Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-12 / 189. szám
A P EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 12., SZOMBAT Párttitkári értekezlet A politikai oktatás tapasztalatai Kétszeres jelentkezés a marxista egyetemre Legyen szélesebb az üzemi demokrácia Fárttitkári értekezletet tar- ! tottak a járási pártbizottságon a napokban, amelyen részt vett Guba Pál, a járási pártbizottság első titkára is. Először Spenger István, a monori nagyközségi pártbizottság titkára tájékoztatta a résztvevőket a tömegszervezeti és a tömegmozgalom területén végzett politikai munkáról Monor községben. Elmondotta, ezen a téren jelentős előrelépés történt az utóbbi időben. Egyre nagyobb a tömegszervezetek befolyása. Monoron jelenleg hétszáz fiatal KISZ-tag van. A szakszervezeti bizottságok, kis kivétellel, eredményesen dolgoznak. Ezernyolcszáz tagja van a monori üzemekben a szak- szervezeteknek, ám sok helyen nem képviselik megfelelően a dolgozók érdekeit. Például a MEZÖ- GÉP-nél és a Kefegyárban, ahol a bérezés terén évek óta feszültség mutatkozik, nem emelkedett a munkások fizetése. A szocialista brigádmozgalom eredményes, kivéve a Vasipari Ktsz-t, ahol egyáltalán nincs brigádmozgalom. Néhány üzemben, munkahelyen nem kielégítőek a szociális létesítmények. Így a keverőüzemben és a FÜSZÉRT-nél nincs biztosítva a dolgozók tisztálkodása. Második napirendként Földest István, a járási pártbizottság agitációs és propagan- daösztály-vezetője tájékoztatta a párttitkárbkat az 1971—72. évi politikai oktatás tapasztalatairól, és az 1972—73. évi oktatási feladatokról. A Politikai Bizottság 1971. április 21-én hozott határozatot a párt- és tömegpropaganda továbbfejlesztéséről. Ennek nyomán az 1971—72. évadban új oktatási rendszer került bevezetésre a monori járásban is. Az alapszervezetek többsége felismerte a propaganda megnövekedett lehetőségeit, a politikai feladatok megvalósításához. A járási pártbizottság elkészítette középtávú oktatás- politikai feladattervét. Ennek nyomán a pártszervezetek is elkészítették saját oktatási tervüket. A politikai oktatásban a járásban 1971—72-ben 2600-an vettek részt. A hallgatók 73 százaléka párttag, s 38 százalékuk fizikai dolgozó. Örvendetes, hogy a nők részvételi aránya emelkedett, a résztvevők 43 százaléka nő. Évről évre nagyobb az érdeklődés a káderképző tanfolyamok iránt. A marxista—leninista egyetemre kétszeres volt a jelentkezés. Nagy sikerrel zárultak a marxista középiskolák tanfolyamai, különösen jó munkát végeztek a vecsési, a gyömrői és a monori ME- ZÖGÉP-nél működő önálló középiskolák. Voltak azonban negatívumai is az oktatásnak. A pilisi, maglódi és a monori községi marxista középiskoláknál jelentős volt a lemorzsolódás. A politikai oktatás nagyban függ a propagandisták munkájától. Szerencsére, az összetételük kedvezően alakult. A propagandisták 53,6 százaléka egyetemet végzett, és ez mintegy meghatározója volt a sikeres oktatásnak. A szakszervezeti oktatásban a járásban félezren, a KISZ-ok- tatásban csaknem 1700-an vettek részt. Az oktatás egyik fő célja á párt vezető szerepének kihangsúlyozása, a párt politikájának még jobb érvényesítése. Sajnos, néhány vezetőtestület, érthetetlen módon, idegenkedik a fizikai dolgozók bevonásától a pártoktatásba. Az üzemi demokrácia kiszélesítésében is még sok a tennivaló. Előfordul, hogy a munkások nem merik nyíltan megmondani a véleményüket egyes vállalatok vezetői előtt. Az ilyen helyzet megengedhetetlen. Az 1972—73-as év jelentős feladatot ró a pártoktatásban résztvevőkre. A cél: tovább kell erősíteni a tömegpropaganda politikai jellegét, hatékonyabbá kell tenni a politikai oktatást. Az eddiginél többet kell tenni a pártvezetőknek és vállalati vezetőknek egyaránt, azért, hogy az ősszel meginduló politikai oktatás még sikeresebben záruljon majd jövőre. Az üllői TÜZEP-íelepen Eső őztatjju as építőanyagot Alig van kerítés, a kapuról leszaggatták a dróthálót. Az új ablakokat és ajtókat egy dűledező fészerben helyezték el, amelyek hol eláznak, hol a nap szárítja ki őket teljesen, mert a fészer tetején alig van cserép. Az itt dolgozók úgy védik az értékeket, ahogy tudják: ide-oda rakosgatják az építési anyagokat. Van ugyan éjjeliőr, tie az üllői TÜZÉP- telep területe akkora, hogy amíg az egyik végében vigyáz, a másikon megdézsmálhatják az árut. Ezekről a gondokról már a januári falugyűlésen is sok szó esett. A nagyközségi tanács fölvette a kapcsolatot a megyei TÜZÉP igazgatóságával, ahol azonban semmit nem ígértek. Üllő nincs benne a következő évek korszerűsítési terveiben. Ha valamit nem kapnak meg az építkezők itt, menjenek Monorra, vagy Vecsésre. Nemrég jártam az üllői TÜZÉP-telepen, tapétaajtót kerestem, és találtam is megfelelőt, méretben, árban is. Keresgélés közben beszélgettem el Kasza Jánosné árukiadóval. — Az üllőiek úgy megszokták már, hogy a szomszédos községekbe járjanak vásárolni, hogy bennünket alig-alig keresnek. Pedig nálunk szinte minden van, mész, cement, tégla, ajtó, ablak ... Tizennyolcezer blokktégla áll jelrakva — nem kell senkinek. — A tüzelőakció milyen eredménnyel járt? — Üllő lakosságának 80 százaléka beszerezte téli tüzelőjét. Érdekes, hogy éppen az olcsóbb szénből vittek keveset. Megrakott kocsikat húznak a fuvarozást bonyolító üllői Kossuth Tsz lovai. Szenet visznek. Az építkezők a jelek szerint valóban „elfeledkeztek” erről a telepről. (pesti) Jámbor Ottó, a gyömrői nagyközségi pártbizottság titkára ezután, helyi tapasztalatok alapján, tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a reszortfelelős munkájáról, a kollektív vezetés és egyéni felelősség tükrében. Gér József SÜLYSÁP Népművészeti kiállítás Érdekes1, tartalmas kiállítást rendeztek Sülysápon a Il-es számú általános iskolá ben. Bemutatták a község népművészetének reprezentánsait, a helyi gobelin szövetkezet legszebb termékeit. Ezenkívül a községben talált régészeti leleteket is kiállították, amely betekintést adott Sülysáp múltjába. A „ma” is megjelent a kiállításon. Szocialista fejlődésünket képes tablókon mutatták be. Ma este Monoron CICÁNVBÁL Ma, szombaton este 8 órakor cigánybál lesz a járási művelődési házban, amelyen Gulyás László és népi zenekara szolgáltatja a talpalávalót. Ügyeletes orvos Gyomron, Péterin és Menüén: dr. Harangi Erzsébet (Mende), Monoron, Monori- erdőn, Gombán, Bényén és Káván: dr. Kerekes Miklós (Monor, egészségház), Maglódon és Ecseren: dr. Holló Mariann (Ecser), Pilisen, Nyáregyházán, Csévharaszton és Vasadon: dr. Illanicz Elemér; Sülysápon és Úriban: dr. Gáspár István, Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsésen: dr. Tury István körzeti orvos tart ügveletet. Ügyeletes gyógyszertár Monoron a főtéri, - Vecsésen a János utcai. Beteg állatok bejelentése a monori járási területén szombat déltől hétfő reggelig Monoron, a főtéri gyógyszertárban. Az úriak a víztársulásra szavaztak Az állam, a tanács, a la'.osság összefogásával Űri község kultúrháza kicsi, nem fér el benne az egész falu, még a fél falu sem, ezért tartottak réteggyűléseket körzetenként, szám szerint 34-et. Augusztus 1-én véget ért az utolsó is, s most már el lehet mondani: az úriak a víztársulásra szavaztak. Régi gond a kis községben, hogy rossz az ivóvíz. Az utóbbi időben már nem is igen lehetett másról hallani itt, mint arról; vajon lesz-e valami a régóta tervezett víztársulásból, vagy elbukik a dolog a közömbösségen, esetleg a hiányzó anyagiakon. A vízügyi költségvetés elkészült, s eszerint egy lakosra 6800 forint jut majd, amit 10 év alatt kell letörleszteni. Nem nagy pénz, ha arra gondolunk, hogy a víz — a tiszta, mindig elérhető, s amit az egyre-másra épülő fürdőszobákba is könnyen be lehet vezetni majd — mindennapjaink nélkülözhetetlen velejárója. Kigyulladt a szén a monori TÜZÉP-telepen KATONÁK IS SEGÍTETTEK AZ OLTÁSBAN Csütörtökre virradóra öngyulladás történt a monori TÜZÉP-telepen. Egy hónapon belül már másodszor gyulladt meg a felhalmozott szén a vasútállomás mellett. Gyorsan értesítették a tűzoltókat, és a helyi honvédségi alakulatot is. Több órás megfeszített munkával sikerült a tüzet lokalizálni, ám a munka ekkor még nem fejeződött be. Az izzó szenet — több száz mázsát — át kellett lapátolni egy másik helyre, hogy az ne tudjon újra begyulladni. Vin- cze tizedes vezetésével a hét katona, aki segített a munkában, derekas munkát végzett, s ezért az illetékesek nevében is köszönet illeti őket. G. J. A VÁLTOZÁS CSAK REMÉNY A monori postán Tény, hogy az utóbbi időben sokat bosszankodunk a monori telefonközpont miatt. Meg is írtuk — aztán meghívást kaptunk a postahivatal vezetőjétől, Varró Imrétől: jöjjünk, nézzük meg, milyen nehézségekkel küzdenek, milyen körülmények között dolgoznak a központosok. Azaz: mutassuk meg az érem másik oldalát is, A pénztárnál A beszélgetést a hivatalvezetővel kezdjük. Arról van szó, hogy rendkívül nagy a vándorlás a postán, s ez nem is csoda. Egy nyolc általánost végzett postai dolgozónak ezer forintot tudnak adni, egy érettségizettnek ezerkettőt. Amint jobb munkaalkalom kínálkozik, el is mennek, nem is lehet rossz néven venni tőlük. Mert a munka nem kevés, és felelősségteljes. Akik az „üvegfal” mögött dolgoznak, pénzt kezelnek. És az a szomorú tapasztalat, hogy az üzletek napi forgalmát befizetők szinte „utaznak” a tapasztalatlan, kezdő pénztárosokra. „Véletlenül” kevesebb az összeg, egy ötvenessel, egy százassal. Gyakori eset. De csak azzal védekezhetnek, hogy legelőször kioktatják az új pénztárost: vigyázzon a nagyobb összeget befizetőkkel! A telefonközpontban S nem jobb a helyzet ennél fent, a telefonközpontban sem. Régi-régi, „dugdosós” készülékek előtt ülnek a kezelők, összezsúfolva. Alig férnek el, mert egy-egy munka- terület fél méter sincs. Hét órát dolgoznak naponta, s közben kétezerszer mondják ki: „központ! kapcsolom!”. És legalább ötszázszor válaszolnak a távolsági beszélgetést kérőknek: „Igen, jegyeztem”. Az udvariasság egyik alapszabály. Milyen kár, hogy a jelek szerint ez csak rájuk vonatkozik, az előfizetők többségére nem. Ott jártunkkor is lezajlott egy ilyesfajta beszélgetés: „Kérem a tanácsot!” „Igen, adom.” A szám jelentkezik, a hívó zörgeti a készüléket és kiabál: „Én nem az elnöki szobát kértem, értik?!” Bocsánat — mondja a telefonközpontos —, nem mondta a számot... A hívó felháborodva: — Ez engem nem érdekel! Vagyis: a központos legyen gondolatolvasó is. Félelmek Egy esetet, sajnos, nem tudnak elfelejteni. Anyák napján történt, a köztiszteletben álló monori lakosnak az utolsó pillanatban jutott eszébe, hogy táviratot küldjön az édesanyjának. Hatalmas volt a forgalom, a távírdát hosszú percekig lehetetlen volt kapcsolni. A férfiúnak nem volt erénye a türelem, rövid várakozás után megkérdezte a központost: mondja, maga anya? Még nem — válaszolta a fáradt fiatalasszony. Hát akkor ne is legyen! — zúgta a kagylóba felháborodását a férfi, s a központos nyelte a könnyeit. Most azt mcftidják, jöjjünk el a jövő héten. Közeleg az Ilona-nap, s hogy rájuk mi vár, attól előre félnek. Mert aki a boltban, az eszpresszóban, az orvosnál türelmesen várakozik, az a telefon mellett 10 percet fél órának érez, s felháborodása nem ismer határt. Üj postaépületre, új, korszerű telefonközpontra lenne szükség. Vácott és Cegléden, sőt Monornál kisebb községekben is megoldották már a gondot, automata telefonközpontot szereltek fel, s hely is van, nem kell összezsúfolódniuk. Mi azonban a változásban egyelőre csak reménykedünk ... K. Zs. Az összezsúfolt „műszak” rovics Isívánné és Göbölyös : Kiss Agnes, Novak Éva, Fétis tvánné. Péterffy felvétele Bizonyára erre gondolt az a 615 lakos is, aki a gyűléseken igent mondott a víztársulásra. A társulásban egy-egy megválasztott 10 úri lakost képvisel. Ok ott lesznek majd a részközgyűlésen, s az 6 kötelességük ismertetni a többiekkel mindazt, ami vízügyben ezután történik. Ügy számítanak, körülbelül harmincán lesznek, akik esetleg nem tudják fizetni a kiszabott összeget, hiszen idős emberek is jelentkeztek a társulásba, s ők azt kérdezték: ha nem tudják fizetni, mert 10 év nagy idő, mi lesz? Harminc porta költségeit a társulás magára vállalja. A tervek készen vannak, a munka még az idén elkezdődik, s 1974 januárjára végleg megoldják az úriak vízgondját. A lakók „igenje” a község előrelépésében, fejlődésében sokat jelent. Az állami támogatás, a tanács által tartalékolt félmillió forint, s a lakosság hozzájárulása — vizet ad Ürinak. (k. zs.) MŰSOR Gomba: Csárdáskirálynő,, Gyömrő: A legszebb férfikor, Maglód: Hahó, a tenger!, Mende: Csermen, Monor: Lányszöktetés apai áldással, Nyáregyháza: Valaki az ajtó mögött, Pilis: Mouret abbé vétke, Tápiósáp: Csárdáskirálynő, Úri: A korona elrablása, avagy újra a bosz- szúállók, Üllő: Spartacus I—II, Vasad: Mr. Tibbs nyomoz, Vecsés: Hello Dolly I—II. BAL Üllőn, a művelődési otthonban 17—22-ig ötórai tea, játszik az Alfa-együttes. VECSÉS: Rajt előtt Érzékeny veszteség érte az átigazolások idején a vecsés. együttest. A tavalyi gárdából nem kevesebb, mint hat játékos távozott, és egy visz- szavonult á labdarúgástól. Igaz, hogy ugyanennyien jöttek is, de az új fiúk beilleszkedése nem megy köny- nyen, Nem beszélve arról, hogy Kalmár, Krausz és Kiss B. remek labdarúgók voltak. Így aztán az eddigi barátságos vagy kupamérkőzések meglehetősen felemás képet adtak az együttesről, A vasárnapi, túrái MNK-szereplés egyenesen kiábrándító volt. Ezt ugyan Üllőn helyrehozták, de mégsem tudták teljesen feledtetni. Az eddig látottak alapján valószínűleg módosítani kell az elképzeléseket: továbbra is csak a hat-nyolcadik hely megszerzése lehet a reális. Annál is inkább, mert nem sikerült a vecsési vezetőknek az az elképzelése, hogy az Északközép-csoportba nyerjenek beosztást. Továbbra is maradt a középcsoport — az igen rangos mezőny, amely véleményem szerint idén talán még erősebb, még kiegyensúlyozottabb lett. Mit láttunk eddig az újoncoktól ? Technikás labdarúgók, többen biztosan helyet kapnak a kezdő 11-ben. Végh és Kalina, a két volt péteri labdarúgó, valamint a Bp. Építőktől átigazolt Dávid játéka nyerte meg eddig elsősorban a vecsési közönség tetszését. A bajnoki rajt közeleg, a hátralevő rövid kis idő már csak a finomításokra ad lehetőséget. Mindenesetre az tény: a csapat játékának meghatározója lehet a középpálya, Szűcs A., Kiss A., Nagy A. és Makovecz játéka. Még véletlenül sem szabad olyan balszerencsés taktikai húzást alkalmazni, hogy a csapat legjobb játékosát balszélsőként játszatják. (szaíti)
