Pest Megyi Hírlap, 1972. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

1972. SZEPTEMBER 10., VASÁRNAP Ptsl MEG <JCírlap GYARAPODÓ TOLLÜZEM Újabb munkahelyek Elsősorban a helybeli kis­gyerekes anyák keresetgond­jának megoldására telepített részleget Kismaroson a Mű­vészi Kézművesipari Válla­lat. A tavaly decemberben megvásárolt, tágas épüle­tet átépítették, fürdőt, szociális helyiségeket ala­kítottak ki benne. Így a községi tanács épületé­ben ideiglenesen igénybe vett, s még régebben általános is­kolai tanításra használt helyi­ségből szép, új munkahelyre kerültek a község lányai-asz- szonyai. Szám“ szerint harmincötén vannak, s jelenleg exportra szánt golyós- és filctollakat állí­tanak össze, reggel hattól kettőig. Tervezik azonban, hogy ké­sőbb két műszakra állnak át, hogy helyiségnövelés, több­letberuházás nélkül, újabb harmincöt helybeli lány és asszony jusson havi 1400—1600 forintos keresethez. Munkaértekezleten a tanácsi osztályvezetők a Pénzügyminisztériumban A Pénzügyminisztériumban munkaértekezletet tartottak a fővárosi tanács, a megyei és a megyei városi tanácsok pénz­ügyi osztályvezetői részére. Az értekezleten az 1973. évi költ­ségvetési javaslatok egyezte­tésével, a mezőgazdasági adó­rendszer időszerű kérdései­vel, valamint a lakossági adóztatás helyzetével foglal­kozták. A ZAJÁRTALOM IS Szép tájtól tiszta vízig Javaslat a Pest megyei Természetvédelmi Bizottság előtt Az egész világon egyfe többet foglalkoznak a hatósá­gok, tudományos és társadal­mi intézmények meg a sajtó a környezetvédelemmel. A cél: egészségesebb környeze­tet biztosítani az embernek. Híre jár, hogy néhány me­gyében környezetvédelmi bi­zottság alakítását kezdemé-. nyezték. Pest megyében vi­szont figyelemre méltó javas­latot dolgozott ki dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgaz­daság igazgatója, aki egyben a megyei természetvédelmi bizottságnak is tagja, javas­latáról beszélgettünk Balázs Istvánnal, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának természetvédelmi felügyelő­jével. Természet­es környezetvédelem — Dr. Madas elgondolása — mondotta —, amit teljes egészében helyeslek és maga­mévá teszek, lényegében a következő: jogszabály írja elő á megyékben természet- védélmi bizottságok alakítá­sát, viszont a környezetvéde­leminél foglalkozó ilyen szer­vezetét egyelőre nem. Tehát a természetvédelmi bizottságot át kellene alakítani környe­zet- és természetvédelmi bi­zottsággá. — A természetvédelmi bi­zottság feladata, ugyebár, természeti emlékek és ritka­ságok megóvása. — A természettudományok számára a múlt értékes emlé­keit és mindenki számára természeti szépségeket fenn­tartani, szerintem, szintén környezetvédelem. A szóban- forgó javaslat is abból indul ki, hogy a kibővített bizott­ság csak látszólag kettős fel­adatát intézményesebben lát­hassa el. Fertőzik a levegőt — A levegő, a víz, a talaj szennyezését rendszabályok tiltják és a hatóságok a szabá­lyok megsértőivel szemben el­járnak ... — Igen, de sokféle hatóság és mindegyik csak bizonyos részletet illetően. A bizott­ságnak viszont a környezet- védelem hatásosabbá tétele érdekében összefogni, egybe­hangolni kellene a teendőket. A levegőt szennyező gyárak­ról, megyénkben is például a Dunai Cementműről, meg a tököli húslisztüzemről sok szó esik, annál kevesebb azonban a mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarha-, de különösen sertéstelepeinek megoldatlan szennyvízleveze­ál'lami vezetése messzemenően figyelembe vette, amikor ál­lást foglalt a közös védelmi potenciál további szilárdí­tásának kérdésében. A „Pajzs—72” gyakorlat kifeje­zése annak az eltökéltségünk­nek, hogy nem engedjük meg­bontani kontinensünk békéjét és a testvérhadseregek váll­vetve, bármikor készen áll­nak feladataik teljesítésére. Fegyverbarátság és Vltava A kijelölt magyar csapatok és törzsek — szoros együttmű­ködésben a csehszlovák nép­hadsereggel és a többi baráti hadsereggel — becsülettel ele­get tesznek kötelezettségük­nek, a katonák és a tisztek fá­radságot nem ismerve ké­szültek fel küldetésükre, a parancsnokok által megsza­bott feladatok legjobb tudá­suk szerinti végrehajtására. Mindannyian bíznak abban, hogy harci tevékenységükkel, a kezükbe adott korszerű technikai eszközök mesteri al­kalmazásával kivívják majd a fegyvertársak, a gyakorlatot megszemlélő felső katonai ve­zetők elismerését. Parancsno­kaink elmondották, hogy mind a kiszállítás, mind a táborve­rés, mind pedig a konkrét harcfeladatok begyakorlásá­ban messzemenően felhasznál­ták az NDK területén 1970 őszén megtartott „Fegyverba­rátság” gyakorlat értékes ta­pasztalatait. Annak is tudatá­ban vannak, hogy már sokol­dalúan számításba vettek min­den lehetséges szituációt, vá­ratlan helyzetet, mégis előfor­dulhatnak meglepetések. Va­lóban, ezzel mindenkor számot kell vetniük a parancsnokok­nak, hiszen egyesített fegyve­res erőinknek a Varsói Szer­ződés egyik gyakorlata sem eevszerű megismétlése a ko­rábbiaknak, hanem mindig magasabb fokon, szintézisben összegeződnek a régebbi ta­pasztalatok. Ebben a folya­matban mindinkább kifejezés­re jut a katonai integráció, a koalíciós vezetés évről évre emelkedő színvonala, a terve­zés és a végrehajtás tudomá­nyos alapokról való megköze­lítése. A különböző országok­ból érkezett hadseregek koor­dinált irányítása, tevékenysé­gük óramű pontosságú össze­hangolása, a dinamikai hely­zetek gyors változása rendkí­vüli fizikai és szellemi ener­giák bevetését követeli meg minden egyes parancsnoktól és katonától. A magyar és a csehszlovák alakulatok együttműködésének megszervezésében felbecsülhe­tetlen értékű tapasztalatokat jelent az 1966-os „Vitává” fe­dőnevű közös gyakorlat. Je­lentős előny az is, hogy a pa­rancsnokainkat személyes is­meretség fűzi. a csehszlovák parancsnokokhoz, akikkel en­nélfogva könnyen szót érte­nek. Egészen bizonyos, hogy amikorra sor kerül majd a gyakorlatot bezáró közös kato­nai díszszemlére, a mieink is, csehszlovák katonatársaink is elégedetten állapíthatják meg, hogy kölcsönösen megfeleltek a várakozásnak, férfiasán helytálltak a béke nagy csatá­jában és mindent megtettek a siker érdekében. És amikor a magyar csapatok elhagyják majd a testvéri Csehszlovákia területét, a közös tábor he­lyén márványtábla hirdeti majd a „Pajzs—72” emlékét, népeink és néphadseregeink széttéphetetlen barátságát. Serfőző László alezredes fer­hoz­téséről, amelyek szintén tőzik a levegőt. — Sokfelé pedig — zuk fel — , tisztítatlan ipari szennyvizek fertőzik a Dunát — A víz tisztaságáról szól­va, nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a talajszennye­ződést sem — folytatja a me­gye természetvédelmi felü­gyelője. — Tudjuk, néhány éve több községben galvani­záló üzemek fertőzték meg ciánvegyületekkel környékük kútjait. De nem egy mező- gazdasági vegyi védőszer a talajba, illetve a talajvízbe szivárogva, kutak egyébként egészséges ivóvizét is meg­ronthatja és egyéb veszélye­ket is okozhat. Aztán a zaj­ártalom leküzdése is része a környezetvédelemnek. Közösen és egységesen — A természetvédelmi bi­zottság a megyei tanács me­zőgazdasági osztályának ta­nácsadó szerve... — A javasolt bizottság nem lenne csupán egy osztály ta­nácsadója. Éppen ezért részt- vennének benne az ipari, az egészségügyi, az építési és közlekedési osztályok, vala­mint a Vízügyi Igazgatóság és a megyei KÖJÁL képvise­lői is. Továbbá természetesen társadalmi szervezetek kikül­döttjei és állandó tagként meghívott, vagy esetenként felkért szakemberek. Ügy vé­lem, a bizottság közösen és egységesen foglalkozna a környezet- és természetvéde­lemmel, az ember egész kör­nyezetével és nagyon haszno­san működhetne. Helyesnek tartanám, ha a bizottságot bizonyos mérvű hatósági jel­leggel is felruháznák. — És mi lesz a javaslat sorsa? — Most készülök a megyei vezetők elé terjeszteni. A ter­mészetvédelmi bizottság no­vember közepén tartandó leg­közelebbi ülésén is foglalkoz­ni fog vele. Sz. E. A népfront hétköznapjai akkor olyan szervezett moz­galom, mely a lakóterületen tevékenykedik, és arra törek­szik, hogy kapcsolatot tartson az egész lakossággal. Ezt a tevékenységét mint állandóan visszatérő permanens folya­matot kell felfogni, hiszen nemcsak a választások idő­szakában van szerepe a töme­gek mozgósításában, a jelölő­gyűlések előkészítésével és megtartásával, hanem munká­ja éppen a választásokat kö­vető időszakban kell hogy a legaktívabb, a leghatéko­nyabb legyen. A népfrontmozgalom a szo­cialista közélet és demokrácia fontos tényezője, kerete és eszköze. Feladata, törvényeink értelmében is, hogy fejlessze az államhatalom helyi szervei és a tömegek közötti kapcso­latokat. Mindezeket a felada­tokat csali a párt közvetlen vezetésével és valamennyi tö­megszervezet együttműködé­sével oldhatja meg. A népfront azonban, éppen jellegénél fog­va, rendelkezik olyan sajátsá­gokkal a tömegekkel való köz­vetlen kapcsolat révén, amely- lyel más szervek nem rendel­keznek. Ereje éppen abban van, hogy azokon a területe­ken és olyan rétegek között fejti ki tevékenységét, ahol nem működik más tömegszer­vezet, vagy éppen a párt be­folyása sem kielégítő. A népfrontbizottságok fel­adatukat akkor tudják ered­ményesen betölteni, ha köz­vetlen és jó kapcsolatot épí­tenek ki a községi pártszer­vezetekkel, amelyeknek az egész község politikai életét kell irányítaniuk és koordi­nálniuk. A pártszervezetek feladata, hogy bátrabban ad­janak tennivalókat a Hazafias Népfront elnökségeinek és bi­zottságainak a gazdaságpoliti­ka, a községfejlesztés, a köz­művelés helyi feladatainak megvalósításában. Ilyen lehet általános iskolai tanteremépí­tési akció, az óvodai férőhe­lyek számának és felszerelt­ségének növelése érdekében történő összefogás. Törekedni kell, hogy a népfrontbizottsá­gok ne csak választások ide­jén, hanem a kettő közötti időszakban is betöltsék hiva­tásukat, és ne csak mozgósító, hanem szervező és funkcio­náló feladatokat is kapjanak. MEGKÜLÖNBÖZTETETT SZEREP jut a népfrontbizott- ságoknak a közös tanácsú községekben, ahol nagy figyel­met kell fordítani az általános és társközségi érdekek össz­hangjának megteremtésére. A közös tanácsú községek egé­szét érintő kérdések eldöntése előtt a pártszervezetek min­den esetben igényeljék a köz­ségenként működő népfront­bizottságok véleményét. A pártszervezetek felépítése tagozódik, és ezért nem egye­zik a népfrontbizottságok fel­építésével, tehát helyenként és esetenként kell meghatározni, hogy a községi népfrontot mely pártszerv vagy szervezet irányítsa. \ Ahol egy községről van szó, ott az célszerűbb, ha a községben működő legmaga­sabb pártszerv, a községi pártbizottság vagy csúcsveze­tőség irányítja a munkát. Amennyiben csak alapszerve­zet van, akkor annak a felada­ta az irányítás. Ahol közös ta­nácsú község van, ott célsze­rű, ha a társközségekben mű­ködő pártalapszervezetek irá­nyítása alá rendelik a helyi népfrontbizottságokat. A szék­helyközség legmagasabb párt­szerve csak koordinációs sze­repet lásson el. A pártszervezetek pártmeg- bizatásként irányítsanak kom­munistákat a népfront válasz­tott szerveibe, és ezzel érjék el, hogy a párt legfontosabb határozatai eljussanak a leg­szélesebb tömegekhez, azon rétegekhez is, amelyek más tömegszervezetekben nem, de a népfrontban aktív tevékeny­séget folytatnak. ESETENKÉNT TAPASZ­TALHATÓ rivalizálás a kü­lönböző tömegszervezetek kö­zött, hogy a jól megszervezett ünnepségért, társadalmi mun­káért kit illet elismerés. A pártszervek megbízásából a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak kell ezt el­vanja. A korszerű kutatás, az ipar­szervezés egyre több számí­tógép üzembe állítását kí- Az „okos gépek” elterjedését segíti elő a VIDEO- TON-ban megindult számítógépgyártás Számítógépek lensúlyozniuk azzal, hogy ne hiúsági kérdést, hanem a szo­cializmus építésének eredmé­nyességét lássák a végzett munkában. Ezért kapnak megkülönböz­tetett szerepet a Hazafias Népfront elnökségeiben és bizottságaiban dolgozó kom­munisták. ök hivatottak a párt politikáját megértetni, el­juttatni a társadalom vala­mennyi rétegéhez. Nem nélkü­lözhető kezdeményező szere­pük abban sem, hogy az üze­mekben dolgozó, de a falun la­kó műszaki értelmiség, szak­munkások részt vállaljanak a község fejlesztésének aktuális feladataiból társadalmi elköte­lezettség alapján. Fontos, hogy a pártszerveze­tek vezetőségei rendszeresen hívják össze a községekben működő tömegszervezetek ve­zetőinek koordinációs értekez­letét, s ezen számoltassanak be egy-egy vezetőt a végzett munkáról és beszéljék meg a község előtt álló -valamennyi tömegszervezetre vonatkozó aktuális tennivalót. Hívják össze külön-külön a tömeg­szervezetek és tömegmozgal­mak területén dolgozó kom­munistákat, tájékoztassák őket a legfontosabb politikai, tár­sadalmi, tömegnevelési, tö­megmozgósítási feladatokról és értékeljék munkájukat. A KOMMUNISTÁK fel­adata annak ellenőrzése és segítése, hogy a Hazafias Népfront szervei és a taná­csokba megválasztott jelöltjei a választók bizalmából betölt­sék hivatásukat. Az 1971. évi országgyűlési és tanácsválasz­tások során jelentős számban kerültek a községi és megyei tanácsokba, illetve tanácsba olyanok, akik korábban ilyen közéleti tevékenységet nem folytattak. Feladat, hogy meg­tanítsák őket arra: a közéleti, a testületi üléseken való akti­vitás, az emberek gondjaival való törődés nem egyéni, ha­nem népképviseleti feladat. A, va._sztott tanácstagok rend­szeres összehívása, a község­politika legfontosabb kérdé­seinek megvitatása a helyi és megyei, illetve népgazdasági érdekek összehangolása e fó­rumok feladata. Ennek rend­szerességét és tartalmát biz­tosíthatják a jól működő köz­ségi pártszervezetek. Az egész társadalom érde­kében hozott határozatok — mint például az ifjúságról és nőkről, az állami oktatás fej­lesztéséről szóló központi bi­zottsági állásfoglalás, vagy az egészségügyi törvény — csak abban az esetben hatékonyak, ha a pártszervezetek koordi­nálják a népfront és a többi tömegszervezet munkáját és együttműködését. Helyes, ha a pártszervezetek vezetésével a népfrontbizott­ságok arra törekszenek, hogy vezető testületeikben megnö­vekedett létszámú munkások, tsz-tagok és műszaki értelmi­ségiek, közgazdászok alkotó és cselekvő tevékenysége minél jobban kibontakozzék. Szer­vezzék rendszeresen az or­szággyűlési képviselők és ta­nácstagok fogadóóráit, beszá­molóit, összehangoltan a taná­csokkal. Tájékoztassák rend­szeresen a választott tisztség- viselőket az adott terület fel­adatairól, kérjék segítségüket a problémák megoldásához. Szervezzenek az elnökségek mellett társadalmi bizottságo­kat a fejlesztési, rendezési tervek, kivitelezések, város- és községfejlesztési célkitűzé­sek megvalósítása érdekében. MINDEZ A MUNKA akkor lesz igazán eredményes, gyü­mölcsöző, ha a választások során felvetett valamennyi problémára lehetőleg már az év végén ismételten falugyű­lés keretében adnak választ, és ezt a fórumot használják fel a szocialista építés aktuá­lis kérdéseinek ismertetésére, a párt politikájának népszerű­sítésére. Itt igényelhetik a la­kosság egészének további ak­tivitását, s így elérhetik, hogy ezek a fórumok a közéleti te­vékenység kibontakoztatásá­nak további hasznos színte­reivé váljanak. Arató András, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője HAT HÓNAPJA választot­ták újjá a Hazafias Népfront községi bizottságait. Ezt köve­tően megtartotta ülését a mozgalom V. kongresszusa. Az ország és ezen belül Pest megye lakossága nagy ér­deklődést és aktivitást tanúsí­tott a falugyűléseken. Ezek a népfrontválasztások új fóru­maként — mint a demokrácia fejlesztésének eszköze — fon­tos hivatást teljesítettek. E tömeggyúléseken, amelyeket a népfrontbizottságok a taná­csokkal együttműködve készí­tettek elő, számos hozzászólás, észrevétel és javaslat hangzott el. Többségük a községfej- Lesztés és a községpolitika ak­tuális problémáit érintette s számtalan jogos igényt tá­masztott. Ezek, kielégítése a tanácsi és gazdasági, illetve felsőbb szervek intézkedését igényli, az ország és a helyi szervek teherbíró képességé­hez mérten. A falugyűlések résztvevői szóltak a munkás-paraszt szö­vetség erősítésének korszerű formáiról, a szövetségpoliti­ka egyéb rétegekkel kapcsola­tos továbbié jlets^téséről, a ta­nácsok működésének demok­ratizmusáról, a tanácstagok aktivitásának növeléséről. Kü­lönös jelentőséget adott e fó­rumoknak, hogy ezeken a fa­lu lakosságának olyan rétegei és személyei is megjelentek, akik korábban nem, vagy csak alkalomszerűen érdeklődtek a politika és a község életének aktuális kérdései iránt NAGY JELENTŐSÉGET KAPOTT a tömegszerveze­tekkel való együttműködés, a szocialista hazafiságra nevelés és az internacionalizmus fej­lesztése, tehát a szocialista építés csaknem valamennyi jelentős feladata szóbakerült. Ez érthető, mert a népfront olyan politikai tömörülés, mely a párt részvételével és vezetésével összekapcsolja a tömegszervezeteket, mozgal­makat, a szocializmust igény­lő tömegekkel. A nemzeti ösz- szefogás olyan sajátos mozgal­mi szervezési formája, mely egységfrontot jelent és hoz létre a szocialista nemzeti cé­lok megvalósítása érdekében. Mindezt — mivel tömegmoz­galom — egyéni tagság és alapszervezetek működése nél­kül teszi. Ez a sajátos szere­pe ad lehetőséget, hogy a me­gyei, járási, városi, községi bizottságai és elnökségei ru­galmasan a mozgalmi jelleget kihasználva sokoldalúan vál­tozatos formában bontakoz­tassák ki, táplálják a tömegek kezdeményezéseit és segítsék azok realizálását. A NÉPFRONT egyben a legszélesebb tömegmozgalom, melynek keretében megvaló­sul a társadalom minden osz­tályának és rétegének össze­fogása a szocializmus építése érdekében. A népfront ugyan-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom