Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

1972. AUGUSZTUS 8., KEDD ^/rtop Párolják a barackpálinkát NEGYEDMILLIÓ LITER ’ Befejeződött a kiskunsági kajszibarackszezon. A várt­nál kisebb volt a termés. A forróság sokat ártott a ba­racknak. A nagyobb tömeget adó kései rózsa, apró szemű maradt, így több jutott a szesziparnak, mint amennyire számítottak. Az állami és szö­vetkezeti szeszfőzdékben ne­gyedmillió liter „Kecskeméti barackpálinkát” főzhetnek. Többnyire most érlelik a cef­rét, helyenként pedig már fel is töltötték a főzőüstöket. A beérett gyümölcsből aromás, illatos barackpálinka készük BEFEJEZŐDÖTT A SZANALAS Pazarló gazdálkodás a pomázi Árpád Szakszövetkezetben Jelentős alaphiánnyal zárta az 1971-es esztendőt a pomá­zi gazdaság, de ez már csak végső mozzanata volt egy tar­tós folyamatnak. Amint azt a szanálási bizottság rögzítette, hosszú évek óta szakszerűtlen, pazarló munkát végeztek, s ennek következménye a meg­állapított 1,5 millió forint alaphiány. A tagoknak mindössze tíz százaléka vett részt a kö­zös munkában, s a 45 alkalmazottal együtt is a dolgozók száma mindössze Kőműves, vizszerelő, asztalos, ács, hidegburkoló, burkoló, festő, parkettás, tetőfedő, épületbádogos, villanyszerelő, vasbetonszerelő, lakatos, könnyűgépkezelő, gépkocsivezető, BH-0,15-ös rakodógép-kezelő, dózerkezelő (DT-54), épitőgépszerelő, gépkocsiszerelő, karosszérialakatos, toronydaru-kezelő és -szerelő, nehézgépkezelő szakmunkásokat, kubikosokat, betanított és segéd­munkásokat (16. évet betöltött fiúkat is), rakodókat azonnali belépéssel felveszünk. jelentkezni lehet: a Prosperitás Ktsz munkaügyi osztályán Budapest IX., Viola u. 45. sz. alatt. 82 volt, a gazdaság és a tag­ság kapcsolata csupán admi­nisztratív jellegre korlátozó­dott. Súlyos mulasztásokat állapí­tottak meg a növénytermelés­ben, s ennek is betudható, hogy ez az ágazat az összes árbevétel mindössze húsz szá­zalékát szolgáltatta. A rossz vetésszerkezet, a szakszerűtlen talajművelés, a szerves- és műtrágyázás elhanyagolása mind-mind hozzájárult a vesz­teségekhez. Súlyos mulasztá­sok történtek több gyümölcs­fajta telepítésénél is. Így pél­dául az 1969-ben telepített öt holdnyi pöszmétét, az 1968— 1969-ben ültetett tizenöt hold­ra kiterjedő piros ribiszkét ki kell selejtezni, mert a legalapvetőbb agrotech­nikai előírásokat sem tar­tották be a gazdaságban, mint, ahogy a tizenöt holdas szőlőültetvényből is mindösz- sze három holdnyi maradt meg, a többi kipusztult, ha­sonló okok miatt. A kár mér­téke meghaladja a 750 ezer fo­rintot. Ehhez hasonlóan alakultak a gazdaság számviteli körül­ményei is, mint a szanálási bi­zottság kénytelen volt megál­lapítani, a „megbízhatatlan, pontatlan könyvelés adatai elemzésre alkalmatlanok”. A hanyag pénzgazdálkodás egyik következménye, hogy a szövet­kezet 218 ezer forint büntető kamatot, bírságot, kötbért, ké­sedelmi pótlékot fizetett ki, ugyanakkor követeléseinek je­lentős részét a bank megkerü­lésével bonyolította le. A gazdaságban uralkodó ál­lapotokért elsősorban a volt elnököt, dr. Colub Atanázt terheli a felelősség, de külön­böző mértékben részesednek BUTORKIALLITAS ES -VÁSÁR augusztus 5-től 13-ig NYÁREGYHÁZÁN Nyitva: de. 10 órától este 8 óráig (vasárnap is). Hazai és importált j ízléses bútorok szolid árakon, nagy választékban kaphatók. Kedvezményes házhoz szállítás. Állandó Bútor Áruház és bemutató ^ Dabas III. (Gyón) DABAS ÉS VIBÉKE ÁFÉSZ > _ * NYÁRI VÁSÁR SíOVUKfHi 30-40 %-os árengedménnyel az Albertijai Iparcikk Áruházban AJÁNLATUNK: méteráru, lakástextil, női, férfi­és gyermekkonfekció, kötöttáruk, cipők, szandálok. NAGY VÁLASZTÉK, FIGYELMES KISZOLGÁLÁSI ALBERTIRSA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ abból Csobaji Csaba és Ba­logh Albert volt főmezőgazdá­szok, valamint Szirmai