Pest Megyi Hírlap, 1972. augusztus (16. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-05 / 183. szám

■Miípj HÍRLAP K ÜLŐ Ni kT| AD^ SÄC XVI. ÉVFOLYAM, 183. SZÄM 1972. AUGUSZTUS 5., SZOMBAT Vita a rendelettervezetről Hogyan javulhat a köztisztaság? Az állattartás ellen es mellett — A lakosság támogatására számítanak korra megoldaná a kér­dést, de az autók beszer­zési költsége már maga meghaladná az egymillió forintot. Addig is meg kell találni a legésszerűbb módot, esetleg a MÉH-től beszerezhető, külön­böző könnyű hordók szemét- gyűjtővé alakításával, vagy műanyagzsákokkal. Természe­tesen azokhoz is, ezekhez is pénz kell. — A köztisztaság fenntartá­sa elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért szolgálatában ÜZEMGYAKORLATON Egyetemisták a Évről évre több és több egyetemista érkezik a Nagy­kőrösi Konzervgyárba, üzem­gyakorlatra. Az egyetemistákat meg­előzve, a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói végzik a kötelező üzemgyakorlatot. Az idén 142-en dolgoztak az üzemben, s termelő munkájukkal segí­tették a konzervipart. A szakközépiskolások közé Esz­tergomból is érkezett diák. A váci Gépipari Szakközépisko­la is elküldte hallgatóit, s a szolnoki Vegyipari Finomme­chanikai Szakközépiskola is egy tanulóját. *' A Műszaki Egyetem ve­gyészmérnöki karáról tízen, az üzemmérnöki fakultásról pedig négyen töltötték Nagy­kőrösön a kötelező gyakorla­tot, dr. Rékasi Tibor adjunk­Tanyák, elhagyatva mindenki köteles hathatósan közreműködni: így szól a ren­delet első pontja. A rendelkezések érvényre jutásához a lakosság támo­gatása, megértése szüksé­ges. Bízunk benne, hogy a város lakói támogatják törekvésein­ket — mondotta dr. Hanny Vilmos. A köztisztasági rendeletter­vezetet az augusztusi tanács­ülés elé terjesztik, vitára és el­fogadásra. Szabó Mária konzervgyárban tus vezetésével. A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Techni­kum, valamint a kecskeméti 1 Műszaki Főiskola is elküldte üzemgyakorlatos diákjait, s a Kertészeti Egyetem kilenc­ven hallgatóját jogadják utol­jára. KERTBARÁTOK klub­estje. Ma, augusztus 5-én 7 órai kezdettel, a kertbarátklub tagjai tapasztalatcsere-kirán­dulásokat és az egyéb időszerű kérdéseket beszélik meg, a művelődési központ klubter­mében. Mit látunk ma a moziban? Lányszöktetés, apai áldás­sal. Szovjet, színes filmoperett. Kísérőműsor: Tallinn. Előadások kezdete: 6 és 8 órakor. Csak négy késik Megfelelő a tankönyvellátás Csoportosítás a tornateremben A Hazafias Népfront helybe­li elnökségének tagjai, a köz­egészségügyi felügyelőség kép­viselői, a tanácsi bizottságok vezetői és a városi tanács osz­tályvezetői a minap megtár­gyalták a köztisztaságról szó­ló szabályrendelet-tervezetet. Érdeklődésünkre dr. Hanny Vilmos, a városi tanács szerve­zési osztályvezetője így szá­molt be a fontos értekezlet­ről: — A rendelettervezetet még időben vitattuk meg, s a vita során szinte minden fontosabb kérdés felett összecsaptak a különböző vélemények. A legellentétesebbeket az állattartást szabályozó rész váltotta ki. A tervezett változtatás nem­csak az 1959-es tanácsrendelet­től, de más városok vonatko­zó szabályaitól is eltér. Ko­rábban . bizonyos határterüle­tet jelöltek ki, hol lehet .és hol nem lehet sertést, szarvasmar­hát tartani. A legtöbb város így járt el. A vita résztvevői, főként az egészségügyi ágazat képviselői, továbbra is ezt a szabályozó módszert tartották megfelelőnek, de ellenérvként elhangzott, hogy Nagykőrös mezőgazdasági város, s ha te­rületén csökkent is az évek folyamán az állatok száma, igen sok család jut még min­dig kiegészítő jövedelemhez állattartással, ezért a javaslat az, hogy csu­pán bölcsődék, óvodák, is­kolák, kórházak, s hasonló intézetek körzetében tilt­sák meg az állattartást, így biztosítva ott a higié­nikus körülményeket. — Nemrégiben a levéltárban kutattam a város régi rendel­kezései között, s megtaláltam azt az 1939-es rendeletet, amely a sertéscsürhe és a te­héncsorda napi kétszeri kihaj­tásának az útvonalát jelölte ki. Akkor az volt a téma. Ma az a 80—100 szarvasmarha, ame­lyet még a közlegelőkre hajta­nak, nem okoz problémát. Vé­leményem szerint az állattar­tás kérdése sem lesz ilyen ki­élezett húsz-harminc év múl­va. — Az állattartók ellen beadott szabálysértési fel­jelentések többsége mö­gött megromlott emberi kapcsolatok húzódnak meg. Addig, amíg a szomszédok jó­ban vannak, nem is olyan el­viselhetetlen a disznóól szaga, de, ha összevesznek ... — A szabályrendelet-terve­zet másik fontos része a sze­mételszállítás kérdésével fog­lalkozik. Először is a magas­házak háztartási hulladékának elhordását kell folyamatosan biztosítani. Az igények azon­ban meghaladják az anyagi le­hetőségedet. Két kukás gépkocsi beál­lítása egyszer s minden­- EZ A TANYA menni ké­szül. Látni rajta, hogy nem marad sokáig. Se kapuja, se kerítése, csak egy mérges ku­tyája, az jelzi, hogy még lak­ják. Bagi Im.réék Kőrösön épí­tettek házat. Egy vadonatúj soron. Háromszobásat, szé­pet. Már a parketta is meg­van hozzá, de még nem tud­ják lerakni. Három éve épül a ház. Télen-nyáron csak az állatbk vannak a tanyán, napközben meg az, aki baj­lódik velük. Ma éppen a fe­leség. Tőle kérdeztem, készü­lődik-e más is, hogy • búcsút vegyen ? — Nem nagyon. Ezt nem lehet úgy érteni, ahogy első hallásra gondolná az ember, mert a másik mon­data így hangzik: — Aki akart, az már el­ment. Fiatalt itt maga nem­igen talál. Addig lesz csak ta­nya ezen a vidéken, míg az öregek élnek. Ök maradnak. Meddig? Végig. Egy van csak, aki Pestre készül, a lányához. A többi marad. Ha leesik a lábáról, akkor is marad. E JÓSLAT SZERINT az öregekkel együtt baktató idő eszi meg a tanyákat, két vá­ros, Cegléd és Nagykőrös ha­tárán. Ha minden ilyen kis nyársapáti ta-r#a helyett há­romszobás, parkettás ház épül a városban, akkor megéri a csere, csak örülni lehet ne­ki. Olyan szép ez, mint bo­rulás után a napsütés. De van az éremnek másik oldala is. A fiatalok menekül­nek a tanyáról. Legtöbbje to­vább tanul, de sok ment el a gyárba is. Baginé szerint vá­roson könnyebb az élet. A földdel bajlódó embereknek mindig nehéz volt megkeres­niük a kenyeret. Igaz, azóta tanyán is nagyot változott a világ. — A parasztembernek nem volt szabad szombatja, de még szabad vasárnapja sem. Haj­nalban kelt, dolgozott vaku­H'jú.ág a konzerviparért Második a nagykőrösi csapat Az Ifjúság a konzerviparért vetélkedőt Hatvanban bonyolí­tották le, huszonhárom csapat részvételével. A Nagykőrösi Konzervgyá­rat Vikartóczki Éva, Katona Ágnes és Pallai József képvi­selte, akik maximális pontszá­mot értek el, csak a Debreceni Konzervgyár csapata előzte meg őket, mely a zsűritől ka­pott 6 jutalomponttal került az élre. A nagykőrösi győzteseket öt­napos külföldi úttal jutalmaz­ták és rendkívüli fizetett sza­badsággal. Vadkacsázás A Tatai Állami Gazdaság területén is megkezdődött a vadkacsavadászat. A szezon minden napjára várnak ven­dégvadászokat Ausztriából, Olaszországból, Franciaország­ból, akik gazdag zsákmány re­ményében cserkészhetnek a vi­zek mentén. Az év elején a Városépítési Tudományos és Tervező Inté­zet munkatársai összeállítot­ták Nagykőrös általános ren­dezési tervét, melyben foglal­koznak a város vonzáskörében levő Kocsér község jövőjének alakulásával is. A programtervezet szerint, az elvándorlások következté­ben, 1985-ig 2500—3000-re, 2000-ig pedig 2000—2500-ra csökken a község lakóinak száma. Ennek a jóslatnak el­lentmond a helyzet tényleges alakulása. Az 1970. évi7 népszámlálás szerint 3190 volt Kocsér lakói­nak száma, s bár a természe­tes szaporodás lassú, ma már 3300 a lélekszám. A község­ben a háború előtt több mint négyezren laktak, s a nagy csökkenést főként a lakosság­nak a mezőgazdaság átszerve­zése idején az iparba, illetve a városba áramlása okozta. Ez lásig. Ma már, ha vasárnap van, megeteti a jószágát, megborotválkozik, s széjjel­néz délután a városban is. A FIATAL A VÁROSBA vonzódik. Autóról