Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-08 / 185. szám

1973. AUGUSZTUS 8., KEDD PEST HEGY El 3 Somogyi Imrére, Abony szülöttére emlékeztek Koszorúzási ünnepség a Duna-parton A harcokra emlékeztek a gödi Fészek emléknapokon A felszabadulás utáni köz­élet agrárproletár származású személyiségére, Somogyi Imré­re emlékeztek hétfőn — halá­lának 25. évfordulóján — a Mező Imre úti temetőben, sír­jának megkoszorúzásával. A család részéről Somogyi Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a SZOT Számvizsgáló Bizottságának elnöke és Somogyi Imre leá­nya, Kurtán Sándorné helye­zett el koszorút a nyughelynél, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Bencsik Ist­ván főtitkár, Darvas József al- elnök és S. Hegedűs László tit­kár koszorúzott. Somogyi Im­re szülőhelye, Abony koszorú­ját a nagyközség tanácsi és népfrontvezetői hozták el. Fogadás Bolívia nemzeti ünnepe alkalmából A Bolíviai Köztársaság nem­zeti ünnepe, alkalmából Mar­celo Ostria-Trigo, a nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője hétfőn fogadást adott a Gel- lért szállóban. A szívélyes, baráti légkörben lezajlott fogadáson megjelent Nagy János külügyminiszter­helyettes, Veress Péter külke­reskedelmi miniszterhelyettes. ismét a járásról, holott 'a té­mát már egyszer abbahagytuk. Arról, hogy a dolgok fogas­kerékként összefüggnek. A dialektikában elvont fogalom­ként találkozni a ok-okozattal, az életben mindez egyszerűen mutatkozik. lökkel, autóparkolóval meg­építhessék, előzőleg területet rendeztek a hozzávezető úttal, valamint vizet, csatornát biz­tosítottak. Rövidesen az épü­letet is átadják a vendégek­nek. így virradt fel Dobogókő napja. Most már csak csatla­kozni kellett a magunk sze­rényebb anyagi eszközeivel. Rövidesen eltűnnek az össze­vissza épült bódék és modern, csupa fém-üveg pavilonsor lesz a helyén. Itt nemcsak élelmiszert, hentesárut és sü­teményt meg üdítőket vásá­rolhat a közönség, trafikot is nyitnak, ahol cigarettát és em­léktárgyakat vehetnek. Akik nem akarnak ebédre beülni a szálló, vagy a turistaház étter­mébe, 'azoknak meleg kolbászt, lángost sütnek a hegyen. — Aztán, amikor az ember már azt hiszi, hogy egy gond­dal kevesebb, mire fellélegez­ne, rögtön ott a másik — mondja Korsós László. Jövedelmező lehetne — Néhány évvel ezelőtt több termelőszövetkezettel beszél­tünk: segítséget, területet adunk, ha pavilonokat, pecse­nyesütőket állítanak fel a Du­nakanyarban. Végre, a Kék Duna Szakszövetkezet vállalta, hogy Visegrádon, a hajóállo­mással szemben, lacipecsenyét árusít. Nagyon örültünk. „De oda poharazó is kell”, mond­ták. Ennek- már nem örültünk annyira, de rendben van, le­gyen poharazó is. A két pavi­lon megépítéséért a Pilisi Parkerdő Vállalat nagyon so­kat kért. A TÜZÉP pontosan a feléért felállította a házikó­kat. Két év után most panasz­kodik a szakszövetkezet, hogy kicsi a forgalom, rossz helyre épültek, átmennek az autópar­koló mellé. Valóban nem gaz­daságos ezeknek a kisüzemek­nek a fenntartása? Nem va­gyunk benne olyan biztosak. Nehéz úgy boldogulni, hogy a lacipecsenye-sütőknél mind­össze egy forinttal olcsóbb az adag, mint a vendéglőben. Vi­lágos, hogy így soha nem lesz­nek versenyképesek. Lehet, hogy tényleg nem olyan arany­bányák, mint ahogy eleinte a közvélemény is hitte, de tisz­tességes vezetés mellett, jól ér­telmezett haszonra való törek­véssel gazdaságosan is fenn le­het tartani őket. Tahiban van például egy házaspár, főleg belsőséget ké~" mek kisven­déglőjükben. Ketten, arányo­sítva, jóformán olyan forgal­mat bonyolítanak le, mint a híd másik oldalán a Vöröskő vendéglő a maga nagy appará­tusával. — Munkásmozgalom-történe­ti és sporttörténeti megemlé­kezést, sportrendezvényekben és kulturális eseményekben gazdag ünnepséget tartottak a hét végén megyénkben: a gö­di Fészek emléknapokat. A rendezvénysorozat* fő mozzanatára vasárnap délelőtt került sor a Vörös Meteor Egyetértés Sportegyesület Du- na-parti üdülőtelepén, a gödi Fészekben. Az egybegyűlteket itt Rózsa László, a Fészek ve­zetősége nevében köszöntötte. Az ünnepség szónoka dr. Droppa Gusztáv — a Munkás Testedző Egyesület egykori, majd a jogutód Vörös Meteor Egyetértés Sportegyesület je­lenlegi elnökségi tagja —volt. Beszédében a gödi Fészek múltjára emlékezett. — A tárgyilagosság kedvéért azt is el kell ismerni, hogy a pavilonokat fenntartó termelő­szövetkezet panasza, részben helytálló. Amikor egy tsz épít­kezik, a KÖJÁL a meleg víztől a csatornázásig sokféle szigorú feltételt szab, aminek az elő­teremtése már beruházásnak számít. ígv járt például a po- mázi Petőfi Tsz. Ugyanakkor a maszekkel szemben sokkal kevesebb a kívánalom. Ez tény. Az erőszak, a ráhatás nem járható út. Ismerik a bajokat — keresik a megoldást — Megoldást mégis kell ta­lálni, mert a Dunakanyar ellá­tása még mindig nem kielégítő. Volt olyan vasárnap, amikor a visegrádi Mátyás Múzeumba 700 belépőt adtak ki, vagy a Silvánusban — nem olcsó hely — hatszázan ebédeltek. A for­galom növekedése a Dunaka­nyarban még nagyobb, mint az országosan is emelkedő át­lag. Az autósoknak az étel mellett elsősorban fekete, üdí­tő kell. A turista ma már nem annyira otthon pakol fel, a helyszínen akar hideg élelmet, konzervet vásárolni, üdítőt, sört inni. Sokat próbálkozunk és nehezen találjuk meg a módját, hogyan lehetne az igé­nyeket, érdeket összehangolni. Kinn elhallgatott az írógép­kopogás, mi is kifogytunk a szóból. Elment a nap, de egy járás ügyei, gondjai ottmarad­tak a táskában, a páncélszek­rényben, a különböző színű dossziékba kötve. A Volán Tröszt vállalatai részt kaptak és részt vállaltak az idei rendkívüli nyári fel­adatokból. Az elmúlt hetekben a dél-dunántúli árvíznél 300 kocsival dolgoztak, most pe­dig a 22-es számú Volán ne- hézgépszállító járművei „köl­töztetnek” az Alföldről a Du­nántúlra 200 kombájnt. A Vo­lán, szükség esetén vállalkozik a szárításra vá­ró gabona gyors elfuvaro- zására is. A legnagyobb hagyományos nyári feladat: a zöldség- és gyömölcsszállítás nem okozott eddig gondot. A szerződések értelmében októberig naponta 600 kocsi áll rendelkezésre er­re a célra. Ezenkívül az igé­nyek szerint adnak teher­autót a konzervgyáraknak. A magánosoknak sem kell várakozniuk a Volán-ko­csikra, a tröszt vállalatai naponta mintegy 1200 lakossági fuvart is lebonyolítanak. Mostanában inkább a ren­delkezésre álló kapacitás ki­1924-ben vásárolták meg a telket a munkások összeadott pengőiből, az SZDP szerveze­teinek támogatásával. Néhány év múlva kabinokba, sátrakba, már kiköltözhettek az MTE sportolói, kitűzhették — ha rejtve is — a Duna mellé a munkásmozgalom zászlaját... A folyópart itteni szakaszát hamarosan csak Vörös Duna- partként emlegették mindenfe­lé, hiszen a Fészek környékén a vasasok, szabók, húsosok, fá­sok, bőrösök, könyvkötők, ezüstművesek szakszervezeti üdülőtelepei terültek el: mond­hatni, szinte először nyílt al­kalom a különböző szakmák dolgozóinak a találkozásra. Számottevő volt a gödi Fé­szek kulturális élete. A telepen fellépő Vándor kórus, Szalmás kórus, az MTE kórusa meg a szavalókórusok Adyt, Petőfit, Majakovszkijt tolmácsolták. A Fészek saját színjátszócsoport­jának emlékezetes előadása volt a Szentivánéji álom, Jó­zsef Attila saját verseiből sza­valt, Ascher Oszkár, Major Ta­más is a nemes költészetet tol­mácsolta. Részt vett a Fészek kulturális életében Kassák La­jos, Zelk Zoltán és Benjámin László is. Az MTE-ben az ellenforra­dalmi rendszer idején kommu­nista sejt működött szinte meg­szakítás nélkül. Az illegális KMP nagy befolyást gyakorolt a gödi Fészekben is. Ez a — bár rejtett — körülmény még inkább kihívta a csendőrség, rendőrség örökös zaklatását. A harmincas évek végétől a ha­tóságok egyre ingerültebben fi­gyelték a Fészekben zajló ese­ményeket. A háború kitörése­kor az MTE-isták nagy része behívót kapott, a gödi Fészek életébe bekapcsolódott kom­munistákra pedig elhurcolás, börtön, sőt, halál várt. A gödi Fészekben emlékmű­vet emeltek „a harcosok tisz­teletére, akik az MTE által ala­pított Fészekben az illegális Kommunisták Magyarországi Pártja vezetésével nevelődtek”. használása okoz problémát. Az autóközlekedésben ugyanis igencsak érezhető a beruházá­sok visszafogása. Csökkentette a Volán tennivalóit az is, hogy a termelőszövetkezetek, a kö- zületek kocsiállománya gyara­podott. A forgalom fellendíté­sére, s egyben a szomszédos szocialista országok szorosabb közlekedési együttműködése érdekében vállaltak csehszlo­vák megbízást, 3—4 millió ton­na áru — kő, kavics, útépítési anyag — fuvarozására. Száz nagy teljesítményű Volán-ko­csi dolgozik már Csehszlová­kiában, hét állomáshelyen, Brno, Prága és Osztrava kör­nyékén. Tárgyalnak arról is —■, hogy a kőszállításhoz hason­lóan — közvetlenül közúton hoz a Volán mintegy hárommil­lió téglát a Szovjetunió­ból. A napi munka mellett már az őszi feladatokra, elsősorban a cukorrépa-szállításra készül­nek az érintett Volán-vállala­tok. Dr. Droppa Gusztáv ünnepi beszéde végeztével koszorúzás­ra került sor. Az emlékművön a párt-, a tanács-, a törne g- és sportszervezetek képviselői, valamint a régi harcostársak helyezték el koszorúikat. | Dr. Várkonyi Péter befejezte berlini tárgyalásait Dr. Várkonyi Péter államtit­kár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, aki dr. Kurt Blechának, az NDK minisztertanácsa mellett működő sajtóhivatal' elnöké­nek meghívására a Német De­mokratikus Köztársaságban tartózkodik, befejezte tárgya­lásait. Dr. Várkonyi Pétert fogadta Hans Modrow, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a közpon­ti bizottság agitációs bizott­ságának vezetője, Deba Wie­land, az ÄDN vezérigazgatója, valamint Harri Czepuck, az NDK Újságíró Szövetségének elnöke. ÁRBE VÉTEIj 13 millió forint A váci Autójavító- és Fém­ipari Vállalat 3 millió 154 ezer forint nyereséggel zárta az év első felét. Árbevételük össze­sen 13 millió forint volt. Csendes beszélgetés A Dunakanyar „csúcsának” gondjai A szentendrei járás az elnök szemével A járási hivatal gépezete az­napra már leállt, a délutánban üresen kongott a hosszú fo­lyosó. Csak egy távoli szobá­ból hallatszott írógépkattogás. Dr. Korsós