László volt főkönyvelő. Javaslatai között a szanálá­si bizottság a többi között a törvényes keretek megteremté­sét, az alap- és a kiegészítő te­vékenység közös érdekeltsé­gének létrehozását, a megfe­lelő vetésszerkezet és korsze­rűsített géppark kialakítását tüntéti fel, s kitér a pénzügyi, számviteli teendőkre is. A szanálási bizottság elem­zése alapján a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága a közelmúlt­ban határozatokat foga­dott el, amelyek biztosít­ják az Árpád Szakszövet­kezet talpraállását. A gazdaságnak — központi forrásokból — szanálási hitelt folyósítanak, a felelősök ellen pedig büntetőeljárás megindí­tását kezdeményezik. Tíz kicsi üveges Tizes névadóünnepséget renl dezett a Salgótarjáni öblös- üveggyár KISZ-szervezete a művelődési házban. A gyere­kek szülei az öblösüveggyár­ban dolgoznak. A kicsiket az óvodások műsorral köszön­tötték, az úttörők tisztelet­beli kisdobosokká fogadták őket, a KISZ-szervezettől ajándékcsomagot, a gyár ve­zetőségétől vásárlási utal­ványt kaptak. Elpusztultak a csirkék — ki fizeti a kárt? Bentavölgye Tsz — kontra Elektromos Művek' Az érdi Bentavölgye Mező- gazdasági Termelőszövetkezet Bentapusztán, a magtár tető­terében Lohmann típusú csir­kenevelőt létesített, amelyben 11 ezer baromfi helyezhető el. A szellőzést villany meghajtá­sú ventillátorok biztosították. Az elektromos hálózatot táp­láló vezetékben azonban egy nap hiba keletkezett. A Buda­pesti Elektromos Művek ki- rendeltsége szóbelileg értesí­tette a baromfitelep vezetőjét, hogy a javítás miatt másnap 9 órától délután 3 óráig áram­szünet lesz, viszont a szövetkezet figyelmét nem hívták fel, hogy kellő biztonsági intézke­déseket foganatosítsanak, szükség esetén aggregátort szerezzenek be, nehogy a szel­lőzés hiánya miatt a barom­fiakban kár keletkezzék. A te­lepvezető tett ugyan némi in­tézkedést, ennek azonban, mint később kiderült, nem lett hatása. Alighogy az áramot kikap­csolták, a baromfiak gondozói az Elektromos Művek helyszí­nen dolgozó embereit megkér­ték: az áramot azonnal kap­csolják vissza, mert a szellő­zés nélkül maradt állatállo­mány veszélyes helyzetbe ke­rült. A munka azonban tovább folyt, és délután fél 2-kor a fokozódó meleg, valamint am­mónia kigőzölgése miatt az egyik gondozónő rosz- szul lett, s mire 3-kor az áramot visszakapcsolták, kiderült, hogy a csirkék túlnyomó megful­UBORKASZEZON A Nagykőrösi Konzervgyár szalagjairól műszakonként 50 mázsa uborkasaláta kerül üvegbe. részé ladt. Ilyen előzmények után a tsz az Elektromos Művek ellen 299 ezer forint kártérítés fize­téséért pert indított. A Pest­vidéki Járásbíróság és a Pest megyei Bíróság ellentétes íté­letei után a legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a következőképpen döntött: — Az áramszolgáltató, az előrelátható, de nem üzemza­var jellegű szüneteltetés vagy korlátozás időpontjáról és vár­ható időtartamáról a fogyasz­tót — a helyi szokásoknak megfelelően — közhírrététellel vagy más módon legalább hat nappal előbb értesíteni köte­les. Üzemzavar esetén ez a közlési kötelezettség az adott körülményektől függ. Az Elektromos Művek azonban az értesítés kötelezettségével kap­csolatban nem az elvárható magatartást tanúsította. Bár a tsz telepvezetőjét az áramszol­gáltatás kikapcsolásának idő­pontjáról és tartamáról tájé­koztatták, ezt azonban olyan időpontban tették, amikor az értesítés vételétől az áram ki­kapcsolásáig már nem volt mód meg­felelő intézkedésre, például aggregátor beszerzé­sére, vagy a baromfiak elszál­lítására, Az is hibáztatható, hogy az értesítést nem a tsz elnökéhez, vagy más képvise­letre jogosult személyhez in­tézték, és így nem volt mód a vállalattal a hib kijavítása és az áramszolgáltatás “ül­tetése kérdésében olyan meg egyezésre jutni, amely az ál­latok biztonságát egyáltalán nem, vagy kevésbé veszélyez­teti. Ugyanis a hibát szakaszo­san, vagy a hűvösebb, éjsza­kai órákban javíthatták volna ki. Az Elektromos Művek megelégedett az együttműkö­dési kötelezettség formális tel­jesítésével, ezért a tsz-szel szemben kártérítéssel tartozik. A tsz kára azonban nem kizárólag a vállalat hi­bájára vezethető vissza. A telepvezető, aki tudott az áram kikapcsolási tervéről, nem értesítette a vezetőséget, hogy az a megfelelő intézke­dést megtehesse. A telepveze­tő magatartásáért a tsz fele­lős, ezért a szövetkezet kár­enyhítési kötelezettsége elmu­lasztása miatt az Elektromos Művek csak a kár 50 százalé­kát köteles megtéríteni. A Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú bíróság ítéletét hatá­lyon kívül helyezte, és a Pest­vidéki Járásbíróságot a kárösz- szeg megállapítása kérdésében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. H. E. Nyolcvankilenc éves vagyok. Ennek a ma­gas kornak elérését annak tudom be, hogy az orvosi uta­sításokat, valamint a baráti és jóakarói tanácsokat soha nem fogadjam meg. Vagyis: sokat éjsza­káztam (még idős koromban is), erősen dohányoztam és a röviditalt is megit­tam. De része van az agg kor elérésében annak is, hogy már kora ifjúságomban volt jégszekrényem, később pedig hűtő- szekrényem, tehát, legalábbis otthon, nem kaphattam étel- mérgezést. Nemrégen költöz­tem a Szabadság te- epről Zuglóba. És bármennyire figyel­mébe ajánlottam a szállító munkások­nak frizsHeremet, amikor bekapcsol­tam, fűtött, de nem hűtött. Ilyenkor az ember felhívja a Közvonti Hűtnszek- rénv Szervizt (Buda- n»st. V. TolKn^hin 8.) a 382-336 telefonszámon. Más­Várjam a pénteki kocsit? nap pontosan kijött a szerelő és rövid vizsgálat után át­adott nekem egy sárga lapot. (A sár­ga színen kissé cso­dálkoztam, mert az­nap egyetlen fut- ballbírót sem sértet­tem meg, és sem elölről, sem hátulról nem rúgtam meg senkit.) A sárga lap rész­letesen beszámol arról, hogy 70 literes Lehel abszorpciós villamos háztartási hűtőszekrényem agg- regátcserére szorul. Ennek az ára pedig a munkát és szállítá­si költséget is bele­értve, 320 forintba kerül. A kiszállá­sért ezúttal csupán 20 forintot kellett fi­zetnem, a szerelő azonban megadta ne­kem a 188-787-es számot, amelyet 10 és 16 óra között kell felhívni. Itt mondják meg. hogy mikor ion ki két szerelő az agg­regátorral, felszerel­ni. Természetesen, ezt meg is tettem. A kellemetlen azonban az volt, hogy az ud­varias válasz így hangzott: — Minden rend­ben van, kérem, megkaptuk a máso­latot, csupán aggre­gátorunk nincsen. De ez se baj, a kocsi minden pénteken jön, tessék minden pénteken felhívni bennünket, mert nem tudhatjuk, hogy mikor jön az aggre­gátor. Kétségbeesésemben kaptam egy telefont egy régi barátnőm­től, a derék orvosfe­leségtől, akinek el­panaszoltam a frizsi­der ügyét. Kaptam tőle egy újabb tele­fonszámot, mégpe­dig egy maszek kis­iparosét. Szerencsém volt, másnap kijött és megnézte a sárga cédulát, majd tíz percig vizsgálta gé­pemet. Annyit lát­tam, hogy pontosan vízszintbe helyezte el. Ezután rágyújtott és így szólt: — Most már nem­csak fűt, de hűt is. Kérek hatvan forin­tot. Aznap töltött ká­posztát ettem. (A k- betűvel kezdődő éte­lektől szigorúan el vagyok tiltva.) Utá­na pedig pompás, hideg kiskőbányait adott nekem Lehel. Most már csak egy kérdés foglalkoztat: kell-e nekem pénte­kenként a kocsit vár­ni?... ★ Utóirat: Az olvasó talán hiányolja, hogy míg az általa is jól ismert telefonszámo­kat híven közöltem, nem tettem ezt a maszek kisiparos mesterével is. Ennek az oka pedig az, hogy a kitűnő ipa­ros kijelentette ne­kem : nem akar há­zat építeni, nem akar többet dolgozni, és nem akar több pénzt keresni, valamint — több adót fizetni. Euyedi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom