Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-09 / 186. szám
PEST MEGYEI HÍdLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS —e=g=? tf.:rj.Y7-r 1 ■ i . —. ■ . ■ ■—■ ' XVI. ÉVFOLYAM, 186. SZÁM CE6UÉP VÁROS 1972. AUGUSZTUS 9., SZERDA Régi hagyomány Óvodákat, iskolákat támogatnak Belül szép, kivül elhanyagolt épületek — Hogyan segítik a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek az óvodákat, általános iskolákat? — tesszük fel gyakran a kérdést. Feltevése elsősorban azért jogos és szükséges, mert amint a legutóbbi párthatározat is megállapítja, alacsony az oktatásügy részesedése a nemzeti jövedelemből. Cegléden megnyugvással állapíthatjuk meg, hogy a szűkös anyagi lehetőségek ellenére az alsófokú oktatási intézmények működése a naptári év első felében zavartalan volt. Az óvodaépületek belülről szépek, bútorzatuk megfelelő, külsejük azonban több helyen elhanyagolt, némelyik sürgős tatarozásra vár. Igen rossz állapotban működik az óvodák központi konyhája, a magas élelmezési létszám és az épület elavultsága miatt. Az új kétszáz literes gőzüsttel és az új raktárral most javul ugyan a helyzet, de ez még nem a végleges megoldás. Az általános iskolák egy részére is ráférne a tatarozás. A nagyobb gondok közé tartozik, hogy például olyan központban épült iskolában, mint a Mészáros vagy a Földváry, megfelelő mellékhelyiségek, derítők építésére nincs lehetőség. Az iskolai napközi otthonok, egy kivétellel, lakásokból átalakított helyiségek, melyek a követelményeknek egyre kevésbé felelnek meg. A három napköziskonyhából kettő elhelyezése, állapota rossz. A drága szennyvízszívatás itt is állandó gondot jelent, örvendetes, hogy ezen a helyzeten rövidesen sokat javít a Földváry és a Táncsics napközik szennyvízbekötési munkájának elvégzése. A kisegítő iskola épülete a legelhanyagoltabbak közé tartozik, felújítása nem gazdaságos. E vázlatos helyzetkép után látható, hogy az alsófokú oktatási intézmények gazdálkodásának örvendetes eredményei ellenére sok még a tennivaló. A meghatározott költségvetési összegek nem elegendők minden feladat megoldására. Hogyan segítik a vállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek az óvodákat, iskolákat? Hogyan segít a társadalom? Cegléden régi hagyomány az iskolák, óvodák támogatása. A vállalatok segítsége nélkül nem működne az Ady utcai óvoda, s csak jóval később épülne meg az új bölcsőde-óvoda. A kisegítő iskolát rendszeresen támogatja a tangazdaság cse- mői kerülete s a vendéglátóipari vállalat egyik szocialista brigádja. A Budai úti iskolában az elmúlt tanévben 23 ezer forint értékű munkát végeztek a helyi tsz és a tangazdaság dolgozói. A VIII. kerületi óvoda szülői munkaközösségének tagjai vasvázas kerti padokat párnáztak, csővázas tetőtartót állítottak össze társadalmi munkával. Mászógúlák, kerti asztalok, babaházak teszik otthonosabbá, szebbé az óvodaudvarokat, melyek mind a vállalatok, szülők segítségével készültek. Űj csapatotthonok emlékeztetnek arra, hogy városunkban is magukénak érzik a szülők az iskolákat, segítik a tárgyi feltételek javítását. Sz. A. Szép a paradicsomtermés Szép a termés a ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz paradicsomtábláin. Egy részét a felvásárló telepre szállítják, a lakosság ellátására, a többi pedig a Kecskeméti Konzervgyárba jut, a megállapodás szerint. A közös gazdaság elégedett idei termésével. Csiperkeszüret A ceglédi, csemői és nagykőrösi határból ezen a héten sok gombát hoztak a ceglédi piacra. Az esős időben a csiperkék gyorsan növekedtek, és minőségük is megfelelő volt. A gombaszedők azt mondják, hogy ebben az évszakban jóval kevesebb gomba terem általában, mint amennyit most találnak: ilyen busás csiperkeszüretre évekre visz- szamenően nem emlékeznek. Jelentkezzenek a károsultak A ceglédi rendőrkapitányság kéri, hogy a bűnügyi alosztály I. em. 8-as számú helyiségében jelentkezzen, akinek ismeretlen tettes 1972. július 4-én, a ceglédi Kossuth Ferenc utcai fodrászat vagy a vasbolt környékéről ellopta 71r090281 gyári számú, fekete festésű férfi- és 67rl0884 gyári számú, zöld festésű női, illetve 1972. július 2-án, a ceglédi ÁFÉSZ étterme elől a 71/9704 gyári számú, szovjet gyártmányú női kerékpárját. Táncos lábú törfsliek Barlangi bemutató Kevesebb kell ruhára Megalakulása óta mindig nagy népszerűségnek örvendett a törteli népitánccsoport. Kezdetben csak a helyi rendezvényeken szerepelt, majd fokozatosan részt vett a különböző járási találkozókon, fesztiválokon. Később sikerült bejutnia a megye legjobb együttesei közé. Megkértem Baranyai Jánost, a művelődési igazgatóját, számoljon be az ez évi sikerekről. Jól ismeri az együttes munkáját, hiszen a próbákon és a fellépéseken az ő zongorakíséretére kopognak a csizmasarkak. — Az idén is beneveztünk a „Ki mit tud?”-ba. A járásból egyedül jutottunk tovább, a megyei vetélkedőre, ahol szintén szép sikerrel szerepeltek lányaink. Most egy vegyes tánccsoport kialakításán fáradozunk, talán így még nagyobb eséllyel léphetünk majd színpadra. Ott voltunk az immár hagyományos abo- nyi napokon, s másodízben sikerült elhoznunk a KISZ által kiírt vándorserleget. Részt vettünk a Tápió menti napok keretében, Hévízgyör- kön megrendezett megyei bemutatón, majd a Dózsa-évfor- duló alkalmából, Cegléden sorra került díszünnepségen is. Mindkét alkalommal egy- egy dicsérő oklevéllel gazdagodott sikeralbumunk. — A művelődési otthon minden évben kirándulni viszi az együttes tagjait. Az idén merre jártak? — Az Északi Középhegységben tettünk háromnapos körutat. Az aggteleki cseppkő- barlangban találkoztunk egy német csoporttal. Megkértek, énekeljünk nekik magyar népdalokat. Nem tudták, hogy táncolni is tudunk, mi azt Is felajánlottuk. Vesztünkre, otthon mert annyira megtetszett nekik, hogy szinte fulladásig táncoltatták a csoportot. — Mennyit költenek ruhára? — Elég sokat, ebben az évben kereken ötezer forintot. Most viszont kaptunk a ceglédi ÁFÉSZ-tól tízezer forintot, melyért anyagot vásároltunk. Megvarrását és hímzését az itteni kézimunkaszakkör tagjai vállalják. Szeretnénk úgy összeállítani a ruhákat, hogy minél többféle tánchoz tudják felöltem a lányok. — Kinek köszönhetik az eddigi eredményeiket? — Elsősorban Varga Pálné tánctanárnő kiváló oktatómunkájának és lelkes lányainknak. Gy. M. A TÖRTELI CERNAZOBAN Pörögnek az orsók KORSZERŰBB ÉPÜLET, HÁROM GÉPSOR Sárga Kolibri Űj formájú, új színű motorkerékpárok cikáznak Cegléd utcáin egy idő óta, A motorbarátok megkedvelték a karcsú, kis méretű Kolibriket. Utazósebességük elfogadható, kezelésük könnyű, színük élénk: olyanok, mint egy- egy narancsgerezd. Tulajdonosaik főként fiatalok. Ha a járműboltba új szállítmány érkezik, általában népes nézőközönség veszi körül a rakodókat. Most, hogy szünidő van, és több Cegléden a napközben járkáló fiatal, hát népes az érkező motorkerékpárokat köszöntők, mustrálok csoportja is. A minap izgatott fiatalembert láttam, a rekeszbe zárt kétkerekű járművek közelében topogni. Ö is a Kolibrit leste. — Megtetszett? — Nagyon. Elhatároztam, addig és annyit dolgozom, 'hogy megvehessen! magamnak. — Reméli, hogy sikerül? A szünidő rövid, a kereset pedig ... — Máris megvan a rá való! Erre tartogattam a múlt nyári keresetemet is, csak akkor nem tudtam még, milyen motort vehetek. A KRESZ-t már tanulom, szinte jobban, mint az iskolai tanyanyagot tanultam. Pedig kitűnő volt a bizonyítványom. És érdekelnek a motorok is. Ha leérettségizem, járműmotorokkal szeretnék foglalkozni. Szerelőtanulónak megyek két év múlva. e. k. Korszerű sertéstelep A törteli Aranykalász Tsz központjában nézelődöm. Amire legfőképp kiváncsi vagyok, a cérnázóüzem, a Budapesti Pamuttextil Művek kihelyezett részlege. Az egyik lapos tetejű épületből gépek moraja szűrődik ki. Pálfistyák Istvánná csoportvezetőt kérem meg, tájékoztasson az üzem munkájá- róL Közős megállapodás — Mi késztette a tsz-t, hogy létrehozza ezt az üzemet? — Ahhoz, hogy az asszonyok is megkapják a háztáji földet, 200 munkanapot kell dolgozniuk. Ez viszont nagyon nehéz. Az asszonyok és a tsz-vezető- ség közös megállapodása nyomán állították fel tehát az üzemet. 1969-ben indult meg a próbaüzemelés. Három műszakban kezdtük el a munkát. Akkor harminc személy számára tudtunk munkalehetőséget biztosítani. — Mit is' dolgoznak itt tulajdonképpen? — Űgynevezett átorsózási műveletet hajtunk végre. Kis csévékben kapjuk a fonalat. Ezt tekercseljük mi tovább, többnyire egykilós gombolyagokat gyártunk. Egy személy általában húsz hengeren tud dolgozni egyszerre, de ez attól is függ, hogy milyen vastagságú a fonal. — Mennyi pénz kerül a borítékba? — 1600—1700 forint, de a legügyesebbek, mint Farkas Ferencné, Hartyányiné, Oros- háziné és Határ Sándor, kétezren felül kapnak. A változás éve — 1971. január 1-től új, kor* szerűbb épületben kaptak helyet a gépsorok. Azóta három gépsoron folyik a termelés, addig csak egy volt. Jelenleg 70 embernek tudunk munkát adni. Túlnyomó többségük tsz- tag, de akad közöttük néhány kívülálló is. — Vásároltunk egy korszerű szárító berendezést, melynek segítségével saját magunk is mérni tudjuk a fonal nedvességét. Tavaly óta megváltoztak a munkakörülmények is. Télen villanykazán fűti, nyáron ventillátor hűti a helyiséget. Férfi- női zuhanyozót szereltünk fel, s kaptunk egy porelszívó szerkezetet. A szárítóberendezés előtt Fehér Mihályné, az üzem meó- sa. Tőle a következő felvilágosítást kapom: — 105 Celsius-fokon szárítunk fonalat. A fonalak nedvességét két alkalommal mérjük. Egyszer, amikor kézbe kapjuk, másodszor visszaszállítás előtt. Így nem fordulhat elő, hogy esetleg Pesten kevesebb száraz árut számolnak el. Pörögnek az orsók. 450—800 A kocséri Petőfi Tsz büszkesége a korszerű sertéstelep, amelyen az észt-lapály fajtát tenyésztik. Egyre több gazdaság vásárolja a tsz által nevelt tenyészállatokat. Apáti-Tóth Sándor felvétele fordulat percenként. Koncentrált figyelem. A munkások elégedettek, Görög István például mint anyagmozgató dolgozott az üzemben. Közben katonai szolgálatra ment, de annak eltelte után sem lett hűtlen a cémázóhoz. Győri Mária Több tájékoztató táblát Az átutazóknak sokat jelentene Az átutazó forgalom sóksok idegen rendszámú járművet irányít a városon át. Az átutazóknak sokat jelentenek azok a „világnyelven" rajzolt táblák, amelyek a magyar vendéglátásra hívják fel a figyelmet. Cegléd az utóbbi időben néhány új vendéglátó- hellyel gazdagodott, csak éppen nem dicsekszünk velük. Turista legyen a talpán, aki könnyűszerrel rátalál például a Bocskai utcai presszóra, vagy a Barátság bárra. Nem lehetne egy-két tájékoztató táblával többet felállítani? ASZTALITENISZEZOK Veretlenül az élen CÉL: AZ NB I. A Ceglédi VSE NB Il-es férfi asztalitenisz-csapata kitűnően szerepelt a tavaszi idényben. Valamennyi ellenfelét legyőzve, 2 ponttal előzi meg a DVTK együttesét. A Vasutas biztosan győzte le az NB I-et is megjárt Pénzügyőrt és a Betonutat. Legnagyobb arányú győzelmét a második, a DVTK ellen érte el (22/3), amelynek egyébként ez volt az egyetlen veresége. Hatan jutottak szóhoz a bajnoki mérkőzéseken, s mindig a legjobb öt játszott. Kudelich Ferenc sokat kihagyott, az érettségire való felkészülés is hátráltatta — a várt teljesítményt nyújtotta. Előfelvételivel felvételt nyert a gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Hazai pályán jól játszott, idegenben annál kevésbé. Kudelich Géza a kezdeti bizonytalankodás után, egyre inkább belelendült. Kellemes meglepetést hozott játéka. Kevesebbet nyert a vártnál, amit főleg az önbizalom hiányával lehet magyarázni. Farkas küzdemtudása, akarata átlagon felüli, ami az eredményekben is megmutatkozott. Rutinos, de bizonyos stílusú ellenfelek ellen nem tud játszani, holott azokkal szemben is türelmesebbnek kell lennie. G. Bíró megbízható játékos. Néhányszor gyengébb képességű ellenféltől kapott ki. Néha számára eredménytelen technikai megoldáshoz folyamodik, lényegében védőjátékos. Bodrogi játéka színesebb és főleg ponterősebb lett. Csak 4 mérkőzést vesztett, s ez, korához képest, nagyon jó teljesítmény. Bátrabbnak kell lennie és taktikailag fejlődnie kell. Réthi dr. két vereséget szenvedett, bár győzhetett volna. Az edzéseken többet kell „saját” játékát gyakorolnia. Eddig mindenki megszerezte a III. osztályú minősítést, Bodrogi már most ifjúsági aranyjelvényes, II. osztályú versenyző, egyedül az ország ifjúsági korú versenyzői közül. Az ifjúsági ranglistán a negyedik vidéki magyar bajnok, párosban országos harmadik. A húszak versenyén is sikerrel szerepelt. A játékosok k«vé§. egyéni versenyen indultak. Réthi dr., a csapat edzője szerűit: — Mindenki ütőt cserélt, kihagyás nélkül készülünk a bajnokságra, amely szeptember 3-án kezdődik. A sportcsarnokban edzünk. Őszi mérkőzéseinket már ott rendezzük meg, a nézőket kulturáltabb körülmények között fogadhatjuk. Gond nálunk is akad: Kudelich Ferenc valószínűleg katona lesz, testvérének pedig eltört a bokája. Bár nem tudott játszani, végig velünk volt a felkészülés idején. Eredményünk a rendszeres munka, a sportszeretet és az összetartás eredménye. Remélhetőleg, sikerrel szerepelünk ősszel is, s elérjük célunkat: az NB I-et A megyei csapatot a vezetőség, javaslatomra, visszaléptette. Sajnálattal tette, de edzési lehetőségeink korlátozottak. ü. L.