Lászlóval, a szent­endrei járási hivatal elnökével beszélgettünk. Egy kitérő után Most már Dobogókőn is segítenek — Ott van például Pilis- szentkereszt. Kis falu, kis jö­vedelem. Fejlesztési pénzük saját maguknak sem elég. Es ott van mellette a gyorsan nö­vő fogadott gyerek, Dobogókő. Közigazgatásilag hozzájuk tar­tozik, áldozni rá viszont mit is tudnának? Az üdülői pót­díj ma már nem számít jelen­tős összegnek. Inkább az üdü­lőhely jelenti a biztos pénz­forrást a múltban elég sze­gény falunak. Az emberek jó része, főleg a nők, ott talál­tak kenyeret. Dobogókő tehát mint pénzforrás, kielégítette az anyaközség igényeit. De íjiint üdülőközpont, a Duna­kanyar „hegycsúcsa”, már nem felelt meg a várakozásnak. Mert jöttek ugyan a turisták, a szép kilátásra vágyók, az országjárók és a külföldiek, ám nem azt kapták, amit vártak. A szép kilátáson kívül jófor­mán semmit. Az üdülők szin­te egytől-egyig zártak, válla­latok, intézmények tulajdoná­ban vannak. Marad tehát a turistaház a hozzátartozó ven­déglővel és a mindinkább nö­vekvő szükséglet nyomására létrehozott néhány kis pavi­lonnal. A turistaház a min­dig foglalt néhány szobájával és a hétvégeken zsúfolt ven­déglőjével az igényeknek csak kis részét tudta kielégíteni. Különösen az utóbbi években, az autós turizmus fellendülé­sével vált nyilvánvalóvá, hogy a területet és a szolgáltatást fejleszteni kell. Csakhogy... Ma már nem lehet az ilyesmit házilag meg­oldani. Ahhoz, hogy korszerű ellátást nyújthassanak, víz — és lehet, hogy furcsán hang­zik —, de elsősorban csatorna szükséges. Ha ez már kiépült, akkor jöhet minden más. Vi­szont ez egy vagyonba kerül. Egy kilométer vízhálózat meg­építése többszöröse az egy ki­lométer villanyhálózaténak és körülbelül a víznek a tízsze­resébe kerül a csatorna. És ez még mind csak a földben van, nem látni semmit! Ez­után következik az út, a terü­letrendezés. Ekkor már tíz­milliók szerepelnek a költség- vetésben. Csupa üveg és fém Van egy igen régi közmon­dás. Ahol legnagyobb a szük­ség, oda jön a segítség. Ez esetben is így történt A Mi­nisztertanács által jóváhagyott Szállodaépítési program kere­tében a Pannónia Szálloda és Vendéglátó a visegrádi Silvá- huson kívül — az ott nyert tapasztalatok alapján — ha­sonló szállodát épített Dobogó­kőn. Ök lettek az úttörők. Ahhoz, hogy a 78 szobás épü­letet a hozzátartozó vendég­P. A. Útközben rp öbb mint másfél év telt ■*- el a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt X. kongresz- szusa óta. Még félidőben sem vagyunk, az eredmé­nyek mégis számottevőek. Az élet minden területe igazolja a kongreszus ha­tározatainak helyességét. Korai lenne a gazdasági építőmunka valamennyi eredményét összegezni, de tény, hogy mindenféle új üzemek, létesítmények, ob­jektumok épültek. Közülük az országban már több száz kapcsolódott be újonnan a termelésbe, vagy közel áll a munka megkezdéséhez. Van, ahol most rakják az új üzemek, lakóházak, isko­lák, óvodák alapjait, s Tia itt-ott az ütem lassúbb, vagy esetleg elhalasztottak valamilyen beruházást, az ismert gazdasági gondok el­lenére is az anyagi és szel­lemi gyarapodás, a fejlődés a fő ismérve mindennapi életünknek. P azdaságpolitikai kérdé- sek megítélésében erő­södött az egységes szemlélet és cselekvés, javult a veze­tés színvonala. A helyi és ágazati vezetők egyre na­gyobb gondot fordítanak a gazdasági adottságok ki­használására. E célból ke­rült napirendre az üzem- és munkaszervezés problema­tikája, aminek eredményei a gazdaságosabb termelés­ben, a termelékenység nö­vekedésében jelentkezhet­nek. A tervek teljesítése, a szükségletekkel összhang­ban álló termelés emelke­dése ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az életszínvonal tervezett növekedése 1972- ben is megvalósuljon. A kongresszus óta számos olyan intézkedés is szüle­tett, amely a közvélemény óhaját kifejezve gátat ve­tett az indokolatlanul ma­gas jövedelmeknek, speku­lációs törekvéseknek. Ren- '■ delet jelent meg a lakás- és üdülőtelek-tulajdon mér­tékének szabályozására, amely szerint egy család­nak csak egy építési vagy üdülőtelke lehet. Módosí­tották a másodállások és mellékfoglalkozások eddigi rendjét, a munkaügyi mi­niszter elrendelte ezek progresszív adóztatását. In­tézkedéseket hoztak a ma­gas jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők, valamint önálló szellemi foglalkozá­súak progresszívabb adóz­tatására, a túlzottan magas jövedelmek elvonására. Rendelet született az állami személygépkocsik számá­nak jelentős csökkentésé­ről. A rendeletek végrehaj­tása részben már megtör­tént, egyes intézkedések pedig folyamatosan való­sulnak meg. \ múlt év és az idei első fele gazdag volt az olyan intézkedések és tör­vények megalkotásában is, amelyek a fejlődés követel­ményeként vetődtek fel a párt X. kongresszusán. Ezek közül egyik legjelen­tősebb, hogy az országgyű­lés módosította az alkot­mányt, figyelembe véve a szocialista építőmunka eredményeként több mint két évtized alatt bekövet­kezett társadalmi és gaz­dasági változásokat, vala­mint a szocializmus teljes felépítésének követelmé­nyeit. Továbbá elfogadásra került az egységes szövet­kezeti és az ifjúsági tör­vény. Egyik a szövetkezeti mozgalom erősödését, to­vábbfejlesztését segíti, a másik az egész magyar if­júság helyzetének javítását, jogainak fokozottabb érvé­nyesülését. Ezen túl párt és állami határozatokban rög­zítettek olyan fontos társa­dalompolitikai kérdéseket, mint a nők helyzetének megkönnyítése, vagy kül­gazdasági tevékenységünket illetően a KGST-országok- ' kai való kapcsolat további erősítése. A Központi Bi­zottság — épp a közelmúlt­ban — átfogóan megvizs­gálta közoktatásunk helyze­tét és továbbfejlesztésének irányát. Gazdasági fejlődésünk té­nyei és mindezek az intéz­kedések — csak a leglénye­gesebbeket érintve is — mutatják, hogy a X. kong­resszus elvei, határozatai a gyakorlati megvalósulás útján haladnak. A további fejlődésnek fontos feltéte­le, hogy építsünk ezekre az eredményekre. Ehhez pedig az is szükséges, hogy a pártszervezetek a minden­napi felvilágosító munká­ban kellő figyelmet fordít­sanak ezekre az eredmé­nyekre. Utaljanak a végbe­ment fejlődésre, a megtett intézkedésekre, a dolgozók érdekeit és igényeit kifejező lépésekre. F vonatkozásban csak helyeselni lehet ezt a munkamódszert, ha a párt- szervezetek, a kommunis­ták a különböző intézke­dések kapcsán szűkebb te­rületük, munkahelyük, üze­mük, kollektívájuk konkrét eredményeit is elemzik és ennek alapján beszélnek a kongresszus óta megtett út­ról. Egy ilyen összegezés mindig értékes tanulságok­kal szolgál, megerősít iga­zunkban és újabb sikerekre buzdít. Németh Jenő az MSZMP KB munkatársa Komáromi Magda Volán — nyár Már készülnek az őszi feladatokra is

Next

/
Oldalképek
Tartalom