álmodik, motorról, szép házról. Kérdezgetem, miért jobb a város? Miért jobb a gyár, mi­kor vesz egyszerre házat és autót az egyszerű munkásem­ber? Arra még vámunk kell. Baginé szerint mégis köny- nyebb. — Mi még maradnánk, de már fáradtak vagyunk. Fér­jem hatvankét éves, én hat­van. Hátralevő időnket sze­retnénk a városban eltölteni. A fekete bundás házőrző csaholva ugrál a láncon, ami­kor elindulok. Ö is menni készül. A LEGRÉGIBB TANYÁK között is látni, hogy a világ nagyot lépett előre. A távve­zeték mellettiekben villany is ég néhol. Bagi Imréék már nem vezetik be. Ök már vá­roson élvezik a villanyfényt, ahová lassan-lassan követik őket a többi tanya lakói is. Miklay Jenő A tankönyvek az iskolások munkaeszközei, s mint az sem mindegy, hogy a gyárakban, üzemekben milyen szerszá­mokkal dolgoznak a munká­sok, a tanév sikerességének egyik alapfeltétele, hogy vala­mennyi tanulóhoz időben el­jussanak a tankönyvek, az első tanítási naptól kezdve akadálytalanul folyjon a taní­tás. Kopa Eszter, az ÁFÉSZ könyvesbolt vezetője, friss in­formációt adhat, minthogy a minap tájékozódott a tan­könyvellátásról : — Szinte valamennyi alap­vető tankönyv már megérke­zett, vagy úton van. Mindösz- sze négy hiányzik még, az ötödikes olvasókönyv s a felső tagozatos tankönyvek közül a matematika- és a földrajz­könyv. Késéssel, csak szeg­sz áramlás azonban, minde­nekelőtt a két kocséri terme­lőszövetkezet ipari üzemeinek erősödése folytán, jelentősen meglassult, sőt az Űj Élet Termelőszövetkezetben ma már egyre több Vidéki dolgo­zó vállal munkát. Kocsér község fejlődését jel­zik az évről évre szaporodó új családi házak és a lakás­korszerűsítések. Mint Demeter László tanácselnök elmondot­ta, 1971-ben csaknem 20 új ház épült, s az idén, eddig, 12 építési engedélyt adtak ki. Még nagyobb jelentőségű a község jövője szempontjából a kocséri tanács és az Űj Élet Termelőszövetkezet telekpar­cellázása. A község Kőrös fe­tember első napjaiban érke­zik meg .. gyakorlati foglalko­zások munkafüzete, de a fel­adatlapok és egyéb munkafü­zetek, amelyek tavaly késtek, az idén pontosan megérkeztek. — Nagy eredmény, hogy az idén jelentéktelen a különb­ség az igényelt és a rendelke­zésünkre bocsátott tanköny­vek mennyisége között, így az iskolák is annyi tankönyvet kapnak, amennyire szükségük van. A tankönyvek szétosztása, csoportosítása megkezdődött az Arany János iskola tornater­mében. Csábráki Antal szer­vezőnek Gonda Éva gimnazis­ta segít, sőt gyakran akadnak „társadalmi” munkások is, diákok, akiket érdekelnek az új tankönyvek, és segítés cí­mén már előre megismerked­nek velük. <sz. m.) lőli szélén, a Nagykőrösi út bal oldalán dózergép egyenge­ti a talajt: most születik ott az új Kocsér, az új falurész. Az Üj Élet Termelőszövet­kezet területéből, 15 holdon, 80—90 kertes családi háznak alakítanak ki 3—400 négyszög- öles telket, melyeket majd az igénylőknek kiosztanak. Az új Kocséron cseretelket kapnak azok a termelőszövet­kezeti tagok, akik tanyatelkü­ket átadják a közös gazdaság­nak, telket kapnak továbbá a családot alapító fiatalok s a ter­melőszövetkezet vidéki dolgo­zói közül azok, akik a köz­ségben akarnak letelepedni. íme, minden jel arra mutat, hogy 2000-ig dehogyis csök­ken le 2000-re Kocsér lakói­nak a száma. K. L. Ládák - exportra Többször cserélt gazdát, de a munka sose szakadt félbe: a hajdani faárugyár Il-es telepét most a Pest megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat üzemelteti. A dolgozók továbbra is ládákat és egyéb faipari termékeket gyártanak. Gulácsi Ferenc gépmester és Szabó Ferencné adogató narancsszállításra szánt ládákat készítenek exportra. Kiss András felvétele Egy elhamarkodott jóslat Új Kocsér születik Kilencven telket parcelláznak MODERN AUTÓHUZATOK minden kocsitípusra, nagy választékb an kaphatók {W)f a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat Méteráru-szaküzletében Nagykőrös, Szabadság tér 9. »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom