelőtt elkezdtem. A firenzei könyvtárban tett látogatásaim során sok új, ariostói kifejezést tanultam meg. Ez látszólag azt jelenti, könnyebb lesz majd. a dolgom a fordítás során. Tévedtem, Ariosto szavai olyan mélyek, érzelemmel teliek, hogy a fordításomat hosszabb ütemben tudom csak végezni a későbbiek során. Pontos, jó munkára törekszem, ezért nem is siettetem ... Házifoci A Monori Állami Gazdaság KISZ-szervezete házi labdarúgóbajnokságának legutóbbi eredményei: Ipari üzem—Gomba 10:0, Ká- ta—Csévharaszt 0:0, Dános—Szárazhegy 3:3. Az élcsoport állása: 1. Csévharaszt 3 2 1 10:3 5 2. Káta 3 2 1 12:7 5 3. Dános 3 2 1 9:6 5 A góllövőlistán Kiss László (Káta) áll az élen, 9 gólt rúgott a három mérkőzésen. Ügyeletes orvos Gyömrőn, Mendén és Péteriben: dr. Balogh Sándor (Gyömrő), Monoron. Monori- erdőn. Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Monor, egészségház), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Csanálosi József (Pilis, Rákóczi u. 63.), Maglódon és Ecseren: dr. Pépes Tibor (Maglód), Sülysápon és Úriban: dr. Zolesz László (Sülysáp), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Fekete Károly tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járás területén vasárnap reggel 8-tól 13-ig, délután 15-től 19 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. mCsor MOZIK Ecser: Néma szerelem. | Gomba: A kétéltű ember. Gyömrő: Ördögcsapat. H.: Uram, ön özvegyasszony lesz. Maglód: A nagy zsákmány. H.: Volt egyszer egy család. Mende: Volt egyszer egy család. H.: A nagy zsákmány. Monor: Jelenidő. H.: Vadállatok a fedélzeten. Nyáregyháza: A holnap lovasai. H.: Waterloo. Péteri: A legszebb férfikor. Pilis: Cromwell. H.: A boldogság madara. Tápió- sáp: A kaktusz virága. Úri: Lövés a lángokból. Üllő: Meglepő fordulat. H.: Fel a fejjel. Vasad: Furcsa zálogtárgy. Vecsés: Murphy háborúja. Matiné: Micirpackó és társai. H.: Belorusz pályaudvar. ÖTÓRAI TEA Üllő, művelődési otthon, 17-től 22 óráig, játszik az Al- fa-égyüttes. KIÁLLÍTÁS Üllő, művelődési otthon: Bányász Béla festőművész kamarakiállítása, nyitva mindennap 15 órától 20 óráig! Gér József Seg'itelt a Vöröskereszt „Sülysápra is elvittem az örömhírt” Rózsi néniék Sülysápon laktak. Vizner Rozália summás lány volt a Bartos Béla birtokán. — Olyan szegények voltunk, mint a templom egere. Sokat dolgoztam ... Szőlőt kapáltam, kötöztem, takartam, nyitottam, mégis szegény voltam. Az én apám a szegényember átkát hordta. Az italban „vigasztalódott”. Ilyenkor ahányon voltunk, annyi felé szaladtunk ... Batyut kötöttem hát, Rákoscsabára mentem szolgálni .. Soha nem volt nyugtom, Üldöztek, mint a kutyát ... Sápon még a templomból is kilöktek a módos parasztlányok ... Sírva fakadtam, soha többé nem mentem Sápon a templomba. Összetört az én lelkemben minden. Mindenki potyán dolgoztatott. A gazdagok keze-lába voltam. A Jandó Gergő az anyám testvérbátyja volt. anyám Jandó Rozália veit, szegény ... Gergő bátyám gazdálkodott. Pestre hordták a tejet. Én szegény rokon voltam, a részeges apámmal... Sok családot tönkretesz az ital. Amint már említettem, menekülni kellett apám miatt, pedig de szerettem Sápot!... Évekig nem mentem haza. Ma már más. Szívesen fogadnak, tele van a falu rokonokkal. Más világ van már ... Nincs szegény, nincs gazdag ... 1947 októberében férjhez mentem Eng- ler Józsefhez. A férjem olyan ember volt, akár az apám ... Nem olyan jó, mint egy apa, hanem olyan részeges. Három gyerekünk született. Az elsőt a vérhas vitte el, a második is meghalt, maradt a kislányom: Mária-Magdolna. Sokat szenvedtünk az apjától. Részegen jött haza, se szó. se beszéd, én főztem, egyszer csak érzem, valami meleg folyik az oldalamon. Megszűrt ... Hazamentem, Sápra. Utánam jött... Együtt éltünk még egy ideig, aztán tönkrement, végül özvegyen maradtam. Az egyetlen gyerekemtől is meg kellett válnom, az Üllői úti menhelybe került. Később vele együtt kerültem a zsámbéki intézetbe, beteges voltam. A Svábhegyen is voltunk intézetben, majd újra az Üllői úti következett, onnan engem hazabocsátottak. A gyereknek 1953-ban nyoma veszett. Kerestem őt... A kislány is keresett. Azt mondták neki, anyukád meghalt. Nekem pedig, hogy örökbe vették; de nem sikerült, visszakerült az intézetbe. Múltak az évek. Rózsi néni most 57 éves, Marika 21. — A Vöröskereszt találta meg a gyermekemet. A múlt héten eljött a várva várt nap. A budapesti Hungária körúti szociális intézetben volt a nagy találkozás. Szentgott- hárdról utazott Pestre. Mikor utoljára láttam, másfél-két éves baba volt. A közben eltelt idő elveszett az én életemből, annyit szenvedtem érte... — A várakozás, az az óra — végtelen idő volt számomra. Aztán megérkezett az autó, elegáns, piroskockás szoknyában, blúzban, reti- küllel, kilépett egy szép, magas, kék szemű, szőkésbarna lány... Ha nem mondták volna, akkor is éreztem: ez az én elveszített gyermekem. Az én szép, nagy lányom. Marika is érezte, hogy én vagyok az anyja, pedig soha nem látott, fényképen sem. — Édesanyukám, édesanyukám! — Sírtunk, sírtunk örömünkben. Aztán az volt az első kérdése: apuka van? Testvérem van? — Nincs apuka, meghalt — mondtam —, a testvéreid is. Előkerültek a fényképek, ki ez, ki az? — kérdezgette. — A rokonok, gyermekem, ez meg te vagy, kicsi korodban. — Anyucikám, ugye nekem adod? — Adtam, az életem is odaadtam volna. Nagyon boldog \ vagyok, hogy meg- I találtuk egymást.■ | Marikám visszament Szentgotthárd- ra, én haza, Vecsés- re. Vecsés már az én hazám, ott, az öregek napközi otthonában leltem otthonra, szeretetre, gondoskodásra. Van 800 forint nyugdíjam. Vecsésen 1955 óta lakom, de az örömhírt hazavittem Sülysápra is. A rokonok is sírtak, én is. újra és újra, nem hiszem, hogy ez igaz ... Anya vagyok, boldog anya ... Most már várom a leveleket, meg a fényképet Marikától, akit megtaláltam. Segített a Vöröskereszt, hogy az én örökbe adott gyermekemet örökre visszakapjam. Fekete Gizella Eldobtam 15 forintot
