Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-06 / 184. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A ceglédi járás es CÉGI, XVI. ÉVFOLYAM, 184. SZÁM 1972. AUGUSZTUS 6., VASÁRNAP Az utóbbi néhány hónapban megszépült a város. Mintha fiatalodott volna. De valóban, sok utcából eltűntek az öregedést jelentő, csúfos barázdák, felszíni csatornák, gödrök, töredezett járdaszélek, s a szebbnél szebb virágágyak, mint' a nők arcát a leghatásosabb kozmetikai szerek, felfrissítették városunkat. Ha az évenként meghirdetett városszéli tési, városfejlesztési versenyt nemcsak a társadalmi munkavégzés mennyiségével, hanem az elvégzett munka minőségével is mérnék, azt hiszem, Cegléd joggal kerülne az első helyre. Az első félév után összesített adatok alapján azonban e munka mennyiségéről is csak dicsérettel szólhatunk. Megszépült a Bajcsy-Zsi- linszky tár. Százezer forint értékű parkosítást végzett itt a Talajjavító Vállalat. A Kossuth Tsz három autóbuszvárót épített, melyek együttes értéke hatvanezer forint. Az ÉVIG dolgozói egy autóbuszváró építésével és parkosítással nyolcvanezer forint értékű munkát végeztek el. A jubileumi Dózsa-ünnep- ség előtt, régen tapasztalt igyekezettel, lelkesedéssel szépült meg a város. A VINEX dolgozói ötszáz méter hosz- szúságban befedték a Kossuth Ferenc utcai nyílt árkot. Előkészületek a bor átvételére Még egy szőlőfogadó garat Mustot is vásárolnak - Biztató becslések A Közép-magyarországi Állami Pincegazdaság nyársapáti pincészetében .most fejezik be az idei termés átvételére a felkészülést. ! Óriási hordó — A pincészetben — mondotta Sárik Ferenc telepvezető —, 33 ezer 500 hektoliter űrtartalmú, tiszta, üres hordó várja a termést. Az átvételi szerződéskötések az irodában megkezdődtek. Az idén mustot is veszünk át, és természetesen kiforrott új bort is. Hogy a szőlőátvételt még jobban meggyorsítsuk, a két szőlőfogadó garat mellé még egyet építettünk. — Milyen hozamra számítanak? — Sok kárt tettek az idei szőlőtermésben a tavaszi fagyok és a nyári jégverések. A július 24-i jégeső Nyársapáton és környékén sok helyen, például a nagykőrösi Petőfi és a nyársapáti Haladás termelőszövetkezet szőlőiben 50 százalékos károsodást okozott. Becsléseink szerint, az átlagtermés holdanként 17 mássá lesz, amely valamivel jobb a tavalyinál. Részesedést kapnak — Mikor kezdődik a szüret? — Ha esős marad az idő, az ezerjó és a többi korai fajták szüretelését előreláthatólag szeptember második felében meg kell kezdeni. Az átvételi árak valamelyest emelkedtek. A fehér szőlő ára magasabb, mint a feketéé. Az árak cukorfokonként emelkednek, a kimagasló minőségű szőlőért felárat is fizetünk. — A Csemő—Nyársapáti Szőlő- és Bortársulás keretébe tartozó közös gazdaságokat az idén átadott termés után is részesítjük a boreladással elért nyereségből, ugyanúgy, mint az elmúlt évben. A telepvezető végül azt fűzte nyilatkozatához, hogy a szüret idejére adminisztratív és fizikai dolgozókat vesznek fel. Kopa László Munkájuk értéke ötvenezer forint. A Betonútépítő Vállalat anyagot, gépet, munkaerőt adott a legsürgősebb útjavításokhoz, százezer forintot takarítva meg a városnak. A Földváry, Csutak Kálmán, Dessewffy utca lakói is szívesen emlékeznek rájuk, mert munkagépeikkel gondosan elegyengették az ő utcáikat is. Jelentős felajánlást tettek az évforduló megünneplése előtt a KIOSZ tagjai. Társadalmi munkában újították fel a művelődési központot. De a transzparensek, zászlók, a dísztribün egy része, a Kossuth tér parkjának rendezése, a virágok ültetése mind-mind társadalmi munkások műve volt. Jó harminc évvel ezelőtt járt Cegléden Móricz Zsig- mond, s amikor magállott egy sarkon, semmit sem látott a házakból, mert azok méter magas deszkakerítés mögé bújtak. „Addig a magyarságban soha közösségi érzés nem lesz — írta keseregve —, míg ezeket a várakat le nem rombolja az idő.” Nemcsak az idő, hanem maguk az emberek segítettek. abban, hogy. ledőljenek a magas deszkakeritéSek, és eddig soha nem tapasztalt mértékben bizonyítsák a ceglédiek összetartozásukat, jó közösségi érzésüket. (szabó) Negyedévenként ötven A ceglédi Stylus Faipari Ktsz-nek — a koloniálgarnitürákon kívül — keresett terméke a Stylus ülőbútor. A kárpitosmühelyben csaknem húsz szakmunkás cs betanított munkás negyedévenként ötven Slylus-garnitúrát készít. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kelendőbb az áru, ha szépen kínálják Sok eladó tanulhatna tőle A ceglédi piac megyeszerte híres. Eladók, vásárlók a széles környékből sokan járnak ide. Az egyik legutóbbi hetipiacon például 15 nagykőrösi zöldségárust számoltam össze, s egy óra alatt 11 vidéki és pesti autós állt meg a piac környékén. A piac árubőségét nagyban növelik a termelőszövetkezetek árusító pavilonjai. Egy ilyen tsz-árusítóhelyre belátogattam. Cégtáblája a Magyar—Szovjet Barátság Tsz felírást viseli. Vezetője kedves fiatalasszony: Nyíri Benőné.' Kirakatában imádén szép és jő ott található, a vágott és cserepes virágtól a görögdinnyéig. A vevők legtöbbje már törzsvendég,1 és a nevén is szólítja őt: — Marika, kedves... — Tessék választani. Vagy én válasszak? — szól előzékenyen Nyíriné, és mindenkihez van néhány nyájas szava. Nyíri Benőné elmondotta, hogy kiköveteli mindig a választékos, friss, jó árut. Vevőinek méltányos árakat szab meg. Havi forgalma meghaladja a 100 ezer forintot. Vevői szeretik, szívesen keresik fel, bíznak a szavában, ígéretében. Mint mondják, sok eladó tanulhatna tőle. K. L. FALURÓL, FALUNAK Augusztus utolsó vasárnapján a Kossuth rádió délután negyed ötkor kezdődő Faluról falunak című műsorában a jászkarajenői Röpülj, páva kör citerazenekara mutatkozik be a hallgatóknak. Műsorukban okarinaszóló is elhangzik. Ez az öklömnyi, cserépből készült fúvós népi hangszer már igen ritka, s ráadásul jászkarai muzsikusa igen ügyesen bánik vele. Jó munkalehetőséget ad ceglédi asszonyoknak, lányoknak a Nagykőrösi Konzervgyár előkészítő telepe. A már több éve ott dblgozó törzsgárdán és a mindig visszatérő idénymunkásokon kívül, a szünidő- ző diákok közül is többen jelentkeztek munkára. Főleg gyümölcsöt válogatnak, feleznek és magoznak. Később a paprika és paradicsom előkészítése kerül sorra. Vessző, a Tiszántúlról Vágó bácsi kosarai A szűk szájút keresik Valamikor, ötven évvel ezelőtt, elsőként emlegették a kosárfonó mesterek között Vágó kosarast. Műhelyét most is tábla hirdeti a Szőlő utcában. Az idős mestert már csak nagy ritkán látni a piacon. Felesége kínálja a garmadába rakott, tetszetős piaci garabókat. — Valamikor sikk volt a kosár, a piacra járó asszonyok azon versenyeztek, kinek a kezében van a legszebb, az akMintha ünnep volna Cokgyermekes családokat keresve lépek be egy Pesti úti házba. A közös udvart gyerekzsivaj tölti meg — a szomszédok nem nagy örömére. A nagyobbik fiú éppen motorját tisztogatja. Az ajtóban az idős nagymama ül, onnan tartja szemmel a kicsinyeket. — Itthon van édesanyátok? — szakítom félbe játszadozásokat. Készségesen fut a lakásba az egyik kislány. Szemét dörzsölve jön elém Tóth Jenőné. — Talán éppen álmát zavartam meg? — Betegszabadságon vagyok, lepihentem egy kicsit. — Hány gyermeke van? — Tíz. s. Hét lány és három fiú. Legtöbbjük még iskolába jár. — Hogy tanulnak? — A fiúk jobban, mint a lá- hyok. A legidősebb fiam most Izabadult, géplakatos. A másik az idén végezte az általános iskolát 4,7-es átlaggal, autó-motor szerelőnek készül. — Hol dolgozik a férje? — Az EVIG-ben, én pedig a húsiparban. — Hogy férnek el ebben a szűk lakásban? — Bizony, nagyobb is lehetne, megszaporodtunk. A nagyobbik lányom férjhez ment, már unoka is, van, ők is itt laknak az egyik szobában. A nagymama szintén velünk él. — Ha dolgozik, ki törődik a gyerekekkel? — Nyáron a nagymama. Ha iskolába járnak, a napköziben tartózkodnak. — Kapnak-e 'valamilyen segítséget? — Iskolakezdéskor szakszervezeti segélyt. Sokat könnyít rajtunk. Még így is temérdek a kiadás. Csak kenyérből három kilót fogyasztunk naponta. — Van-e szabad ideje? — Soha. A nyolcórás munkaidő után itt a háztartás, a gyerekek. A nagyobbak már segítenek a kicsiknek, de így is bőven kijut minden percre a teszem-veszem munkából. Kis, városszéli ház. — Kilenc gyermeket neveltem fel — mondja az asszony. — Beteg vagyok már, sehova nem járok, még a bevásárlást is a legkisebb fiam intézi. Ö még itt lakik velünk. — Mivel tölti a napját? — Délelőtt megfőzöm az ebédet, azután söprögetek. Délután újságot olvasok, járatjuk a Pest megyeit. Az embernek tudnia kell, mi történik a nagyvilágban. A gyerekek felnőttek, kirepültek a fészekből, de visszajönnek még néha látogatóba. Ha teljesen együtt a család, olyan a ház, mintha nagy ünnep volna. Pedig csak szép szóért jönnek haza. Dobozi Eszter , kori divatnak megfelelően ki- cifrált — meséli Vágó néni. Ma már csak azok veszik, akik befőzni való gyümölcsöt vásárolnak, mert a kosárban nem törik a gyümölcs. — Harminc évvel ezelőtt a Kossuth-kosár volt a divatos, akkor az volt a „finom” kosár. Azt akasztotta a karjára a valamirevaló asszonynép. Szép, szögletes formája volt. Volt egyfedős meg kétfedős, nemigen láthattak bele a kíváncsi szemek. — Most leginkább a szűk szájú kosár kelendő, annak elég divatos a formája. Aztán van a húzott garabó, a mintás, a holland meg 'a japán kosár. Az egyik alul, a másik felül bővülő. Igyekszünk lépést tartani a divattal, bár nehezen megy ez már nekünk. Azt hiszem, hiábavaló lenne a nagy igyekezet, jó, ha négyet-ötöt el tudunk adni egy-egy piacos napon. Régen vásárokra jártunk, 'ahol mindenütt a mi kosarainkat keresték. Kiöregedtünk a szakmából. Sok vesződ- séggel jár. Tiszántúlról hozzuk a vesszőt. Nagy vesszőfőző katlanunk ritkán lát már tüzet, leginkább főzött vesszőt veszünk, « legtöbbször gazdasági kosarat fonunk belőle, mert azért a háztáji kiskertek gazdái most is szívesen veszik a nagy, gyümölcs-zöldség szállítására alkalmas vesszőkosarakat. Közben vevő érkezik. A fiatalasszony mózeskosár után érdeklődik. Van, hogyne volna! Szép, fehér vesszőből fonta Vágó János. Biztonságosan lehet vinni benne a kisbabát. Míg ki nem kerül belőle, nem szakad le a füle. Cs. I. Münchenbe, Cegléden át Az olimpiai láng fogadására készülnek Az augusztus 26-án kezdődő világversenyre Görögországból már elindult az olimpiai láng, hogy Törökországon, Bulgárián, Románián, Magyarországon, Ausztrián keresztül Münchenbe vigyék a megnyitóra. A görög súlylökőbajnok kezében kelt útra, s több mint 6000 versenyző közreműködésével jut el végállomására. Szegeden ünnepélyesen fogadják, majd Kecskeméten, Nagykőrösön és Cegléden is keresztülfutnak vele a sportolók. Á sport- és társadalmi vezetők már nagyban készülnek az augusztus 19-i eseményre. Ezzel kapcsolatban Gaáí Lajos, a járási szövetség elnöke adott felvilágosítást. — Augusztus 19-én 17 óra tájban motorosok hozzák a város határáig az olimpiai lángot. A városon keresztül arra érdemes sportolók viszik. Kijelölésük már megtörtént: Pá- kozdi Benő (ökölvívó), Balogh Zsuzsa (atléta), Szűcs István (birkózó), Kábák József (labdarúgó) teljesítik ezt az ünnepélyes feladatot. — A szervező bizottság mindegyiküknek ötkarikás mezt vásárolt, mely, a fáklyával együtt azután, a saját tulajdonukba kerül. A futókat minden váltóhelyen ifjúgárdistákból, úttörőkből, sportolókból álló díszsorfal fogadja. — Nagy megtiszteltetés érte városunkat, s mi ezt szeretnénk jó munkával, látványos eredménnyel meghálálni. A lebonyolításhoz a vállalatok, intézmények, társadalmi vezetők segítségét kérjük. A láng a Körösi úton érkezik, és a Pesti úton hagyja el városunkat. U. L. CEGLÉDI APROHIRDETESEK Kazánfűtőket kizárólag olaj- és gáztüzelésű vizsgával rendelkezőket, könnyű gépkezelőket, köztisztasági rakodókat, köztisztasági munkásokat és segédmunkásokat felvesz a Ceglédi Városgazdálkodási Vállalat, Cegléd, Tanácsháza, II. emelet. Elegant, „Május 1.” Ruhagyár ceglédi gyáregysége felvesz, szabó szakmunkásokat, varrónőket és betanított munkásokat, varródal munkakörbe. Jelentkezni lehet, Cegléd, Körösi u. 35. Személyzeti osztályon. Virág u. 11. számú porta eladó. Érdeklődni lehet: Malom tér 3. Eladó kétszemélyes re- kamié, két fotel, székek, gyermekkocsi, fonott tévéasztal, vasajtó, vasablak, Gubo- di u. 14. Hirdessen a Ceglédi Hírlapban! Hirdetések felvétele: Ocsai Géza, Cegléd, Gubodá út 14. Ceglédiek, a városért Értékes munkát végeitek Közös érdek, együttes tenniakarás
