Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-18 / 194. szám

1972. AUGUSZTUS 18., PÉNTEK «9» JfECVEI * 3 Alkotmányünnep előtt a budai járásban (Folytatás az 1. oldalról) nek és Rózsa Kálmánnénak, az óvoda felügyeletét ellátó iskola igazgatójának'társaságában, az új intézmények óvónőivel. Je­lenlétükben is köszönetét mon­dott a kiemelkedő társadalmi segítségért, különösen a Csap­ágygyárnak, a Bentavölgye Tsz-nek, a Vasipari, az Építő­ipari és a Fehérneműkészítő Ktsz-nek, amelyeknek dolgo­zói, tagjai a legkülönfélébb módon, munkával, anyaggal járultak hozzá az épület föl­építéséhez és korszerű beren­dezéséhez. „Mindenes” kulturális központ A látogatás alkalmával még i egy jelentős új intézményt te- I kintettek meg a vendégek. A szó szoros értelmében már Az érdi 120 személyes óvoda egyik épületszárnya. Az új érdi művelődési ház bejárata. Az érdi művelődési ház előcsarnokában. csak az utolsó simításokat vég­zik a festők, szerelők, takarí­tók az új művelődési házon, amelyet az alkotmány napján délelőtt 10 órakor avatnak fel ünnepélyesen. Két esztendővel ezelőtt kez­dődött meg az építkezés Emő- dy Attila, Ybl-díjas tervező és Vukovich Miklós építészmér­nökök díjnyertes közös terve alapján. Kitűnően sikerült megvalósítaniuk azt a követel ményt, hogy viszonylag szűk telken olyan mutatós épületet alakítsanak ki, amely rendel tetősének megfelelően sokrétű célt szolgál: művelődési ott hon, kiállítóterem, mozi, klub, szakköri foglalkoztató, vagyis afféle mindenes kulturális központ. Nem akartak hivalkodó épü letet emelni — amint azt Ernő dy Attila elmondotta —, ha nem olyat, amely méretéiben, arányaiban, jellegében bei! leszkedik Érd nagyközség je lenlegi beépítettségébe. Ezt si­kerrel is oldották meg, mert a fehér épülettömb a magas pa­latetőkkel igen hangulatosan olvad bele a környezetbe, s e- mellett egyszerű anyagokból viszonylag olcsón — mintegy tízmilliós költségből — készült, A művelődési otthon nagy­terme közel 400 ülőhelyes, de ezenkívül építettek egy kis, 50 nézőre alkalmas szabadtéri színpadot is. A belső akuszti­ka kiváló megvalósítása dr, Lohr Ferenc hangmérnök köz­reműködésének, a szcenikai megoldás pedig Vajda Ferenc­nek köszönhető. Minden bi­zonnyal nagyszerű otthona lesz v ez a nagyközség és környéke művelődni, szórakozni vágyó lakóinak. Új lakások a járásban Mind az óvodák, mind a mű­velődési ház jogosan nyerte el a látogatók tetszését. Imponá­ló, hogy a két évvel ezelőtt meghirdetett programnak - ezer új óvodai hely megte­remtésének — már kétharma­dát teljesítették, vagyis kétsze­resét annak, amit az előző öt éves terv egész ideje alatt. Ám egyebekben is szépen gyarapodik a budai járás, amint arról is mód volt tájé­kozódni a tegnapi látogatás al­kalmával. Éppen Érden május elsején adták át az új MÁV A- UT-pályaudvart és bevásárlási központot, július 1-én az új ÁBC-áruházat, s minden jel arra mutat, hogy november 7- én új szolgáltatóházat, a jövő év végére pedig 10 tantermes iparitanuló-iskolát adhatnak át. A lakásépítkezésekben is szép eredményekről számolhat be ez a járás: 24 családi házat építettek föl annak érdekében, hogy fölszámolhassák a szociá­lis követelményeknek nem megfelelő településeket. Jelen­leg Budaörsön 12 lakás, Pilis- vörösvárott és Pátyon 16—16 lakás, Törökbálinton 6 ikerki­vitelű családi lakás — mint ál­lami bérlakások — állnak épí­tés alatt, ezenkívül Solymáron 66 lakás épül vállalati támoga­tással, Perbálon pedig 20 a to­ki Egyetértés Tsz támogatásá­val, Budakeszin megkezdődött 76 KISZ-lakás építése, Diósdon pedig 338 lakásos OTP-lakóte- lep épül. Biszku Béla az ifjúgárdisták között Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, csütörtökön megtekintette az Ifjú Gárda III. országos se­regszemléjét. Elbúcsúztatták a vietnami hazafiakat Az Országos Békestanács és a Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására hazánk­ban tartózkodó dél-vietnami sebesült hazafiak csütörtökön a tiszteletükre adott búcsú­ebéden találkoztak az Orszá­gos Béketanács és a Hazafias Népfront vezetőivel. A talál­kozón részt vett Pethő Tibor, az Országos Béketanács alel­nöke, Csala László, a Haza­fias Népfront Pest megyei bi­zottságának elnöke és Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára A díszebéden megje­lent Hoang Cuong a VDK budapesti nagykövete és Nguyen Hung Khanh, a Dél- vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. HOL LEHET MEGFOGNI A PÉNZT? Kalkulációk — szarvasmarhaügyben Három tsz-ben a kormányhatározat után Hallottam már olyan — megalapozott — véleményt, hogy a szarvasmarháról ho­zott kormányhatározat ösz- szességében több pénzt visz el a megyéből, mint amennyit bevételben a gazdaságoknak jelent, s főként Vas, Zala me­gye tsz-einek kondícióját ja­vítja. Jóllehet, nyilvánvaló, hogy a megyék közigazgatási határa ebben a témakörben aligha lehet mérvadó, mégsem kívánok meghátrálni az efféle számítások elől. Időszerűvé ezek a kalkulációk akkor vál­nak csak, midőn — tehát ok­tóberben — a különféle ta­karmány-áremelések 'részle­teiben is napvilágot látnak. Addig — de azután is — ke­resnünk kell azokat a mód­szereket, amelyekkel kiparí­rozhatjuk az elvonó intézke­déseknek legalábbis egy ré­szét, egyszersmind a hang­súlyt mégis csak arra kell helyeznünk, vajon milyen le­hetőségeket támaszt az új ha­tározat? A hamis aranykorona • — Itt van a szövetség terü­letén található legszebb sza­kosított szarvasmarha-telep — tájékoztat, Valkóra érve útimarsallom, Kovács Zoltán, az Észak-Pest megyei Mező- gazdasági Szövetkezetek Szö­vetségének titkára. — Októ­berben adják át rendeltetésé­nek a 400 férőhelyes telepet, de 320 tehén máris megvan, s ezek évi átlaghozama tekin­télyes: 3400 liter tej. Nyilván­való, hogy a valkói termelő­szövetkezetnek jól jött a kor­mányhatározat. Ismeretes, hogy az elvonó intézkedések egyike: emelik a tsz-ek földadóját. Valkón azonban erre nem kerül sor, hiszen a talaj minősége 10 aranykorona alatt van. A kö­zeli Túrán viszont ezen a ha­táron fölül jár az aranykoro­naérték — ott már hatni fog ez az elvonás. S mégis: Val­kón éppen olyan jók a ter­mésátlagok, miként a kiváló minőségű földeken — műtrá­gyázással, intenzív növény- ápolással, egyebekkel sikerült eliminálni a rosszabb adott­ságot. Magyarán: az arany­koronához való mechanikus ragaszkodás félreinformál, hamis képet nyújt! Jóllehet, beszélnek már róla szakber­kekben, ez a példa — amely korántsem egyedülálló a me­gyében és az országban — szintén indok arra, hogy mi­előbb más mérce találtassák föl az elavult aranykorona helyébe. A fóti koncepció Foton, a Vörösmarty melőszövetkezetben Ter­azt Klubszoba az érdi művelődési házban. (Gábor Viktor felvételei) Megalakult a fagazdasági tanács Dr. Madas András mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes elnökletével csütörtökön a MÉM-ben tar­totta alakuló ülését a fagazda­sági tanács, amely első össze­jövetelén a fagazdaság hosz- szú távú fejlesztési terveiről tárgyalt. Az ülésen ezúttal meghatá­rozták a tanács fontosabb fel­adatait: a testület átfogó fej­lesztési programok megvalósí­tását kezdeményezi és a ter­vekkel kapcsolatban szakmai véleményeket ad az erdő- és vadgazdálkodás összehangolá­sának elősegítésére, együtt­működik az országos Vadgaz­dálkodási és Vadászati Tanács­csal. A tanács a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fel­ügyelete alatt működik. mondja Gránitz Ferenc főme­zőgazdász: — Száz hold lucernát tele­pítünk, ne kelljen megvásá­rolni a fehérje alapanyagú ta­karmányokat. Kovács Zoltán rábólint: — Valóban, így lehet meg­fogni a pénzt: ha nem kell vásárolni ezeket a takarmá­nyokat. Ügy tapasztalom, hogy a szövetség termelőszö­vetkezetéiben kezd eluralkod­ni ez a nézet. Nagyon helyeselhető, hogy eluralkodik; a fóti telepítés, ha úgy tetszik, koncepció, tehát nem egyedülvaló, az ötlet ké­zenfekvő. Pusztán ezen az úton-módon megtakaríthatók majd nem csekély pénzek — íme, a központi elvonás el­lensúlyozásának egyik gyakor­lati példája. — Persze, a végső kalkulá­cióra majd akkor vállalkoz­hatunk — folytatja a fóti fő­mezőgazdász —, ha megtud­juk, mit is jelent pontosan a takarmányárak, valamint a j ö vedelemadó.. emelése,-----­Sa jnos, a magyar élelmi­szergazdaság nincsen abban a helyzetben, hogy lennének olyan ágazatai, amelyek koc­kázat nélkül lefölözhetök, a belőlük származó jövedelem nyugodt szívvel korlátozható lenne. Miként Vági Ferenc, a Közgazdasági Egyetem pro­fesszora a Közgazdasági Szemle legújabb számában írja: „nem kerülhető el, hogy ... ne váljanak egyes ágaza­tok a termékek iránti keres­lethez képest kisebb-nagyobb mértékben, rövidebb-hosszabb ideig mellőzötté, ne kerülje­nek hátrányosabb helyzet­be”. Még egyszerűbben fogal­mazva: ha most nagyobb jö­vedelemre tesznek majd szert a szarvasmarha-tenyésztők, óhatatlanul kedvezőtlenebb pozícióba kerülnek más állat- tenyésztési ágazatok, nem szólván azon tsz-ekről, ame­lyek alig tartanak állatot. De hogy ez miként oszlik meg?! A válasz nem lehet más egy közhelynél: termelőszövetke­zete válogatja. A fóti szövet­kezetnek is — akárcsak a valkóinak — hoz a konyhára a kormányhatározat, hiszen az alsógödi szövetkezettel egyszerű gazdasági társulást hoztak létre, amelynek kere­tében Alsógödön tartják a tehenészetet, Foton — 200 holdnyi öntözött legelővel! — a hízómarhákat. Előrelátó koncepciónak bizonyult ez az elhatározás, de vajon mi lesz a sertéssel, a baromfival? Néhány kérdőjel — Fótról tavaly 10 hízott sertést, ha eladott háztájiból a tagság, ám az idén 1100 da­rabra rúg ez a szám. Építünk egy baromfivágót, a kisállatte­nyésztők folyamatosan kapják majd a tápot, van vállalkozó a baromfira is. Megannyi „ha” leselkedik azonban e két állattenyésztési ágra; mindenképpen szeren­csés például a baromfivágó elhatározása, hiszen a tenyész­tői kedvre olykor éppen a ba­romfiipar hat vissza előnyte­lenül. Valószínű, hogy a ta­karmány-áremelést a baromfi esetében is árnöveléssel kí­vánják ellensúlyozni, miként javítják a sertésárakat is. (Igaz, differenciáltan, még­pedig a zsír lefaragására ösz­tönzően !) — Mi a mai 200-ról 300-ra növeljük az állományt, szarvasmarha nélkül nincs gazdálkodás — mondja hatá­rozottan Albert Károly, a mo­gyoródi termelőszövetkezet elnöke. Már ebből a radikális mondatból kitetszik, hogy Mo­gyoródon is örömmel fogadták a kormányhatározatot. Ez a szövetkezet szadaival egyesült korábban, földjeik gyengék — mindössze 5,5 aranykoronásak —, erodáltak, a júliusi viha­rok sok helyütt lemosták a talajt. Kizárólag marhával? — Mindenki beszélt róla; hogy jön a határozat —foly­tatja az elnök —, mi tehát el­adtuk a régi állományunkat, a mostani fiatal. A további fej­lesztéshez azonban férőhely kell... Némi szünet után megjegy­zi: — Szégyenletes, hogy ta­valy importálnunk kellett va­jat ... A szarvasmarhára egyébként azért is szükség van, mert nem elegendő a műtrágya, kívánatos a szer­ves trágya is. Mi az állatte­nyésztésben kizárólag szarvas- marhával foglalkozunk majd; s ha megvalósul a 14 szövet­kezetét magában foglaló aszó­di tej társulás, úgy még jöve­delmezőbbé válhat ez az ága­zat. ... S mi lesz a többivel? Mogyoródon megszüntetik a sertéstenyésztést, igaz, nyo­mós indokkal: az 1961-ben emelt szerfás épületek elag­gottak, korszerűsítésükről szó sem lehet. Ily módon azon­ban évi 500 hízótól esik el a piac, ami persze, nem túl je­lentős tétel, mégis: mi lesz, ha sok gazdaság szánja el magát a visszafejlesztésre? Az idén ugyan még ellenkező gondok gyűrűznek, itt-ott értékesítési nehézségekről hallani sertés­ből, de láttunk már karón varjút: ez az érzékeny, s gyor­san változó állomány hamar leapadhat. Persze, a háztáji, akárcsak a szomszédos Foton, itt is megteszi a magáét: 1000 ser­tést adnak el a mogyoródi tsz- tagok, a takarmányt részben a szövetkezettől kérik. Ba­romfi is van jócskán a háztá­jiban, mégpedig ketreces, mo­dern tartási körülmények kö­zepette. Ügy láttam, néhá- nyan aggódnak a háztáji di­namizmusa miatt a mogyoródi tsz-vezetők közül, hiszen olyan hangokat hallhatnak: „miért kell nekem a közösben meg­szakadni, jövőre én is inkább a háztájiban dolgozom töb­bet”. Érthető tehát az aggály, az arányokra vigyázni kell, ám óvatlan mozdulat lenne, ha például a közösbeli sertések fölszámolásával egyidejűleg korlátoznák a háztáji kedvet. Mindenesetre a juttatott ta­karmánynak meg kell szabni a föltételét: azt, mennyi napot köteles a tsz-ben dolgozni a tag. Erre kiválóan alkalmas a szövetkezet legfőbb dokumen­tuma, az alapszabály, amely­nek újbóli kidolgozása éppen most van soron Mogyoródon, s másutt is. Keresztényi Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom